• Nem Talált Eredményt

BÚRÉN YIN 81

Oosztojevszki Andrej: Fedja ■ Oosztojevszki Aimée: Az apám Ha találkozik Dosztojevszkivel, mondja meg neki, hogy szeretem

BÚRÉN YIN 81

Egy csillag. (Vers.) Fordította: Győri-Juhász Jenő. О гост Költők Antológiája. Bp., (1945.3 252. 1.

Ne szólj. (Vers.) Fordította: Győri"Juhász Jenő. Új Idők. 1953.

II. k. 806. 1. és Orosz Költők Antológiája. Bp., (1945.1 232. 1.

Moszkvai emlék. (Elbeszélés..! Fordította: Berényi László.

Híradó. (Pozsony.) 1933. X II. 10. sz. és' Vasárnap. 1934. 12. sz.

Ifjúságt s z e r e le m ... (Regény.3 Fordította: 2 rócsányi Zoltán.

(Bp., 1935.Í Athenaeum. 304 1. - ■ Az Athenaeum 4.80 pengős sorozata. 12. — Ism. Vita Zsigmoxld. Erdélyi Helikon. 1956. 219. 1.

Erő. Elbeszélés. Fordította: Trócsányi Zoltán. Nobel díjas írók Antológiája. Bp., 1955. Káldor. 553— 565. 1.

A rakéta. (Vers.) Fordította: Győri"Juhász Jenő. Orosz Költők Antológiája. Bp., Í1945.Í 233. 1.

Az üres szobában. (Vers.) Fordította: Győri-Juhász Jenő. Orosz Költők Antológiája. Bp., (1945.3 234. 1.

Leányom. (Ver;.) Fordította: Győri-Juhász Jenő. Orosz Költők Antológiája, Bp.. (1945.3 254. 1.

K osztolányi D e z s ő : Bunin,. Színházi Élet. 1933- 4 0 . sz. 14— -15. 1.

— - Ú jb ó l: Lángelmék. Bp, { 1 9 4 1 .] Nyugat. 3 15— 318. 1. — K oszto­

lányi D ezső Hátrahagyott M ű vei. 4.

Az idei irodalmi N ob el-d íjat Ivan Bunyin kapta m eg Liíeratura.

1933. L. 1.

Berényi László: A z ismeretlen Bunin. Budapesti Szemle. 2 3 2 . k . 1934. 1 0 3 - - П 6 . 1.

Berényi László: A N ob el-d íjas Bunyin. Élet, 1 9 3 4 . 22— 2 4 . 1.

Saytan Magda: A szurdaü csodatevő M ária csodát tett. Látogatás a N ob el-d íja s Bunyin házában. Literat ura 1934, 23— 2 4 . 1.

Trócsányi Zoltán: Ivan Bunin. N ob el-díjas írók Antológiája,. Bp.

1935. K áldor. 5 45— 551. 1 — - [B ib liográfia: 55 2 . 1 ]

BU R É N YIN PE TRO VICS V IK T O R . (1841— 1926.)

Élet és halál. (Vers.) Magyar Szalon. X X I. k. 1894. 1183. h.

82 CÁRKOVSZKIJ— CSEHOV

G

CÁRKOVSZKIJ.

Ki másnak vermet ás, maga esik bele. (Kozák rege.) Fordí' tóttá: Varga S. Regélő. 1840. 67— 70. sz. 559 542., 54/ 551., 555— 559., 565— 567. 1.

CHEM ELENSZKIJ.

Hármas gyönyör. (Elbeszélés.) Fordította: Cserháty Tibor.

Sárospataki Ifjúsági Közlöny. 1900. 1— 2. sz.

CH O M JÁK OV SZTY E PÁ N O V IC S ÁLEKSZEJ.

(1804— 1860.)

Zsoltár olvasás után. (Vers.) Fordította: M áthé Miklós. Lilio­

mok. Ungvár, 1892. „Kelet.” 49— 50. 1. és Északi Fény. Bp., 1900.

63— 64. 1.

