AZ ETNIKAI PROFILALKOTÁS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

Az etnikai profi lalkotás tárgyában számos országban végeztek átfogó kutatásokat,⁵¹³ e fejezetben azonban terjedelmi keretekre tekintett el⁵¹⁴ csak Amerikában – az etni-kai profi lalkotás „őshazájában” – végzett kutatásokat és bírósági döntéseket ismerte-tek. Az USA az az ország, ahonnan a probléma felvetése ered, ahol számos empirikus kutatást végeztek annak érdekében, hogy bizonyítsák a fogalom által jelölt jelenség létét, valamint megállapítsák annak elterjedtségét; és ahol a gyakorlatot jogi össztűz alá is vett ék, számos módon próbálva kimutatni annak jogellenességét. Az Egyesült Államok annyiban tekinthető példaértékűnek – és ezért részletesen elemzendőnek –, mert a jelenség időről időre fi gyelmet kap a joggyakorlatban és a közpolitikai tár-gyú párbeszédekben. Ugyanakkor nem tekinthetjük követendő mintának az ame-rikai valóságot, hiszen, amint látható lesz, kevés kivételtől eltekintve a tengeren túl sem sikerült érdemben visszaszorítani a módszer alkalmazását; illetve⁵¹⁵ az intézmé-nyes rasszizmus messze nem tűnt el az amerikai kultúrából, sőt, nyomasztó mérete-ket ölt. Gondoljunk csak a börtönökben szabadságvesztésümérete-ket töltők körében a fe-kete amerikaiak sokszoros felülreprezentáltsága – ezen utóbbi jelenség nagyban ösz-szefügg a kábítószer elleni harccal, illetve az annak során alkalmazott etnikai profi l-alkotással.

Az Egyesült Államokban az etnikai profi lalkotás problémája már egy évtizede a legfelsőbb politikai érdeklődés homlokterébe került, olyannyira, hogy George W.

Bush elnök 2001. február 27-én kijelentett e, hogy az etnikai profi lalkotás „helytelen”

gyakorlat, amelynek „véget kell vetni Amerikában”.⁵¹⁶ Az elnök kifejezte azon véle-ményét is, hogy a rendőrök és egyéb hivatásos állományúak túlnyomó többsége tisz-tességesen végzi a munkáját, ennek ellenére néhány rossz példa az egész szervezet megítélésére rányomja a bélyegét. ⁵¹⁷ A gyakorlat leküzdése érdekében javasolta, hogy

513 Lásd pl. M. Tóth Balázs – Pap András László: A hatékonyság mítosza. Az etnikai profi lalkotás alkotmányos és rendészeti kérdőjelei. Budapest: L’Harmatt an, 2012.

514 Bővebben lásd M. Tóth Balázs – Pap András László: A hatékonyság mítosza. Az etnikai profi lalkotás alkot-mányos és rendészeti kérdőjelei, Budapest: L’Harmatt an, 2012..

515 Lásd Pap, András László: Ethnic discrimination and the war against terrorism – Th e case of Hungary.

Fundanentum, 2005, 9, Spec. ed., 31–46.

516 U.S. Department of Justice: Fact Sheet – Racial Profi ling, USDOJ.GOV. TDD (202) 514-1888, June 17, 2003.

517 M. Tóth Balázs: Az etnikai profi lalkotás a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben (Ph.D. értekezés), Mis-kolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Doktori Iskola, 2011, 65–70; továbbá Pap András László: Etnicitás és terrorizmus elleni harc. Fundamentum, 2005/3, 139–155.

formálisan is tiltsák meg az etnikai profi lalkotást a rendészeti-bűnüldözési tevékeny-ségben, és 2003 júniusában iránymutatást⁵¹⁸ is adott ki a szövetségi nyomozati szer-veknek a faji hovatartozás szempontjának alkalmazhatóságáról a rendőri intézkedé-sek során,⁵¹⁹. A tiltás indokai között a már ismert érvek szerepelnek: az etnikai profi l-alkotás negatív etnikai sztereotípiákat erősít meg, amelyekkel szemben erkölcsi és alkotmányos kötelezett ség fellépni; a gyakorlat az igazságszolgáltatásba vetett biza-lom aláásásán keresztül csökkenti a bűnüldözés hatékonyságát, ezért „vesztes-vesz-tes” (’lose-lose’) szituációt eredményez, amelyben minden érintett rosszul jár. Az iránymutatás tárgyi hatálya kiterjed minden spontán intézkedésre és rutineljárásra, és előírja, hogy kizárólag konkrét gyanúsított ra vonatkozó, megbízható információn alapuló, helyben és időben körülhatárolt cselekmény és elkövetői leírás kapcsán ve-hető fi gyelembe a személyleírásban szereplő faji (etnikai) adat. A szövetségi szintű iránymutatás hatálya nem terjedt ki az állami és a helyi szervekre; ugyanakkor szá-mos államban vezett ek be etnikai profi lalkotást tiltó előírásokat.

