Iskolakultúra 2012/11
mint a válaszadók motivációja, a válaszok szükséges variabilitása és az önkéntes részvétel torzító hatása.
A könyv leggyengébb pontja a sta-tisztikai elemzések bemutatása. Furcsa módon a leíró statisztikát a szerzők még az adatfelvételről és a kutatási designokról szóló fejezetek előtt ismertetik, majd csak körülbelül száz oldallal később térnek rá a matematikai statisztikára. A leíró sta-tisztika tárgyalása érthető, de a matemati-kai statisztimatemati-kai számítások bemutatása már problematikus. Egyrészt meg sem említi a statisztikai elemző programokat (pél-dául az SPSS-t), hanem azt sugallja, mint-ha még mindig szignifikancia-táblázatok segítségével végeznénk a számításokat.
Másrészt – miközben bizonyos bonyolult elemzéseket és nemparaméteres eljárá-sokat valószínűleg feleslegesen is rész-letezve mutat be – az egyszerűbb próbák ismertetésénél nem tér ki az előfeltételekre és azok tesztelésére. Végül találhatunk a fejezetben tárgyi tévedéseket is, mint ami-lyen például a páros mintás t-próba szem-léltetéseként említett vizsgálat, mely sze-rint a kék szemű gyerekek szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtanak az olvasást mérő feladatban, mint a barna szeműek.
A kék és barna szeműek összehasonlítása nyilvánvalóan nem páros, hanem függet-len mintás tesztelést igényel, arról nem is beszélve, hogy a kötetben máshol is elő-forduló bőrszín és szemszín alapján törté-nő elemzések nem túlzottan szerencsések.
A kvalitatív kutatások a többi kutatás-módszertani könyvhöz hasonlóan lénye-gesen kisebb súlyt kapnak, mint a kvan-titatív módszerek. A viszonylagos rövid-ség ellenére ezek a fejezetek megfelelően bemutatják az egyes stratégiákat (például esettanulmány, etnográfiai kutatások,
„Grounded Theory”, stb.), a különböző adatgyűjtési módszereket és azokat az eti-kai és módszertani nehézségeket, melyek az anonimitást gyakran lehetetlenné tevő kvalitatív kutatásokban felmerülnek.
A kötet jó összefoglalót ad arról, hogy milyen eltérő – többé vagy kevésbé objek-tív – szemléletben dolgozhatjuk fel a nyert információkat, és az olvasó naprakész
leírást találhat azokról az adatfeldolgozó programokról is, melyek segítik az adatok jelentésteli mintázattá alakítását.
A negyedik rész a kevert (kvantitatív és kvalitatív) módszerrel készült kutatá-sokat ismerteti röviden. Bemutatja, hogy mely esetekben érdemes ilyen kutatásokat végezni, ezeknek milyen lépései vannak, és milyen hasznos információkat nyer-hetünk a kvantitatív és kvalitatív adatok együttes elemzéséből. Ugyanakkor nem tárgyalja ezeknek a vizsgálatoknak a leg-fontosabb nehézségét, nevezetesen a kvan-titatív és kvalitatív forrásokból származó információk eltérésének okait, és a kutató teendőjét azokban az esetekben, amikor a két megközelítésből kapott adatok egy-másnak ellentmondanak.
Az ötödik nagyobb részben különleges kutatási módszerekről kapunk összefogla-lókat: koncepcióelemzésről, történeti kuta-tásról, megvalósult projektek értékeléséről és akciókutatásról. Ezekben a fejezetekben a szerzők építenek arra, amit a megelő-ző részekben olvashattunk, és bemutatnak olyan, speciális kérdések megválaszolásá-ra alkalmas egyéb módszereket, melyekkel kiegészíthetjük általános eszköztárunkat.
A függelékben részletes útmutatót talál-hatunk arról, hogyan kell kutatási tervet és kutatási beszámolót írni, és utolsóként helyet kapott egy olyan rész is, mely a sta-tisztikai képletek használatát ismerteti. Ez utóbbinál ismét elcsodálkozhatunk azon, hogy miért nem valamilyen adatelemző programot mutatnak be a szerzők ahelyett, hogy a statisztika tankönyvbe illő példákat részleteznének a különböző próbák kiszá-molásáról.
A könyv összességében jól érthető és alapos, az elméleti ismereteket kiegészí-tő cikkrészletek, az interneten elérhekiegészí-tő interaktív felület és a szemléltető ábrák a sokszor nehezen befogadható anyagot változatosabbá teszik. Nagy előnye, hogy receptkönyvszerű előírások helyett hang-súlyozza a kutató kritikus gondolkodásá-nak jelentőségét a kutatások lebonyolí-tásában és értelmezésében: a szabályok követése mellett a kételkedést, az esetek egyediségének figyelembevételét és a
Iskolakultúra 2012/11
realitáshoz való alkalmazkodást ajánlja.
A tanári kézikönyvnek, a tesztbanknak és a kötetben található feladatoknak köszön-hetően használható tankönyvnek, de kézi-könyvként olyanoknak is javasolható, akik részletes és naprakész leírást szeretnének kapni az oktatáskutatás módszertani kér-déseiről.
McMillan, J. H. és Schumacher, S. (2010): Research in Education. Evidence-Based Inquiry. 7th Edition (International Edition). Pearson Education, Inc., New Jersey. xiv + 511 oldal.
Józan Anna ELTE Pszichológiai Doktori Iskola ELTE Klinikai Pszichológia
és Addiktológia Tanszék
Szabóné Kármán Judit
A magyarországi roma/cigány értelmiség historiográfiája, helyzete, mentális állapota A kötet témája a magyarországi roma/cigány értelmiség historiográfiája, a hazai cigány-ság oktatásának története, kiegészítve a mai diplomások körében végzett empirikus kutatással.
