A Pannon Egyetem 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. – továbbiakban: kiíró – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) kormányrendelet vonatkozó fejezetei alapján
nyilvános pályázat
keretében határozatlan idõre bérbe adja a magyar állam tulajdonában és a Pannon Egyetem vagyonkezelésében lévõ alábbi épületeit, illetve területeit:
Sor-sz.
Vagyontárgy címe, megnevezése,
a bérbeadás tervezett idõpontja m2 Ajánlati jelige
1. Keszthely, 0241/2. hrsz.-on nyilvántartott, természetben a Keszthely, Szendrey-telepen lévõ szervizmûhely
2008. szeptember 10.
92 Pannon Egyetem szervizmûhely 2. Keszthely, 0245. hrsz.-on nyilvántartott mûhelyépület
2008. szeptember 10. 192 Pannon Egyetem
mûhelyépület 3. Keszthely, 0238/3. hrsz.-on nyilvántartott, természetben a Keszthely,
Szendrey-telepen lévõ volt tangazdasági konyha-étterem épület 8. sz. asztalosmûhely 18–20. sz. helyiségek 2008. szeptember 10.
18,8 34,6
Pannon Egyetem asztalosmûhely üzlettér 4. Keszthely, 0236/8. hrsz.-on nyilvántartott, természetben a Keszthely,
Szendrey-telepen lévõ volt biometodmûhely 1. sz. helyiség 2008. szeptember 10.
4., 5. sz. helyiség 2008. november 10.
23,5 111
Pannon Egyetem biometodmûhely 5. Keszthely, 0241/2. hrsz.-on nyilvántartott, természetben a Keszthely,
Szendrey-telepen lévõ bekerített területrész 2008. szeptember 10.
1000 Pannon Egyetem területrész 6. Keszthely, 4293/1. hrsz.-on nyilvántartott, természetben a Keszthely, Festetics Gy.
u. 7. sz. alatti „D” épületben lévõ büfé 2008. szeptember 10. 44 Pannon Egyetem
„D” épületi büfé 7. Keszthely, 1227. hrsz.-on nyilvántartott, természetben a Keszthely, Festetics Gy. u. 5.
sz. alatti „Pethe Ferenc” Kollégium épületben lévõ büfé 2008. november 15.
68,5 Pannon Egyetem kollégiumi büfé 8. Keszthely, 0254/1. hrsz.-on nyilvántartott, természetben a Keszthely,
Szendrey-telepen lévõ büfé 2008. december 10.
61 Pannon Egyetem Szendrey-telepi büfé
Bérletidíj-fizetés módja: a bérbeadó által kiállított számla ellenében, negyedévenként átutalással.
Az ingatlanok bemutatására elõzetes egyeztetés alapján munkanapokon kérésre a hirdetés megjelenését követõ 10–15. napok között kerül sor.
A szerzõdések megkötésének tervezett idõpontját a fenti táblázat tartalmazza.
A bérlemények használatba adása a szerzõdéskötéssel egyidejûleg történik. A bérbeadások részletes feltételeit a pá-lyázati dokumentáció tartalmazza.
A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:
– az ajánlattevõ nevét, székhelyét (lakóhelyét),
– vállalkozói igazolvány másolatát (egyéni vállalkozó esetén), – adószámát vagy adóazonosító számát,
– belföldi székhelyû jogi személyek, gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatát (bejegyzés hiá-nyát kifejezetten közölni kell),
– aláírási címpéldányt,
– létesítõ okiratot (társasági szerzõdést),
– a szándékolt bérlemény egyértelmû megnevezését, – az ingatlan tervezett hasznosításának rövid ismertetését,
– az éves bérleti díj megjelölését az áfaérték külön feltüntetésével,
II. FÕRÉSZ: Hivatali igazgatás
lamháztartás más alrendszereivel szemben fennálló kötelezettsége) nincs, – a bérlettel kapcsolatos kikötések elfogadásáról szóló nyilatkozatot, – 2007. évi mérleget,
– a jövendõ bérlõ gazdasági tevékenységének bemutatására, gazdálkodására vonatkozó információkat, – a bérbevételi szándék hosszát.
A pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempont:
– a megajánlott bérleti díj, – a megajánlott bérleti idõ hossza, – stabil gazdasági háttér.
Kötelezõen vállalt ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidõ lejártának napját követõ 30. nap.
A bérletre vonatkozó pályázati ajánlatokat egy darab zárt, cégjelzés nélküli borítékban a bérleményre vonatkozó aján-lati jelige feltüntetésével, 3 példányban kell benyújtani személyesen vagy meghatalmazott útján
2008. augusztus 18. 10 óráig
a kiíró alábbi címen található irodájában: Pannon Egyetem Gazdasági és Mûszaki Fõigazgatóság, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. „B” épület aula 112. számú iroda.
A pályázati ajánlatok bontása a beadási határidõt követõ elsõ munkanapon 10 órakor, közjegyzõ jelenlétében, a kiíró hivatalos helyiségeiben történik a fenti címen.
A pályázati eljárással kapcsolatban további felvilágosítás, részletes dokumentáció a Pannon Egyetem Közbeszerzési Igazgatóságon a (88) 624-136-os telefonszámon, e-mail: csipszergy@almos.uni-pannon.hu (Csipszerné Szalai Gyöngyi) kérhetõ a pályázati felhívás megjelenésétõl számított 20. napig.
A pályázati ajánlatokat magyar nyelven kell benyújtani.
Az ajánlattevõ az ajánlattételi határidõ lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidõ lejártát követõen a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók.
A pályázati ajánlatok elbírálási idõpontja az ajánlattételi határidõ lejártát követõen 15 napon belüli, melyet a kiíró egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthat.
A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követõen haladéktalanul, de legkésõbb nyolc napon belül írásban közli va-lamennyi ajánlattevõvel.
A pályázat kiírója fenntartja jogát, hogy:
– a nyertes ajánlattevõ visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következõ helyezettjével szerzõdést kötni, – a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítsa,
– az ajánlattevõtõl technikai-formai kérdésekben, írásban felvilágosítást kérhet annak elõrebocsátásával, hogy az ajánlattevõ ezzel kapcsolatos írásbeli válasza semmilyen formában nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfo-galmazott feltételek olyan változását, amely az értékelés során a beérkezett ajánlatok sorrendjét módosíthatná.
Eredménytelen a pályázati eljárás, ha:
– nem érkezett pályázati ajánlat,
– kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,
– egyik ajánlattevõ sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelõ ajánlatot,
– valamelyik ajánlattevõ az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevõ érdekeit súlyosan sértõ cselekményt követ el.
Érvényes a pályázati ajánlat, ha:
– azt a pályázati felhívásban meghatározott, illetve szabályszerûen meghosszabbított ajánlattételi határidõre nyújtották be,
– olyan ajánlattevõ nyújtotta be, aki a kiíróval szemben korábbi fizetési kötelezettségét teljesítette,
– az ajánlattevõ csatolta arról szóló nyilatkozatát, hogy nincs köztartozása (adó-, vám-, társadalombiztosítási járulék és egyéb, az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége),
– az ajánlattevõ a pályázatot aláírta,
– egyéb, a pályázati felhívásban elõírt feltételeknek megfelelt.
A Á S
Összefoglaló
a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap mûködésének ellenõrzésérõl (0809)
Az Állami Számvevõszék a közelmúltban befejezte a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (Alap) mûködésének átfogó ellenõrzését.
