101. Az iratot határidõ-nyilvántartásba vagy irattárba helyezni csak a kiadmányozásra jogosult vagy megbízottja en-gedélyével szabad. Az engedélyt az iraton fel kell tüntetni. A határidõt az ügyben érdemben eljáró ügyintézõnek kell az iraton és az elõadói íven év, hó, nap megjelölésével feltüntetni.
Az irat határidõ-nyilvántartásba helyezése
102. Az ügykezelõnél kell határidõ-nyilvántartásba helyezni azt az iratot, amelynek végleges elintézése valamilyen közbeesõ intézkedés elvégzése, feltétel bekövetkezése vagy megszûnése után válik lehetõvé.
103. A határidõt az iktatókönyv vonatkozó rovatában, a naptári nap megjelölésével kell feltüntetni.
104. Az ügykezelõ a határidõ-nyilvántartásra átvett iratot köteles:
a)az egyéb iratoktól elkülönítve, a határidõként megjelölt naptári napok és az iktatószám sorrendjében elhelyezni és nyilvántartani;
b)a határidõ elõtti napon – ha idõközben másként nem intézkedtek – az iktatókönyvbõl kivezetni és az ügyintézõnek átadókönyvvel kiadni.
Az átmeneti irattárba helyezés
105. Az iktatóhelyenként mûködtetett átmeneti irattárakba kell helyezni a tudomásul vett vagy véglegesen elintézett, rendezett iratot.
106. Az átmeneti irattárba helyezés elõtt az ügyintézõnek – ha eddig nem történt meg – meg kell vizsgálnia, hogy az elõírt kezelési és kiadási utasítások teljesültek-e, a feleslegessé vált munkapéldányokat és másolatokat ki kell emelni, és a selejtezési eljárás mellõzésével – a szükség szerinti elõírások betartásával – meg kell semmisíteni, az iratra és az elõ-adói ív megfelelõ rovatába az Iratkezelési Szabályzat 1. függelékét képezõ irattári terv alapján meghatározott irattári té-telszámot és a megõrzés idejét rávezetni, valamint az ügyiratdarabokat, alszám szerint emelkedõ sorrendben, hiánytala-nul az alapirat elõadói ívében szerelni.
107. Az ügyiratok egysége elvének érvényesülése érdekében az ügyben keletkezett különbözõ ügyiratdarabokból összeálló ügyiratnak mindig a leghosszabb megõrzési idõt biztosító ügyiratdarab irattári tételszámát kell adni.
108. Nem kell irattárba helyezni azt az önálló ügyintézést nem igénylõ, illetve iktatott irathoz nem csatolható iratot, amelyet az ügykezelõ nem iktatott.
109. Az elektronikus adathordozóra felvitt iratokat, kezelési feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat egy közös adat-hordozón kell kezelni. Az elektronikus adathordozókon tárolt adatok, állományok utólagos elolvasását, használatát min-denkor biztosítani kell az erre szolgáló eszközök esetleges módosítása, cseréje esetén is. Ha ez nem biztosítható, az elekt-ronikus iratokról tartós, hitelesített papírmásolatot kell készíteni, vagy hivatalosan kell nyilatkozni arról, hogy a készített másolatok tartalmilag és formailag megegyeznek az elektronikus adathordozón rögzített iratokkal.
110. Az irattárba helyezés alkalmával az ügykezelõ köteles ellenõrizni, hogy az ügykezelés szabályainak eleget tet-tek-e. Amennyiben az ügykezelõ hiányosságot észlel az iraton, visszaadja az ügyintézõnek, aki gondoskodik annak kijavításáról.
111. Az átmeneti irattárban az iratokat keletkezési évek szerint, az irattári tételszámok, azon belül az iktatószám emel-kedõ sorrendjében kell elhelyezni és õrizni. A dossziékban õrzött iratoknál az irattári tételszámot a dosszién is fel kell tüntetni. Az iktatókönyv „irattárba helyezés idõpontja”, valamint „az irat fellelési helye” rovatába, az irattárba helyezés idõpontját és az irattári tételszámnak megfelelõ irattári helyet nyilván kell tartani.
112. Az irattárba helyezett iratokat az irattári tételszámok figyelembevételével évente selejtezni kell. Adott év irat-anyagát az irattárba kerülés naptári évétõl számított megõrzési idõ letelte után szabad csak kiselejtezni. (Pl. az 1999-ben keletkezett 1 éves megõrzési idejû irattári tételeket csak 2000. december 31. után, vagyis 2001-ben szabad kiselejtezni.)
113. A selejtezéseket követõen visszamaradó, nem selejtezhetõ, maradandó értékû iratokat a hivatali egység irattárá-ban kell õrizni a Központi Irattár részére történõ átadásig.
114. Az irattárból kiadott iratokról külön nyilvántartást kell vezetni. Az irat kiadását és visszaérkezését az iktató-könyvben is jelezni kell. Az ügykezelõ az irattárból iratot véglegesen csak a vezetõ írásbeli engedélye alapján adhat ki, kivéve, ha az iratot más iktatott irathoz szerelik. Az ügykezelõ iratot véglegesen – a rögzített kivételekkel – csak a Köz-ponti Irattárnak adhat át.
