1113/E/2001. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra, köz igaz ga tá si ha tá -ro za tok meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
1. Az Al kot mány bí ró ság az ál lam igaz ga tá si el já rás ál -ta lá nos sza bá lya i ról szóló 1957. évi IV. tör vény 72. § (1) be kez dé sé ben fog lalt ren del ke zés sel össze füg gés ben mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el lens ség meg ál -la pí tá sá ra irá nyu ló el já rást meg szün te ti.
2. Az Al kot mány bí ró ság a Gyõr-Mo son-Sop ron Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal H–5547–7/2001. szá mú és Nyer ges új fa lu Vá ros Ön kor mány za ta jegy zõ jé nek vég re haj tást fel füg gesz tõ 7732/2001. szá mú köz igaz ga tá si ha tá ro za ta meg -sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja.
3. Az Al kot mány bí ró ság vissza uta sít ja azt az in dít -ványt, hogy az ügy ben va ló el já rás ra kö te lez ze a Leg fõbb Ügyészt.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zók be ad vá nyu kat al kot mány jo gi pa nasz nak je löl ték, tar tal má ban azon ban mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sát kér ték, to váb bá kez de mé nyez ték, hogy az Al kot mány bí ró ság sem mi sít se meg Nyer ges új fa lu Vá ros Ön kor mány za ta jegy zõ jé nek 7732/2001. szá mú, és a GyõrMo sonSop ron Me -gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal Ha tó sá gi fõ osz tály ve ze tõ jé nek (a továb biak ban: Hi va tal) H –5547–7/2001. szá mú ha tá ro -za tát. Az in dít vá nyo zók kér ték kö te lez ni a Leg fõbb Ügyészt az al kot mány sér tõ ál la pot meg szün te té sé re az Al kot mány 51. §a alap ján. Az Al ko mány bí ró ság az in dít -ványt an nak tar tal ma sze rint bí rál ta el.
Az in dít vá nyo zók mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot -mány elle nesség meg ál la pí tá sát, to váb bá a bir tok há bo rí tá si ügyük ben ho zott – az ere de ti ál la pot hely re ál lí tá sát el ren -de lõ – jog erõs ha tá ro zat vég re haj tá sát fel füg gesz tõ fen ti köz igaz ga tá si ha tá ro za tok meg sem mi sí té sét kér ték. Ál lás -pont juk sze rint ugyan is „sú lyos jog hé zag van”, ami azért állt elõ, mert a Hi va tal – fel ügye le ti jog kör ben ho zott – ha tá ro za tá nak a ren del ke zõ ré sze sze rint a ha tá ro zat „a köz lés sel jog erõs, el le ne fel le bez ni nem le het, és bí ró sá gi fe -lül vizs gá lat sem kér he tõ”.
Az ál lam igaz ga tá si el já rás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 1957. évi IV. tör vény (a továb biak ban: Áe.) 72. § (1) be
-kez dé se alap ján az ügy fél, il le tõ leg a tör vényes ér de ke i ben sé rel met szen ve dett fél jog sza bály sér tés re hi vat koz va – ha tör vény et tõl el té rõ en nem ren del ke zik –, az ál lam igaz ga tá si ügy ér de mé ben ho zott ha tá ro zat fe lül vizs gá la tát a ha -tá ro zat köz lé sé tõl szá mí tott har minc na pon be lül ke re set tel kér het te a bí ró ság tól. A vég re haj tást fel füg gesz tõ ha tá ro zat azon ban nem mi nõ sült az ügy ér de mé ben ho zott ha tá ro zat nak, ezért el le ne fel leb be zés sel él ni nem le he tett, an nak bí ró sá gi fe lül vizs gá la tát sem le he tett kér ni, az in dít vá nyo zók lé nye gé ben eb ben lát ták a „jog hé za got”, a mu lasz -tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nességet.
Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán meg ál la pí tot ta, hogy 2005. no vem ber 1jé vel az Áe.t ha tá lyon kí vül he lyez te a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb -biak ban: Ket.). A Ket. a kö vet ke zõ ként ren del ke zik:
„109. § (1) Az ügy fél, il let ve a ki fe je zet ten rá vo nat ko zó ren del ke zés te kin te té ben az el já rás egyéb részt ve võ je a ha -tó ság jog erõs ha tá ro za tá nak fe lül vizs gá la tát a ha tá ro zat köz lé sé tõl szá mí tott har minc na pon be lül jog sza bály sér tés re hi vat ko zás sal kér he ti a köz igaz ga tá si ügyek ben el já ró ille té kes bí ró ság tól a ha tá ro za tot ho zó ha tó ság el le ni ke re set in dí tá sá val. A ke re set in dí tás ha tár ide jét tör vény el té -rõ en is meg ha tá roz hat ja.
(2) Ha tör vény alap ján a vég zés el len ön ál ló fel leb be zés nek van he lye, az ügy fél, to váb bá a ki fe je zet ten rá vo nat ko zó vég zés ese té ben az el já rás egyéb részt ve võ je jog -sza bály sér tés re hi vat ko zás sal kez de mé nyez he ti a jog erõs vég zés bí ró sá gi fe lül vizs gá la tát. Az el sõ fo kú vég zés köz -vet le nül a bí ró ság elõtt tá mad ha tó meg, ha a vég zést olyan ha tó ság hoz ta, amely nek – a kor mányt ide nem ért ve – nincs fel ügye le ti szer ve, to váb bá ak kor, ha tör vény az ügy ben az el sõ fo kú ha tá ro zat tal szem ben is ki zár ja a fel leb be -zést, és a ha tá ro zat bí ró sá gi fe lül vizs gá la tát te szi le he tõ vé.
A bí ró ság a vég zést nem pe res el já rás ban vizs gál ja fe lül.”
A Ket. 109. § (1) és (2) be kez dé sei alap ján min d a jog erõs ha tá ro zat, min d a jog erõs vég zés bí ró sá gi fe lül vizs gá -la ta kez de mé nyez he tõ jog sza bály sér tés re hi vat ko zás sal. A Ket. 148. § (6) be kez dé se alap ján a vég re haj tás fel füg gesz -té sét el ren de lõ vég zés sel szem ben – az (5) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel – fel leb be zés nek van he lye. En nek az új sza bá lyo zás nak az ered mé nye ként az in dít vány oka fo -gyot tá vált, ezért az Al kot mány bí ró ság a mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló el já rást az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé -rõl és an nak köz zé té te lé -rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065. a továb biak ban: Ügy rend) 31. § e) pont ja alap -ján meg szün tet te.
2 . A z i n d í t v á n y o z ó k k é r t é k a H i v a t a l H–5547–7/2001. szá mú, Nyer ges új fa lu Vá ros Ön kor
mány za ta jegy zõ jé nek 7732/2001. szá mú ha tá ro za ta meg sem mi sí té sét. Az Alkot mány bíró ság ha tás kö rét az Al kot -mány, az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII.
tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 1. §-a és más tör vények ha tá roz zák meg. Ezek alap ján meg ál la pít ha tó, hogy az Al kot mány bí ró ság nak nincs ha tás kö re köz igaz ga tá si ha tá ro zat meg sem mi sí té sé re, ezért a meg je lölt köz igaz ga tá si ha -tá ro za tok meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít ványt ha -tás kör hi á nyá ban az Alkot mány bíró ság az Ügy rend 29. § b) pont -ja alap ján vissza uta sí tot ta.
