Az adatbázis vizsgálatában az elemzésbe bevont változók egy része illeszkedik az idımérleg-kutatások során felhasználtakkal – az ezek feltérképezésére irányuló kérdések ugyanis szerepelnek a Regionális Egyetem Kutatócsoport 2005-ös kérdıívében. Ide sorolható például a nem, valamint a településtípus változója.121 Mivel az iskolai végzettség alapján való kategorizálás – hallgatókról révén szó – értelmetlen lenne, ezt a változót a szülıkre vonatkoztatva vizsgáljuk, külön az édesanya és az édesapa esetében.122 Így megkülönböztethetıkké válnak a leendı elsıgenerációs értelmiségiek, akiknek az otthonról hozott értékei, viselkedésbeli attitődjei minden bizonnyal eltérnek azoktól, akiknek a szülei diplomával
119 A számítógép-használatnak, valamint az internetezésnek más független változókkal való kapcsolata (például az egyetemi-fıiskolai karok beosztásával) éppen ezért képezik az elemzés egyik kitüntetett terepét.
120 A „C” tábla két tevékenységet, az alvást, és a higiéniát már nem tartalmazza, hiszen ezekben az esetekben nem volt értelme végzési arányokat képezni.
121 Ez utóbbi a következı válaszlehetıségekkel írható le: fıváros vagy megyeszékhely, kisebb város, falu és tanya. A fıvárosiak aránya a mintában meglehetısen alacsony volt, így – a KSH eljárásaival ellentétesen – itt további bontást nem láttunk szükségesnek.
122 Itt a válaszlehetıségek a következık voltak: 8 általános vagy kevesebb, szakmunkásképzı vagy szakiskola, szakközépiskola vagy technikum, gimnázium, fıiskola, egyetem. Ezeket az elemzés során három kategóriába vonatuk össze, egy alacsony végzettségő, egy gimnáziumot végzett, illetve egy diplomás csoportba. Volt azonban olyan eset, ahol szignifikáns összefüggés az összevont változók esetén nem állt fenn, a részletesebb attribútumok esetében azonban igen.
rendelkeznek.123 Az anyagi helyzet felmérésére is történik kísérlet – itt a családban rendelkezésre álló tartós fogyasztási cikkek alapján különítettük el az egyes csoportokat124 - tehát egy magas, egy közepes és egy alacsony gazdasági tıkével rendelkezı csoportot.
A család kulturális tıkéjét felmérı kérdésekbıl egy index segítségével különítettünk el három kategóriát (magas, közepes, illetve alacsony kulturális tıkével bíró hallgatók).125
Az idımérleg-vizsgálatok során kimutatható, hogy az idıfelhasználásra igen komoly hatással van a megkérdezettek családjának nagysága, illetve az, hogy a szülı a gyermekeit egyedül neveli-e. Ezeknek a hallgatóknak a leválasztására a vizsgálat során sajnos nem nyílott lehetıségünk, mivel a mintának elenyészı százalékát alkották a házas, vagy gyermekekkel rendelkezı hallgatók – és ez lehetetlenné tette az idıfelhasználásuk statisztikai elemzését.
Az elemzésbe bevont változók egy másik csoportját azok alkotják, amelyek alapvetıen befolyásolják a hallgatók életmódját, de az országos vizsgálatokban nem szerepelnek, hiszen használatuk a társadalom egészére nézve irreleváns lenne. Itt talán a legnagyobb hangsúlyt az egyetemi-fıiskolai karok szerinti felosztás kapja. A disszertáció egyik korábbi fejezetében már idézett, a Lüdtke nevéhez főzıdı vizsgálat bizonyítja, hogy ez az idıszociológia szempontjából jelentıs különbségeket produkál a hallgatók esetében - például a megelégedettség vagy a racionális idıkezelés területén (Lüdtke 2005). Szintén kiemelkedı fontosságú a hallgatók életmódjában az évközi tartózkodási hely változója: egy saját lakással bíró diák ugyanis más kötelezettségekkel és lehetıségekkel bír, mint például egy kollégista, vagy az, aki a
123 Ide kapcsolható a késleltetett kielégülés elmélete is. Mint azt korábban már ismertettük, többen vélik úgy, hogy ez a magatartás és mentalitás a karrier-mobilitásnak a kulcsa. Ez – a felsıoktatási hallgatók esetében – nagyobb, a tanulásba fektetett erıfeszítéseket igényel.