Az Alap, mint elkülönített állami pénzalap bevételei a 2004. évi 35,4 Mrd Ft-ról közel másfélszeresére, 2007-re 51,9 Mrd Ft-ra emelkedtek. Forrásai alapvetõen a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulékból származtak, amelynek aránya a vizsgált idõszakban 45,1%-ról 55,3%-ra nõtt. Másik jelentõs forrása a központi költségvetésbõl nyúj-tott állami támogatás volt, amely 34,5%-ról 39,6%-ra emelkedett.
Az Alapot – a felügyeleti irányítás folyamatos változásával – 2008. május 1-jéig a gazdasági és közlekedési miniszter, azt követõen a kutatás-fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (Hivatal) közremûködésével látta és látja el.
A Hivatal elnökének irányításával megkezdett középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia (TTI) kidolgozása – a Hivatal és az MTA közötti koncepcionális viták miatt – elhúzódott, 2 év késéssel – 2007. II. ne-gyedévben – terjesztették a Kormány elé az OKM-mel és az MTA-val közösen kidolgozott, egységesített stratégiát.
A prioritások kijelölését egy 2005-ben készült helyzetértékelés segítette, amely kritikusan értékelte az innovációs rend-szer gyenge mûködését (aktivitás, technológiai inkubáció, hálózati struktúrák, innovatív vállalkozások, kockázati tõke hiánya stb.).
Az Alap kiadásainak a módosított elõirányzathoz viszonyított jelentõs – 16–28%-os – elmaradását több tényezõ, de elsõsorban az elszámolatlan elõlegek, az elszámolások késedelmes benyújtása, valamint az innovációs járulékból szár-mazó többletbevétel együttesen okozta. Emellett az Alap „alapszerû” mûködését a költségvetési törvények három egy-mást követõ évben megakadályozták azzal, hogy nem engedték felhasználni az éves maradványt. A 2006. év végére fel-halmozódott és fel nem használt maradvány összege 30,7 Mrd Ft-ra nõtt.
A kiemelt, hosszabb távú, 2–4 éves futamidejû kutatási programokra 2004–2007 között 4241 pályázat keretében 102,2 Mrd Ft támogatást hagytak jóvá. A kifizetett támogatások 69%-át nonprofit szervezetek és költségvetési intézmé-nyek, 31%-át vállalkozások kapták. Kedvezõnek tekinthetõ, hogy a vállalkozások részére nyújtott támogatások aránya növekvõ tendenciát mutatott. A támogatások régiónkénti megoszlásában számottevõ változás nem történt, nem valósult meg a régiók felzárkóztatása, megmaradt a közép-magyarországi régió dominanciája. Nem sikerült áttörést elérni – a foglalkoztatást meghatározó részben biztosító – kis- és középvállalkozásoknál, elsõsorban a kutatás-fejlesztési eredmé-nyek hasznosítása (pl. korszerû, újonnan kifejlesztett termelési eszközök, technológiák vásárlása, prototípus és széria-gyártás) területén, illetve a tudás- és technológiaintenzív kis- és középvállalkozásokba történõ befektetõi részvétel terü-letein, mert ennek ösztönzésére nem készült támogatási program.
A Hivatal irányításában bekövetkezett folyamatos változások, átszervezések nem biztosították megfelelõen a racioná-lis és folyamatos mûködést. A 2005. év végére kidolgozott monitoringstratégia céljaiban egy eredményorientált támoga-tási rendszert kívánt biztosítani, ugyanakkor a kockázatok kezelését és a források cél szerinti, eredményes és hatékony felhasználásának folyamatos nyomon követését biztosító rendszert nem alakítottak ki, így a stratégiában meghatározott célokat a Hivatal nem teljesítette.