Oroszországnak. (Vers.) Fordította: Máthé Miklós. Magyar Állam. 1895. 264. sz. és Északi Fény. Bp., 1900. 83— 85. 1.

E gy külföldi nőhöz. (Vers.) Fordította: Máthé Miklós. Északi Fény. Bp., 1900. 112— 115. 1.

Rózához. (Vers.) Fordította: M áthé Miklós. Északi Fény. Bp., 1900. 114. 1.

Búcsú Adrinápolyíól. (Vers.) Fordította: Máthé Miklós. Északi Fény. Bp., 1900. 115. 1.

Merengés. (Vers.) Fordította: Győri-Juhász Jenő. Orosz Költők Antológiája. Bp.. С1945.J 214. 1.

CSEHOV PÁ V LO VICS A N TO N . (1860— 1904.)

[Chehov, Csechov, Csehow,]

A csapás. (Elbeszélés.) Fordította: Ambrozovics Dezső. A Hét.

1890. II. k. 282— 287. 1.

Verácska. (Elbeszélés.) Fővárosi Lapok. 1890. 318— 521. 1.

Vjérooska. (Elbeszélés.) Fordította: Szabó Endre. A Hét. 1896.

II. k. 611— 615. 1.

A csavargó. (Elbeszélés.) Fordította: Solymossy Sándor. Magyar Szemle. 1891. 447. 1.

CSEHOV 83

A csavargó. (Elbeszélés.) Képes Családi Lapok. 1906. 59. sz.

1087— 1090. 1.

* Petrov mester. (Elbeszélés.) Fordította: Soly mossy Sándor. M a­

gyar Szemle. 1891. 556. 1.

Petrov, az esztergályos. (Elbeszélés.) Fordította: Faragó János.

Magyar Géniusz. 1901. II. k. 50. sz. 482— 485. 1.

Petrov, az esztergályos. Fordította: (h. a.) Budapesti Szemle.

158. k. 1914. 106— 112. 1.

Kisvárosiak. (Rajz.) Fordította: Szdbó Endre. Magyar Salon.

X IV . к. 1891. С1890Л 179— 188. 1. — Klny is: Szabó Endre:

Útközben. (Elbeszélés.) Oroszból fordította: Ambrozovics Dezső.

Magyar Szalon. X X I. k. 1894. 1089— 1104. h.

Otthon. (Elbeszélés.) Oroszból fordította: Szabó Endre. Magyar Szalon. X X I. k. 871— 880. h.

84 CSEHOV

Gyermekek. (Elbeszélés.) Fővárosi Lapok. 1894. 1,50. 1.

A. gyermekek. (Elbeszélés.) Fordította: Kárpáti Zoltán. Magyar Szemle. 1896. 271. 1.

(Fordította: Lányi Sarolta,.)'} — A világirodalom dekameronja.

Az esemény. (Elbeszélés.) Fordította: Kárpáti Zoltán. Magyar Szemle. 1896. 406. 1.

Zinocska. (Elbeszélés.) Oroszból fordította: Zsaikovics K álm án.

Ország-Világ. 1904. 5L sz. 605— 604. 1.

CSEHOV 85

A nyugalombavonult szolga. (Elbeszélés.) Ford!tolta: Sz\_abó\

EÍndre.l A Hét. 1897. I. k. 298— 299. 1.

Falusi asszonyok és egyéb elbeszélések. Fordította: Szabó Endre.

Bp.. 11898.1 Lampel Róbert. 16°. 62 Í2l 1. — M agyar Könyvtár.

86 CSEHOV

E gy cholerikus feljegyzései. (Elbeszélés.) Fordította: "6. M a­

gyar Géniusz. 1900. II. k. 49— 52. sz. 827'— 829.. 845

CSEHOV 87

Gonosztett. (Elbeszélés.) Fordította: Faragó János. Magyar Géniusz. 1901. I. k. 17. sz. 261— 264. 1.

Gaztett. (Elbeszélés.) Magyar Géniusz. 1902. II. k. 413—

414. 1.

