927/B/2008. AB vég zés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meghozta a következõ
v é g z é s t:
Az Al kot mány bí ró ság a köz tiszt vi se lõi tel je sít mény ér té -ke lés és ju tal ma zás sza bá lya i ról szó ló 301/2006. (XII. 23.) Korm. ren de let al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó utó la gos nor ma kont roll ra irá nyu ló in dít vá nyá ban a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló 1992.
évi XXI II. tör vény (a to váb bi ak ban: Ktv.) 34. §ának, va la mint a köz tiszt vi se lõi tel je sít mény ér té ke lés és ju tal ma -zás sza bá lya i ról szó ló 301/2006. (XII. 23.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: R.) egé sze al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát és megsemmisítését kérte.
Az in dít vá nyo zó ki fej tet te, hogy az R. meg al ko tá sá val két el té rõ tel je sít mény ér té ke lé si rend szer mû kö dik pár hu -za mo san, to váb bá az R. sze mé lyi ha tá lya 2007. ja nu ár 1-jé tõl fo ko za to san bõ vült. Az in dít vá nyo zó né ze te sze rint az R. a jog al ko tás ról szó ló 1987. évi XI. tör vény 18. § (1) be kez dé se sze rin ti kö ve tel mé nye ket fi gyel men kí vül hagy ta; hi vat ko zott to váb bá az R. al kal ma zá sá nak el té rõ gya kor la tá ra, ame lyet a Ktv. 34. § (1) be kez dé se sze rin ti mi nisz te ri aján lás hi á nya okoz, mind két eset ben mu lasz tást ál lít va. A Ktv. 34. §ának és az R. tel je sít mény ér té ke lé si rend sze ré nek rész le tes össze ha son lí tá sát kö ve tõ en ki -fej tet te, hogy a jog al ko tó in do ko lat lan kü lönb ség té telt tesz a köz tiszt vi se lõk kö zött, ezért egy részt az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé sé nek, a 70/B. § (1) be kez dé sé nek a sérelmét, valamint az esélyegyenlõség feltételeinek a sé rel mét is állítva, azok al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la -pí tá sát és megsemmisítését kérte.
Az in dít vány az R. al kot mány el le nes sé gét a Ktv. 34. § (1) be kez dé sé nek ren del ke zé sé ben fog lal tak kal össze ha son lít -va, a jog sza bá lyi hi e rar chia meg sér té se mi att ál lí tot ta, ezért az Al kot mány bí ró ság az in dít ványt az R. al kot mány el le nes -sé gé nek meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány nak te kin tet te;
míg a Ktv. te kin te té ben a vizs gá la tát mel lõz te.
2. Az R. – az egyes köz szol gá la ti jog vi szonnyal össze -füg gõ kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról szó ló 207/2010.
(VI. 30.) Korm. ren de let 10. § g) pont ja alap ján – 2010. jú -ni us 30. nap ján ha tá lyát vesz tet te. Az Al kot mány bí ró ság utó la gos nor ma kont roll ke re té ben ha tá lyos jog sza bá lyok al kot má nyos sá gát vizs gál ja, ha tá lyon kí vül he lye zett
jogsza bályok al kot mány el le nes sé gé nek vizs gá la tá ra csak kivé telesen, az Al kot mány bí ró ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény 38. §-ában fog lalt bí rói kez de mé nye zés és a 48. § sze rin ti al kot mány jo gi pa nasz ese té ben [10/1992.
(II. 25.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 72, 76.; 335/B/1990.
AB vég zés, ABH 1990, 261, 262.], to váb bá ak kor ke rül sor, ha a ha tá lyát vesz tett jog sza bály he lyé be lé põ jog sza -bály tar tal mi lag a ko ráb bi val azonos és ezáltal azonos a vizsgálandó alkotmányossági probléma (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.).