2010 áprilisában Arizonában elfogadtak egy – a bevándorlás szabályozására vo-natkozó – törvényt, amely felhatalmazza a rendőröket arra, hogy a tartózkodási en-gedély vagy az állampolgárság igazolása céljából igazolványt kérjenek azoktól, akik a gyanújuk szerint illegálisan tartózkodnak az Egyesült Államok területén.⁵²⁰ A szabá-lyozás kritikusai szerint ez csak arra jó, hogy az etnikai profi lalkotás gyakorlatát ter-jessze, mivel az etnikai hovatartozáson kívül semmi más alapján nem gondolhatja az intézkedő rendőr, hogy valaki illegálisan tartózkodik egy ország területén. Obama elnök kijelentett e, hogy a törvény azon alapvető elvek aláásásával fenyeget, amelyek oly kedvesek az amerikai népnek, egyben kikezdheti a rendőrség és a társadalom kö-zött fennálló bizalmat, ami pedig nélkülözhetetlen a biztonság megőrzéséhez.⁵²¹ A jogszabály elfogadását széles körű társadalmi és jogi vita követt e, 2010. július 7-én

518 Lásd U.S. Department of Justice: Guidance Regarding the Use of Race by Federal Law Enforcement Agencies. June 2003. Noha a jogforrás előremutató, a jogvédők részéről számos kritika érte amiatt , hogy nyíl-tan kizárta a hírszerzési, nemzetbiztonsági célú és határőrizeti eljárásokat (tehát a terrorizmusellenes intézke-dések túlnyomó többségét), ráadásul a rendőri intézkeintézke-déseknek csak egy töredékére alkalmazandó, hiszen az állami és helyi szervekre nem terjed ki a hatálya, ráadásul az iránymutatás eleve gyengébb jogalkotási eszköz, mint például a rendelet. Súlyos fogyatékossága továbbá, hogy csak faji klasszifi kációkra vonatkozik, ami az amerikai joggyakrolatban nem feltétlenül azonos a nemzeti hovatartozás alapján meghatározott csoportt al.

Például, az arab csoportot illetően a Saint Francis College v. Al-Khazraji-ügy kapcsán – 481 U.S. 604 (1987) – a bíróság foglalkozott ugyan a kérdéssel, hogy az arabok vajon faji kisebbségnek számítanak-e, de a joggyakor-lat továbbra is bizonytalan. Ez utóbbi kérdésről bővebben lásd Pap, András László: Overruling Murphy’s law on the fr ee choice of identity and the racial-ethnic-national terminology-triad: Notes on how the legal and political concep-tualization of minority communities and membership boundaries is induced by the groups’ claims. (megjelenés alatt );

illetve Pap András László: Pap András László: Identitás és reprezentáció – az etnikai hovatartozás megha-tározásától a politikai képviseletig, Budapest: Gondolat, 2007.

519 Lásd Pap András László: Etnicitás és terrorizmus elleni harc. Fundamentum, 2005/3, 139–155.

520 State of Arizona Senate: Arizona Senate Bill 1070, 49^th Legislature, 2^nd Session (2010).

521 Archibold, Randal C.: Arizona Enacts Stringent Law on Immigration, Th e New York Times, April 23, 2010.

pedig az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma keresetet nyújtott be Arizona ellen, azt állítva, hogy olyan jogszabályt fogadott el, amelyre a tagállam-nak nincs hatásköre.⁵²² 2012 júniusában a Legfelső Bíróság a törvény nagy részét al-kotmányellenesnek találta – az igazoltatott ak idegenrendészeti státusának ellenőr-zését nem.⁵²³

3.1. Az etnikai profi lalkotás politikája és gyakorlata

Történetileg az etnikai profi lalkotás első tömeges alkalmazásának a második világ-háború során meghozott rendeletet is szokás tartani,⁵²⁴ amelynek eredményeként több mint százezer, japán származású, többségében amerikai állampolgár internálá-sát rendelték el. A rendelet⁵²⁵ alkotmányosságát az Amerikai Legfelső Bíróság 6−3 arányban meghozott döntése mondta ki a Korematsu v. United States-ügyben⁵²⁶, arra hivatkozva, hogy az egyértelmű és közvetlen kapcsolatban áll a kémkedés és a sza-botázs megakadályozásával. Az eset – amely az amerikai jogtörténet, illetve történe-lem egyik szégyenének számít – kivizsgálására 1983-ban bizott ságot hoztak létre Commission on Wartime Relocation and Internment of Civilians néven. A bizott ság jelen-tésében indokolatlannak és súlyosan jogsértőnek ítélte a japán származásúak elleni kollektív fellépést;⁵²⁷ ennek alapján egy 1988-ban hozott törvény (Civil Liberties Act) elismerte, hogy az intézkedés súlyosan igazságtalan volt, és 20 000 dolláros kártérí-tés megfi zekártérí-tését rendelte el az áldozatok számára részére, Bill Clinton 1998-ban – a hazafi ságára hivatkozva – a kitelepítési határozatnak elvi okokból ellenszegülő, és

522 Markon, Jerry – Shear, Michael D.: Justice Department sues Arizona over immigration law, Th e Washing-ton Post, July 7, 2010

523 Schwartz, John: Supreme Court Decision on Arizona Immigration Law, Th e New York Times, June 26, 2012.

524 Lásd Ramirez, Deborah – Hoopes, Jennifer – Quinlan, Tara Lai: Defi ning Racial Profi ling in a Post-Sep-tember 11 World, American Criminal Law Review, Summer 2003, 1201; Ingram, Dwight John: Racial and Ethnic Profi ling, Th urgood Marshall Law Review 55, 2003 Fall; M. Tóth Balázs: Az etnikai profi lalkotás a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben (Ph.D. értekezés), Miskolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Doktori Iskola, 2011, 71.

525 U.S. Executive Order No. 9066 (Executive Order Authorizing the Secretary of War to Prescribe Military Areas), February 19, 1942.

526 Korematsu v. United States, 323 U. S. 214 (1944). Több hasonló ügy is eljutott a Legfelső Bíróságra: a testület a Korematsu-döntéshez hasonló álláspontra helyezkedett két másik japán származású amerikai állampolgár, Gordon Kiyoshi Hirabayashi és Minoru Yasui ügyében is; lásd Hirabayashi v. United States, 320 U.S. 81 (1943);

Yasui v. United State, 320 U.S. 115 (1943). Egy japán származású sacramentói gépírónő, Mitsuye Endo azonban a kormány egyezségi ajánlatát visszautasítva – és további két évet töltve egy internálótáborban – végül elérte, hogy a Legfelső Bíróság kimondja a rendelkezés alkotmányellenességét; lásd Ex parte Mitsuye Endo, 323 U.S.

283 (1944).

527 Commission on Wartime Relocation and Internment of Civilians: Personal Justice Denied. Report of the Commission on Wartime Relocation and Internment of Civilians, Washington, D.C., December 1982.

ezért elítélt, majd csak 39 évvel később rehabilitált Fred Korematsunak ítélte a Sza-badság Elnöki Kitüntetését, amely a legmagasabb rangú, civileknek adható elismerés.

(Korematsu nevét több iskola viseli, és 2010 óta Kaliforniában január 30. „Fred Korematsu-nap”-ként hivatalos ünnep.) Az analógia az etnikai profi lalkotással ter-mészetesen a származási alapon történő kategorizáció, ugyanis a rendelet alapja az a feltételezés volt, hogy a japán származásúak lojalitása Amerika irányában gyenge, ezért quasi nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a Japánnal is folytatott háború idején. Mégsem tekintjük ezt a döntést etnikai profi lalkotásnak, mert egy szükség-szerű fogalmi elem, az egyedi ügyekben rendelkezésre álló diszkréció alkalmazása hiányzik belőle.

