188/D/2002. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság al kot mány jo gi pa na szok tár gyá -ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság a Leg fel sõbb Bí ró ság Kpkf.
VI. 38.390/2000/4. szá mú vég zé sé vel, a Sze ge di Íté lõ -táb la Knyf. II. 20.076/2004/2. szá mú vég zé sé vel, a Szegedi Íté lõ táb la Knyf. II. 20.389/2003/2. szá mú vég -zésével, a Sze ge di Íté lõ táb la Pf. II. 20421/2003/4. szá mú íté le té vel, a Leg fel sõbb Bí ró ság mint fe lül vizs gá la ti bí ró ság Kfv. IV. 37.144/2004/4. szá mú vég zé sé vel, a Leg -felsõbb Bí ró ság mint fe lül vizs gá la ti bí ró ság Kfv. III.
37.207/2004/3. szá mú vég zé sé vel, a Fõ vá ro si Íté lõ táb la 4. Pf. 20.926/2005/7. szá mú íté le té vel, a Fõ vá ro si Íté lõ -táb la 11. Fpkf. 43.129/2006/2. szá mú vég zé sé vel és a Leg fel sõbb Bí ró ság mint fe lül vizs gá la ti bí ró ság Kfv. III.
37.037/2006/7. szá mú vég zé sé vel kap cso lat ban be nyúj -tott al kot mány jo gi pa na szo kat vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
1.1. Az in dít vá nyo zó több al kot mány jo gi pa naszt nyúj tott be, az Al kot mány bí ró ság ezek kö zül je len ügy ben ki -lenc al kot mány jo gi pa naszt bí rált el. Az in dít vá nyok ra az adott okot, hogy az in dít vá nyo zó több eset ben a tár sa dal mi szer ve ze tek meg szû né sét meg ál la pí tó bí ró ság nál az egye -sü le tek fel oszt ha tó va gyo ná nak meg ál la pí tá sát és hi te le zõi kö ve te lé sé nek ki elé gí té sét kér te. A konk rét ügyek ben ho -zott bí rói dön té sek azon ban el uta sí tot ták az in dít vá nyo zó
ké rel me it. Egy részt, mert olyan tár sa dal mi szer ve ze te ket pe relt, ame lyek meg szû né sét az egye sü lé si jog ról szóló 1989. évi II. tör vény (a továb biak ban: Egytv.) 16. § (2) be -kez dés e) pont ja alap ján bí ró ság meg ál la pí tot ta. Más részt, a bí rói dön té sek azt hang sú lyoz ták, hogy a tár sa dal mi szer ve zet va gyo ná ról va ló ren del ke zés jo ga a tár sa dal mi szer ve zet leg fel sõbb szer vét il le ti meg, amely er rõl az alap sza -bály ban vagy kü lön ha tá ro zat ban ren del ke zik. A megállapítással kap cso la tos el já rás a tár sa dal mi szer ve zet ke re te in be lül fo lyik le, az el já ró fel szá mo ló a tár sa dal mi szer ve zet leg fel sõbb szer vé nek tag ja. Mi u tán az egye sü le -tek meg szûn -tek, to váb bi – a hi te le zõi igény ki elé gí té sé re irá nyu ló – el já rás nak nem volt he lye. Er re te kin tet tel a bíróságok ha tás kö rük hi á nyát ál la pí tot ták meg.
1.2. Az in dít vá nyo zó sze rint az Egytv. 16. § (2) be kez -dés d), e) pont jai, to váb bá a 21. § (1)–(2) be kez dé se, vagyis a tár sa dal mi szer ve zet meg szû né sé re és a hi te le zõk ki elé gí té sé re vo nat ko zó elõ írások nin cse nek össz hang ban egy más sal. Az Egytv. el lent mon dó és hi á nyos szabályo -zása, to váb bá az, hogy a tár sa dal mi szer ve ze tek hi te le zõi te kin te té ben a csõd el já rás ról, a fel szá mo lá si el já rás ról és a vég el szá mo lás ról szóló 1991. évi XLIX. tör vény (a továb biak ban: Cstv.) nem al kal maz ha tó, azt je len ti, hogy a tár -sa dal mi szer ve ze tek meg szû né sé nek meg ál la pí tá -sa ese tén nincs olyan in téz mény, amely a fel szá mo lói fel ada to kat ellátná. Ez az el lent mon dó sza bá lyo zás ered mé nye zett olyan bí ró sá gi ha tá ro za to kat, me lyek az al kot mány jo gi panasz be kül dõ je sze rint sér tik a jog ál la mi ság kö ve tel mé -nyét [Al kot mány 2. § (1) be kez dés], a tu laj don for mák egyen lõ sé gét [Al kot mány 9. § (1) be kez dés] és a tu laj don hoz va ló jo got [Al kot mány 13. § (1) be kez dés]. Az in dít -vá nyok sze rint a bí ró sá gok az zal, hogy ha tás kö rük hi á nyát ál la pí tot ták meg, meg sér tet ték az Al kot mány 50. § (1) be -kez dé sé ben és 57. § (1) be -kez dé sé ben fog lal ta kat is.