A je len ügy ben el bí rált in dít vány ese té ben a fen ti ek ben is mer te tett fel té te lek nem áll nak fenn. Mind ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság az el já rást – az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szó ló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha tá ro zat (a to váb bi ak ban: Ügy rend, ABK 2009. ja nu ár, 3.) 31. § e) pont ja alap ján – az in dít -vány okafogyottságára tekintettel az Alkotmánybíróság meg szün tet te.
Bu da pest, 2011. má jus 17.
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
al kot mány bí ró elõ adó al kot mány bí ró
Dr. Stumpf Ist ván s. k.,
al kot mány bí ró
695/B/2009. AB vég zés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meghozta a kö vet ke zõ
v é g z é s t:
Az Al kot mány bí ró ság a la kás cé lú ál la mi tá mo ga tá sok ról szó ló 12/2001. (I. 31.) Korm. ren de let 1/A. §a al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irá nyu ló in dít vány tárgyában az eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó mó do sí tott be ad vá nyá ban a la kás cé -lú ál la mi tá mo ga tá sok ról szó ló 12/2001. (I. 31.) Korm.
ren de let, va la mint a fi a ta lok la kás köl csö né hez kap cso ló dó ál la mi ke zes ség vál la lá sá nak és ér vé nye sí té sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 4/2005. (I. 12.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szó ló 125/2009. (VI. 15.) Korm. ren de let 2. §a, tar
-tal mi lag azon ban az e ren del ke zés ál -tal a la kás cé lú ál la mi tá mo ga tá sok ról szó ló 12/2001. (I. 31.) Korm. ren de let be (a to váb bi ak ban: R.) be ik ta tott 1/A. § al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét kér te. A tá ma -dott sza bály – a 2009. jú li us 1-jé tõl be nyúj tott ké rel mek re al kal ma zan dó an – meg szün tet te a ha tály ba lé pé sét köve tõen szü le tett gyer me kek ese té ben az R. 1. § (2) be kez dé -sé nek a), c) d), e) és h) pontján alapuló állami támogatást.
Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a jog biz ton ság kö ve tel mé nyét, az Al kot mány 70/E. §át, to váb bá az Al kot -mány 15-17. §-ában, 66. §-ában és 67. §-ában biz to sí tott jo go kat sér ti, hogy a jog al ko tó nem biz to sí tott meg fe le lõ fel ké szü lé si idõt ah hoz, hogy a csa lá dok a gyer mek vál la lás nál iga zod ja nak a meg vál to zott sza bá lyo zás hoz. Egy ben szer zett jo go kat vont el, a csa lá dok gaz da sá gi el ne he zü lé sét ered mé nyez te. A 2009. jú li us 1je után igényt be nyúj tók te kin te té ben hivatkozott a hátrányos meg kü lön -böz te tés ti lal má nak sérelmére is.
2. Az in dít vá nyo zó 2011. már ci us 11én ér ke zett be ad -vá nyá ban az in dít -vá nyát visszavonta.
Az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szó ló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009, ja -nu ár, 3.) 31. § d) pont ja ér tel mé ben az Al kot mány bí ró ság az el já rást meg szün te ti, ha az in dít vá nyo zó az in dít vá nyát vissza von ta. E ren del ke zés al kal ma zá sá val, va la mint az Al -kot mány bí ró ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény 20. §-a alap ján – mely sze rint az Al kot mány bí ró ság az er re jo go sult in dít vá nya alap ján jár el – az Al kot mány bí ró ság az R.
1/A. §a al kot mány el le nes sé gé nek vizs gá la tá ra irá nyu ló in -dít vány ügyé ben az el já rást meg szün tet te.
Bu da pest, 2011. má jus 17.
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
elõ adó al kot mány bí ró al kot mány bí ró
Dr. Stumpf Ist ván s. k.,
al kot mány bí ró
1200/D/2009. AB vég zés
Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz tár gyá ban meg hoz ta a következõ
v é g z é s t:
Az Al kot mány bí ró ság a re pü lõt erek kör nye ze té ben lé te sí ten dõ zaj gát ló vé dõ öve ze tek ki je lö lé sé nek, hasz no sí tá -sá nak és meg szün te té sé nek sza bá lya i ról szó ló 176/1997.