3. Az in dít vá nyo zók kér ték az Al kot mány bí ró ság tól, hogy kö te lez ze a Leg fõbb Ügyészt az Al kot mány 51. §-a alap ján „az al kot mány sér tõ ál la pot” meg szün te té sé re. Az Alkot mány bíró ság ha tás kö rét az Al kot mány, az Abtv. és más tör vények ha tá roz zák meg. Ezek alap ján meg ál la pít -ha tó, hogy az Al kot mány bí ró ság nak nincs -ha tás kö re a Leg fõbb Ügyész kö te le zé sé re, az er re irá nyuló in dít ványt ha tás kör hi á nyá ban az Alkot mány bíró ság az Ügy rend 29. § b) pont ja alap ján vissza uta sí tot ta.
Bu da pest, 2007. áp ri lis 24.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
Dr.Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
al kot mány bí ró elõ adó al kot mány bí ró
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k., Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke, al kot mány bí ró az alá írás ban aka dá lyo zott
Dr. Ko vács Pé ter
al kot mány bí ró he lyett
Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,
al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke, al kot mány bí ró az alá írás ban aka dá lyo zott
Dr. Pa czo lay Pé ter
al kot mány bí ró he lyett
217/D/2002. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Alkot mány bíró ság a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény 21. § (1) be kez dé se al kal ma zá sá ban
ho zott, a Leg fel sõbb Bí ró ság Mfv. II. 11.118/2000/5. szá mú íté le te ellen be nyúj tott al kot mány jo gi pa naszt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s
Az in dít vá nyo zó 1995-tõl a Bu da pest Fõ vá ros V. ke rü le ti Ön kor mány zat Pol gár mes te ri Hi va ta lá nak köz tiszt vi se lõ je volt. 1998ban a ke rü let ben meg vá lasz tot ták ro mán ki sebb -sé gi ön kor mány za ti kép vi se lõ nek. A vá lasz tást köve tõen a mun kál ta tó ja fel szó lí tot ta, hogy szün tes se meg a ki ala kult össze fér he tet len sé get. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény (a továb biak ban: Ktv.) ak kor ha tá -lyos 21. § (1) be kez dé se ugyan is úgy ren del ke zett, hogy:
„Köz tiszt vi se lõ nem le het – tör vény ben meg ha tá ro zott egyéb meg bí za tá so kon túl – he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõ an nál az ön kor mány zat nál, amely az õt al kal ma zó köz igaz -ga tá si szerv ille té kességi te rü le tén mû kö dik.” A mun kál ta tó er re hi vat ko zás sal meg szün tet te az in dít vá nyo zó köz szol gá la ti jog vi szo nyát, aki bí ró ság hoz for dult. A Fõ vá ro si Mun -ka ügyi Bí ró ság a 10. M. 555/1999/15. szá mú íté le té vel a fel pe res (in dít vá nyo zó) ke re se tét el uta sí tot ta.
„2000. má jus 8án jo gi kép vi se lõm fel leb be zést ter jesz -tett elõ a Fõ vá ro si Bí ró ság hoz, mert ál lás pon tunk sze rint az el sõ fo kú bí ró ság rész ben hely te le nül ér tel mez te a jog sza bá lyo kat, rész ben pe dig olyan jog sza bá lyok ra hi vat ko zott – 1996. évi XLIII. tv. –, mely a per tár gyát ké pe zõ ese -tek re nem al kal maz ha tó, to váb bá íté le té ben egy ál ta lán nem tért ki a fel pe res ta nú i nak val lo má sá ra, azok nak a ke re set meg ala po zott sá gát alá tá masz tó ré sze i re, s en nek el -ma ra dá sá nak in do kát sem ad ja. Eb bõl kö vet kez het te hát az, hogy az el sõ fo kú bí ró ság a ren del ke zé sé re ál ló ada tok ból té ves kö vet kez te té se ket vont le, a jog sza bá lyo kat hely -te le nül ér -tel mez -te, s így íté le -te meg ala po zat lan.”