A pa na szos – az Egytv. és a Cstv. el lent mon dó sza bá -lya i ra te kin tet tel – va la mennyi al kot mány jo gi pa nasz ban kér te a Cstv. gaz dál ko dó szer ve zet meg ha tá ro zá sát sza bá -lyo zó 3. § (1) be kez dés a) pont já nak meg sem mi sí té sét és annak ki mon dá sát, hogy az a konk rét ügyek ben nem al kal -maz ha tó.
1.3. Az in dít vá nyo zó a Leg fel sõbb Bí ró ság Kpkf. VI.
38.390/2000/4. szá mú vég zé sé vel, a Sze ge di Íté lõ táb la Knyf. II. 20.076/2004/2. szá mú vég zé sé vel, a Sze ge di Ítélõtábla Knyf. II. 20.389/2003/2. szá mú vég zé sé vel, a Sze ge di Íté lõ táb la Pf. II. 20421/2003/4. szá mú íté le té vel kap cso lat ban be nyúj tott al kot mány jo gi pa na sza i ban mulasztásban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg -állapítását is kez de mé nyez te, mert vé le mé nye sze rint az egye sü lé si jog alap ján lét re jött szer ve zet meg szû né se során a tu laj don jog vé del me nem biz to sí tott, a hi te le zõk ugyan is az egye sü let meg szün te té sé vel kap cso la tos el já -rás ban nem ve het nek részt.
Az Alkot mány bíró ság az al kot mány jo gi pa na szo kat az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog -lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065., a továb biak ban: Ügy rend) 28. § (2) be kez dé sé nek meg -fele lõen egye sí tet te és egy el já rás ban bí rál ta el.
II.
1. Az Al kot mány in dít vá nyok kal érin tett rendelke -zései:
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”
„9. § (1) Ma gyar or szág gaz da sá ga olyan pi ac gaz da ság, amely ben a köz tu laj don és a ma gán tu laj don egyen jo gú és egyen lõ vé de lem ben ré sze sül.”
„13. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a tu laj don -hoz va ló jo got.
(2) Tu laj dont ki sa já tí ta ni csak ki vé te le sen és köz ér dek -bõl, tör vény ben sza bá lyo zott ese tek ben és mó don, tel jes, fel tét len és azon na li kár ta la ní tás mel lett le het.”
„50. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság bí ró sá gai vé dik és biz -to sít ják az al kot má nyos ren det, a ter mé sze tes sze mé lyek, a jo gi sze mé lyek és a jo gi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve ze tek jo ga it és tör vényes ér de ke it, bün te tik a bûn -cse lek mé nyek el kö ve tõ it.”
„57. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság ban a bí ró ság elõtt min den ki egyen lõ, és min den ki nek jo ga van ah hoz, hogy az el le ne emelt bár mely vá dat, vagy va la mely per ben a jogait és kö te les sé ge it a tör vény ál tal fel ál lí tott füg get len és pár tat lan bí ró ság igaz sá gos és nyil vá nos tár gya lá son bírálja el.”
„63. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság ban az egye sü lé si jog alap ján min den ki nek jo ga van a tör vény ál tal nem til tott cél ra szer ve ze te ket lét re hoz ni, il le tõ leg azok hoz csat la -koz ni.”
2. Az in dít vá nyok ban hi vat ko zott jog sza bá lyi ren del -ke zé sek:
Egytv.