(X. 11.) Korm. ren de let 6., 13., 15–18.és 29. §a al kot -mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló, a Fõ vá ro si
Íté lõ táb la mint má sod fo kú bí ró ság 7.Pf.20.766/2009/3.
szá mú íté le té vel összefüggésben elõ ter jesz tett al kot mány -jo gi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó al kot mány jo gi pa naszt nyúj tott be az Al kot mány bí ró ság hoz, amely ben kér te a re pü lõt erek kör nye -ze té ben lé te sí ten dõ zaj gát ló vé dõ öve -ze tek ki je lö lé sé nek, hasz no sí tá sá nak és meg szün te té sé nek sza bá lya i ról szó ló 176/1997. (X. 11.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: Korm.
ren de let.) 6., 13., 15–18. és 29. §-a al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát, va la mint e ren del ke zé sek a Fõ vá ro si Íté lõ -táb la, mint má sod fo kú bí ró ság 7.Pf.20.766/2009/3. szám alatt, jog erõs íté let tel már el bí rált ügy ben va ló al kal maz ha tó -sá gá nak kizárá-sát.
1. Az in dít vá nyo zó a pa nasz alap ját ké pe zõ el já rás ban va gyo ni és nem va gyo ni kár té rí tés meg fi ze té sé nek meg ál la pí tá sát, bir tok há bo rí tás meg szün te té sét, az ere de ti ál la -pot hely re ál lí tá sát kér te a zaj- és rez gés kel tés ál tal oko zott za va rás meg szün te té sé vel. A Fõ vá ro si Íté lõ táb la az el sõ fo kú bí ró ság íté le tét hely ben hagy ta, in do ko lá sá ban ki fej tet -te, hogy mi vel a zaj ter he lés a ha tár ér té ken be lül van, ezért jog el le nes ség nem áll fenn, így bir tok há bo rí tás sem ál la -pít ha tó meg. A zaj- és rez gés kel tés ál tal oko zott za va rás meg szün te té sé re kö te le zés, va la mint a kár ta la ní tá si igény irán ti kö ve te lés el évült, hi szen a vé dõ öve ze tek ki je lö lé se óta öt év el telt. A pa naszt be nyúj tó ál lás pont ja sze rint a Korm. ren de let ál ta la meg je lölt ren del ke zé sei sér tik az Al -kot mány kö vet ke zõ sza ka sza it: 1–2. §, 7–8. §, 13. §, 18. §, 54. §, 58–59. §, 64. §, 70/A. §, va la mint 70/D. §; ugyan ak kor in do ko lá sá ban ki zá ró lag a tu laj don jog gal kap cso la to -san fej tet te ki ér ve it. Elõ ter jesz té sé ben azt ál lí tot ta, hogy az al kal ma zott Korm. ren de let „el lent mon dá sai, a ga ran ci -ák hi á nya, a ha tár idõk meg ha tá ro zá sá nak el ma ra dá sa, a ha tár idõk so ro za tos meg sér té se, és a vég re haj tás ki kény sze rít he tet len sé ge” oda ve zet, hogy a jog al ko tó fel ha tal -ma zás nél kül kor lá toz za „a tu laj do no sok alap ve tõ jo ga it”.
Úgy vé li, hogy a Korm. ren de let „a re pü lõ tér üze mel te tõ je szá má ra olyan vé dõ öve zet hasz ná la ti jo go kat biz to sít – a ma gán tu laj don nal szem ben –, mely jo go kat nem sze rez te meg”. Sé rel me zi to váb bá, hogy „a tu laj don jog ha tá lya alá tar to zó kér dé se ket nincs le he tõ ség kor mány ren de let tel sza bá lyoz ni”. Így a Korm. rendelet al kot mány el le nes mó don „kívánja az érintett ingatlan tu laj do no sát el len té te le zés nélkül az ingatlan tulajdonjog tar tal má tól meg fosz ta -ni”. Mindezek alapján a panaszt benyújtó a Korm. rendelet meghatározott szakaszainak módosítására konk rét ja vas la -to kat is meg fo gal ma zott.
