Az NHP trendfordulót hozott a kkv-hitelezésben. A program, bevezetését követően sikeresen stabilizálta az addig trendszerűen csökkenő kkv hitel-állományt és 2015-ben már növekedés volt megfigyelhető. A teljes vállalati hitelezés dinamikája ugyancsak javult 2013-tól kezdődően, így 2014-ben már a vállalati hitelezés egészében bővülés volt megfigyelhető. 2015-ben a vál-lalati hitelezést kettősség jellemezte, mivel míg a nagyválvál-lalati hitelezésben döntően egyedi, keresleti okokra visszavezethető események miatt
nagymér-4.6 ábra
A teljes vállalati és a kkv-szektor hitelállományának növekedési üteme
-8
Vállalati szektor (hitelintézetek, éves, jobb skála) NHP nélküli becsült növekedési ütem (hitelintézetek, éves) KKV szektor (bankrendszer, éves, jobb skála)
NHP nélküli becsült KKV növekedési ütem bankrendszer, éves) Forrás: MNB.
tékű csökkenés volt megfigyelhető, addig a kkv hitelezésben folytatódott a növekedés, a harmadik negyedévére elérve a 3,5 százalékos éves bővülést.
Az NHP nemcsak a kkv-hitelezésben tapasztalható kedvezőtlen trend megtö-résében játszott fontos szerepet, hanem érdemi hatást gyakorololt a gazdasági növekedésre is a hitelkereslet emelkedésén és a hitelkínálat bővülésén ke-resztül. Az MNB kutatásai alapján ugyanis a vállalati hitelállomány egy száza-lékponttal nagyobb növekedése 0,2 százaszáza-lékponttal nagyobb GDP növekedést eredményez. (Tamási – Világi, 2011)
Az NHP a gazdasági növekedéshez a vállalkozások beruházásainak ösztönzé-se révén járult hozzá jelentőösztönzé-sen. Az NHP hatására megvalósuló addicionális beruházások nagyságára vonatkozóan Endrész és társai (2015) a kkv szektor vállalatainak pénzügyi beszámolóit felhasználva végzett becslést. A modellt újrabecsülve azt találták, hogy az NHP első szakaszában felvett hitelek 137,3 milliárd forint, míg az NHP második szakaszában felvett hitelek 210,6 milliárd forint addicionális beruházást generáltak. Az NHP keretében hitelhez jutó
4.7 ábra
Az NHP reálgazdasági növekedésre gyakorolt hatása
1,9
Hozzájárulás a GDP növekedéséhez (százalékpont) Éves növekedés (százalék)
NHP növekedési hatása GDP növekedés (jobb skála)
GDP növekedés NHP nélkül (jobb skála) Forrás: KSH, MNB számítás.
kkv-k körében 2014 októberében végzett kérdőíves felmérés szintén azt mu-tatta, hogy az NHP hiányában a beruházási hitelek megközelítőleg 40 százaléka nem, 30 százaléka pedig csak részben került volna folyósításra.11 A beruházá-sok révén létrejövő többletkapacitáberuházá-soknak pozitív hatása van a foglalkozta-tottság alakulására, az MNB saját számításai alapján az NHP 2013-2014-ben és 2014-2015-ben is 5-13 ezer munkahelyet teremthetett.
Az MNB által megvalósított kamatcsökkentések növekedésre gyakorolt hatása mellett az NHP mind 2013-2014-ben, mind pedig 2014-2015-ben 1-1,5 száza-lékponttal járulhatott hozzá a gdP növekedéséhez. (Tamási – Világi 2011)12
4.5. Az NHP foKozAtos KIVEzEtésE és A PIAcI HItElProgrAM ElINdÍtásA
Az átmeneti eszközként bevezetett NHP sikeresen teljesítette a program meghirdetésekor kitűzött piacépítési és növekedési célokat. Hosszabb távon azonban a jegybanki szerepvállalás nélküli, mennyiségében és minőségében is a gazdasági növekedést támogató piaci alapú hitelezés a kívánatos, így az NHP második szakasza és az NHP+ 2015 év végén lezárásra került. Az általá-nos hitelezési feltételek jövőbeli alakulásával kapcsolatos kockázatok miatt ugyanakkor az NHP kivezetése csak fokozatosan valósulhat meg, ugyanis a kedvező forrás hirtelen megszűnése nehézséget jelenthetne a kkv-k számára beruházásaik megvalósításában.
A piaci hitelezésre való áttérés elősegítése érdekében az MNB 2016 januárjá-ban elindította Növekedéstámogató Programot (NtP), amely az NHP kiveze-tési szakasza mellett új, a hitelezést pozitív ösztönzőkkel támogató jegybanki eszközöket foglal magába (Piaci Hitelprogram: PHP).
