A Család és karrier vizsgálathoz hasonló ifjúságkutatások között említhető az NCSSZI 2012-es felmérése, amely a fiatal felnőttek körében vizsgált hasonló kérdéseket. Kovács és Pikó 2007-es kutatásában pedig a középiskolások családalapítási attitűdjeit vizsgálták. Jelen kutatás azonban egy speciális m intán a felsőbb éves, nappali tagozatos egyetemisták körében történt lekérdezés, akik m int leendő fiatal értelmiségiek a társadalom meghatározó részét jelentik hamarosan. E tanulm ányban mi egy speciális területtel, a vallásosság családalapítási attitűdökre gyakorolt hatásával foglalkozunk. A vallásosság és a családalapítási attitűdök vizsgálata nem újszerű a szakirodalomban. A vallásos családokban a házasság preferáltabb m int az együttélés és ideálisabb családforma m int az egyedüllét (Kalmijn 2007, Soons - Kalmijn 2009). A szakirodalom alapján a keresztény családokban több gyermek születik, ezt nemzetközi (Hayford - Morgan 2008; Zhang 2008, Sullivan 2001; Branas - Shoshana) és hazai adatok is megerősítik (Tárkányi 2006).
A legtöbb kutatás azonban nem megy túl az együttjárás megállapításán, az okokat m ár kevesebben vizsgálják. A kutatások egy része nem magában a vallásosságban látja a magyarázatot, hanem a családalapítási attitűdök és a vallásosság között a konzervatív világnézet, a nemi szerepekről vallott hagyományosabb felfogás a kapocs, hiszen a konzervatívabb
értékrenddel bíró párok és egyének esetében a házasság elfogadottsága magasabb az együttéléssel szemben, illetve ennek a következménye a kívánt magasabb gyermekszám is (Hayford - M organ 2008). A házasodási hajlandósság természetesen az ország kultúrája által is meghatározott. Egy egész Európára kiterjedő hosszú távú trendvizsgálat adatai alapján a szekularizáció erősen befolyásolja a házasságkötés nélküli együttélés megítélését, és ahol az együttélés elfogadottsága magasabb, ott az aránya is magasabb lesz (Kalmijn 2007, Soons - Kalmijn 2009). Abban az esetben, ha a házaspár homogám vallásgyakroló, vagyis ahol m indkét fél közösségben is gyakorolja vallását (templomba, gyülekezetbe jár) a házasságok nagyobb stabilitást m utatnak (Pusztai 2016).
KIK A VALLÁSOSAK?
A tanulm ányban először azt szeretnénk megvizsgálni, hogy kik a vallásos diákok. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az egyetemisták körében kisebb vagy nagyobb arányban vannak-e jelen, m int az átlagos népességben, illetve, hogy egyenletesen oszlanak-e meg az intézmények és a tudom ányterületek között.
H árom kérdést tettünk föl ezzel kapcsolatban. Elsőként a hallgatók felekezeti hovatartozásáról gyűjtöttünk adatokat. A válaszok a római katolikus felekezet esetében követik a 2011-es népszámlálási eloszlást, de az egyetemista m intában többen kötődnek felekezetekhez, m int az országos átlag. Ez és a reform átusok magasabb aránya abból is fakad, hogy az egyik kutatott intézmény a Debreceni Református Hittudom ányi Egyetem volt. Az eredményeket az első táblázat m utatja be.
1. táblázat A válaszadók felekezeti megoszlása eloszlás
római katolikus 40%
görögkatolikus 6%
reform átus 25%
evangélikus 6%
izraelita 1%
ortodox <1%
baptista 1%
egyik sem 19%
egyéb 2%
Forrás: CSAK 2017, N=1299, százalékban megadva
A vallásos önbesorolás a vallásosság mérésének egyik legjobb módja, amelyet Tomka Miklós munkássága nyomán egy ötfokú skálával m értünk (Tomka 1973). A m intánkban viszonylag magas az önm agát a valamelyik vallásos kategóriába soroló válaszadó. Ha összehasonlítjuk az országos reprezentatív eredményekkel, akkor azt látjuk, hogy míg a teljes lakosság 17,9%-a tartozik az egyház tanítása szerint vallásos kategóriába, ettől alig m arad el a m intánk átlaga (ne feledkezzünk meg a református egyetem hallgatóiról!). Az Magyar Ifjúság 2012-es kutatás adatai szerint azonban a fiatalok között ennél sokkal alacsonyabb az arány. Hasonló a helyzet a maguk m ódján vallásosak körében, amely a mi m intánkban magasabb arányt mutat, míg az Magyar Ifjúság 2012 adatai alapján az országos (nem csak egyetemista) m intában csupán 31%.
A leginkább vallásosok a m intában a róm ai katolikus felekezethez tartozók és a 8 baptista hallgató. A reformátusok, evangélikusok és görögkatolikus hallgatók nagyjából kiegyenlítetten kerültek az egyház tanítása alapján vallásos, a maga m ódján vallásos és a bizonytalan kategóriákba. Természetesen a felekezethez nem tartozók körében jelenik meg leginkább a nem vallásos és a határozottan nem vallásos kategória.
2. táblázat A válaszadók szubjektív vallásossága eloszlás vallásos az egyház tanítása szerint 16%
vallásos a maga m ódján 45%
nem tudja megm ondani 8%
nem vallásos 24%
határozottan nem vallásos 8%
Forrás: CSAK 2017, N=1326, százalékban megadva
M ár az általunk vizsgált korosztályt is érinthette a 2011 -ben nagyfokú átrendeződést m utató középiskolai fenntartóváltás, ezért is kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen fenntartású iskolákban végeztek a megkérdezettek.
Az eredményeken is látszik, hogy nagyjából a váltás környékén végzetteket kérdeztünk, hiszen az idősebbek többsége még önkormányzati, a fiatalabbak m ár állami vagy felekezeti fenntartású intézményben érettségiztek. A vallásossággal kapcsolatban fontos eredmény, hogy az egykori egyházi középiskolások vallásossága magasabb arányú, m int a mintaátlag, különösen az egyháziasan vallásos kategóriában.
Az abszolút számokon kívül érdekes, hogy kik azok a hallgatók, akik az egyes csoportokba kerültek. Mivel a hittudom ányokat hallgató egyetemi polgárok közül egyetlen kivétellel mindenki egyháziasan vallásosnak tartja magát és református, ezért úgy döntöttünk, hogy ezt a csoportot kizárjuk az általános adatelemzésből és külön kezeljük őket, mivel nagyon torzítanák a mintánkat.
Ha a tudom ányterületek szerint vizsgáljuk a m inta eloszlását, vallásos önbesorolás alapján három csoportra oszthatjuk a mintánkat, vannak olyan tudományterületek, ahol egyik kategória sem emelkedik ki, a m inta eloszlása nagyjából homogén, ilyenek az agrártudományok. A második csoportba azokat a tudományterületeket soroltuk, ahol egy vagy két egymáshoz közel álló kategória körül töm bösödnek az eredmények. Ilyen pl. a bölcsészettudomány, itt a legmagasabb a bizonytalanok és a maga módján vallásosak aránya, akik nem tudják eldönteni, hogy vallásosak-e vagy sem, a