Tájékoztató
az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2008. április 10-i ülésérõl A napirendi pontok tárgyalása elõtt az alábbi felszólalások hangzottak el:
– Amunkáltatói oldalrészérõl a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (a továbbiakban: VOSZ) képvise-lõje indítványozta a sztrájkról szóló törvény azonnali módosítását annak érdekében, hogy az ország lakossága biztosan hozzájuthasson az általa megfizetett alapvetõ közszolgáltatásokhoz. Kifejtette, hogy a VOSZ továbbra is tiszteletben tartja a munkavállalók sztrájkhoz való jogát, de ellenez minden törvénysértõ, nagy kárt okozó magatartást, és elutasítja a megbízhatatlan közszolgáltatás indokolatlan közfinanszírozását. Álláspontja szerint haladéktalanul és egyértelmûen szabályozni kell a munkabeszüntetés kezdetének és végének pontos megjelölését, és törvényben kell meghatározni a még elégséges szolgáltatások biztosításának kötelezettségét, mértékét.
Akormányzati oldaljelezte, hogy a Kormány kész a sztrájktörvénnyel kapcsolatos tárgyalásokra. Ugyanakkor felhív-ta a szociális partnerek figyelmét arra a tényre, hogy – 2/3-os törvényrõl lévén szó – a sztrájkról szóló törvény módosítá-sának kezdeményezéséhez mindhárom tárgyaló oldal egyetértése szükséges. Hozzáfûzte, hogy talán a megfelelõ sztrájk-kultúra is elegendõ lenne, de hangsúlyozta, hogy a Kormány kész tárgyalni a törvénymódosításról is a három tárgyaló oldal megállapodása esetén.
Amunkavállalói oldal kifejtette, hogy nem ért egyet a sztrájktörvény módosítására tett kezdeményezéssel, mivel a szakszervezetek álláspontja szerint a hatályos sztrájktörvény alkalmas a konfliktusos helyzetek kezelésére.
– Amunkavállalói oldalhárom témát vetett fel:
= Amunkavállalói oldalszükségesnek tartja az egészségpénztárakról szóló törvényhez kapcsolódó rendeletalko-tási folyamat leállítását.
Akormányzati oldalszerint az egészségpénztárakkal kapcsolatos szabályozás további helyzete belsõ konzultá-ciókat kíván. A koalíció megszûnése befolyásolhatja a jelenlegi elképzeléseket. Kérte a szociális partnerek meg-értõ türelmét.
= A 2008-as inflációs várakozások, s köztük a kormányzati prognózisok is lényegesen meghaladják azt a mértéket, amely alapján a kormányzati oldal 2007 õszén megfogalmazta 2008. évi bérjavaslatát az Országos
Érdekegyez-Amunkavállalói oldalkérdéssel fordult a kormányzati oldalhoz: mikor kívánja a kormányzati oldal megtenni az OÉT számára évközi bérkorrekciós javaslatát a tényleges 2008-as inflációs adatok alapján, mivel bérkorrekció nélkül az inflációs folyamatok veszélybe sodorják a 2008. évi OÉT bérmegállapodás teljesülését.
Akormányzati oldalismertette, hogy a Kormány nem tervez más mechanizmust a bértárgyalások lebonyolítását illetõen, mint ami az eddigiekben bevált (õsszel lesznek idõszerûek a tárgyalások). A teljesülést illetõen megál-lapítható, hogy a versenyszféra bruttó kereset növekedésének átlaga az országos ajánlás felett van. A közszféra esetében sem csökkenhet a reálkereset 2008-ban, itt lesz is korrekció.
= Amunkavállalói oldalarra kérte a kormányzati koordinációért felelõs szerveket, hogy teremtsenek egységes rendet a Társadalmi Megújulás Operatív Program és az ezzel kapcsolatos pályázatok területén, mivel félõ, hogy a pályázati határidõk és a pályázati feltételek itt tapasztalható sokszori módosítása miatt a rendelkezésre álló uni-ós források eltûnnek. A problémás kérdésekben az oldal konzultáciuni-ós lehetõséget igényelt a kormányzati oldal-tól.