A pályázati rendszer mûködtetése során a programok magas száma, a kiírások gyakori és nem megfelelõen megalapo-zott változásai nehezen átláthatóvá tették a támogatási rendszert. A programok céljai többnyire általánosak voltak, egyetlen program esetében sem fogalmaztak meg egyértelmûen az eredmény mérésére alkalmas célértékkel rendelkezõ eredmény- és hatásindikátorokat. A pályázati rendszer megfelelõ mûködését hátráltatta, hogy nem alakították ki a támo-gatások közötti átfedések kiszûrésének rendszerét, a saját erõ igazolását nem írták elõ, amelynek hiánya a pályázati célok megvalósulásának kockázatát növelte. A pályázatok bírálatai ellentmondásosak, nem voltak kellõen megalapozottak.
A támogatási rendszer átláthatóságának, jogszerûségének biztosítása nem volt megfelelõ, elmaradt a közpénzek közcélú gazdasági-társadalmi hasznosítása eredményességének mérése, a program céljaira történõ megfelelõ felhasználásának vizsgálata, az értékelés eredményeinek visszacsatolása, a különbözõ programok adatai, legfontosabb jellemzõi összevet-hetõségének biztosítása.
Az Alap feladatai közé tartozott a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer (NKR) mûködtetése, amely a magyaror-szági kutatási projektek, kutatók és kutatóhelyek adatbázisa. Fejlesztésének és mûködésének technikai feladatait a Buda-pesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem látta el, az Alap forrásaiból az NKR kialakítására és fejlesztésére 45,6 M Ft-ot, üzemeltetésére 396,2 M Ft-ot költöttek. Az NKR kialakításakor és továbbfejlesztésekor figyelembe vették az Európai Bizottság ajánlását, ennek ellenére a gyakorlati alkalmazása és használata területén hiányosságok voltak.
Az iroda és egy kft. között létrejött, új pályázatkezelõ (PKR) szoftver beszerzésérõl, licencének 15 évre szóló megvá-sárlásáról kötött felhasználási szerzõdést három alkalommal módosítottak. A szerzõdés és módosításai számos, a
meg-ség megállapítását. A felhasználói szerzõdés alapján 110,1 M Ft-ot, a teljes szerzõdéses összeg 90%-át már kifizették an-nak ellenére, hogy a finanszírozási és a monitoringmodul 2007 decemberben részben, a számviteli modul pedig egyálta-lán nem mûködött. A szerzõdés még nem ment teljesedésbe (véghatáridõ 2008. augusztus 30.), ezért még van lehetõsége annak, hogy a hátrányok vagy azok egy része kiküszöbölhetõ legyen.
A jelentésben tett megállapítások alapján javasoltuk a Kormánynak, hogy tárgyalja meg az Alap pénzeszközeinek fel-használásáról készített éves beszámolókat. Kezdeményezze az Alap év végi maradványa felszabadítását, valamint a jogi szabályozás deregulációját az Alap mûködési folyamatának egyszerûsítése, a hatás- és a felelõsségi körök pontos, egyértelmû meghatározása érdekében.
A kutatás-fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszternek javasoltuk, hogy alakíttassa ki a szakmai szervezetek bevo-násával a támogatási programok céljait és rendeljen ezekhez az elért eredmények számonkérhetõségét, bemutatását biz-tosító, célértékkel rendelkezõ indikátorokat. Dolgoztassa ki az értékelési rendszert, valamint az ehhez szükséges infor-matikai támogatottságot és vizsgáltassa felül a támogatási szerzõdések szankcionálási rendjét. Alakíttasson ki a támoga-tási programok számának csökkentése és tartós mûködtetése mellett egy átlátható és kiszámítható finanszírozási és koc-kázatkezelõ rendszert. Követelje meg és ellenõriztesse a támogatásokkal kapcsolatos monitoringrendszer kiépítését és mûködését, és a megfelelõ informatikai rendszert is. Kezdeményezze a PKR szerzõdésének módosítását a jelenleg mu-tatkozó hátrányok megszüntetése, illetve csökkentése érdekében, ennek eredményétõl függõen vizsgáltassa ki a szemé-lyi felelõsség kérdését.
Az elkészített jelentés az interneten a www.asz.hu címen olvasható.