A gyámoltalan asszony. (Elbeszélés.) Magyar Géniusz. 1901.

II. k. 38. sz. 621— 622. 1.'

Podtjagin. (Elbeszélés.) Egyetértés. 1902. 214. sz.

A kísértet. (Elbeszélés.) Egyetértés. 1902. 225. sz.

88 CSEHOV

Elbeszélések. Fordította: Barabás Abel. Bp., (1905.3 Lampel Róbert. 16°. 60 1. — Magyar Könyvtár. 226. — (idegesség. — A rendjel. — üt -.. . A Imty.a. — Élő kronológia. — A boriszák.

—- Nyugtalan éjszaka. - Gyászmise. .... A szakácsáé férjhez megy.

— A nők kiváltságai.}

Tarka históriák. (Elbeszélések.} Az orosz eredetiből fordította:

Xmikovics Kálmán. Ungvár, 1905. Lévai Mór. (4} 192 1. — (Egy

Leány kérés. Bohózat egy felvonásban. Oroszból fordította:

Pintér Ákos. Bemutató: Vígszínház., 1903. szept. 24.

Leánykérés. Bohózat egy felvonásban. Fordította: Várady Tibor. Bemutató: Új Színház, 1931. okt. 14.

i eán.ykérés: Bohózat, cg;у felvonásban. Fordította: Várady Tibor Színházi Élet. 1931. 46. sz. melléklete. 22— 32. 1.

CSEHOV 8i

A bosszúálló. (Elbeszélés.) Fordította: Ambrozovics Dezső.

Orosz Elbeszélők Tára. II. k. L 1905.1 Lampel Róbert. 16°.

35— 41, 1. — Magyar Könyvtár. 408.

Egy borzalmas éj. (Elbeszélés.) Fordítottá“: Szántó Frigyesné.

Jövendő. 1905. 11. sz. 25— 26. L

Priaibejev altiszt. (Elbeszélés.) Fordította: Fapagó Pál. Jövendő.

1905. 15. sz. 15— 16. 1.

Prisibejev altiszt. (Elbeszélés.) Fordította: Péter Mihály. Új Magyarország. 1946. 7. sz.

GO CSEHOV

Száműzettek. (Elbeszélés.) Fordította: Várnai Dániel. Oroszok.

A Novella Nagymesterei. Bp., t i 921.] Kultúra. 117— 131. 1.

Az útbaigazítás. (Elbeszélés.) Fordította: Jaklovszky Dénes.

Pásztortűz 1921. I. k. 633— 635. 1.

A méltóságos asszonynál. (Elbeszélés.) Fordította: Jaklovszky Dénes. A Hírnök. 1922. 4. sz.

CSEHOV 91

Kísértetes éjjel és egyéb elbeszélések. Fordította: Peterdi István. Bevezető tanulmányt írta: Honti Rezső. Bp., 1924. Nép­

Idegen kenyéren és egyéb elbeszélések. Fordította: Peterdi István. Bp., 1925. Népszava. 176 1. — Csehov Antal Összes El"

CSEHOV

Gsereszny éskert. Színmű 4 felvonásban. Fordította: Tóth Árpád. Bemutató: Vígszínház, 1924. szepí. 15. — Ism. Napkelet.

1924. II. k. 270.. 1; — Nyugat. 1924. II. k. 355. 1.

Gseresznyéskert. Színmű 4 felvonásban. Fordította: Tóth Ár"

pád. Színházi Élet. 1924. 38. sz. 91— 125. 1.

Muzsikok. (Elbeszélécek.} Orosz eredetiből fordította: Róna István. Bp.. (1926.1 Gabos-kiadó. 147 1. —- Orosz" föld. — (M u ­

zsikok. — Két nővér, — A címlap Farkctsházy Miklós rajza.}

Muzsikok. (Elbeszélés. Bp.. 1943. Napsugár.! 32 1. — Nap­

sugár Könyvek.

Az első osztályú utas. (Elbeszélés.) Élet. 1926. 277— 279. 1.