Akormányzati oldalismertette, hogy a benyújtási határidõ módosítására azért került sor, mert rendkívül kevés pályázat érkezett be (vélhetõen a szûk határidõ miatt). Mûködik a Pályázat Elõkészítõ Munkacsoport, ahol a té-mában folyamatos egyeztetés, párbeszéd zajlik. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu) – bárki számára hozzáférhetõ módon – minden információ megtalálható, igény szerint pedig készek konzultációt tartani a szociális partnerek részére.
Ezt követõen sor került a napirendben meghatározott pontok tárgyalására:
1/a.
Az „Új Magyarország” c. program részét képezõ,adókról szóló koncepciótárgyalása során apénzügyminiszter el-mondta, hogy a napirendi pont tárgyalásához készített elõterjesztés kiküldését követõ változások jelentõsen befolyásol-ják annak tartalmát. Hangsúlyozta: a 2006-ban elfogadott Új Magyarország Kormányprogram alapvetõ célkitûzése, hogy a gazdaság elõtt tornyosuló akadályokat megszüntesse, s a magyar gazdaságot olyan, tartósan fenntartható növeke-dési pályára állítsa, amely biztosítani képes teljesítményben és jólétben is a fejlett európai országokhoz történõ mielõbbi felzárkózást.
A pénzügyminiszter tájékoztatta az OÉT tagjait, hogy az adóterhek csökkentése s a munkavállalás ösztönzése tovább-ra is a progtovább-ram legmeghatározóbb eleme, a konkrét kidolgozás során viszont fõ szempont a megvalósíthatóság kell, hogy legyen. A konvergencia program keretei meghatározzák a prioritásokat. Fõ feladat a költségvetési hiánycél teljesítése, ennek függvényében vizsgálható, hogy milyen mozgástér alakul ki a gazdaság versenyképességének javítására.
Amunkavállalói oldalaz egyensúly megteremtésének fontosságát nem vitatta, azzal azonban nem értett egyet, hogy a versenyképesség javításának címszava alatt a munkáltatói adó- és járulékpozíciókon kell elsõdlegesen változtatni.
A számos korábbi esethez hasonlóan ismét kifejtette, hogy a hazai versenyképességet befolyásoló tényezõket komple-xen lenne szükséges kezelni, az összes arra ható tényezõt megvizsgálva, amelyek között – az erre vonatkozó kutatások megállapításai szerint is – a munkáltatói adó- és járulékpozíciók a rangsor végén vannak. Ismételten aláhúzta, hogy a konvergencia program a munkavállalókra aránytalanul nagy terheket rótt, az adóterhek csökkentése ebbõl adódóan is körükben a legsürgetõbb. A munkavállalói oldal köszönettel venné a konvergencia programból származó terhek oldalak közötti megoszlására vonatkozó kormányzati összegzést.
Amunkáltatói oldalhangsúlyozta, hogy a lehetõségek tisztázása után a Kormány mielõbb ismertesse az adó- és járu-lékcsökkentéssel kapcsolatos konkrét elképzeléseit. Ismételten kiállt a költségvetési kiadások további csökkentésének szükségessége mellett.
Álláspontja szerint az adórendszer módosításának a gazdasági növekedés élénkítését, a versenyképesség javítását, a befektetõi bizalom erõsítését és az adózás egyszerûsítését kell szolgálnia.
Akormányzati oldaljelezte, hogy a politikai környezet jelentõsen befolyásolja, milyen konkrét javaslatok kimunkálá-sára kerülhet sor. Fennáll a kisebbségi kormányzás lehetõsége, ez április végéig dõl el. Így a konkrét prioritásokról ápri-lis 30. után lehet tárgyalni.
1/b.
Az OÉT megtárgyalta„Az Új Magyarország c. program részét képezõ, foglalkoztatásról szóló koncepcióról” cí-mû elõterjesztést. ASzociális és Munkaügyi Minisztérium(a továbbiakban: SZMM) államtitkára ismertette a tervezet fõ célkitûzéseit, figyelemmel a munkaerõpiac új kihívásaira. A koncepció egyaránt tartalmaz támogató, ösztönzõ és szigo-rító intézkedéseket.
