• Nem Talált Eredményt

Az illusztrációk mutatója

In document ÍRÁSOK JÓZSEF ATTILÁRÓL (Pldal 38-44)

Kötet- és könyvismertetések

4. Az illusztrációk mutatója

József Attila ábrázolásai. 1. Fénykének. 2. Rajzok 7, 16, 48—50, 521, 565, 637, 668, a) arcképek 7, 30, 50, 55, 57—58? 61, 104, 683, 725, 736, 750, 778

117, 120, 123, 163, 213—214, 301, 362, 3. Szobor, plakett 577, 662, 779, 781, 793, 367, 370, 385, 388, 427, 465, 532, 536, 803, 806—807

545, 615, 732, 783, 789—790, 792, 795, Kézirathasonmások 3, 7, 50, 58, 64, 338, 375, 806—807, 823—824, 827, 829 476, 536, 549, 568, 570, 572, 577, 615, b) csoportképek 7, 50, 58, 350, 367, 370, 420, 647, 690, 699, 718, 771, 794, 799—800

494,545, 566, 588, 615, 622, 674, 697, 829 Egyéb fényképek 403, 430, 697, 704

270

COflEP>KAHHE

Mecapou H.: flbEPßbK) JIYKAM C E M b ß E C f l T J I E T . WraHeHHbifi nyxb ßbepAbfl JlynaM oxBaxbiBaex 50-JieTHioK) nHcaxejibCKyio .neaxejibHOcxb. Eme ßyAyqn MOJiOflbiM, KaK MbicJiHxejib-HAeajiHcx OH npHOßpeji eBponeficKyio H3BecxH0cxb (»Jfyma H 4>opMbi«, »TeopHH poiwaHa«), a n o a ^ e , cxaB MapKCHCxoiw, 3aBoeBaji ce6e uiHpoqaíímyio Me>KAyHapOAHyio oiaBy, Heöbmajiyio B oÖJiacxH (J)HJIOCO$HH H SCXCXHKH HauiHx BpewieH.

MHp0B033peHHe MapKCH3Ma, Koxopoe OH rjiyöOKO ycBOHji nocjie fljiHxejibHOíí BHyxpeHHeií öopböbi, cnocoöcTBOBajio KaqecxBeHHOMy noBbimeHHio ero HayqHOii AeflxejibHOcxH, c03AaHHK> nepBoíí AencxBHxejibHO HayqHOií scxexHKH — iwapKCHCxcKOii scxexHKH.

>KH3HeHHbiií nyTbRb'épRhH JlyKan npoHBJinex CBoftcxBeHHyio napajmenbHOcxb c

>KH3HbK> Tojwaca MaHHa. B ocHOBe SXHX napajuiejieii, 03HanaiomHx H HacxoHinne

BHy-XpeHHHe CBH3H, JIOKHX HX HACHXHqHOe nO CyiUHOCXH OXHOllieHHe K XpaAHUHHM

KJiaCCH-qecKoro HCKyccxBa. C caiworo Haqajia CBoeíí AeaxejibHOCXH o0a OHH cqHxajiH Heo6xo-AHMbiM ycjiOBHeiw xyAO>KecxBeHHO-KyjibxypHoro OÖHOBJICHHH 3noxH co3AaHHe Henpe-pblBHOÍÍ, AHBOÍÍ CBH3H B HacjieAHeM KJiaccHqecKoro HCKyCCXBa.

ScTexHiecKHii aHajiH3 JJbépAfl JlyKaq xapaKxepH3yexcn 3K3aKXH0cxbio Bbicmeü cxeneHH ; KOHKpeTHoe 3axBaxbiBaHHe H peiueHHe caMbix CJIOKHWX BonpocoB (JjopMbi.

Ero aHajiH3bi BcerAa HBJIHIOXCH CBoeo6pa3HO scxexHqecKHMH ; KOHKpeTHoe oQcJieAO-BaHHe coAep>KaHMH xaK>ne nponcxoA«T B HHxepecax cBoftcxBeHHO scxexHqecKOft

nocxa-HOBKH Bonpoca. 3xx HayqHbiM MCTOA HBJIHCXCH KOMnneKCHbiM H AeHCXBHxejibHO

AwajieKXH-necKHM: o6"beAHHHex HcxopHqecKHíí H 4>HJIOCO<|>CKHH npHunnbi Ha BMCOKOM ypoBHe.

Ero Ae^xejibHOCTb iunpOKO oxBaxbiBaex yMcxßeHHoe pa3Bnxne nocneAHHx jjpyx cxo-JiexHÍi k a n B oöjiacxn scxexHKH, xaK H no HCXOPHH (JHIJIOCOIJJHH. Tenepb HaxoAnxcn B noAroxoBKe -— H qacxbio y w e roxoßa — noABOAnman Hxora ero xBopqecxsa, nepBan

cHcxeMaxHqecKan MapKCHCxcnaH scxexHKa . . TcAbdu Jl.: A T T H J i A flO>KEci> K A K FIEPEBOAMHK M H O C T P A H H b l X

C T M X O T B O P E H H H . B xeqemie Bceii cBoeö KOpoxKOH >KH3HH BCOHKHH nosx BeHrep-CKoro npojiexapnaxa c rjiyßOKOfi AyineBHOft HOWAOM oSpamajiCH K BbmaioiHHMCfl npoH3BeAeHHHM HHOCxpaHHbix Jinxepaxyp. npOAOjiwaH xpaAHiniio xaKHX nosxoB-nepe-BOA^HKOB KaK AAH, BaSnq H KocxojiaHbH, A. Plomety HenpepbiBHO oooramaji CBOÍÍ BHyxpeHHHíí noaxH^ecKHÍi MHP MOXHBaMH nepeßeAeHHbix HM cxHXOXBOpeHHíí. nocjie nepBbix nonbixoK npoBHHHHajibHoro rnMHa3Hcxa (K axoMy >Ke nepHOAy OXHOCHXCH, Me>KAy ApyrHMH, nepeBOA H3BecxH0fi ApeBHerpeqeeKofi annrpaMMbi o 4, ePM O n H J l b _

CKHX reponx), Plo>Ke<|) 03HaK0MHjicn — BO BpeMH cBoero npeöbiBaHHH B napntfce — c <J)paHu,y3CK0ii no33Heft H B nepBHio oqepeAb c BHJUIOHOM ; c xoro BpeiweHH ApeBHe<})paH-uy3CKafl 6anjiaAa 0Ka3ajia 3HaMHxejibHoe BJIHHHHC Ha <J>opMy H cxn^b ero jiyquiHx cxMxoxBopeHHH coiiHajibHoro coAep>KaHHH. B naqajie 30-wx TOAOB PioweíJ) nepeseji Ha BeHrepcKHíí JJ3MK (C noMoinbio xorAauiHHx He/weiiKHX nepeBOAOB) HeKoxopwe CXH-xoxßopeHHH MaHKOBCKoro, EceHHHa H BjiOKa. nocjieAHHÍí nepnoA nepeBOA^ecKOíi AenxejibHOcxH Plowe^a xapaKxepH3yexcjj yBJieneHHeM nosxaMH coceAHHX HapöAOB : qexoB, cjiOBaKOB H pyMbm. CHOBa nonasajiocb, qxo Howe»}) H36Hpaji AJIH CBoeft nepe-BOAqecKOii paSoxbi c cxporoii nocneAOBaxejibHOcxbio xojibKO cxwxoxBopeHHH, B Koxopbix BbipawajiHCb HHXHMHeiimHe jin^Hbie cxpeMJieHHH nosxa-nepeBOA^HKa. B snoxy caMbix wecxoKHx inoBHHHCxcKHx KOH4>JIHKXOB A. f!oa<e(j) CBOHMH nepeBOAaiwH Beji C03Ha-xcibHyio 6opb6y 3a ApywSy HapOAOB H 3a noßeAy coqHajin3Ma

K P A T K H E CTATbM

Xopeam, M-, K- '• AxxHJia Plo>Ke<J) H KJiaccHqecKa« MexpHKa

9^

BOCnOMHHAHHfl

Baeo, M.: BocnoMHHaHHe 06 Arraue Plowefy 192 TemmaMaHmu, B.: BocnoMHHaHHe 06 Arrajie fíoweij) 197 BemdeK, M.: 3anncKH B AHeBHHKe or 1928 roaa 06 ATTHJIC Flowed 199

KocmoAOHbu, JJ.: Cnyqaií c ATTHJIOÍÍ PIOTKS^OM 200 AOKYMEHTAUMH

nemep, Jl.: 3a6biTbie BapHaHTbi Aßyx CTHXOTBOPCHHH ATTHJIM Pio>Ke4)a 201

Pado, JJ.: CßeAeHHe K nepeBOAy CTHXOB ATTHJIM Piowe^a 203

nambü, III.: H3 nnceiw ATTHJIH flo>Ke<|)a 204 UluHKa, 3 . : ATTHAa Plowed B C. MOHOP . 227

flMCKYCCMH

Bucmpau, JJ.: OTBCT na KpHTHKy Ho>Ke(J)a PyÖHHbH .-.„.-. 230

*

PeeyAU, 3 : EnöJiHorpa^HH Airmia fiowe^a 231

INHALT

Mészáros 1.: György Lukács — 10 Jahre alt. Das bisherige Leben^on György Lukács umfasst eine schriftstellerische Tätigkeit von 50 Jahren. Bereits als ein junger idealistischer Denker erlangte er einen europäischen Ruf (»Die Seele und die Formen«,'

»Die Theorie des Romans«), der durch das Bekenntniss zum Marxismus im philoso-phischen und ästhetischen Leben unseres Zeitalters im internationalen Massstabe alleinstehend ward. Die marxistische Weltanschauung, die er sich nach langen inneren Kämpfen wahrhaft tief aneignete, ermöglichte ihm, seine wissenschaftliche Tätigkeit qualitativ zu heben, die erste wirklich wissenschaftliche Ästhetik, die marxistische Ästhetik, vielseitig auszubauen.