CSEHOV

ез

Az cEő osztályú utas, (Elbeszélés.) Oroszból fordította: Herényi László. Űj Idők. 1932. L k. 727— 728. 1.

{fogadás. (Elbeszélés.) Fordította: Herényi László. Elet. 1927.

68— 70. 1.

Hivatalban. (Elbeszélés.) Orosz eredetiből fordította: Herényi László. Élet. 1927. 335. 1.

Hivatalnok urak. (Elbeszélés.) Fordította: Be fényi László.

Vasárnap, 1934. 11. ez.

Bánat. (Elbeszél ós.) Fordította: Berényi László. Budapesti Szemle. 210. k. 1928. 12 8... 133. 1.

Karácsonyi tevék (Elbeszélés.) Fordította: Berényi László.

Élet. 1928. 10-— 11. 1. és Vasárnap. 1932. 25— 26. ez.

Ä tanítónő. (Elbeszélés.) Orosz eredetiből fordította: Berényi László. Élei. 1928. 89— 93. 1,

A zsaroló. (Elbeszélés.). Fordította: V écsey f,eó. Űj Idő. 1928.

II. k, 165— 166. 1.

Két barát. (Elbeszélés.) Fordította: Berényi László. Élet. 1950.

1 8 5 — 1 8 7 . к

Szekéren. (Elbeszélés.) Fordította: Berényi László. Budapesti Szemle. 225. k, 1932. 109...-1 18. 1.

A vén kocsis, meg a lova. (Elbeszélés.) Fordította: Berényi László. Vasárnap. 1.932. 11. sz.

Különös fogadás. (Elbeszélés.) Fordította: Berényi László. Va­

sáru ap. 1932. 2.2. sz.

Nehéz igazságot tenni. (Elbeszélés.) Fordította: Berényi László Vasárnap. 1933. 8. sz.

Nehéz mindenkinek kedvére tenni. (Elbeszélés.) Fordította:

Berényi László. Vasárnap. 1934. 17. sz.

Egy a sok közül. (Elbeszélés.) Fordította: Berényi László.

Vasárnap. 1.933, 20. sz.

A vizsgálóbíró. {Regény..} Fordította: Görög Imre. Bp., f 1935,1 Tolnai. 281 I. — Világkönyvtár. Í9.1

Tragikus tüsszentés. (Elbeszélés.) Fordította: Berényi László.

Élet. 1935. 448. 1.

94 CSEHOV

Srófos whist-játék. (Elbeszélés.) Fordította: L. J. Pásztor"

tűz. 1935. 239. 1.

Kincskeresők. (Elbeszélés.) Fordította: В erényi László. Élet.

1936. I. k. 299— 301. 1.

Nehéz probléma. (Elbeszélés.) Fordította: Berényi László.

Élet. 1936. II. k. 1193— 1196. 1.

Attól függ. (Elbeszélés.) Fordította: Berényi László. Élet.

1937. I. k. 504— 505. 1.

Farkaskaland. (Elbeszélés.) Fordította: Berényi László. Élet.

1957. I. k. 102— 103. 1.

Beszélgetés a kutyával. (Elbeszélés.) Fordította: Déváid, László és Tatjana Maiorova. A Hírnök. 1938. 354. 1.

CSERNYISEVSZKIj 95

répfalvi. 16°. 62 1. — Cserépfalvi Kis Könyvtára. — CA férj. — A két ellenség. — Tífusz. —* A védtelen teremtés.)

A fehérkutyás asszony. {Elbeszélés.) Jövendő. 1946. 20—

21. sz.

Úriember. (Elbeszélés.) Fordította: Barta Stefánia. Uj Idők.

1946. 343— 344. 1.

Csernysevszki Szibériában. Budapesti Hírlap. 1882. 279. sz.

06

CSIRIKOV— DAMOSKÁJA

CSIRIKOV NíKOLÁJÉVTCS JRVGÉNYIJ.

(* 1864.) CTsirikoff Л

A zsidók. Színmű 3 felvonásban. Fordította: Falk Richard.

Bemutató: Fővárosi Nyári Színház, 1905. jún. 15.