A Fõ vá ro si Bí ró ság az 55. M. 24.204/200/3. szá mú köz ben sõ íté le té vel az el sõ fo kú íté le tet meg vál toz tat ta, meg ál la pí tot ta, hogy az al pe res jog el le ne sen szün tet te meg a fel -pe res köz szol gá la ti jog vi szo nyát. A má sod fo kú bí ró ság sze rint a Ktv. 21. §ának (1) be kez dé se egy ér tel mû en a he -lyi ön kor mány zat ra utal, a nem ze ti és et ni kai ki sebb sé gek jo ga i ról szóló 1993. évi LXXVII. tör vény 24. §-a pe dig nem ad le he tõ sé get a ki ter jesz tõ ér tel me zés re. Az al pe res fe lül vizs gá la ti ké rel met nyúj tott be a jog erõs íté let ha tá -lyon kí vül he lye zé se és az el sõ fo kú íté let hely ben ha gyá sa iránt.
A Leg fel sõbb Bí ró ság a fe lül vizs gá la ti ké rel met ala pos nak ta lál ta. Ál lás pont ja sze rint a ki sebb sé gi kép vi se lõ jog ál -lá sa a köz igaz ga tá si szerv mû kö dé sét il le tõ en lé nye gé ben meg egye zik a he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ jé vel, vagyis azok az in do kok, ame lyek re te kin tet tel a Ktv. 21. § (1) be -kez dé se össze fér he tet len nek mi nõ sí ti az ön kor mány za ti kép vi se lõ tiszt sé gét az ugyan azon te rü le ten mû kö dõ köz -igaz ga tá si szerv nél fenn ál ló köz szol gá la ti jog vi szonnyal, a he lyi ki sebb sé gi ön kor mány zat ese té ben is fenn áll nak.
A Leg fel sõbb Bí ró ság az Mfv. II. 11.118/2002/5. szá mú ité
le té vel a jog erõs íté le tet ha tá lyon kí vül he lyez te és a mun ka -ügyi bí ró ság íté le tét hely ben hagy ta. Az in dít vá nyo zó ezt köve tõen al kot mány jo gi pa naszt nyúj tott be az Al kot mány -bí ró ság hoz. (Meg jegy zi az Alkot mány -bíró ság, hogy a Ktv.
2001. jú li us 1. nap já val ha tály ba lé pett mó do sí tá sa a jog -értelmezési vi tát le zár ta, a mó do sí tott 21. § (1) be kez dé se a kö vet ke zõ ként ren del ke zik: „Köz tiszt vi se lõ nem le het – tör vény ben meg ha tá ro zott egyéb meg bí za tá so kon túl – he lyi ön kor mány za ti, ki sebb sé gi ön kor mány za ti kép vi se lõ an nál az ön kor mány zat nál, amely az õt al kal ma zó köz igaz ga -tá si szerv ille té kességi te rü le tén mû kö dik.”)
Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör -vény (a továb biak ban: Abtv.) az al kot mány jo gi pa nasz ról a kö vet ke zõ ként ren del ke zik:
„48. § (1) Az Al kot mány ban biz to sí tott jo ga i nak meg sér té se miatt al kot mány jo gi pa nasszal for dul hat az Al kot mány bí ró ság hoz az, aki nek a jog sé rel me az alkot mány -elle nes jog sza bály al kal ma zá sa foly tán kö vet ke zett be, és egyéb jog or vos la ti le he tõ sé ge it már ki me rí tet te, il le tõ leg más jog or vos la ti le he tõ ség nincs szá má ra biz to sít va.
(2) Az al kot mány jo gi pa naszt a jog erõs ha tá ro zat kéz be sí té sé tõl szá mí tott hat van na pon be lül le het írás ban be -nyúj ta ni.”
