A SZEMÉLYÜGYI ALAPNYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE
7. Az adózás rendjéről szóló 201 évi CL. törvény módosítása
25. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. §-a a következő (26) bekezdéssel egészül ki:
„(26) Ha az állami adó- és vámhatóság a személygépkocsival személyszállítási szolgáltatást végző adózó tekintetében a nyugtaadási kötelezettségek megsértését állapítja meg, akkor az erről szóló véglegessé vált döntését haladéktalanul megküldi a személyszállítási szolgáltatást folytató vállalkozás működési területén illetékes közlekedési hatóság részére, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben meghatározott, a tevékenységi engedély visszavonása és a tevékenység végzéstől történő eltiltás feltételeinek vizsgálata céljából.”
8. Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 2. § és az 5. § a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.
(3) A 3. alcím 2021. január 1-jén lép hatályba.
27. § A 10–12. § az európai hajóadatbázisról szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/474 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2020. évi CXXXVIII. törvény
az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosításáról*
1. § (1) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ápjt.) 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. alapjogviszony: az 1. § (2) bekezdése szerinti, fennálló kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony;”
(2) Az Ápjt. 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„4a. munkáltató: a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium);”
(3) Az Ápjt. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. szakértői névsor: a minisztériumban nyilvántartott állami projektértékelői névjegyzék.”
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. december 1-jei ülésnapján fogadta el.
2. § Az Ápjt. 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha az értékelő nem teljesíti a keretszerződésében vállalt kötelezettségeit, különös tekintettel a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre és a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek való alávetésre, vele új állami projektértékelői jogviszony nem létesíthető.”
3. § Az Ápjt. 6/A. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(A pályázói adatlap tartalmazza:)
„h) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy Ügyfélkapu regisztrációval vagy ezzel egyenértékű, elektronikus aláírási lehetőséget is biztosító szolgáltatáshoz való hozzáféréssel rendelkezik-e.”
4. § Az Ápjt. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A munkáltató az értékelővel a keretszerződést elektronikusan köti meg és módosítja, amelyhez az értékelőnek Ügyfélkapu elektronikus azonosítási szolgáltatással vagy ezzel egyenértékű, elektronikus aláírási lehetőséget is biztosító szolgáltatással kell rendelkeznie.”
5. § (1) Az Ápjt. 9. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A jogviszony megszüntethető)
„c) felmondással.”
(2) Az Ápjt. 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felmondási idő legalább harminc nap. A felmondási idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor az állami projektértékelői jogviszony a 9. § (1) bekezdése szerint felmondás nélkül is megszűnt volna.”
(3) Az Ápjt. 9. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A munkáltató részéről a jogviszony a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben különösen akkor szüntethető meg, ha az értékelő]
„e) vonatkozásában a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg.”
(4) Az Ápjt. 9. §-a a következő (5a)–(5c) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (1) bekezdés c) pontja alapján a jogviszony nem szűnik meg, ha az értékelő alapjogviszonyának megszűnésétől számított harminc napon belül újabb alapjogviszonyt létesít. Nem szűnik meg továbbá a jogviszony az alapjogviszony nyugvása alatt sem, ha a nyugvás kezdő időpontját követő harminc napon belül az értékelő új beosztási okiratát a fogadó szerv kiállítja. Ezekben az esetekben az értékelő állami projektértékelői jogviszonya folyamatosnak tekintendő.
(5b) Az értékelő jogviszonyának megszűnésekor folyamatban lévő értékelési feladatait befejezheti abban az esetben is, ha a feladat elvégzésére vonatkozó időszak a keretszerződés érvényességén kívül esik. Ezen esetek nem tekinthetők jogviszony hiányában történő állami projektértékelői tevékenységnek sem a díjfizetés, sem az elszámolás szempontjából.
(5c) Ha az értékelő alapjogviszony hiányában értékelési feladatot vállalt vagy állami projektértékelői jogviszonya az (5) bekezdés e) pontja miatt azonnali hatállyal felmondásra került, vele új állami projektértékelői jogviszony nem létesíthető.”
6. § Az Ápjt. 8. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § Ha az értékelő az e törvénynek az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 7. § (1a) bekezdése szerinti Ügyfélkapu elektronikus azonosítási szolgáltatással vagy ezzel egyenértékű, elektronikus aláírási lehetőséget is biztosító szolgáltatással a Módtv.
hatálybalépésekor nem rendelkezik, köteles az annak igénybevételéhez szükséges regisztrációt legkésőbb 2021. február 1. napjáig elvégezni.”
7. § Az Ápjt.
a) preambulumában az „a 2014–2020 programozási időszakra” szövegrész helyébe az „az Európai Unió által”
szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében a „programozási időszakához” szövegrész helyébe a „pénzügyi alapjaihoz” szöveg, c) 1. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy köztisztviselőként” szövegrész helyébe a „ , köztisztviselőként vagy
munkavállalóként” szöveg,
d) 1. § (2) bekezdés b) pontjában a „valamint állami” szövegrész helyébe a „köztisztviselőként vagy munkavállalóként, valamint állami vagy vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő” szöveg,
e) 1. § (2) bekezdés c) pontjában a „vagy közalkalmazottként” szövegrész helyébe a „ , közalkalmazottként vagy munkavállalóként” szöveg,
f) 2. § 3. pontjában az „a keretszerződés” szövegrész helyébe a „keretszerződés alapján, annak” szöveg,
g) 4. § (5) bekezdésében a „rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg,
h) 5. § (2) bekezdésében a „b) vagy d)” szövegrész helyébe az „a)–d)” szöveg,
i) 8. § (5) bekezdésében a „7. §” szövegrész helyébe a „4. § (2) és (4) bekezdésében, a 7. § (1) bekezdésében, a 10/A. §” szöveg,
j) 9. § (4) bekezdésében a „b) pontja” szövegrész helyébe a „b) és c) pontja” szöveg, k) 9. § (7) bekezdésében az „adatait” szövegrész helyébe a „nevét” szöveg,
l) 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „(2) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésében” szöveg, m) 10. § (2) bekezdésében a „2027. december 31-ig” szövegrész helyébe a „legfeljebb az érintett operatív
programra irányadó dokumentum-megőrzési kötelezettség leteltéig” szöveg lép.