A program lényeges elemei: a hátrányos helyzetû kistérségekben a foglalkoztathatóság bõvítése, a munkavállalók helyzetének javítása, a legális foglakoztatást gátló tényezõk csökkentése, fokozatos megszüntetése, az e célra szolgáló
lágába különbözõ foglalkoztatást ösztönzõ eszközökkel és intézkedésekkel.
Az SZMM illetékes szakállamtitkára ismertette a munkateszt bevezetésére vonatkozó elképzelést.
Amunkavállalói oldala program foglalkoztatást ösztönzõ, támogató elemeivel egyetértett, a szigorító intézkedések esetében azonban rendkívüli óvatosságot tartott szükségesnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a számos esetben igen ala-csony munkajövedelmek nem teszik érdekeltté a szociális támogatásban részesülõk nagy hányadát a munkavégzésben, s ezzel összefüggésben is a valódi okok feltárásának és megoldásának fontosságát emelte ki. Hangsúlyozta a munkáltatók felelõsségét a fekete foglakoztatásban.
A munkáltatói oldal összességében egyetértett a koncepcióval. Szükségesnek tartotta az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatás jogszabályi felülvizsgálatát. Ellenezte azt a pontot, amely szerint közbeszerzésekre úgy lehetne pályázni, ha 10 százalékban hátrányos helyzetû munkavállalókat foglalkoztatnak.
Akormányzati oldalválaszában tájékoztatást adott arról, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás szabályozásának vizsgálata folyamatban van. A közbeszerzések szabályozása ugyancsak áttekintés alatt áll, a rendezett munkaügyi kapcsolatok szabályozását elõkészítõ OÉT eseti bizottság is dolgozik a javaslat kimunkálásán.
Országos Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága
Tájékoztató
az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2008. április 25-i ülésérõl
Napirend elõttamunkavállalói oldalkért szót két olyan kérdésben, amelyeket az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (a továbbiakban: OÉT) március 14-i plenáris ülésén, szintén napirend elõtti hozzászólásban már felvetett.
– Amunkavállalói oldalismételten jelezte, hogy számára elfogadhatatlan a munkavállalók költségmentességének el-törlése a munkaügyi perekben. Kérte az erre vonatkozó, 2007. decemberében elfogadott jogi szabályozás mielõbbi meg-változtatását, és a munkavállalók költségmentességének visszaállítását.
Akormányzati oldalválaszában ismertette, hogy a munkaügyi perek tárgyi költségmentességének ügyében az Igaz-ságügyi és Rendészeti Minisztérium folytat egyeztetéseket, melyeket követõen az OÉT plenáris ülése elé kerül a téma.
– Amunkavállalói oldalmielõbbi megoldást sürgetett annak érdekében, hogy a Munka Törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatban történõ végrehajtásáról szóló 1/1990. (VIII. 21.) IKM rendelet Alkotmánybíróság által 2008.
június 30-i hatállyal megsemmisített negyedik szakasza és annak melléklete, vagyis az egészségre ártalmas munkakö-rökben foglalkoztatottak jogait védõ szabályozás helyére azonos jogi értékû szabályozás léphessen, 2008. július 1-i hatállyal.
Akormányzati oldaljelezte, hogy az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatottak helyzetének vizsgálata az OÉT I. félévi munkatervében szerepel, ennek megfelelõen akár az OÉT következõ plenáris ülésén is napirendre kerülhet a munkavállalói oldal által készített elõterjesztés.
A napirend elõtti hozzászólásokat követõen került sor a tárgysorozatban szereplõ témák megvitatására:
1.Az OÉT plenáris ülése megtárgyalta a konvergencia program végrehajtásáról szóló jelentést.