2. Az Al kot mány bí ró ság hi ány pót lá si fel hí vá sá ra elõ -ter jesz tett vá la szá ban a pa naszt be nyúj tó ki fo gás ol ta, hogy a Korm. ren de let nem ha tá roz meg ha tár idõt a zaj gát ló vé
-dõ öve ze tek ki je lö lé sé re, így „a jog erõs ki je lö lõ ha tá ro zat hi á nyá ban nincs biz to sít va az Al kot mány 57. § (5) be kez dé sé ben biz to sí tott” jog or vos la ti jo ga sem. Mi vel – ál lás pont ja sze rint – Bu da pest Liszt Fe renc Nem zet kö zi Re pü -lõ tér kör nye ze té ben nincs ki je löl ve sem mi lyen zaj gát ló vé dõ öve zet, in gat la nai nem ré sze sül tek zajvédelemben, ezen kívül a zajhatások miatt egészségi állapota is vissza -for dít ha tat la nul rom lik.
II.
A ha tár idõ ben be nyúj tott in dít vány ér de mi el bí rá lás ra al kal mat lan.
1. Az Al kot mány bí ró ság el sõ ként az al kot mány jo gi pa nasz el bí rál ha tó sá gát vizs gál ta meg. Az Al kot mány bí ró -ság ról szó ló 1989. évi XXXII. tör vény (a to váb bi ak ban:
Abtv.) 48. § (1) be kez dé se sze rint az Al kot mány ban biz to -sí tott jo ga i nak meg sér té se mi att al kot mány jo gi pa nasszal for dul hat az Al kot mány bí ró ság hoz az, aki nek a jog sé rel -me az al kot mány el le nes jog sza bály al kal ma zá sa foly tán kö vet ke zett be, és egyéb jog or vos la ti le he tõ sé ge it már ki me rí tet te, il le tõ leg más jog or vos la ti le he tõ ség nincs szá má ra biz to sít va. Az al kot mány jo gi pa nasz elõ ter jesz té sé nek alap ve tõ fel té te le, hogy a kér dé ses jog sza bályt a pa nasz alap já ul szol gá ló dön tés meg ho za ta la so rán al kal -maz zák. Az Abtv. 48. § (2) be kez dé se értelmében az alkotmányjogi panaszt a jogerõs határozat kézbesítésétõl számított hatvan napon belül lehet az Al kot mány bí ró ság -hoz benyújtani.
Az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta sze rint az Abtv. 48. § (1) és (2) be kez dé sé ben fog lalt tör vé nyi ren del ke zé se ket (fel té te le ket) az al kot mány jo gi pa nasz el bí rá lá sa so rán, együt te sen kell ér tel mez ni és fi gye lem be ven ni. [23/1991.
(V. 18.) AB vég zés, ABH 1991, 311.; 41/1998. (X. 2.) AB ha tá ro zat, ABH 1998, 306.; 663/D/2000. AB határozat, ABH 2003, 1223.]
Az in dít vá nyo zó a Fõ vá ro si íté lõ táb la 7.Pf.20.766/2009/3. szá mú jog erõs ha tá ro za tát 2009. ok -tó ber 27-én vet te kéz hez, az al kot mány jo gi pa naszt 2009.
no vem ber 9-én – ha tár idõ ben– ter jesz tet te elõ.
2. Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán meg ál la pí tot ta, hogy a ki fo gás olt íté let ben a Fõ vá ro si Íté lõ táb la a Korm.
ren de let nek az in dít vá nyo zó ál tal meg je lölt 6., 13., 15–18.