16. § „(2) A bí ró ság az ügyész ke re se te alap ján d) fel osz lat ja a tár sa dal mi szer ve ze tet, ha annak mû kö -dé se a 2. § (2) be kez -dé sé be üt kö zik;”
„21. § (1) A tár sa dal mi szer ve zet meg szû né se ese tén – a hi te le zõk ki elé gí té se után – va gyo ná ról az alap sza bály elõ írása, vagy a leg fel sõbb szer vé nek dön té se sze rint kell ren del kez ni. Az ezzel kap cso la tos te en dõk el lá tá sa a fel szá -mo lók fel ada ta.
(2) Ha a tár sa dal mi szer ve zet fel osz la tás sal szûnt meg vagy meg szû né sét ál la pí tot ták meg, és a va gyon ho va for dí tá sá ról nem tör tént ren del ke zés, va gyo na a hi te le zõk ki -elé gí té se után ál lam i tu laj don ba ke rül, és azt köz ér de kû cél ra kell for dí ta ni. A va gyon fel hasz ná lá sá nak mód ját nyil vá nos ság ra kell hoz ni.”
Cstv.
„3. § (1) E tör vény al kal ma zá sá ban:
a) gaz dál ko dó szer ve zet: az ál lam i vál la lat, a tröszt, az egyéb ál lam i gaz dál ko dó szerv, a szö vet ke zet, a la kás szö -vet ke zet, az euró pai szö -vet ke zet, a gaz da sá gi tár sa ság, az euró pai rész vény tár sa ság, a köz hasz nú tár sa ság, az egyes jo gi sze mé lyek vál la la ta, a le ány vál la lat, a vízgazdálko dási tár su lat (a ví zi köz mûtár su lat ki vé te lé vel), az erdõ -birtokossági tár su lat, az ön kén tes köl csön ös biz to sí tó pénz tár, a ma gánnyug díj pénz tár, az egye sü lés, ide ért ve az euró pai gaz da sá gi egye sü lést is, az euró pai te rü le ti együtt mû kö dé si cso por to su lás, a vég re haj tói iro da, a sport egye sü let, va la mint mind azon jo gi sze mé lyek vagy jo gi sze mé -lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da sá gi tár sa sá gok, ame lyek fõ ér de kelt sé ge i nek köz pont ja a Ta nács fizetésképtelen -ségi el já rá sok ról szóló 1346/2000/EK ren de le te alap ján az Euró pai Unió te rü le tén ta lál ha tó;”
III.
Az al kot mány jo gi pa na szok ér de mi el bí rá lás ra al kal -mat la nok.
1. Az Alkot mány bíró ság el sõ ként azt vizs gál ta meg, hogy az al kot mány jo gi pa na szok meg fe lel neke az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 48. § (1) és (2) be kez dé se i ben fog lalt fel -té te lek nek:
„(1) Az Al kot mány ban biz to sí tott jo ga i nak meg sér té se miatt al kot mány jo gi pa nasszal for dul hat az Al kot mány bí ró ság hoz az, aki nek a jog sé rel me az alkot mány elle nes jog sza bály al kal ma zá sa foly tán kö vet ke zett be, és egyéb jog or vos la ti le he tõ sé ge it már ki me rí tet te, il le tõ leg más jog or -vos la ti le he tõ ség nincs szá má ra biz to sít va.
(2) Az al kot mány jo gi pa naszt a jog erõs ha tá ro zat kéz be sí té sé tõl szá mí tott hat van na pon be lül le het írás ban be -nyúj ta ni.”
Az Alkot mány bíró ság irány adó gya kor la ta sze rint az Abtv. 48. § (1) és (2) be kez dé sé ben fog lalt tör vényi fel té
-te le ket együt -te sen kell ér -tel mez ni, és figye lembe ven ni [23/1991. (V. 18.) AB vég zés, ABH 1991, 361–362.;
41/1998. (X. 2.) AB ha tá ro zat, ABH 1998, 306, 309.].
2.1. Az al kot mány jo gi pa na szok kö zül ket tõ, a Fõ vá ro si Íté lõ táb la 11. Fpkf. 43.129/2006/2. szá mú vég zé sé vel és a Leg fel sõbb Bí ró ság mint fe lül vizs gá la ti bí ró ság Kfv. III.
37.037/2006/7. szá mú vég zé sé vel kap cso lat ban be nyúj tott al kot mány jo gi pa nasz hat van na pon túl ér ke zett az Al kot -mány bí ró ság ra. Te kin tet tel ar ra, hogy az al kot -mány jo gi pa na szok el kés tek, azo kat az Alkot mány bíró ság az Ügy -rend 29. § e) pont ja alap ján vissza uta sí tot ta.