A szakirodalom többé-kevésbé egységes abban, hogy az etnikai profi lalkotás ma ismert formája a kábítószer elleni harcra és az annak során alkalmazott etnikai pro-fi lalkotásra vezethető vissza.⁵²⁸ David A. Harris, a téma útt örő kutatója egyenesen azt állítja, hogy a kábítószerek elleni küzdelem a kisebbség alkotmányos jogai elleni harc-ként írható le, amelynek során a közutakon az összes fekete és hispán származású személlyel szemben rutinszerűen, minden ok nélkül intézkednek. Ennek a jelenség-nek a megjelölésére született meg a „feketeként vezetés” (’driving while black’) kife-jezés, amely az itt as járművezetés analógiájára (’driving while intoxicated’) utal arra – nagyon találóan –, hogy a fekete bőrszín gyakorlatilag önmagában szabálysértés-nek számít, és egyben intézkedésre ad okot a rendőrség számára a járművezetőkkel szemben.⁵²⁹

Ugyan a droghasználat és a drogkereskedelem nem kizárólag a fekete és a hispán kisebbség problémája, hiszen például az összes droghasználó mindössze 15%-a feke-te,⁵³⁰ a droghasználat és drogterjesztés elleni küzdelem mégis elsősorban kisebbségi csoportokat céloz meg. A történet azzal kezdődött , hogy Ronald Reagan elnök 1982-ben hivatalosan is bejelentett e a kábítószerek elleni háború kezdetét, és létrehozott erre egy külön rendőri egységet Dél-Floridában, Bush alelnök irányításával.⁵³¹ Az egység elsődleges feladata a kábítószer csempészet elleni légi és vízi műveletek kidol-gozása és végrehajtása volt, de nem sokkal később a fl oridai autópálya-rendőrség

528 Harris, David A.: Driving While Black: Racial Profi ling on Our Nation’s Highways, American Civil Liberties Union Special Report, June 1999. Az etnikai profi lalkotás előzményeinek ismertetése során erre a szövegre tá-maszkodunk.

529 A ’driving while black’ kifejezés annyira gyakori, hogy a Google keresőmotorja 2012. március 27-én 9 860 000 találatot adott ki rá. A hasonló, ’fl ying while Arab’ („arabként repülés”) kifejezésre. 31 900 000 ta-lálat jött ki (M. Tóth Balázs: Az etnikai profi lalkotás a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben (Ph.D.

értekezés), Miskolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Doktori Iskola, 2011, 71–72.).

530 Riley, K. Jack: Crack, Powder Cocaine, and Heroin: Drug Purchase and Use Patt erns in Six U.S. Cities, National Institute of Justice, December 1997, 1.

531 Bush szerepe különösen ellentmondásos, hiszen, mint látt uk, 20 évvel később pedig az etnikai profi lalko-tás ellen jelentett be zérótoleranicát: az ellen a gyakorlat ellen, amelyet az irányílalko-tása alatt működő speciális egység hozott létre.

(Florida Department of Highway Safety and Motor Vehicles) is szerepet kapott a küzdelemben, amikor 1985-ben kiadta a „Kábítószerfutárok közös ismertetőjegyei-ről” (’Th e Common Characteristics of Drug Couriers’) szóló iránymutatást. Eszerint különösen gyanúsak a bérelt autók; azok, akik fokozott fi gyelemmel tartják be a sza-bályokat;⁵³² akik „nem illenek” a kocsihoz, valamint azok az etnikai csoportok, ame-lyeket a drogkereskedelemhez szokás társítani. Ezt követően az állami rendőrség al-kalmazott ai nyíltan faji alapú profi l alapján kezdtek el a közutakon szelektálni az el-lenőrzés céljából kiválasztandó járművek, illetve járművezetők között . A crack (a kokain egy fajtája, amelyet tipikusan a feketék használtak) 1986 őszén történt meg-jelenése és az azzal kapcsolatos nagy médiafelhajtás még inkább hozzájárult annak a képzetnek a kialakulásához, hogy a kábítószer-fogyasztás elsősorban kisebbségeket érintő probléma. Ezt követően számos város szegényebb, kisebbségek lakta részein indított ak kábítószer-ellenes küzdelmet (New York, Memphis, Chicago, Los Ange-les, Atlanta). A cél a lehető legtöbb őrizetbe vétel elérése volt; ebből a szempontból igencsak sikeresnek bizonyultak az akciók: országosan az állami és a helyi rendőrök által a kábítószer birtoklása miatt őrizetbe vett személyek száma közel megduplázó-dott (az 1981-es 400 000-ről 762 718-ra emelkedett 1988-ban⁵³³); és a drogkereske-delem kapcsán is hasonlóan alakultak a számok (150 000-ről 287 858-ra nőtt a rele-váns intézkedések száma).