Az iratok átadása a Központi Irattár részére és a Központi Irattár mûködése
115. A hivatali egységek az irattározott iratok közül a nem selejtezhetõeket keletkezésük után legkorábban öt év eltel-tével a Központi Irattárnak kötelesek átadni. A selejtezhetõ iratanyag a selejtezés elvégzéséig az átmeneti irattárakban õrzendõ. Minõsített irat átadását megelõzõen – a hatályos titokköri jegyzék alapján – a minõsítés fenntartásának indo-koltságát felül kell vizsgálni. (A személyi és fegyelmi anyagok, valamint a személyzeti panaszügyek iratanyagát a Humánerõforrás és Civilkapcsolati Fõosztály kezeli és õrzi.)
116. A Központi Irattár az iratokat eredeti alakjukban, elõadói ívben elhelyezve, irattároló dobozokban, nyilvántartá-saikkal együtt, hivatali egységenként, évek szerint, az iktatószámok növekvõ sorrendjében, az irattári tervben meghatá-rozott tételszámok szerint csoportosítva, iratátadás-átvételi jegyzõkönyv és ennek mellékletét képezõ iratjegyzék (lásd 6. és 7. számú iratminta) kíséretében veszi át. (Az iratokról el kell távolítani az összefûzésükhöz használt anyagokat, pl. fémbõl készült iratkapcsoló, zsineg.)
117. Az iratok átadásakor két példányban kell elkészíteni az – átadó hivatali egység vezetõje, vagy az általa kijelölt, az átadás lebonyolításáért felelõs ügyintézõ és a Központi Irattárat mûködtetõ Fõosztály vezetõje, vagy az általa kijelölt irattáros által aláírt – „Iratátadás-átvételi jegyzõkönyvet”, amelynek melléklete a tételszám szerint elkészített iratjegy-zék. A nem selejtezhetõ jegyzõkönyv és az iratjegyzék egyik példánya a Központi Irattáré, a másik az iratot leadó hivatali egységé, amelyet az átmeneti irattárban kell megõrizni.
118. A hiányosan, vagy félreérthetõen kitöltött „Átadás-átvételi jegyzõkönyvet” és iratjegyzéket helyesbítésre az át-adásért felelõs vezetõnek vissza kell küldeni, annak helyesbítéséig a Központi Irattár nem fogadhatja be az adott jegyzékben szereplõ iratokat.
119. A Központi Irattárba leadásra kerülõ iratokat az iktatóprogramban jelezni kell.
120. Azokról az iratokról, amelyeket a hivatali egység visszatart (pl.: szerzõdés, peres ügyek) és az iktatókönyvbõl nincs kivezetve, „Hiányjegyzék”-et kell készíteni, amelyet – mellékletként – az „Iratátadás-átvételi jegyzõkönyv-höz”-hez kell csatolni. Késõbbi leadás után a „Hiányjegyzék”-bõl törölni kell „Központi Irattárba helyezve” megjegy-zéssel.
121. A hivatali egységek kötelesek az általuk kiadott idõszaki kiadványok és rendszeres tájékoztatók egy-egy példá-nyát a Központi Irattárnak megküldeni.
122. A Központi Irattár:
a)nyilvántartja az ÖTM hivatali egységeinek iratképzõ szerveit;
b)az irattárban õrzött iratanyagokról gyarapodási és fogyatéki naplót vezet, raktári jegyzéket készít;
c)az õrizetében lévõ iratokat rendezi;
d)gondoskodik a nem selejtezhetõ köziratoknak a Magyar Országos Levéltár, illetve egyéb illetékes levéltár és tör-vény által meghatározott szerv részére történõ átadásáról. Az iratokat a vonatkozó jogszabályok szerint teljes és lezárt évfolyamokban, ügyviteli segédletekkel együtt, az irattári terv szerinti átadás-átvételi jegyzõkönyv és annak mellékletét képezõ iratjegyzék (lásd 6. és 7. számú iratminta) kíséretében adja át. A levéltárak részére történõ iratátadások költségei az ÖTM-t terhelik.
123. A Központi Irattár iratot csak a készítõ szerv vagy jogutódja vezetõjének írásbeli megkeresésére kölcsönöz ki, il-letõleg engedélyezi a betekintést. Ha más hivatali egység iratát kérik ki a Központi Irattárból, ilil-letõleg más hivatali egy-ség iratába kérnek betekintést, akkor a leadó hivatali egyegy-ség vagy jogutódja vezetõjének írásbeli engedélye is szükegy-séges.
Jogutód nélkül megszûnt szerv esetén az engedélyt, a Központi Irattárat mûködtetõ Fõosztály vezetõje jogosult megadni.
A kölcsönzést utólagosan is ellenõrizhetõ módon, dokumentáltan kell végezni.
124. A Központi Irattár a levéltárak, illetve törvény által meghatározott szervek részére történõ átadáson kívül irat-anyagot véglegesen nem adhat ki, kivéve, ha azt ezen Iratkezelési Szabályzatban elõírt megkeresés szerint más irathoz szerelik.
VI. FEJEZET
AZ ÜGYKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK