Előzmények
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Irodalomtudományi Intézete 2014-ben kezdte el az Arany-évforduló tudományos megünneplésének előkészí-tését, és kidolgozta azt a tervezetet, amelyet az MTA I. Osztálya 2015 februárjá-ban megtárgyalt és felterjesztette az MTA elnökének, aki ezt 2015 szeptemberé-ben jóváhagyta, és megalakította az Arany János Emlékbizottságot. Ennek elnöke Korompay H. János, Arany János kritikai kiadásának sorozatszerkesztője, társelnö-ke Dávidházi Péter akadémikus, tagjai pedig a különböző tudományos intézetek, egyetemek, könyvtárak és múzeumok képviselői. Ezzel párhuzamosan Nagysza-lonta Polgármesteri Hivatala és az ottani Arany János Művelődési Egyesület 2014 és 2016 ősze között három konferenciát rendezett az évforduló megünneplésének előkészítésére.
A tervezetben szerepeltek azok a tudományos ülésszakok, amelyek keretbe fog-lalják az emlékévet; szerepelt továbbá a nagyszalontai Arany János Múzeum kézira-tainak és könyveinek felújítása, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az MTA Könyvtára és Információs Központja, valamint az Országos Széchényi Könyvtár Arany János-ki-állítása, az MTA BTK által készített két Arany János-tanulmánykötet, Arany hivata-los iratainak digitalizálása, egy Arany-honlap, valamint a 19 kötetes kritikai kiadás jelölőnyelvi kódolása.
2015 júniusában az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum levelet írt Balog Zoltán miniszter úrnak, azt kérve, hogy legyen segítsé-günkre az évforduló kiadásainak biztosításában. Az újabb, 2016 februárjában írt közös levél összesen 136,2 millió forintnyi támogatást kért az EMMI-től. Mivel a kívánság teljesülése elhúzódni látszott, az MTA elnöke 2016 végén 10 millió Ft tá-mogatást adott a két tervezett tanulmánykötet elkészítésére és kiadására, valamint az Arany-honlap létrehozására. Ennek köszönhetően 2017-ben megjelent a két, ösz-szesen 25 tanulmányt tartalmazó „Óhajtom a classicus írók tanulmányát”: Arany Já-nos és az európai irodalom, valamint a „Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!”: Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai című kötet, a honlap pedig megnyitás előtt áll.
Az emlékév
Hosszú előkészítés után a magyar kormány a 2017. évet végül Arany János-emlékév-nek nyilvánította, amelyre 4 milliárd forint támogatási keretösszeget különített el. Az emlékév irányító testületének elnöke Áder János köztársasági elnök lett, a magyar tu-domány szempontjait Lovász László, az MTA elnöke képviselte a testületben. Az iro-dalomtudomány szakmai programjainak megvalósítására, az MTA BTK Irodalomtu-dományi Intézetének irányításával, 89 millió forintot ítéltek oda. Az összeg november végén érkezett meg, így az addig szükséges költségeket a BTK előlegezte.
Tudományos ülésszakok
Az Arany János-emlékévet Nagyszalontán 2017. március 2-án nyitottuk meg, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete által szervezett ülésszakkal, amelyet Áder János köztársasági elnök és Török Ádám, az MTA főtitkára is megtisztelt részvételével. Ez az alkalom jól szolgálta az Arany János-életmű kutatását összefogó munkaközösség bemutatkozását a költőt ünneplő közéleti és szakmai közönség számára.
Május 15-én az MTA 2017. évi közgyűlésén a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
„...és palota épül a puszta beszédből” – A 200 éves Arany János címmel ülésszakot tartott, amelyen az új kritikai kiadás munkatársai és a tudós költőről szóló könyvek szerzői számoltak be arról, hogy a korszerű textológia és a kutatás mennyi fontos eredményt hozott. A két konferencia anyaga 2017 végén jelent meg nyomtatott és hálózati kiadás-ban.Október 20-án az Arany János Emlékbizottság és a nagykőrösi Arany János Tár-saság tudományos konferenciát rendezett Nagykőrösön, amelynek középpontjában a költő ottani működése, tanítása és költészete állott.
November 24-én a Debreceni Református Kollégium és a Debreceni Egyetem „Az életet, ím, megjártam” címmel tudományos emlékkonferenciát rendezett Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából.
December 5-én az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 19. Századi Osztályának Naiv eposzunk című, utolsó konferenciájával ért véget az emlékév az MTA Könyvtár és Információs Központjában. A Hagyományfrissítés műhelykonferenciák sorába illeszke-dő tanácskozáson irodalomtudósok, történészek és folkloristák vizsgálták meg Arany híres tanulmányát.
Az ülésszakokon elhangzott 45 előadást a támogatás díjazta, éppúgy, mint a szöve-gek megjelentetésének költségeit.
A magyar irodalomtudomány filológiai portálja
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2017. július 1-jétől öt munkatársat egy évre szerződtetett az Arany János Összes Művei című, 1951 és 2015 között 19 kötetben megjelent kritikai kiadás jelölőnyelvi feldolgozására (címkézésére és kódolására) a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös Digiphil filológiai portál számára. Ez a sorozat tartalmazza a költő
addig feltárt költeményeit, műfordításait, értekező prózáját, glosszáit, hivatalos iratai-nak és leveleinek válogatását és magánlevelezését, valamint arra a mintegy százötven éves irodalomtörténeti anyagra való hivatkozást, amely a klasszikus költő, műfordító, folyóirat-szerkesztő, titoknok, majd főtitoknok, családfő és barát életművét megvilágítja.
