3.2.1. 1. Populáció
A populáció valamilyen vizsgálati szempont szerint azonosnak tekintett élőlények halmaza. A demográfiában az embereknek egy bizonyos jól körülhatárolható – általában egy ország vagy földrajzi egység lakosainak – csoportja. Az emberi populációt népességnek nevezik. A statisztikában megkülönböztetik az adott területen lakó egyének összességét – ez a lakónépesség –, illetve az állampolgárok összességét. Népegészségügyi szempontból a populáció meghatározása ettől eltérő. Ebben az esetben ugyanis az egy adott népegészségügyi problémában érintett egyének összessége a meghatározó, amely nincs összefüggésben sem az állampolgársággal, és nem függ össze feltétlenül a lakóhellyel sem.
3.2.2. 2. Korfa (population pyramid)
A korfa egy adott népesség nem és kor szerinti megoszlását ábrázolja úgy, hogy az egyes korcsoportokhoz (esetleg korévekhez) tartozó nők számát a jobboldalon, a férfiakét pedig a baloldalon ábrázolja. Valójában egymásra helyezett szalagdiagramként is felfogható. (1. ábra)
1. ábra: Magyarország korfája 2010-ben (fogalomtar.eski.hu/ alapján)
Három korfa-típust különböztetünk meg. Az egyes korfa-típusok alakja jól szemléletei az adott népesség nemek szerinti korszerkezetét. (2. ábra)
1. Piramis vagy karácsonyfa alakú korfa: a növekvő népességszámú, fiatal korösszetételű csoportokra jellemző.
A széles, de gyorsan elkeskenyedő alap a nagy születésszámra és a magas a halandóságra utal. A természeti népekre, a fejlődő országokra jellemző.
2. Harang vagy méhkas alakú korfa: az egyensúlyban lévő, stagnáló népességszámú populációra jellemző. A fiatalok és a középkorúak aránya közel egyforma, egyre többen érik meg az időskort.
3. Urna vagy hordó alakú korfa: az elöregedő és fogyó népességszámú populáció korfája. A keskeny alap a fiatalok arányának csökkenését, a felfelé kissé szélesedő forma az idősek növekvő arányát jelenti. Ez jellemző sok fejlett gazdaságú országra, ilyen Magyarország korfája is.
2. ábraKorfa-típusok
3.2.3. 3. Népesség-előreszámítás
A népesség létszámának, nemek és életkorok szerinti összetételének egy jövőbeni időpontokra vonatkozó előrejelzése. A születési és halálozási arányok valamint a vándorlási egyenleg felételezett változásai alapján számítják ki a jövőbeni népesség számát és különböző szempontok szerinti összetételét. Az előreszámítások a demográfiai alapfolyamatok többé-kevésbé eltérő jövőbeni alakulásának lehetőségeit figyelembe véve több változatban készülnek. A legreálisabbnak tartott változatot alapváltozatnak nevezik. Az előrebecsléseket széles körben használják fel pl. egészségügyi, oktatáspolitikai, gazdasági stratégiák kialakításához. Leggyakoribbak az egy adott országra, valamint a világ népességére vonatkozó előrebecslések, de bármilyen tetszőleges területegységre pl. megye, járás, elvégezhetőek. Az előreszámítás az előrebecsült időtartam szerint lehet:
1. rövidtávú előrebecslés: az előrebecsült időtartam maximum 5 év 2. hosszú távú előrebecslés: az előrebecsült időtartam minimum 25 év
3.2.4. 4. Élveszületés
Olyan magzat világrajövetele, aki az életnek valamilyen jelét (pl. légzés vagy szívműködés) mutatja, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig volt az anya méhében és mennyi ideig élt. (KSH). Megkülönböztetünk nyers élveszületési arányszámot, amely megmutatja, hogy egy adott évben mennyi élveszületés jutott ezer lakosra. A tisztított élveszületési arányszám az adott évben a szülőképes korú (15-49 éves) nőkre vetítve mutatja meg az élveszületések arányát.
3.2.5. 5. Halálozás (mortalitás)
A KSH által alaklmazott definíció alapján: A halálozás a halál, mint esemény számbavételén alapuló mutató.
Halálnak tekintjük az élet minden jelének végleges elmúlását az élveszületés megtörténte után bármikor.
Egyszerűbben megfogalmazva: az életjelenségek irreverzibilis megszűnése a születés után. Ennek értelmében a magzati halálozás nem része a halálozási statisztikáknak, ezt külön statisztikai mutató fejezi ki. Gyakorlati értelemben általában olyan eseményt értenek alatta, amelyről egy adott ország eljárásrendjének megfelelően a halálozás tényét bizonyító okmányt (pl. halotti bizonyítvány) állítanak ki.
A halálozási statisztika hagyományosan egy adott népességben (általában egy országban) egy adott időszakban (általában egy évben) előfordult összes halálozás számából indul ki. Ez a vizsgálódásnak megfelelően
csoportosítja az elhunytak jellemzőit (pl. nemek, korcsoport), illetve a halál körülményeit (pl. halálok, helyszín).
