5. Az ügyvédek megújuló szerepe
5.1. Az ügyvédi tevékenység mibenléte
5.1.4. A büntetőjogi védelem egyes szempontjai
Megújult büntető-eljárásjogunk a védelem jogával kapcsolatban az alábbi főbb szabályokat rögzíti. A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez, továbbá joga van ahhoz is, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe.
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a törvényben meghatározottak szerint védőt biztosít a terhelt számára, egyúttal köteles megfelelő időt239 és
körül-238 Üttv. 13. § (3) bekezdés.
239 Vö. Be. 113. § (3)–(4). bekezdés.
ményeket biztosítani a védelemre való felkészüléshez.240 A megbízás létrejöttével kapcsolatban elvi alapon már ismertettem, hogy a védelem ellátása során a meg-hatalmazás adása mellett beszélünk a megbízás létrejöttéről is, így a jogalkotó a régi Be. újrakodifi kálása során helyesen tért át a ‘közreműködését veheti igénybe’
fordulatra, a korábban oly formában szereplő tétel helyett, hogy védőt elsősorban a terhelt hatalmazhat meg. A Be. fogalommeghatározásai közé bekerült a védő mint eljárási résztvevő mellé a jogi képviselő is, aki az ügyvéd és az ügyvédi iroda lehet, ha a sértett, a terhelt, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt meg-hatalmazott képviselőjeként a pótmagánvádló képviseletében tanú segítőjeként, pártfogó ügyvédként vagy ügygondnokként jár el. Külön címbe került a védőként eljárni jogosultak köre, azaz védőként ügyvéd vagy szűk körben ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként ügyvédjelölt járhat el. A terhelt érdekében több védő is eljárhat, több terhelt érdekében ugyanaz a védő is részt vehet az eljárásban. Ha a terhelt érdekében több védő jár el – a terhelt eltérő rendelkezésének hiányában –, vezető védőnek a meghatalmazást elsőként benyújtó védőt kell tekinteni; a meghatalmazások egyidejű benyújtása esetén a vezető védőt az eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság jelöli ki. Az ügyiratokat – ideértve az idézést és az értesítést is – a vezető védőnek kell kézbesíteni. Perbeszéd tartására a vezető védő vagy az általa kijelölt védő jogosult. Jogorvoslati nyilatkozatra a vezető védő vagy az általa kijelölt védő, ezek hiányában az eljárási cselekményen jelen lévő védő jogosult. A szabályozás alapján a valóságban tovább fog élni az a korábbi gyakorlat, mely szerint az egy terhelt érdekében eljáró védők között az eljárásban egyfajta sorrend áll fenn, bár ez a sorrend inkább az eljárás hatósági pozícióiban lévők munkáját könnyíti meg, érdemi kihatása ritkán van.
A védő jogai között meg kell említeni, hogy a védő teljeskörűen gyakorolhatja a terhelt mindazon jogát, amely jellegénél fogva nem csak a terhelt személyéhez fűződik; továbbá rögzítésre került az is, hogy e jogokat a védő önállóan, védői jogokként gyakorolhatja. A védő jogosult arra, hogy jelen legyen az olyan eljárási cselekményen, amelyen a terhelt jelen lehet, vagy a terhelt jelenléte kötelező, illetve a törvényben meghatározott esetekben jelen legyen az olyan eljárási cselekményeken is, ahol a terhelt nem lehet jelen, vagy a terhelt jelenléte korlátozható. Fontos annak kimondása is, hogy a védő a védelem érdekében a jogszabályban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat szerezzen be és gyűjtsön, és e célból a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény alapján magánnyomo-zót vegyen igénybe.
240 Be. 3. §.
A védő kötelezettségei közzé tartozik, hogy köteles a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni, érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni, a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, jogairól tájékoztatni, a kötelezettségeire fi gyelmeztetni. A védő köteles a terheltet mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények felderítését szor-galmazni, és akadályoztatása esetén helyettesítéséről gondoskodni, egyidejűleg az akadályoztatás tényéről értesítést küldeni a hatóságnak.
A védőként történő eljárás korlátjaként jelenik meg, hogy több terhelt érde-kében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek, aminek eldöntése általában a bonyolultabb büntetőügyekben korántsem egy-szerű. Amennyiben az eljárás során merül fel az összeférhetetlenség, akkor azt azonnal szükséges rendezni, ellenkező esetben ennek elmaradása az eljárás hatályon kívül helyezéséhez vezethet. A terheltek esetleges ellenérdekének felismerése azonban nem mindig egyszerű feladat a védők számára, annál is inkább, mert a védenceik néha ’elfelejtik’ közölni a védelem ellátása szempont-jából lényeges körülményeket. Természetesen korlátozást jelentenek továbbá a védői pozícióban a relatív és abszolút összeférhetetlenségi okok is. Így nem lehet védő többek között a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és képviselőjük, valamint ezek hozzátartozója; aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy mint a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bírónak, ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója.
Szintén nem járhat el védőként, aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes. Ez utóbbinál már a védők tevékenységével kapcsolatban is fel szoktak merülni aggályok. A további részletszabályok ismertetésének elhagyása mellett fontos megjegyezni, hogy a tanú érdekében eljáró ügyvéd egyidejűleg nem lehet védő, a védő kizárásáról pedig a bíróság határoz.
A kötelező védelem esetei nagyobbrészt továbbra is egybeesnek a súlyosabb megítélésű ügyekkel, így a büntetőeljárásban kötelező védő részvétele, ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést ren-del, a terheltet fogva tartják, a terhelt hallássérült, siket, vak, beszédfogyatékos, beszédképtelen vagy más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú. Amennyiben a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyel-vét nem ismeri vagy egyéb okból nem képes személyesen védekezni, vagy ha a törvény erről külön rendelkezik, úgy védő részvétele szintén kötelező az eljárás során.
A meghatalmazott védő csak azt követően járhat el, ha az eredeti meghatal-mazását vagy annak hitelesített másolatát az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtotta; ugyanakkor az Eüsztv. törvény szerinti rendelkezési nyilvántartásban a védői meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. Azt, hogy a gyakorlatban ezt a kötelezettséget hogyan kell értelmezni, illetve ennek teljesítése milyen módon lesz a későbbiekben teljesíthető, arra jelenleg egyértelmű válaszaink nincsenek, fi gyelemmel arra is, hogy a rendelkezési nyilvántartás tényleges működése még várat magára.