M. Tóth Balázs elemzésében rámutat,⁵³⁴ hogy a drogkereskedelemben a profi l al-kalmazására először a hetvenes évek elején került rá sor: a kábítószer elleni küzdelem csoportjának (Drog Enforcement Administration – DEA) különleges ügynöke, Paul Markoni dolgozott ki egy módszert, amikor a detroiti repülőtér felügyeletével bízták meg. 1979-re az általa megalkotott profi lt több mint húsz repülőtéren használták. Ez a profi l tipikusan magatartási jellemzőket tartalmazott : − Idegesnek tűnik valaki? – Kész-pénzzel, illetve nagy címletű bankjeggyel fi zetett a repülőjegyért? − Kábítószer-terme-léséről ismert helyről érkezett , vagy oda utazik? Az 1980-as évekre – a crack piacának kialakulásával egyidőben – a bőrszín meghatározó elemmé vált a profi lban, és a feke-téket egyre gyakrabban ellenőrizték és motozták meg a repülőtereken gyanú nélkül is.

Ez a gyakorlat hamar átt erjedt a vasútállomásokra és a buszpályaudvarokra is.⁵³⁵ Az intézkedések diszkriminatív természete néha annyira nyilvánvaló volt, hogy azt a bíróság nem is hagyta szó nélkül. Az 1990-es évek elején egy New York-i bün-tetőbíró − egy buszpályaudvaron igazoltatott fekete nővel szemben hozott felmentő ítélet indokolásában − a következőt említett e: „A New York-i büntetőügyek

körülbe-532 Vagyis „az a gyanús, aki nem gyanús” ismerős gondolat.

533 1995-re az érték 1 476 000-re emelkedett (lásd Mauer, Marc: Th e Crisis of the Young Afr ican American Male and the Criminal Justice System, Prepared for U. S. Commission on Civil Rights, 1999).

534 . M. Tóth Balázs: Az etnikai profi lalkotás a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben (Ph.D. értekezés), Mis-kolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Doktori Iskola, 2011, 73–77.

535 Uo.; valamint Pap András László: Etnicitás és terrorizmus elleni harc, Fundamentum, 2005/3, 139–155.

lül egyharmadában én járok el, de nem emlékszem egy olyan terheltre sem, akit a Port Authority Police Department kábítószerrel kapcsolatos cselekmény miatt fogott volna el, és nem fekete vagy hispán lett volna.” 1986-ban egy faji hovatartozáson ala-puló drogfutárprofi lt vezett ek be a DEA szakemberei az autópálya-ellenőrzések ha-tékonyabbá tételének céljából, és ugyanabban az évben indított az egység egy drog-felderítési programot „Operation Pipeline” néven, amelynek keretében 1999-ig 48 tagállamból mintegy 27 000 rendőrt képeztek ki arra, hogy hogyan kell végrehajtani az ürügyként szolgáló igazoltatásokat a kábítószerek gépjárműben történő felkutatá-sa érdekében. Az etnikai profi lalkotás széles körben való elterjedésért nagy részben felelős ez a program, az annak során használt oktatási anyagok ugyanis – legalábbis implicit módon – arra ösztönözték a rendőröket, hogy a kisebbségeket célozzák in-tézkedéseik során.⁵³⁶

Ennek a rendészeti – illetve azzal szoros kapcsolatban álló igazságszolgáltatási – politikának a következményei szembetűnőek voltak már a kilencvenes évek végén.

A börtönpopulációról szóló, 1999-ben publikált tanulmány szerint az akkori egymil-lió fogvatartott közül 400 000-rel szemben droggal kapcsolatos cselekmény miatt szabtak ki szabadságvesztés büntetést.⁵³⁷ A droggal kapcsolatos bűncselekmények felderítésére koncentráló igazságszolgáltatás, valamint a szigorodó és diszkrimina-tív⁵³⁸ büntetőpolitika következtében jelentősen megemelkedett a kisebbségi csopor-tokhoz tartozó szabadságvesztésre ítéltek száma.

Az amerikai autópályákon másfél évtizeddel ezelőtt végzett igazoltatásokat célzó vizsgálatok kimutatt ák,⁵³⁹ hogy az össznépesség 12,3%-át jelentő feketék felülrepre-zentáltak az igazoltatott , illetve rendőri eljárás alá vont személyek között .

Az etnikai profi lalkotással kapcsolatos kutatások egyik atyja John Lamberth, a Temple University pszichológia tanszékének vezetője, akit a Marylandi Rendőrséggel szem-beni perében az Amerikai Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet kért fel szak-értőnek az I-95 autópálya szakaszon folytatott rendőri gyakorlat vizsgálatára. Lamberth professzor több mint 6000 autó megfi gyelését követően a járművezetők 95%-ának

536 Lásd Harris, David A.: Profi les in Injustice. Why Racial Profi ling Cannot Work, New York: Th e New Press, 2002, 48–51; idézi M. Tóth Balázs: Az etnikai profi lalkotás a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben (Ph.D.

értekezés), Miskolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Doktori Iskola, 2011, 74.

537 Lásd Mauer, Marc: Th e Crisis of the Young Afr ican American Male and the Criminal Justice System, Prepared for U. S. Commission on Civil Rights, 1999. A tanulmány külön elmíti a „driving while black jelenséget”( lásd 5.).

538 A diszkriminatív vonás ott érhető tett en, hogy a crack használatát százszorosan büntetik, pedig hatóanyaga megegyezik a poralapú kokainéval. Előbbit inkább a feketék, utóbbit inkább a fehérek használják. Lásd uo. 9.

539 Lásd M. Tóth Balázs: Az etnikai profi lalkotás a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben (Ph.D. értekezés), Miskolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Doktori Iskola, 2011, 75.

sikeresen rögzített e az etnikai hovatartozását, akik közül 17% volt fekete és 75,6% fe-hér. Azt is megfi gyelte, hogy a vezetők 93%-a sértett valamilyen közlekedési szabályt, amiért meg lehetett volna állítani. Összehasonlítotva ezeket a számokat azzal, hogy a rendőri adatbázis alapján 1995 januárja és 1996 szeptembere között a 823 megál-lított a járművezető közül 80%-a volt színes bőrű, és kevesebb mint 20%-a fehér, egy-értelmű bizonyítékot talált az etnikai profi lalkotásra.⁵⁴⁰

1999-ben a New Jersey-i Főügyész által készített jelentés⁵⁴¹ szerint az igazoltatások 40,6%-a esetében az érintett színes bőrű volt,⁵⁴² ugyanakkor a ruházatátvizsgálások 77,2%-a érintett e őket.⁵⁴³ A jelentés azt is megállapított a, hogy a vizsgált időszakban (1996–1998) az igazoltatást követően őrizetbe vett személyek 68%-a volt színes bő-rű.⁵⁴⁴ Az adatok alapján a jelentés készítői kétségbevonhatatlannak tartott ák azt az állítást, hogy az intézkedő rendőrök szelekciós kritériuma között jelentős szerepet játszott az igazoltatott ak bőrszíne.

Egy korábbi felmérés statisztikái szerint ugyanebben az államban a megállított ak és igazoltatott ak 35%-a, a letartóztatott ak 73,2%-a volt fekete, miközben a feketék a járműforgalomban részt vevő autók vezetőinek és utasainak mindössze 13,5%-át tet-ték ki.⁵⁴⁵

Egy 2006-ban publikált, állami megbízásból végzett kutatás az alábbi eredménye-ket mutatja a járművezetők igazoltatása terén:

– bár annak valószínűsége, hogy valakit megállítanak, többé-kevésbé azonos (fe-hérek esetén 8,7%, feketék esetén 9,1% és hispánok esetén 8,6%), a jármű vagy a ru-házat átvizsgálására már sokkal nagyobb arányban kerül sor akkor, ha az igazoltatott személy valamelyik kisebbséghez tartozik (feketék esetén 10,2%, latinok esetén 11,4%, fehérek esetén 3,5%);

– az összes fi atal 11%-a esetében kerül sor ruházatátvizsgálására, az etnikai meg-oszlás a következő: 22% fekete, 17% hispán, 8% fehér;

540 Harris, David A.: Th e Stories, the Statistics, and the Law: Why „Driving While Black” Matt ers. Minnesota Law Review 84, 1999/2, 265, 281. Idézi M. Tóth Balázs: Az etnikai profi lalkotás a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben (Ph.D. értekezés), Miskolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Doktori Iskola, 2011, 75.

541 Verniero, P. – Zoubek, P.: New Jersey att orney general’s interim report of the state police review team regarding

541 Verniero, P. – Zoubek, P.: New Jersey att orney general’s interim report of the state police review team regarding