124 A felsorolt javak a következık voltak: saját lakás, nyaraló, telek, családi ház, számítógép, cd-lejátszó, hifi, mobiltelefon, dvd-cd-lejátszó, autó. A felkínált válaszlehetıségek pedig: nincs a családban, egy van, több is van.
125 Az indexet a következı kérdések alapján készítettük: a szülık és a megkérdezett olvasási szokásai, a szülık iskolai végzettsége, az objektív kulturális tıke mutatói (családi könyvtár nagysága, festmények, lexikonok, komoly zenei cd-k és albumok, valamint idegen nyelvő könyvek megléte).
szüleivel együtt él. Az elemzés során tehát a tartózkodási helynek az idıfelhasználásra gyakorolt hatását is kiemelt figyelemmel kezeljük.126
A szabadidıs szokásokat feltérképezı kérdésblokk alapján (amely nagymértékben támaszkodott a Füstös vizsgálataiban szereplı kérdéssorra, és amit csupán a számítógép-használatra vonatkozó kérésekkel egészítettünk ki - Függelék, 4.
ábra) szintén az index-készítés eszközével alakítottunk ki két eltérı orientációs típust.
Ezek a Hunyadi Zsuzsa által is használt kategóriákra épülnek (vö. Hunyadi, 2005), tehát az elemzések során egy klasszikus, illetve egy modern szabadidı felhasználással jellemezhetı csoportot választottunk le.127 Az egyes tevékenységek idıráfordításait a tehát a szabadidıs szokásuk tükrében is megvizsgáltuk.
A teljes kérdıívet a Függelék 89. ábrája tartalmazza.
Az elemzés során a becsült idıráfordítások átlagain túl a variancia-analízis szignifikancia-szintjeit, valamint bizonyos tevékenységek esetében az eloszlások milyenségét is figyelembe vettük, bár a vizsgálatnak nem ez utóbbi technika képezte a központi részét. (A legtöbb idımérleg-kutatásban ezek a mutatók gyakran nem is szerepelnek.) Egyes esetekben nyílik mód az országos életmód- és idı mérleg-vizsgálatokon belül a „tanulók” adatsoraival való összevetésre – például olyan tevékenységek esetében, mint az olvasás, önképzés vagy a tanulás. A lekérdezések eltérései miatt azonban nem erre, hanem a független változók okozta eltérésekre helyeztük inkább az elemzés hangsúlyát.
A statisztikai elemzések egy másik részét az egyes tevékenységek tényleges idıráfordításainak korrelációs elemzése képezi – itt nyílik majd mód arra, hogy az ezek együtt járását vagy negatív irányú kapcsolatát részletesebben is megvizsgáljuk.
A felhasznált statisztikai módszerek egy része tehát túlmutat a bevett idımérleg-vizsgálatok metodológiáján, az alapok azonban szorosan illeszkednek a KSH kutatásaihoz. Az eltérés azonban – véleményünk szerint – leginkább az
126 Ennek a változónak a lehetséges válaszlehetıségei a következık voltak: kollégista, helybeli, bejáró, albérlı vagy saját lakással rendelkezı hallgató.
127 A klasszikus szabadidı indexét a magaskultúrához köthetı tevékenységekbıl alakítottuk ki, míg a modern szabadidıs szokások „gerincét” a számítógép-használathoz kötıdı különbözı tevékenységek adják. (A részletesebb leírást a következı fejezet tartalmazza.)
elemzésbe bevont változók esetében megfogható, valamint a vizsgált populáció sajátos jellegében.