8. § Hatályát veszti az Ápjt.
a) 7. § (1) bekezdésében a „– legfeljebb a programozási időszak leteltéig szóló határozott időre –” szövegrész, b) 9. § (1) bekezdés a) pontja.
9. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2020. évi CXXXIX. törvény
a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról*
1. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
c) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője, valamint d) a területrendezésért felelős miniszter képviselője.”
(2) A Tftv. 17. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a Tftv. 17. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai:)
„e) a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke,
f) a borvidék többségi állami tulajdonú borászatának képviselője, valamint g) a területrendezésért felelős miniszter képviselője.”
(3) A Tftv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője,
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. december 1-jei ülésnapján fogadta el.
c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
d) a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter képviselője,
e) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője, valamint f) a területrendezésért felelős miniszter képviselője.”
(4) A Tftv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanácsba a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter kettő tagot, míg más miniszter egy tagot delegál akkor is, ha több felelősségi kör alapján jogosult delegálásra.”
(5) A Tftv. 17. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Balaton Fejlesztési Tanácsban a 15. § (6) bekezdésétől eltérően az elnöki feladatokat a két elnök mint társelnök látja el, azzal, hogy az egyik elnököt a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter jelöli ki, a másik elnököt a tanács a tagjai közül választja. A társelnökök a Balaton Fejlesztési Tanács üléseit együttesen hívják össze. Elnöki teendőiket azonos jogkörrel – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el.”
2. § A Tftv. 17. § (8) bekezdésében a „működtetésére a 15” szövegrész helyébe a „működtetésére – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 15” szöveg lép.
3. § Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2020. évi CXL. törvény
a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról*
1. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 7/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/B. § (1) Sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet – ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is – vagy szálláshely (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: italt árusító vendéglátó üzlet) egy naptári évre, illetve az alkalmi rendezvényre vonatkozó összes beszerzésének több mint 80%-a ugyanazon gyártótól származik.
(2) Az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör –, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.
(3) Sör csapon történő értékesítése esetén (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat abban az esetben tehető, ha az italt árusító vendéglátó üzlet biztosítja legalább egy olyan, kisüzemi sörfőzde (gyártó) által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését, amely kisüzemi sörfőzde felett kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártó a Tpvt. szerinti közvetlen vagy közvetett irányítással nem rendelkezik, és amely nem folytat sörgyártásra irányuló együttműködést kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártóval.
(4) A (3) bekezdés alapján eljáró italt árusító vendéglátó üzlet a kisüzemi sörfőzde által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését oly módon biztosítja, hogy – figyelembe véve a csapolt sörre vonatkozó beszerzéseinek egy naptári évre vetített átlagát − a kisüzemi sörfőzde által előállított sör az italt árusító vendéglátó üzlet által tárgyévben vagy alkalmi rendezvényen, csapon történő értékesítésre beszerzett összes sörmennyiség legalább 20%-át elérje.
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. december 1-jei ülésnapján fogadta el.
(5) Az (1)–(4) bekezdésbe ütköző jognyilatkozat semmis.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az olyan megállapodásra, amely egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
(7) E § alkalmazásában
a) sör alatt a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti sört,
b) jognyilatkozat alatt a jelentős piaci erővel rendelkező gyártó által alkalmazott vagy megkövetelt egyoldalú szerződési kikötést vagy jognyilatkozatot,
c) kisüzemi sörfőzde alatt a Jöt. szerinti kisüzemi sörfőzdét kell érteni.
(8) E § alkalmazásában jelentős piaci erővel rendelkező gyártónak számít a gyártó, ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét – konszolidált éves nettó árbevétele meghaladja
a) sörgyártó esetén a 30 milliárd forintot,
b) üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz (szódavíz) gyártója esetén a 10 milliárd forintot.”
2. § A Kertv. 9. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A 7/B. § megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban, a Tpvt. megsértése esetén irányadó rendelkezések szerint azzal, hogy a 7/B. § hatálya alá tartozó jogsértésre vonatkozóan a Tpvt.
IX. fejezete szerinti bejelentésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.”
3. § A Kertv. 11/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/D. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXL. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CXL. törvény) hatálybalépését megelőzően tett, a 7/B. §-ba ütköző jognyilatkozatok 2021. augusztus 1-jén hatályukat vesztik. A 2020. évi CXL. törvény hatálybalépését megelőzően tett jognyilatkozatoknak a 2020. évi CXL. törvény hatálybalépését követő módosítása során a 7/B. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.
(2) A 2020. évi CXL. törvény hatálybalépésekor a 7/B. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozattal rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. § (2) bekezdését 2021. augusztus 1-jétől köteles alkalmazni. A 2020. évi CXL. törvény hatálybalépésekor a 7/B. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozattal nem rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. § (2) bekezdését 2021. március 1-jétől köteles alkalmazni.”
4. § A Kertv.
a) 7/A. § (1) bekezdésében az „1996. évi LVII. törvény” szövegrész helyébe az „1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)” szöveg,
b) 9. § (3) bekezdésében az „a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény” szövegrész helyébe az „a Tpvt.” szöveg
lép.
5. § Hatályát veszti a Kertv. 9. § (3b) bekezdése.
6. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke