A vita elsõ szakasza: 2010. június 14. – 2010. december 21.
2010 júliusában Kovács László, az MSZP frissen megválasztott alelnökeként, új stratégiát vázolt pártja számára; „…a jelen kétharmados kormánytöbbség esetében, ha nem lehet a parlamenti keretek között szembeszállni a sajtószabadság-korlá-tozó intézkedésekkel, akkor egyedül a nemzetközi szintéren van lehetõségünk til-takozni”.103 E stratégia fontos intézményévé az Európai Parlament vált, amely már a vita korai szakaszában az egyik fõ fórum lett. 2010. július 8-án Martin Schulz a szocialista EP-frakció nevében a szokásos képviselõcsoport-vezetõi sajtótájékozta-tón elmondta, hogy osztja az új magyar szabályozástervezettel kapcsolatos aggo-dalmakat, és mivel a „sajtószabadság a legfontosabb európai értékek egyike”, munkacsoportot hoznak létre a „leselkedõ veszélyek” nyomon követésére.104 A mun-kacsoport elsõ látható ténykedése a Göncz Kinga által kezdeményezett EP-vitanap (2010. szeptember 7.). Nyitóbeszédében a képviselõ a szólás- és sajtószabadság általános európai helyzetének romlását olaszországi, romániai és magyarországi példákon keresztül mutatta be, és kérte az Európai Bizottság beavatkozását. Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális és audiovizuális politikáért felelõs fõbiztosa, azonban ekkor még nem látott okot arra, hogy eljárást indítson bármely EU-tag-állam ellen. 105
A vita második szakasza: 2010. december 22. – 2011. június 30.
Annak hírére, hogy a magyar parlament 2010. december 21-én elfogadta a 2010.
évi CLXXXV. a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt, a szocialista, liberális és zöldpárti frakciók még aznap éles hangú bírálatot tettek közzé.106 Az Európai Bizottság pedig bejelentette, hogy vizsgálatot indít a törvény kapcsán.107 A vizsgálat eredményeirõl Neelie Kroes audiovizuális politikáért felelõs
103 Az ATV „Egyenes beszéd” címû mûsora, atv.hu, 2010. július 7.
104 A szocialista EP-frakció vezetõje aggódik a sajtószabadságért, emasa.hu, 2010. július 8.
105 Brüsszelt nem érdeklik a magyar aggályok, index.hu, 2010. szeptember 9.
106 Ungarn: Neues Mediengesetz stößt in Europa auf Kritik, focus.de, 2010. december 22.
107 Az EU vizsgálja a magyar médiatörvényt, nol.hu, 2010. december 22.
fõbiztos számolt be 2011 elsõ munkahetén az Európai Parlament szabadságjogok-kal foglalkozó szakbizottsága rendkívüli ülésén. A beszámoló szerint az EB néhány ponton aggályosnak tartja a magyar médiatörvényeket.108 A baloldali frakciók azonban felemás érzelmekkel fogadták a beszámolót. Szocialista képviselõk szûknek tartották a Kroes-munkacsoport fókuszát, és alapjogi szempontú inspekciót köve-teltek.109
A magyar médiaszabályozás-polémia egyik csúcspontja az Európai Unió Taná-csának magyar elnökségi programjáról szóló európai parlamenti vitanap volt. 2011.
január 19-én Strasbourgban az EP képviselõi kevésbé az elnökségrõl beszéltek, sokkal inkább a médiaszabályozással kapcsolatos véleményükkel szembesítették Orbán Viktort. Míg a szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciók vezérszónokai hevesen kritizálták a törvényt, addig az Európai Néppárt és az euroszkeptikus Sza-badság és Demokrácia Európája frakciója megvédte a magyar kormányt. Láthatóvá vált, hogy az európai politikai elit álláspontja nem egységes. Az ülésen elhangzot-tak azt is megmutatták, hogy a magyar kormányt támogatók nem a médiatörvények irányaival értettek egyet, inkább a liberálisok és baloldaliak ellen beszéltek.110 A rend-kívül szenvedélyes, retorikai fordulatokban bõvelkedõ vitát a szakértõk késõbb az igazi európai politika egyik jeleként üdvözölték.111
A baloldali frakciók közül a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Zöldek/Európai Szabad Szövetség különösen sokat tett az ügy napirenden tartása érdekében. Mindhárom képviselõcsoport még 2010 decemberében leszögezte: nem ért egyet a magyar médiatörvényekkel, és az európai jog- és értékközösség okán joguk van véleményt nyilvánítani az ügyben.112 Az osztrák szocialista párt EP-delegációja 2011. január 8-án az Európai Bizottság azonnali beavatkozását követelte,113 az ALDE pedig ja-nuár 11-én Sajtószabadság Magyarországon címmel közmeghallgatást szervezett
108 Hungarian media law sparks controversy at the European Parliament, europarl.europa.eu, 2011.
január 17.
109 Egymásnak feszülnek Európa erõi a magyar médiatörvény felett, origo.hu, 2011. január 19.
110 The programme of activities of the Hungarian presidency of the Council (debate), europarlTV, 2011. január 19.
111 Strasbourg: szenvedélyes nyitány és a magyar elnökség programjának bemutatása, MTV Az Este, 2011. január 20.
112 Uniós támadás: a médiatörvénnyel méltatlanná válunk az elnöki posztra, nol.hu, 2010. december 22.; EP-frakció kéri a magyar médiatörvény visszavonását, nol.hu, 2010. december 22.; Verhofstadt:
Hungary must uphold media freedom, alde.eu, 2010. december 24.
113 Ungarn verbittet sich Einmischung der EU, focus.de, 2011. január 19.
Brüsszelben. A meghallgatáson részt vett Neelie Kroes fõbiztos, és felszólalt Konrád György, Haraszti Miklós, Majtényi László és Vágvölgyi B. András is.114
A Zöldpárt EP-képviselõcsoportja szerint a magyar médiaszabályozás 2011 ta-vaszának legfontosabb európai politikai ügye volt.115 2011. március elsején Heller Ágnes részvételével nyílt vitanapot tartottak az Európai Parlamentben.116 De fon-tosnak tartották azt is, hogy brüsszeli, strasbourgi fórumokon kívül is megjelenjenek, és Budapesten az LMP-vel közös rendezvényen beszéljenek a médiatörvényen túl általában Magyarország európai kilátásairól.117
A magyar kormány számára az elsõdleges vitapartner azonban az Európai Bizott-ság volt. Köztük 2011 elsõ két hónapjában intenzív tárgyalások zajlottak a magyar médiatörvény európai uniós jogharmonizációjáról. Az egyeztetéseken az EB-t Neelie Kroes, a magyar kormányt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter képviselte. Noha a diplomáciai szokások a nyilvánosságot kizárják, a felek közötti levélváltás jelentõs része kiszivárgott. Ezekbõl is kitûnik, hogy némi bizonytalanság uralkodott az Európai Bizottságon belül, hogy pontosan mely európai uniós direk-tívával vagy egyéb nemzetközi irányelvvel kell összevetni a magyar szabályozást.
Neelie Kroes és az EB szóvivõje elõször arról beszélt, hogy számukra a tárgyalási alap az EU Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelve.118 A tárgyalások végét a fõbiztos 2011. február 16-án az Európai Parlament plenáris ülésén jelentette be. Az ülésen a baloldali frakciók szónokai világossá tették, hogy elégedetlenek az Európai Bizottság teljesítményével, és nem tekintik lezártnak a vitát.119
A magyar parlament 2011. március 7-i döntése érvényesítette a Neelie Kroes és munkatársai által indítványozott módosításokat. A fõbiztos a szavazást a helyszínen követte, és Twitter-üzenetében világossá tette, hogy habár nincs már harmonizá-ciós probléma az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló európai uniós direktíva és a magyar médiaszabályozás szövege között, az Európai Bizottság szoros fi -gyelemmel fogja kísérni a törvény végrehajtását is.120 Késõbb, 2011 júniusában,
114 Event [110111] Freedom of Press in Hungary ALDE, youtube.com, 2011. január 11.
115 Hungarian media law, greens-efa.eu, 2011. január 19.
116 Hungarian democracy in danger?: An open debate with Agnes Heller, greens-efa.eu, 2011. március 1.
117 Hungary at the cross-road, greens-efa.eu, 2011. április 1.
118 Neelie Kroes D(2011)7211 ügyiratszámú Navracsics Tibor miniszternek címzett levele, 2011. január 21. Forrás: http://mediajogfi gyelo.hu/.
119 Az Európai Parlament 2011. február 16-ai vitanapjának szöveges átirata. Elérhetõ: http://www.
europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-%2f%2fEP%2f%2fTEXT%2bCRE%2b20110216%2bI TEM-013%2bDOC%2bXML%2bV0%2f%2fEN&language=EN. Letöltés idõpontja: 2011. február 20.
120 Neelie Kroes végignézte a médiatörvény módosítását, mti.hu, 2011. március 7.; @NeelieKroesEU,
Neelie Kroes ismét elégedetlenségét fejezte ki, és a Figyelõnek adott interjújában ezúttal az Európa Tanács, az EBESZ és a Human Rights Watch által kibocsátott, kifejezetten a magyar helyzetre vonatkozó ajánlások fi gyelembevételét kérte szá-mon.121 Azt, hogy az EB számára mégsem csupán az Audiovizuális médiaszolgálta-tásokról szóló direktíva a mérce, az alapjogi ügyekért felelõs fõbiztos, Viviane Reding felvetése is igazolja. Reding ugyanis többször kiállt amellett, hogy a magyar szabá-lyozást az Európai Unió Alapjogi Charta 10. és 11. cikkelyének tükrében is át kell vizsgálni.122
Az Európai Bizottság vizsgálatával párhuzamosan az Európai Parlament média-ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja is tárgyalta a magyar szabályozást.
A néppárti képviselõ Jean-Marie Cavada vezette munkacsoport folyamatos kapcso-latban állt a Neelie Kroes vezette EB-küldöttséggel, és februári sajtóközleményében sürgette az EB-t, hogy a szabályozás egészének szellemiségét vizsgálják, és ne csak néhány technikai részletet.123 Késõbb az EP szocialista frakciója azt is felvetette, hogy érdemes lenne részletesebb európai uniós médiadirektívákat készíteni, hiszen a magyar eset nem egyedi, más tagállamokban is veszélyezteti a mindenkori hatalom a szólás és a vélemény szabadságát.124 A felvetés azonban visszhangtalan maradt.
Az Európai Parlament baloldali, liberális és zöld frakciói számára a március 7-i változtatásokkal együtt sem volt elfogadható a magyar médiaszabályozás. 2011.
március 10-re újabb európai parlamenti vitanapot kezdeményeztek, amelynek végén az EP többsége támogatta a magyar médiatörvényeket elítélõ állásfoglalás szövegét. Az állásfoglalás az Európai Unióról szóló szerzõdésre, az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdésre, az Európai Unió Alapjogi Chartájára, az emberi jogok európai egyezményére, valamint az EBESZ és az Európa Tanács álláspontjai-ra hivatkozva felszólítja a magyar kormányt az új médiatörvények alkalmazásának felfüggesztésére.
Az állásfoglalás megszövegezését Joseph Daul néppárti frakcióvezetõ Tabajdi Csaba és Göncz Kinga szocialista képviselõk munkájának mondta, és a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról számolt be, hogy a magyar baloldali politikusok „pél-dátlan” aktivitással dolgoztak az EP-ben a médiaszabályozás és a kormány
elítélé-2011. március 7.
121 Csalódást keltõ a médiaszabályozás, Figyelõ, 2011. június 5.
122 Reding: minden tagállamban meg kellene vizsgálni a médiatörvényeket, emasa.hu, 2011. február 20.; „A felforrósodott vita befolyásolja az elnökség légkörét”, nol.hu, 2011. február 3.
123 EP intergroup sceptical over Hungary’s controversial law, europolitics.info, 2011. február 3.
124 Európai médiatörvényt akarnak a szocialisták, bruxinfo.hu, 2011. március 3.
sért.125 Hasonlóképpen vélekedett az Európai Néppárt magyar delegációjából Szájer József a blogbejegyzésében126 és Deutsch Tamás is a Twitter-üzeneteiben.127 Az Európai Néppárt EP-frakciója azonban nem volt egységesen támogató az ügyben.
Joseph Daul frakcióvezetõ, néhány frakciótag, és a magyar küldöttség rendszeresen elismerésérõl biztosította ugyan Orbán Viktort, tudható azonban, hogy néhány néppárti képviselõ is megszavazta az EP médiatörvényeket elítélõ márciusi állás-foglalását.128 Sajtóhírek jártak továbbá arról, hogy a Néppárt soraiban ülõ befolyá-sos német konzervatív politikusok, például Doris Pack,129 az EP kulturális bizottsá-gának vezetõje, és Elmar Brok,130 nem támogatta a magyar kormány törekvéseit.
2.2.1.4. A magyar kormány – 60 kommunikációs egység