és 29. §-ait nem al kal maz ta. A Fõ vá ro si Íté lõ táb la íté le tét a Pol gá ri Tör vény könyv (a to váb bi ak ban: Ptk.) 324. § (1) be kez dé sé re, va la mint 339. § (1) be kez dé sé re ala pí tot ta. A kár igény el bí rá lá sa so rán a Fõ vá ro si Íté lõ táb la a jog -el le nes ség kér dé sét vizs gál ta a Ptk. 339. § (1) be kez dé se sze rint, va la mint meg ál la pí tot ta, hogy a kö ve te lé sek el évü lés mi att nem ér vé nye sít he tõ ek a Ptk. 324. § (1) be kez
-dé se ér tel mé ben. A Fõ vá ro si Íté lõ táb la in do ko lá sa alap ján a kár té rí té si és a bir tok há bo rí tá si ke re set el uta sí tá sát az in -do kol ta, hogy a fel pe res nem kér te szak ér tõ ki ren de lé sét, amellyel a jog el le nes ség bizonyítást nyert volna. Az ítélet indokolásában a Fõvárosi Ítélõtábla csupán megemlítette a Korm. rendeletet, de az érdemi döntést nem erre alapozta.
Az al kot mány jo gi pa nasz be nyúj tá sá nak alap ve tõ fel té te le, hogy a pa nasz ban tá ma dott bí ró sá gi ha tá ro zat ban az al -kot mány el le nes nek vélt jog sza bályt al kal maz zák: en nek a kö ve tel mény nek az in dít vány nem fe lel meg. Er re te kin tet tel az Al kot mány bí ró ság az al kot mány jo gi pa naszt az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé -rõl szó ló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009.
(I. 12.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3., a to váb bi ak ban:
Ügy rend) 29. § e) pont ja alap ján vissza uta sí tot ta.
3. A Korm. ren de let tá ma dott ren del ke zé se i vel össze -füg gés ben az in dít vá nyo zó – ki egé szí tõ ké rel mé ben – az al kot mány el le nes ség meg ál la pí tá sát a fen tebb már is mer -te -tett sza bá lyo zá si hi á nyos sá gok ra -te kin -tet -tel is kér -te, ezért az Al kot mány bí ró ság azt – tar tal ma alap ján – mu -lasz tás ban meg nyil vá nu ló kérelemként vizsgálta meg.
Az Abtv. fent már idé zett sza bá lya sze rint az al kot -mány jo gi pa nasz be nyúj tá sá nak fel té te lei kö zé tar to zik, hogy az Al kot mány ban biz to sí tott jog sé rel me „az al kot mány el le nes jog sza bály al kal ma zá sa foly tán” kö vet kez zék be. Az Al kot mány bí ró ság már több ha tá ro za tá ban rá mu ta tott, hogy az Abtv. alap ján a sza bá lyo zás Al kot mány ba üt kö zõ hi á nyos sá ga mi att, az az mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány sér tés meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít -vány al kot mány jo gi pa nasz ként va ló elõ ter jesz té se az Abtv.bõl nem ve zet he tõ le, így al kot mány el le nes mu lasz -tás ra nem le het si ker rel pa naszt ala poz ni (1044/B/1997.
AB ha tá ro zat, ABH 2004, 1160, 1176.; 685/B/1999. AB ha tá ro zat, ABH 2005, 889, 900.). Mind ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy a be nyúj tott al kot -mány jo gi pa nasz eb ben a ré szé ben sem fe lel meg az Abtv.
48. § (1) és (2) be kez dé sé ben fog lalt feltételeknek, ezért azt az Ügyrend 29. § e) pontja alapján visszautasította.
Mi vel az Al kot mány bí ró ság a tá ma dott ren del ke zé sek
Mi vel az Al kot mány bí ró ság a tá ma dott ren del ke zé sek