A pénzügyi tárca szakállamtitkára kiemelte, hogy az adó- és járulékcsökkentési tervek finanszírozásához – a korábbi-akban tervezettekhez képest – elõre nem várható okok, események miatt (kamat- és hozamszint, MÁV) kevesebb forrás áll rendelkezésre. A Kormány ennek ellenére továbbra is keresi a gazdaság fejlesztéséhez, a foglalkoztatás ösztönzésé-hez leghatékonyabban alkalmazható módszereket, eszközöket, lehetõségeket.
Az ország európai uniós jelentési kötelezettségére vonatkozóan a szakállamtitkár ismertette, hogy kötelezõ ereje a hi-ánycélnak van, a konvergencia program többi eleme kvázi tájékoztató jellegû. A jelentésben szereplõ, 2009. évre vonat-kozó elõrejelzés az Európai Bizottság felkérésére készült, és – mivel jelenleg még nincs döntés a jövõ évi adórendszerrõl – azt feltételezi, hogy a 2008. évre érvényes adó- és járulékrendszer marad fenn 2009-ben is. A szükséges döntések meg-hozatala után, legkésõbb a 2009. évi költségvetés számításaihoz új elõrejelzést fog készíteni a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM).
lókra háruló súlyos terhek miatt. Az oldalnak a végrehajtással kapcsolatban is hasonló észrevételei voltak: a konvergen-cia program végrehajtásából a munkavállalókat sújtó aránytalan teherelosztás ellen szólaltak fel. Jelezték továbbá: a munkavállalói oldal változást vár a gazdaságpolitikában és az adópolitikában. Álláspontjuk szerint a legális foglalkozta-tásnak bõvülnie kell, ami a hiányzó forrásokat is megteremtheti, ehhez azonban új gazdaságpolitikára van szükség.
Amunkáltatói oldalez alkalommal is kifogásolta, hogy az államháztartási hiány csökkenése – a költségvetési kiadá-sok mérséklése helyett – elsõsorban az adó- és járulékterhek növekedésének az eredménye. Ennek következtében mér-séklõdött a gazdaság teljesítõképessége, csökkent a vállalkozások száma, növekedett a munkanélküliség. Az adó- és já-ruléknövekedés „átmeneti” jellege 2009-ben sem szûnik meg, ami a gazdaság jelenlegi helyzetében nem jó üzenet.
A munkáltatói oldal a jelentést tudomásul veszi azzal, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a gazdasági növekedés gyorsításának ösztönzésére irányuló gazdaságpolitikai tárgyalásokat.
Akormányzati oldal részérõl a PM szakállamtitkára az észrevételekre reagálva elmondta, hogy a gazdaságpolitika célja a gazdasági fejlõdés ösztönzése. Ezt elõsegíthetné az adóterhek csökkentése. A Kormány jelenleg azt vizsgálja, hogy a konvergencia program keretein belül erre milyen lehetõség van. A különadó megszüntetése kiemelt kormányzati szándék, de ez is csak a megfelelõ feltételek megteremtése esetén lehetséges.
Az intézkedések mindkét oldalt terhelték, a pontos mértékekrõl a PM anyagot fog készíteni az OÉT következõ ülésé-re. A gazdaság fehérítése érzékelhetõ a bevételek mértékén. Szélesíteni kell az adóterheket viselõk létszámát.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: SZMM) államtitkára tájékoztatta a szociális partnereket, hogy az SZMM egyeztetett az Európai Bizottság képviselõivel az európai uniós források felhasználásáról annak érdeké-ben, hogy a lehetõ leghatékonyabban tudjuk a Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program forrásait felhasználni.
2.Az OÉT megtárgyalta az „Út a munkához” programhoz kapcsolódó intézkedésekrõl címû elõterjesztést (a norma-szöveg tervezetét).
Az SZMM államtitkára szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta a szociális partnerség szerepét. Különösen fontos, hogy olyan elõterjesztés kerüljön a döntéshozók elé, amelyet elõzetesen alaposan, részletesen megvitattak, mert a megvalósí-táshoz nélkülözhetetlen, hogy az oldalak a fõbb elvekben egyetértsenek. Mindehhez hozzáfûzte, hogy pénzügyileg is alátámasztott, finanszírozható intézkedésekre kell javaslatot tenni.