A könyv a 17. századtól – az első roma/cigány írástudók megjelenésétől kezdve – nap-jainkig mutatja be a legnagyobb létszámú hazai kisebbség értelmiségének kialakulását, artikulálódását, szerveződését, kapcsolatát a többségi értelmiséggel. E téma eddig sem a hazai értelmiségkutatásokban, sem pedig a cigánykutatásokban nem szerepelt, ezért hézagpótló mind a szakma, mind a laikus közönség körében. A szorosan vett roma/
cigány történet mellett az Olvasó áttekintheti a magyar értelmiség fejlődésének historiog-ráfiáját is, hisz a szerző szándéka az volt, hogy
azzal párhuzamban, a hasonlóságokat és külön-bözőségeket feltárva, a kapcsolódási pontokat megkeresve mutassa be a cigányság oktatás- és értelmiségtörténetét.
Az értekezés másik nóvuma a kutató közel száz hazai roma/cigány diplomás körében végzett vizsgálata, melyben a motivációkon, életút-elemzéseken túl mentálhigiénés kutatásokat is végzett. E megközelítés – társadalmi mobilitás és mentális állapot összekapcsolása – társada-lomkutatási szempontból is újszerű a cigány-kutatások történetében.
A könyv olvasmányos, s a kutatási téma mel-lett átfogó képet ad a hazai cigány népesség helyzetéről, különböző csoportjairól, a nők, gyermekek sorsáról, a roma/cigány identitás kérdéseiről is.
ISBN 978 963 693 441 5 244 oldal, B/5, kartonált 3400 Ft
dcm Filológiai és sadalomtudományi Kar,
¡lakultúra Szerkesztőség, 8200, zprém, Vár u. 20.
06 30 2354558 ail: geczijanos@vnet.hu
ttronikus változat, közlési feltételek:
vv.iskolakultura.hu
fizetésben terjeszti a Magyar Posta Hirlap Üzletága (Budapest, Orczy
••), a Könyvtárellátó Kht. (Budapest, á u. 19.), a Magyar Lapterjesztő Rt.
dapest, Táblás u. 32.), a HÍRKER (Budapest, Táblás u. 32.), valamint éb altemativ terjesztők. Előfizethető I közvetlenül a szerkesztőség címén, fizetési díj számonként 500 Ft.
:jes évfolyam: 6000 Ft.) Megjelenik onta. Lapunk példányai megvásárol
ok a Gondolat Kiadó könyves- jában (Gondolat Könyvesház, 1053 lapest, Károlyi M. u. 16.), valamint rók Boltjában (Budapest VI., irássy u. 45.).
ISSN 1215 5233 'zárta: 2012. október 15.
Muszlint művelődéstörténeti előadások 11. Petőfi S. János - Benkes Zsuzsa (2002):
A multimediális szöveg megközelítései 12. Kárpáti Eszter - Szűcs Tibor (2002, szerk.):
Nyelv-pedagógia
13. Reisz Terézia-Andor Mihály (2002, szerk.):
A cigányság társadalomismerete 14. Fóris Ágota (2002):
Szótár és oktatás
15. II. Nagy Péter (2002, szerk.):
Ady-értelmezések 16. Kéri Katalin (2002):
Nevelésügy a középkori iszlámban 17. Géczi János (2003):
Rózsahagyományok 18. Kocsis Mihály (2003):
A tanárképzés megítélése 19. Gelencsér Gábor (2003):
Filmolvasókönvv 20. Takács Viola (2003):
Baranya megyei tanulók tudásstruktúrája 21 .Lajtai L. László (2004):
Nemzetkép és iskola, 1777-1888 22. Franyó István (2004):
Biológiai műveltségünk 23. Golnhofer Erzsébet (2004):
Pedagógiai nézetek Magyarországon, 1945-1948 24. Bárdos Jenő (2004):
Nyelvpedagógiai tanulmányok 25. kamarás István (2005):
Olvasásügy 26. Géczi János (2005):
Pedagógiai tudásátadás 27. Révay Valéria (2005, szerk.):
Nyelvészeti tanulmányok 28. Pukánszky Béla (2005,2006):
Gyermekszemlélet a 19. században
29. Szépe György - Medve Anna (2005, 2006, szerk.):
Anyanyelvi nevelési tanulmányok I.
30. B. Nagy Ágnes - Medve Anna - Szépe György (2006, szerk.):
Anyanyelvi nevelési tanulmányok II.
31. Géczi János (2006):
Az iskola kultúrája: nevelés és tudomány 32. Kelemen Elemér (2007):
A tanító a történelem sodrában. Tanulmányok a magyar tanítóság 19-20. századi történetéből 33. Medve Anna - Szépe György (2008, szerk.):
Anyanyelvi nevelési tanumányok III.
34. Boros János (2009):
Filozófia!
35. Hoffmann Zsuzsanna (2009):
Antik nevelés 36. Orbán Jolán (2010):
Jacques Oerrida szakmai hitvallása 37. Boros János (2010):
A tudomány, a tudás és az egyetem 38. Géczi János (2010):
Sajtó, kép, neveléstörténet 39. Révay Valéria (2010):
A nyelvhasználat szintjei a XVII-XIX.
században Északkelct-Magvarországon
40. Medve Anna - Farkas Judit - Szabó Veronika (2010):
4x12 mondat 41. Kottái Zsuzsa (2011):
A múzeumi kultúraközvetítés változó világa 42. Boros János (2011):
Demokrácia és szabadság 43. Érfalvy Lívia (2012):
Kosztolányi írásművészete 44. Nagy Péter Tibor (2012):