Annak ellenére, hogy – főleg első köteteiben – mára már elavult textológiai megfonto-lásokkal él, számos, Budapest ostromakor megsemmisült kéziratanyagot idéz és elemez, s az azóta megismert műveket, szempontokat, a legkorszerűbb textológiai eszközökkel feldolgozó új kritikai kiadás számára is megkerülhetetlen hagyomány.
Az Arany-kéziratok digitalizálása
Az MTA BTK, az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az Országos Szé-chényi Könyvtár az Arany János-emlékév keretében nemzeti digitális kézirattári web-oldalt hoztak létre. Ez a portál tudományos, kulturális, közművelődési és közoktatási célokat fog szolgálni, és Arany János költői, kritikusi, tudományos műveinek, valamint teljes levelezésének és hivatali iratainak digitális fakszimiléit tartalmazza.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete szeptember 1-jétől két munkatársat al-kalmazott 2018. június végéig Arany János kiadatlan hivatali iratainak és levelezésé-nek lefényképezésére és feldolgozására; ehhez nagy teljesítményű szkennert vásárolt.
Digitalizálta a nagykőrösi Arany-kéziratokat (1289 felvétel, 160 GB) és az MTA Könyv-tár és Információs Központ KéziratKönyv-tárában található hivatalos iratokat és levelezést (eddig több mint 7000 felvétel, 1 TB). A DSpace repozitóriumban elhelyezett képfájlok önálló portálfelületen keresztül lesznek elérhetők.
Az Arany-kéziratok nem szkennelhető részét (kötetes kéziratok) az MTA KIK mun-katársai fényképezési eljárással rögzítik; ennek az anyagnak mennyisége előrelátható-lag 500 dokumentum. A szkenneléssel vagy fotózással előállított digitális fakszimiléket feltöltik az MTA KIK repozitóriumába is. Az OSZK tulajdonában lévő Arany-írások di-gitális fakszimiléi az OSZK saját repozitóriumában már rendelkezésre állnak; a nagy-szalontai gyűjteményben található Arany-írások szkennelési és fotózási munkálatait az OSZK szervezi meg, helyi munkatársak bevonásával.
Könyvek megjelentetése
Az Arany János-emlékév tette lehetővé még a következő kiadványok megjelentetését is: Gulyás Judit és Domokos Mariann: Az Arany-család mesegyűjteménye (kritikai ki-adás); Hász-Fehér Katalin: A nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum könyveinek ka-talógusa; Korompay H. János: „Bénult idegre zsongitó hatás”. Arany-elemzések; Porkoláb Tibor: Lévay József.
Bor Kálmán (1924–2018)
2018 elején elhunyt kollégánk, Bor Kálmán irodalomtörténész, bibliográfus, könyvtá-ros, a szakma egyik rejtőzködő alakja.
Bor Kálmán 1924. szeptember 5-én született Baján. Iskoláit a bajai cisztercita gim-náziumban végezte, Budapesten az ELTE-n szerzett magyar–latin–szerb–horvát sza-kos tanári oklevelet. Pályáját az ELTE gyakornokaként, majd tanársegédként kezdte, 1952 és 1953 között az Irodalomtörténeti Dokumentációs Központ, (az Irodalomtudo-mányi Intézet elődje) szlavista szakreferenseként dolgozott. 1956-tól 1973-ig az Iroda-lomtudományi Intézet tudományos munkatársa, közben 1963 és 1973 között az Intézet Eötvös Könyvtárának vezetője volt. Intézeti tevékenységéhez tartozott, hogy tagja volt a Helikon világirodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának, és egy ideig techni-kai szerkesztőként is részt vett a folyóirat munkálataiban. Bibliográfiai munkássága keretében összeállította az Irodalomtudományi Közleményekben megjelent Magyar iro-dalomtörténet-írás bibliográfiáját az 1970–1974. évre vonatkozóan. 1973-tól az Országos Széchényi Könyvtár Gyarapítási Osztályán osztályvezető-helyettesként irányította a külföldi beszerzéseket, elsősorban a szláv nyelvű kiadványok gyarapítását.
Tudományos munkássága a magyar-délszláv kapcsolatok területén bontakozott ki, kiadta Vatraslav Jagić és Thallóczy Lajos levelezését (Studia Slavica, 1962), tanulmányt írt A szerb iskolai színjátszás kezdetei és Pest-Buda címmel (Szomszédság és közösség, Bp., 1972), kisebb közleményekben elfeledett 16–18. századi cirill betűs nyomtatványokról adott hírt. Lektora és tudományos tanácsadója volt az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában megjelent A magyar irodalom és irodalomtörténet bibliográfiája 1979–1983 című sorozatnak. Utolsó munkája a Csepregi Klára társszerzőségével megjelentetett, jelképes című „Könyvim az én fiaim”. Vitkovics Mihály könyvtára című kötet (Bp., OSZK–
Gondolat Kiadó, 2013, 2. átdolgozott kiad. 2014).
Súlyos betegsége miatt élete utolsó éveiben visszahúzódóan élt, de soha nem felej-tette el névnapjukon felhívni régi könyvtáros munkatársait. Mindenkit számon tartott, de úgy ment el, hogy senki nem tudott róla, nem hagyott maga után jelet. Búcsúzzunk hát tőle Görgey Gábor versével:
Egyébként nem kell sem sírkő, sem pantheon.
Ki rám gondol, attól elég egy kavics láthatatlan síromon.
Németh S. Katalin