Az államtitkár tájékoztatta a plenáris ülés résztvevõit, hogy a tárca dolgozik a felvetett problémák megoldására irá-nyuló javaslatokon (közfoglalkoztatás megszervezése során az önkormányzatok szerepvállalása, START – Régió prog-ram problémás részleteinek kidolgozása, ellenõrzõ rendszerek összehangolása).
Az SZMM szakállamtitkára hozzászólásában ismertette, hogy az eddigi egyeztetések alapján a program – az elõter-jesztés írásos anyagához képest – változni fog néhány ponton (közfoglalkoztatott korhatár 55 életévre emelése; ellenõr-zés tárgykörének meghatározása; a munkateszt esetében a mentesítések köre kibõvül; a fekete foglalkoztatáson ért mun-kavállalók is szankcionálhatók lehetnek). Hangsúlyozta, hogy ez a program – célját tekintve – nem a munkahelyterem-tésrõl szól (az is rendkívül fontos, de másik téma), ennek a programnak a munkára ösztönzés a célja.
Amunkavállalói oldalazzal az alapelvvel, amely szerint az emberek munkából és ne segélyekbõl éljenek, egyetértett.
Ugyanakkor kifejtette: a munkára ösztönzés munkahelyek, szakképzés, megfelelõ bérezés stb. biztosítása (tehát a témá-hoz szervesen kapcsolódó, lényegi kérdések feltárása és megoldása) nélkül általában kevés eredménnyel járhat. Az oldal csakúgy, mint korábban, a koncepció vitája során a normaszöveg esetében is kiemelte: az „Út a munkához” program fog-lalkoztatást ösztönzõ, támogató elemeivel egyetért, a szigorító intézkedések esetében azonban óvatosságot tart szüksé-gesnek. Jelezte továbbá, hogy mivel a költségvetési eszközöket már elosztották, az egyes programelemek év közbeni indítását és finanszírozását nem látja tisztázottnak és biztosítottnak.
Amunkáltatói oldalaz elõterjesztést összességében támogatta. Javasolta, hogy a rendszeres szociális segélyben ré-szesülõket foglalkoztató vállalkozások ne csak a 47 hátrányos helyzetû kistérségben vehessék igénybe a hároméves tel-jes járulékmentességet. Ezt a lehetõséget kapják meg más területen is a munkáltatók, ha munkanélkülieket alkalmaznak.
Olyan munkáltatók is kapják meg ezt a kedvezményt, akik hátrányos helyzetû településekrõl ingázókat vagy áttelepülõ-ket alkalmaznak.
Az európai uniós elõírások szerint a kedvezményeket össze kell számítani, és ezek összeghatára a mezõgazdaságban nagyon alacsony. Ezért ezt a mentességet éppen a leghátrányosabb helyzetû települések nem tudják igénybe venni. Az oldal kérte a Kormányt, haladéktalanul járjon el Brüsszelben az e szabály alóli mentesítés érdekében.
pontjairól készített dokumentum eljutott a szociális partnerekhez is. Ennek alapján állt össze az intézkedéssorozat.
A munkavállalói oldal segélyekkel kapcsolatos álláspontját illetõen hangsúlyozta, hogy a szigorító intézkedések be-vezetése is szükséges a cél eléréséhez. A munkavállalók is szankcionálhatók lehetnek fekete foglalkoztatáson érésük esetén. Elmondta, hogy a program megvalósításához szükséges fedezet rendelkezésre áll.
A munkáltatói oldal javaslatával kapcsolatosan a szakállamtitkár ismertette, hogy a kedvezmények biztosításával ki-fejezetten az a cél, hogy a hátrányos helyzetû településeken, térségekben keletkezzenek új munkahelyek.
A hivatkozott európai uniós elõírásokat illetõen kezdeményezi az Európai Uniónál a szabályozás változtatását.
Országos Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága
LVIII. évfolyam 14. szám 2008. július 7.