11 Az MNB által 3000 fős minta alapján készített, nem reprezentatív felmérés.
12 Továbbá a tanulmány felhasználásával készült MNB saját számítások.
4.2. táblázat
Növekedéstámogató Program elemei
Növekedéstámogató Program (NtP)
Növekedési Hitelprogram kivezetési szakasz (NHP 3) Piaci Hitelprogram (PHP) I.pillér:
szűkített forinthitel (300 Mrd Ft) Hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsereügylet (HIRS – 1000 Mrd Ft)
Preferenciális betételhelyezési lehetőség (500 Mrd Ft)
II.pillér:
swappal kombinált forinthitel (300 Mrd Ft) Banki tőkekövetelménykben megtestesülő ösztönzés (SREP)
Vállalati információs rendszer Forrás: MNB.
Az NHP két pillérből álló harmadik, kivezető szakaszának keretében 2016. ja-nuár elejétől december végéig köthetnek hitelszerződést a hazai kkv-k. Az első pillér a NHP második szakaszánál mind volumenben, mind a hitelcélok te-kintetében célzottabb forint alapú finanszírozást tesz lehetővé. A második pillérben a bankok a kapott forinthitelt devizára cserélik, ami lehetővé teszi, hogy devizában nyújtsanak finanszírozást természetes fedezettel rendelkező kkv-k számára; ezzel a pillérrel az MNB a hosszú lejáratú devizafinanszíro-zásban megfigyelhető piaci torzulást kívánja kezelni.
A PHP részeként bevezetésre kerülő hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcse-re-ügylet (HIrs) azáltal segíti elő a hitelezés dinamizálását, hogy lehetősé-get biztosít a bankoknak a hosszú lejáratú kkv-hiteleik kamatkockázatának kezelésére, miközben az eszköz igénybevételével a hitelintézetek számszerű és ellenőrizhető hitelezési vállalást tesznek. A HIRS eszközhöz kapcsolódó preferenciális betételhelyezési lehetőség kiegészítő forintlikviditás-kezelő eszköz, melynek keretében a HIRS-ügyletet kötő bankok számára a jegybank lehetőséget biztosít arra, hogy kötelező tartalékkötelezettség feletti likvidi-tásuk egy részét alapkamatot fizető preferenciális betétszámlán helyezzék el.
A hitelezési aktivitás növelését szolgálja az is, hogy a PHP keretrendszerén be-lül az MNB a 2016-os SREP vizsgálatok során olyan, a banki tőkekövetelmény-ben megjelenő ösztönzőket vezet be, melyek a tőkemegfelelés javításához kapcsolódóan hatékony gazdaságélénkítő eszközöket jelentenek. Ugyancsak a hitelezési célok elérését támogatja az új vállalati hitelinformációs rend-szer kialakítása. Az MNB által kezdeményezett törvénymódosítási javaslat elfogadása lehetővé tette, hogy az MNB a vállalatok hitelezési információit
és a vállalatok pénzügyi adatait együttesen vizsgálhassa, megteremtve ezzel a lehetőséget a hitelkockázat, a vállalati jellemzők és makrogazdasági folya-matok együttes modellezésére. Az adatbázis segítségével a jegybank képes lesz a bankrendszer számára releváns információkat nyújtani a hitelezési dön-téseikhez.
Az NtP eszközei egyrészről a kkv-hitelezés kiszámítható és stabil növekedését segítik elő a bankok számszerűsíthető hitelezési vállalásai révén, másrészről pedig hosszú távon is támogatják a vállalati hitelezési aktivitást, illetve ezen keresztül a fenntartható gazdasági növekedést.
A 2016 februárjában megjelentetett „Versenyképesség és növekedés”13 című kötetével is az az MNB szándéka, hogy a fenntartható gazdasági növekedésről és versenyképességről szóló közös gondolkodáshoz a jegybank is érdemben hozzájáruljon. A könyv egyfelől a szakmai közvélemény mellett támogatni kívánja a hazai gazdaságpolitikát a versenyképesség erősítése szempontjából kulcsfontosságú területek azonosításában. Másfelől a válság előtti és utáni magyar növekedési modell mély és átfogó elemzésével kíván megfelelő ki-indulópontot biztosítani egy új, a megelőző 25 évnél sikeresebb hosszú távú felzárkózási stratégia kialakításához.
13 A fenntartható gazdasági felzárkózást megalapozó versenyképességi stratégia megalkotására kérte fel a kor-mány az MNB-t a rendelkezésre álló szakmai tudásának kiaknázásával.