A töb bi al kot mány jo gi pa nasz az Abtv. 48. § (2) be kez -dé sé nek meg fele lõen, a jog erõs ha tá ro za tok kéz be sí té sé tõl szá mí tott hat van na pon be lül ér ke zett az Al kot mány bí ró -ság ra.
2.2. Az Alkot mány bíró ság a 23/1991. (V. 18.) AB vég -zés ben úgy fog lalt ál lást, hogy az al kot mány jo gi pa nasz ra meg ál la pí tott ha tár idõ szá mí tá sa szem pont já ból a rend -kívüli jog or vos la to kat fi gyel men kí vül kell hagy ni. (ABH 1991, 311.) Az Alkot mány bíró ság ab ban az eset ben szá -mít ja a fe lül vizs gá la ti el já rás so rán meg ho zott dön tés tõl az Abtv. 48. § (2) be kez dé sé ben elõ írt hat van na pot, ha a rend kí vü li el já rás so rán olyan jog sza bályt al kal maz tak, ame lyet az alap el já rás ban nem, és az al kot mány jo gi pa -nasz ki fe je zet ten a rend kí vü li jog or vos lat (je len eset ben a fe lül vizs gá la ti el já rás) so rán al kal ma zott jog sza bály alkot -mány elle nességét ál lít ja [23/1995. (IV. 5.) AB ha tá ro zat, ABH 1995, 115, 118–119.].
Az in dít vá nyo zó ál tal a Leg fel sõbb Bí ró ság mint fe lül vizs gá la ti bí ró ság Kfv. IV. 37.144/2004/4. szá mú vég zé sé -vel kap cso lat ban be nyúj tott al kot mány jo gi pa nasz olyan jog sza bály alkot mány elle nességét ál lít ja, ame lyet már az alap ügy ben is al kal ma zott a Haj dú-Bi har Me gyei Bí ró ság a Tpk: 60940/1992/8. és a Sze ge di Íté lõ táb la a Knyf. II.
20.076/2004/2. szá mú vég zé se i ben. Az Alkot mány bíró ság ezért a Leg fel sõbb Bí ró ság mint fe lül vizs gá la ti bí ró ság Kfv. IV. 37.144/2004/4. szá mú vég zé sé vel kap cso lat ban be nyúj tott al kot mány jo gi pa naszt vissza uta sí tot ta.
Az in dít vá nyo zó ál tal a Leg fel sõbb Bí ró ság mint fe lül vizs gá la ti bí ró ság Kfv. III. 37.207/2004/3. szá mú vég zé sé -vel kap cso lat ban be nyúj tott al kot mány jo gi pa nasz olyan jog sza bály alkot mány elle nességét ál lít ja, ame lyet már az alap ügy ben is al kal ma zott a Bé kés Me gyei Bí ró ság a Pk.
60.066/1992/13. és a Sze ge di Íté lõ táb la a Knyf. II.
20.389/2003/2. szá mú vég zé se i ben. Az Alkot mány bíró ság ezért a Leg fel sõbb Bí ró ság mint fe lül vizs gá la ti bí ró ság Kfv. III. 37.207/2004/3. szá mú vég zé sé vel kap cso lat ban be nyúj tott al kot mány jo gi pa naszt vissza uta sí tot ta.
3. A Fõ vá ro si Íté lõ táb la 4. Pf. 20.926/2005/7. szá mú íté le té vel kap cso lat ban be nyúj tott al kot mány jo gi pa nasz sze rint az Egytv. 16. § (2) be kez dés e) pont ja és a 21. § (1) és (2) be kez dé sei el lent mon dó ren del ke zést tar tal maz -nak, és a jog rend szer más jog sza bá lya i val (Cstv., Ptk.)
sincsenek össz hang ban, ezért kér te az in dít vá nyo zó az Egytv. 16. § (2) be kez dés e) pont ja és a 21. § (1) és (2) be -kez dé sei és a Cstv. 3. § (1) be -kez dé se meg sem mi sí té sét.
Az Alkot mány bíró ság vissza uta sí tot ta az alkotmány -jogi pa naszt, mert az in dít vá nyo zó a nor ma kol lí zi ó ra va ló uta lá son túl nem ter jesz tett elõ az Abtv. 22. § (1) be kez dé -sé ben elõ írt ha tá ro zott ké rel met az Al kot mány bí ró ság hoz.