A halálozási adatokra épülő statisztikák a szabályozottság következtében teljesek és megbízhatóak, ezért biztos alapot jelentenek a további egészségügyi kutatásokhoz.
A legfontosabb halálozási statisztikai mutatók:
Halálozási arányszámok
1. Nyers halálozási arányszám: A lakosságra jutó halálozások száma az adott évben. (általában ezer főre vetítve,
‰-ben)
2. Specifikus halálozási arányszám Nem- és korspecifikus halálozási adat. A halálozások nem és kor szerinti megoszlását mutatja meg az adott évben ezer megfelelő nemű és korú népességre számítva.
3. Standardizált halálozási arányszám (SHH): Több népességcsoport (ország) halálozásának összehasonlítására alkalmas mutató. Ilyenkor a népességcsoportok halálozási adatait egy közös, standardul választott népesség kor szerinti megoszlásával súlyozva számolják ki. A KSH a WHO standard európai népességének kormegoszlásával súlyozza az évkönyvekben publikált magyar halálozási adatokat.
4. Standardizált halálozási hányados: Ez a mutatószám egy adott lakosságcsoportra vonatkozóan hasonlítja össze a halálozások tényleges számát a várt halálozással. Az adott lakosságcsoportban várt halálozást az összehasonlítás alapjául választott népesség halálozásból számolják ki. Például a Magyarország megyéire vonatkozó standardizált halálozási hányadosok kiszámításakor az országos halálozási adat felhasználásával számolják az egyes megyék várt halálozását. Ha ez a mutató az adott lakosságcsoportban nagyobb, mint 100, akkor ott magasabb a halandóság, rosszabb az egészségi állapot, mint az alapul választott népességben.
5. Csecsemőhalálozás: Az élveszületést követően az egyéves kor betöltése előtt bekövetkezett halálozás. A csecsemőhalálozási arányszám az egy éven aluli meghaltak számát ezer élveszülöttre vetítve, ezrelékben fejezi ki. A csecsemőhalálozási adatok szorosan összefüggenek az egyes országok társadalmi-gazdasági fejlettségével, ezért nagyon fontos fejlettséget tükröző mutatónak (mérőszámnak) tartják. Jelentősen befolyásolja két másik, fontos mutató (születéskor várható átlagos élettartam, potenciálisan elvesztett életévek) alakulását is. Magyarországon a csecsemőhalálozás folyamatosan javuló, csökkenő tendenciát mutat, de még mindig jelentősen elmarad a 15 legfejlettebb uniós tagország átlagától.
6. Magzati veszteség: A magzati halálozások és a terhesség-megszakítások számának összege. Másképp megfogalmazva minden olyan ismert terhesség, amely nem végződik élveszületéssel.
3.2.6. 6. Magzati halálozás
A magzatnak a szülés előtt bekövetkezett elhalása, függetlenül a terhesség időtartamától. A betöltött terhességi hét valamint a magzat fejlettsége szerint lehet:
1. Korai és középidős magzati halálozás: a 22 teljes hétnél rövidebb (korai), illetve a 22–24 teljes hetes (középidős) terhesség esetén történt vetélés.
2. Késői magzati halálozás, ha a magzat az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta, és a fogamzástól számított 24 teljes hétnél hosszabb idő eltelt. Ha a magzat kora nem állapítható meg, a hossz és a súly alapján határozzák meg a késői magzati halálozás tényét (minimum 30 cm testhossz, illetve 500 g vagy annál nagyobb súly).
Az anya szempontjából vizsgálja a terhességgel, a szüléssel kapcsolatos halálozást. Az élveszületésekre jutó anyai halálozások számát adja meg a terhesség, a szülés és a gyermekágy idején. Fontos mutató, amely alapján következtethetünk az egészégügyi ellátónrendszer, különösen a terhesgondozás és a szülészeti ellátás
3.2.9. 9. Terhesség-megszakítás
A terhesség szándékos beavatkozással – művi úton – történő megszakítása. A terhesség művi megszakításámak két indoka lehet:
1. egészségügyi indok:
2. nem egészségügyi indok: jellemzően az anya kérésére végzett terhesség-megszakítás.
A művi úton történő terhesség-megszakítást Magyarországon törvény szabályozza.
3.2.10. Származtatott mutatók
3.2.10.1. 1. Természetes szaporodás, természetes fogyás
Az élveszületések és a halálozások számának különbsége. Általában ezer lakosra vetítve, ezrelékben adják meg.
Megmutatja, hogy az adott évben, az adott területen (általában egy országban) a természetes folyamatok szempontjából nőtt-e vagy csökkent a lakosság száma. Értéke összefügg egya adott ország társadalmi-gazdasági fejlettségével, ezt igazolja, hogy értékeiben jelentős különbség van a fejlett és a fejlődő országok között.