1.1 A TÉMA AKTUALITÁSA, JELENTİSÉGE
Az 1980-as évektıl kezdıdıen Magyarországon is elindult az ökológiai gazdálkodás mozgalma, mely elsıdleges céljául a fogyasztók akkori szők szegmensének ökotermékek iránti igényének kielégítését fogalmazta meg. A fogyasztók számának növekedésével az ökotermékek iránti kereslet is nıtt, mértéke viszont még mindig nem számottevı hazánkban a nyugat-európai országokéhoz képest.
Az ökológiai gazdálkodás hozzájárul a mezıgazdaságban jelentkezı túltermelési probléma mérsékléséhez, ugyanakkor környezetvédelmi célokat is szolgál. Herbicidek és mőtrágyák alkalmazását mellızi, a gyomnövények szabályozása elsısorban mechanikai és kézi módszerekkel történik, valamint nagy hangsúlyt fektet a prevencióra is.
Az ökológiai gazdálkodásokból származó megbízható és hasznos információk iránti igény feltehetıen még erıteljesebb növekedésnek fog indulni az elkövetkezendı idıszakban, amint egyre több hazai gazdaság veszi át ezt az alternatív gazdálkodási módot. Egyik legnagyobb problémaként ebben a folyamatban az jelentkezik, hogy az átálló gazdaságok vezetıi egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés gyakorlattal rendelkeznek az ökológiai gazdálkodás terén, és ennek orvoslására a továbbképzési rendszerünk sem megfelelı hatékonyságú. Gazdálkodói visszajelzések és szakirodalmi adatok egyaránt azt támasztják alá, hogy az ökológiai kutatások és fejlesztések gyakorlati alkalmazásai még nagyon
9
kiforratlanok, ami tovább nehezíti pl. a sikeres gyomszabályozáshoz szükséges információk megszerzését.
Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos ismeretanyagok Magyarországon is rendelkezésre állnak – jóllehet nem mindig elérhetı formában – az új gazdálkodók számára. A sokéves szakmai tapasztalattal rendelkezı gazdálkodók segítségével az ökológiai termesztési módszerek jobban érthetık lennének, szakmai tanácsért is célszerő lenne hozzájuk fordulni.
Ugyanakkor a hazai szaktanácsadó-hálózatot is jobban be lehetne vonni az információ-áramlás folyamatába.
A gyomszabályozás az ökológiai gazdálkodás egyik fı nehézségének számít. A megbízható ismeretek hiánya, a gyomnövények hozamra gyakorolt hatása bebizonyították, hogy ezen a téren szükség van – gazdálkodói oldalról is – további kutatásokra, valamint újabb, a gazdálkodók számára megfizethetı gyomszabályozási módszerek kifejlesztésére.
Az értekezésem elsı részében felvázolom az ökológiai gazdálkodás környezetvédelmi és minıségbiztosítási jelentıségét, jellemzem a magyarországi helyzetét. Bemutatom azokat a fıbb tényezıket, amelyek az ökológiai gazdálkodásra való átállást a legnagyobb mértékben befolyásolják. Kitérek a hagyományos gazdálkodási móddal szemben fennálló ökonómiai különbségekre, kihangsúlyozva a növényvédelmi és ezen belül a gyomszabályozási sajátosságokat. Ismertetem az ökológiai gazdaságokban alkalmazható közvetlen és közvetett gyomszabályozási módszereket.
10
A dolgozatom második részében – gazdálkodói visszajelzések alapján – kísérletet tettem azon tényezık meghatározására, amelyek szerepet játszhattak abban, hogy az ökogazdálkodás fejlıdési üteme Magyarországon – a prognózisokkal ellentétben – jelentısen lelassult az elmúlt esztendıkben.
Primer és szekunder adatbázisok segítségével vizsgáltam a gazdasági tevékenység erıforrásait, a termelési érték alakulását – a hozamok, az értékesítési átlagárak és a támogatások függvényében –, a felmerülı költségeket, valamint az eredményességét. A mezıgazdasági vállalkozások, így az ökológiai gazdaságok költség- és jövedelemhelyzetének elemzéseibıl származó adatok ugyanis meghatározóak a mindenkori gazdaságirányítók döntés-elıkészítésében.
A sikeres gyomszabályozás rendkívüli fontosságú az ökológiai gazdálkodók számára, azonban az alkalmazható módszerekkel kapcsolatban az elérhetı információk meglehetısen hiányosnak mutatkoznak, ezért az ilyen adatok győjtését nagyon fontos feladatnak tekintettem kutatómunkám során.
Optimalitás vizsgálatot végeztem az ökológiai gazdaságokkal kapcsolatban. Profit-maximalizációs matematikai modellt állítottam fel a rendelkezésemre álló szekunder adatok alapján, amelyet a társas, valamint az egyéni ökogazdaságokra egyaránt lefuttattam.
11
1.2 AZ ÉRTEKEZÉS Fİ CÉLKITŐZÉSEI
A doktori értekezésem elkészítésének legfontosabb célkitőzései az alábbiakban foglalhatóak össze:
• a saját vizsgálataim eredményeként meghatározni az ökológiai gazdaságok fıbb termelési tényezıinek jellemzıit, szekunder adatbázisok segítségével összehasonlítani a konvencionális gazdaságok adataival, feltárni a kétféle termesztési rendszer különbségeit a munkaerı és a földhasználat vonatkozásában;
• az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Tesztüzemi Rendszerének adatai alapján elemezni az egyéni és társas ökológiai gazdaságok bruttó termelési értékének, költségszerkezetének, valamint a fıbb jövedelmezıségi mutatóinak alakulását 2004-2007 között; meghatározni a konvencionális és az ökológiai gazdaságok költségszerkezetének eltéréseit, feltárni ezeknek az okait;
• kérdıíves felmérés alapján a hazai ökológiai szántóföldi növénytermesztést folytató gazdálkodók által alkalmazott gyomszabályozási módszerek felmérése, és azok idı- és költségigényének feltérképezése; reagálás-vizsgálattal a gazdálkodók gyomszabályozással szembeni hozzáállásának meghatározása; összefüggések felvázolása a tekintetben, hogy az adott gazdálkodók miért éppen az adott gyomszabályozási módszert alkalmazzák;
12
• a primer és szekunder vizsgálatok eredményeinek ötvözése révén egy profit-maximalizációs modell kialakítása, amely a rendszer ökológiai és ökonómiai elınyeinek ötvözése révén támpontot nyújt a gazdálkodóknak a vetésforgó kialakításához.
A célkitőzéseimhez kapcsolódó hipotéziseim az alábbiak:
• a termelési tényezık mutatószámai szignifikánsan eltérnek a konvencionális és az ökológiai gazdálkodási módok, valamint az ökológiai gazdálkodás különbözı mőködési formáinak vonatkozásában;
• primer és szekunder adatbázisok alapján igazolni, hogy az ökológiai termékek többlet használati értéke csökkenı tendenciát mutat az elmúlt években, így a hozamok területén megfigyelhetı deficitek egyre nehezebben ellensúlyozhatóak;
• a termelık az elterjedtebb, többnyire olcsóbb és a konvencionális gazdaságokban is alkalmazott mechanikai gyomszabályozási módszereket részesítik elınyben;
•
a mechanikai gépi gyomszabályozás alkalmazásának marginális területmérete megnövekszik ott, ahol megfelelı mennyiségben rendelkezésre áll (olcsó) kézi munkaerı.13