Nem in do kol ta meg, hogy a fel so rolt jog sza bá lyok ál lás pont ja sze rint mely al kot má nyos sza ka szok kal áll nak el len tét ben, és nem fej tet te ki, hogy mi ben lát ja a ren del ke -zé sek alkot mány elle nességét.
4.1. Az Alkot mány bíró ság az al kot mány jo gi pa nasz ér de mi el bí rá lá sát ki zá ró té nye zõ nek te kin ti azt, ha az in dít -vá nyo zó a pa na szá ban olyan jog sza bá lyi ren del ke zés alkot mány elle nességét ál lít ja, ame lyet a pa na szos ügyé ben a jog erõs ha tá ro za tot meg ho zó bí ró ság nem al kal ma zott [1050/D/1999. AB vég zés, ABH 2005, 1581, 1582.;
177/D/2004. AB ha tá ro zat, ABH 2006, 1557, 1566.;
725/D/2004. AB ha tá ro zat, ABH 2006, 1617, 1626.].
A jog erõs dön tést ho zó bí ró sá gok az al kot mány jo gi pa -na szok alap já ul szol gá ló vég zé sek ben em lí tet ték ugyan a Cstv.t, de azt a konk rét ügyek el bí rá lá sa kor nem al kal maz ták. Meg ál la pí tot ták ugyan is, hogy a Cstv. 2. § (1) be kez dé se ér tel mé ben a tör vény ha tá lya a gaz dál ko dó szer ve ze tek re és ezek hi te le zõ i re ter jed ki. A tár sa dal mi szer -ve zet a Cstv. 3. § (1) be kez dés a) pont ja ér tel mé ben nem gaz dál ko dó szer ve zet, ezért a Cstv. ren del ke zé sei az egye -sü let meg szû né sé re nem al kal maz ha tók.
4.2. Az Alkot mány bíró ság az al kot mány jo gi pa nasz ese té ben is az al kal ma zott jog sza bály al kot mány el le nes sé -gét vizs gál ja.
A be nyúj tott al kot mány jo gi pa na szok a Cstv. 3. § (1) be kez dés a) pont ja alkot mány elle nességét alá tá masz tó in do ko kat nem tar tal maz nak. A be ad vá nyok azt ki fo gá sol ják, hogy az al kot mány jo gi pa nasz ra okot adó ha tá ro za to -kat ho zó bí ró sá gok, töb bek kö zött a Cstv. 3. § (1) be kez dés a) pont ja alap ján ha tás kö rük hi á nyát ál la pí tot ták meg, és ezzel az in dít vá nyo zó sze rint az Al kot mány több ren del ke -zé sét sér tõ ha tá ro za to kat hoz tak.
Az Al kot mány bí ró ság nak nincs ha tás kö re jo gal kal ma zói dön té sek vizs gá la tá ra, a bí rói jog ér tel me zés és ha tá ro -zat nem le het al kot mány bí ró sá gi el já rás tár gya.
4.3. Az Alkot mány bíró ság több ha tá ro za tá ban vizs gál ta az al kot mány jo gi pa nasz el bí rá lá sá ra és a mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyuló ha tás kö rök egy más hoz va ló vi szo nyát. E ha tá ro za ta i ban hang sú lyoz ta: az al kot mány jo gi pa nasz be nyúj tá sá nak fel té te le, hogy az Al kot mány ban biz to sí tott jo gok sé rel me „az alkot mány elle nes jog sza bály al kal ma zá sa foly -tán” kö vet kez zék be. Ezért mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyuló in dít vány al kot mány jo gi pa nasz ként va ló elõ ter jesz tése az Abtv.-bõl
4.3. Az Alkot mány bíró ság több ha tá ro za tá ban vizs gál ta az al kot mány jo gi pa nasz el bí rá lá sá ra és a mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyuló ha tás kö rök egy más hoz va ló vi szo nyát. E ha tá ro za ta i ban hang sú lyoz ta: az al kot mány jo gi pa nasz be nyúj tá sá nak fel té te le, hogy az Al kot mány ban biz to sí tott jo gok sé rel me „az alkot mány elle nes jog sza bály al kal ma zá sa foly -tán” kö vet kez zék be. Ezért mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyuló in dít vány al kot mány jo gi pa nasz ként va ló elõ ter jesz tése az Abtv.-bõl