A 41/1998. (X. 2.) AB ha tá ro za ta sze rint: „1. Az Al kot -mány bí ró ság meg ál la pít ja: az Al kot -mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 48. §a al kal ma zá sá nál, ha a pa -na szolt alap jog sé re lem nem a ren des, ha nem a rend kí vü li jog or vos la ti el já rás ban kö vet ke zett be, al kot má nyos kö ve tel mény, hogy az al kot mány jo gi pa nasz be nyúj tá sá nak ha -tár ide jét a rend kí vü li jog or vos la ti el já rás ban ho zott, vagy – ha új el já rás ra és új ha tá ro zat ho za ta lá ra ke rül sor – az el ren delt új el já rás so rán szü le tett jog erõs ha tá ro zat kéz be sí -té sé tõl kell szá mí ta ni.” Az al kot mány jo gi pa nasz en nek az al kot má nyos kö ve tel mény nek meg fe lel. Az al kot mány jo gi pa nasz tör vényi fel té te le az is, hogy az al kot mány jo gi pa naszt a jog erõs ha tá ro zat – je len ügy ben a Leg fel sõbb Bí -ró ság íté le te – kéz be sí té sé tõl szá mí tott hat van na pon be lül le het írás ban be nyúj ta ni. Az ira tok hoz csa tolt tér ti ve vény má so la tok sze rint az in dít vá nyo zó jo gi kép vi se lõ je a Leg fel sõbb Bí ró ság íté le tét 2002. ja nu ár 10én vet te át, az al -kot mány jo gi pa naszt már ci us 10-én ad ták pos tá ra és az már ci us 12én ér ke zett az Al kot mány bí ró ság hoz. Az Al kot mány bí ró ság az al kot mány jo gi pa naszt ha tár idõ ben be -nyúj tott nak fo gad ta el.
Az al kot mány jo gi pa naszt az Abtv. 48. § (1) be kez dé se sze rint az nyújt hat ja be, aki nek a jog sé rel me az alkot -mány elle nes jog sza bály al kal ma zá sa foly tán kö vet ke zett be. Az in dít vány azon ban nem ál lít ja, hogy a Ktv. ak kor ha tá lyos 21. § (1) be kez dé sé nek ren del ke zé se alkot mány -elle nes volt. Az al kot mány jo gi pa naszt ar ra ala pít ja, hogy
„a Leg fel sõbb Bí ró ság me gi té lé sem sze rint (...) a vo nat ko -zó jog sza bály he lye ket hely te le nül ér tel mez ve ju tott olyan kö vet kez te tés re, amit íté le té ben ki fej tett.” To váb bá hang sú lyoz ta: „Köz tiszt vi se lõi jog vi szo nyom össze fér he tet len ség miatti meg szün te té se ide jén a Nektv. és a Ktv. ha tály
ban lé võ ren del ke zé sei nem vol tak egy ér tel mû ek és vi lá -go san ér tel mez he tõ ek, ezt jól mu tat ják az egy más tól el té rõ bí ró sá gi dön té sek is. Leg fel sõbb Bí ró ság ál lás pon tom sze -rint hely te len jog ér tel me zé se is er re utal.”
Az in dít vány te hát a bí ró sá gi jog ér tel me zés hely te len sé -gét ál lí tot ta és en nek alap ján kér te a Leg fel sõbb Bí ró ság tár gyalt íté le té nek a meg sem mi sí té sét.
Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz alap ján utó la gos nor ma kont rollt vé gez, az al kal ma zott jog sza bály al kot má nyos sá gá nak a vizs gá la tá ra van ha tás kö re. Az Al kot mány bí ró ság a 624/B/1999. AB ha tá ro za tá ban ki fej tet -te: „Az al kot mány jo gi pa nasz a konk rét nor ma kont roll
Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz alap ján utó la gos nor ma kont rollt vé gez, az al kal ma zott jog sza bály al kot má nyos sá gá nak a vizs gá la tá ra van ha tás kö re. Az Al kot mány bí ró ság a 624/B/1999. AB ha tá ro za tá ban ki fej tet -te: „Az al kot mány jo gi pa nasz a konk rét nor ma kont roll