Eine eigenartige Parallele kann man im Lebenslauf von György Lukács und Thomas Mann beobachten. Die Grundlage der Parallele, die eine wahre innere Verbin-dung bedeutet, ist das im wesentlichen identische Verhältnis zu den klassischen Kunst-traditionen. Beide sahen, fast von Anfang an, in der Erschaffung der lebendigen Konti-nuität zu den klassischen Kunsttraditionen die unerlässliche Bedingung der

künst-lerisch kulturellen Erneuerung des Zeitalters. . Die ästhetischen Analysen von György Lukács sind durch grösste Exaktheit

charakterisiert; auch die kompliziertesten formellen Fragen behandelt und löst er konkret. Seine Analysen sind stets von einer ästhetischen Eigenart erfüllt. Ebenso die konkrete Untersuchung des Inhalts erfolgt immer im Interesse der eigenartig ästhetischen Fragestellung. Seine wissenschaftliche Methodik ist komplex und wahrhaft dialektisch; er vereinigt das historische und philosophische Prinzip auf einem hohen Niveau. Sowohl bezüglich der Ästhetik als auch der Geschichte der Philosophie um-fasst seine Tätigkeit die geistige Entwicklung der letzten zwei Jahrhunderte auf einer breiten Grundlage. Und jetzt arbeitet er an der grossen Zusammenfassung seines Lebenswerks, an der ersten systematischen marxistischen Ästhetik, die bereits zum Teil fertig vorliegt

Gálái L,: Attila József als Übersetzer fremder Gedichte. Der grosse Dichter des ungarischen Proletariats wandte sich im Laufe seines kurzen Lebens stets mit unstillbarem Durst fremder literarischen Werken zu. Den von solchen Dichter-Übersetzern, wie es Ady, Babits, Kosztolányi waren, geschaffenen Traditionen folgend, bereicherte József seine dichterische Innenwelt ständig mit den von ihm übersetzten Dichtungen. Nach jenen ersten, in seinen früheren Schuljahren entstandenen Ver-suchen — dieser Epoche entstammt auch die Übersetzung des bekannten altgrie-chischen Epigramms über die Thermopyläer Helden — während seines Pariser Aufent-haltes lernte József die französische Dichtkunst kennen, vor allem aber : Villon.

Von dieser Zeit an übte die altfranzösische Ballade eine bedeutende Wirkung auf Form und Stil seiner besten, von sozialistischen Ideen inspirierten Gedichte. Am An-fange der 30-er Jahre übersetzte er auf Grund zeitgenössischer deutscher Übertra-gungen einige Gedichte von Majakowsky, Jessenin und Blök. Die letzte Periode der Übersetzertätigkeit Józsefs wird durch die warme Sympathie für die Dichter der benachbarten Völker, für Tschechen, Slowaken, Rumänen gekennzeichnet. Es erwies sich damit von neuem, dass József für seine Übersetzungen mit strenger Folgerichtig-keit nur solche Gedichte wählte, in denen seine eigensten Bestrebungen zum Aus-druck kommen konnten. In der Zeit der heftigsten chauvinistischen Konflikte trat A. József mit seinen Übersetzungen bewusst für die Freundschaft der Völker und

den Sieg des Sozialismus ein i KLEINERE MITTEILUNGEN

Horváth, I. K.: Attila József und das klassische Metrum

DENKSCHRIFTEN

Vágó, M.: Erinnerungen an Attila József 192 Tettamanti B.: Erinnerungen an Attila József .. 197 Benedek, M.: Tagebuchaufzeichnung über Attila József aus dem Jahre 1928.... 199

Kosztolányi, Frau Dezső: Ein Abend mit Attila József 200

ARCHIV

Péter, L.: Vergessene Variante zweier Gedichte von Attila József 201 Radó, Gy: Ein Beitrag zu den Kunstübersetzungen von Attila József 203

Patyi, S.: Aus den Brieten von Attila József 204

Sinka, E.: Attila József in Monor 227

BESPRECHUNGEN

Bisztray, Gy.: Antwort auf die Kritik von Mózes Rubinyi 230

*

Reguli, E.: Attila József Bibliographie 233

\

A kiadáséit felel az Akadémiai Kiadó igazgatója Műszaki feleiős : Sző Hogy Károly A kézirat beérkezett: 1955. II. 8. — Példányszám: 800. Terjedelem: ll3/4 (A/5) ív + 1 melléklet

Akadémiai nyomda, Gerlóczy n. 2. — 35498/55 — Felelős vezető ifj. Puskás Ferenc

T A R T A L O M

Mészáros István : Lukács György hetven éves 141 Gálái László: József Attila a műfordító 155

Kisebb közlemények

Horváth István Károly ; József Attila és a klasszikus metrum 178

Emlékezések

Vágó Márta: Visszaemlékezés József Attilára 192 Tettamanti Béla: Emlékezés József Attilára 197 Benedek Marcell: Naplójegyzet 1928-ból, József Attiláról 199

Kosztolányi Dezsőné: Egy este József Attilával 200

Adattár

Péter László: Két József Attila-vers elfelejtett változata 201 Radó György: Egy adat József Attila műfordításaihoz 203

Patyi Sándor: József Attila leveleiből 204 Sinka Erzsébet: József Attila Monoron , 227

Vita

Bisztray Gyula: Válasz Rubinyi Mózes bírálatára 230

*

Reguli Ernő: írások József Attiláról 233

*

Orosz és német nyelvű tartalommutató 271

Ára: 12,— Ft

Előfizetés egy évre: 40y~ Ft

A szerkesztőségnek beküldött és a következő számokban megjelenő írások :

Horváth István : »A rettentő tanulság*.

Térbe Lajos : Mátyási József.

Segesváry V i k t o r : Zilai Sámuel levelei Ráday Gedeonhoz.

Scheiber S á n d o r : Adatok Arany J á n o s ifjúkori olvasmányaihoz.

- Arany J á n o s németnyelvű tankönyvbfrálata.

Takács Béla: Csokonai és H u n y a d i F e r e n c . Szalatnai Rezső: Kempelen F a r k a s és a nagyszom­

bati e g y e t e m / á t k ö l t ö z t e t é s e .

Adalékok az ál-kuruc balladák / / ; . A XIX, sz. második fele és XX. sz.

Bethlen Miklós francia emlékiratai.

Rákóczi Ferenc bécsújhelyi olvas-/. Régi magyar irodalom

Esze T a m á s : Kuruc vitézek halotti búcsúzói.

Korompay Bertalan : Adalékok és jegyzetek a Toldi-mondához.

Benda Kálmán : Alvinczi Péter kassai prédikátor történeti feljegyzései.

Perényi József : A László-legenda Oroszországban.

Csáji Pál : Irodalmi emlékek az 1753-i paraszt­

felkelésről.

Busa Margit : Ismeretlen színjáték a X V I I . sz.

végéről.

Perjés Géza : vitájához.

Köpeczi Béla Zolnai Béla :

mányai,

Stoll Béla : A Kelecsényi-énekeskönyv.

Koltay-Kastner J e n ő : A Königsbergi Töredék kérdéséhez.

Eckhardt Sándor: Balassi utóélete.

Botár Imre: Újabb adatok Dávid Ferenc é'etéhez.

11. Felvilágosodás és reformkor Juhász Géza : Csokonai Árpádiásza.

Pukánszkyné Kádár Jolán: Csokonai Doktorandusa Dénes Szilárd: Hozzászólás a Ványai Juhbehajtáshoz.

Markó Árpád : Egy elfelejtett frókatona.

Kókay György : A bécsi Magyar Hírmondó története.

Dévényiné Somoshegyi A n n a : Jósika I I . Rákóczi Ferencé.

Bisztray Gyula : Babits fogarasi évei.

Bella György: Babits Mihály Baján.

Sziklay László : Gáspár Imre.

Komlós Aladár : Ady és A Hét.

Gergely Pál: Arany J á n o s akadémiai titoknok! évei.

Dezsényi Béla : Kossuth publicisztikája 1849 u t á n . Gergely G e r g e l y : Tolnai Lajos irodalmi nézetei.

Dénes Szilárd : Emlékezés Móricz Zsigmondról.

Németh G. B é l a : Szarvas Gábor és a Nyelvőr.

Forgács László : Jókai és az orosz irodalom.

Kosztolányi Dezsőné : «fgy írtok tit.

Császtvay István — Péter László : Juhász Gyula makói évei.

Péter László: J u h á s z Gyula első megjelent versel.

— Juhász Gyula elfelejtett makói versei.

Kiss Ferenc : József Attila verselése.

Hont Ferenc: Emlékek József Attiláról.

In document ÍRÁSOK JÓZSEF ATTILÁRÓL (Pldal 38-44)