2. A Magyar Demokrata Fórum genezise
2.3. Az Írószövetség közgyűlésétől a lakiteleki találkozóig
A következő összecsapásra 1986. november 29–30-án került sor az Írószövetség kongresszusán . a kongresszusra együtt készült a magyar írótársadalom színe-java, ízléstől, származástól függetlenül. November 28-án este Konrád György lakásán találkozott – többek között – Csoóri sándor, Mészöly Miklós, Csurka István, Haraszti Miklós, kiss gy . Csaba és Ryszard Kapuściński lengyel író . az Írószövetség köz-gyűlésén pedig – a számos éles, bíráló hangú felszólalás után – Kiss Gy. Csaba a pártközpont jelenlévő képviselőinek felolvasta a Tiszatáj betiltása ellen tiltakozó levelet. A közgyűlés valódi tisztújítást hajtott végre, a vezetésből kiszavazták Aczél györgy „udvartartásának” íróit . a demokraták elfoglalták az Írószövetséget . a hata-lom a saját eszközeivel válaszolt, sajtózárlatot rendelt el, kezdte az arra kész írókat kiléptetni a szövetségből, és 1987 januárjában befagyasztotta az Írószövetség költ-ségvetését. Megfélemlítették az újonnan megválasztott tisztségviselőket, ellehetetle-nítették a rebellis írókat .
lényegében az Írószövetség közgyűlése utáni politikai represszió volt a legfon-tosabb kiváltó oka e csoport következő akciójának, a lakiteleki találkozónak. Míg a radikális ellenzék ekkor már rendszeresen megjelenő publikációkban fogalmazta meg véleményét a világról, a társadalomról, a rendszerről, a múltról és részben a jövőről, ez a csoport inkább közvetve, bújtatottan, irodalomba és művelődéstör téneti elemzésekbe rejtve nyilatkozott meg. ugyanakkor egyre nőtt azoknak a mű he -lyeknek, folyóiratoknak a száma, amelyek e szabadabb véleménynyilvánítás irányá ba feszegették a politika tűrőképességének határait. A debreceni Alföld, a kecskeméti Forrás vagy a szombathelyi életünk köré kisebb-nagyobb értelmiségi körök csopor-tosultak. Amikor megszületett egy megrendezendő találkozó gondolata, elsősor-ban az önazonosítás volt a cél . „arra gondoltunk, hogy mi egyáltalán nem tudjuk, kik vagyunk. én azt gondoltam, elérkezett az idő, hogy ez a társaság is találkozzék, és ha már tudjuk, hogy mi kik vagyunk, akkor lehet más csoportokkal is beszélni . de addig külön-külön kell megfogalmazni identitásunkat” – mondja kiss gy . Csaba.25
25 kiss gy .
ez a gondolat volt a kiindulópontja a lakiteleki találkozónak . a világosan megfo-galmazott cél az volt, hogy a magyar szellemi életnek az a csoportosulása, az a tág köre, amely a különböző, már említett folyóiratok vitáiban, írószövetségi csatározá-sok, alapítványi küzdelmek és számos egyéb esemény során összerázódott, és amely mind indíttatásában, mind aktuális szemléletében különbözött az önmagát demok-ratikus ellenzéknek nevező csoporttól, találkozzék és próbálja fogalmi keretekbe önteni identitását. Elsősorban lezsák Sándor26 címlistája, valamint a többiek szemé-lyes kapcsolatrendszere adta azt a merítési lehetőséget, amelyből a lakiteleki talál-kozó meghívottjai kikerültek .
a találkozót eredetileg Budapesten, vagy Budapest környékén akarták megren-dezni, de a „puha diktatúra” még eléggé kemény volt ahhoz, hogy figyelmeztetéssel és nyomásgyakorlással „lebeszélje” a művelődési házak vagy vendéglátóipari egysé-gek vezetőit a jó szándékú segítségnyújtásról. Így került a rendezvény „magánterü-letre”, lezsák sándor udvarába .
a meghívandók listája mellett a legfontosabb kérdés Pozsgay Imre részvétele volt . A szervezők a találkozó előtt többször egyeztettek Pozsgay Imrével, aki támogatta az ötletet és politikai segítségnyújtást ajánlott . „én magam azt javasoltam, hogy nekünk a törvény szabta keretek között vannak lehetőségeink, azt kell kihasználni, ne von-juk magunkra a rendőrséget azzal, hogy a rendőrileg felügyelt, a kemény maghoz tartozó ellenzékiek is ott vannak” – emlékezik Pozsgay .27
A szervezők – nyilván tesztelési szándékkal – felkérték Pozsgayt, hogy az akkor már miniszterelnök grósz károlynak is adja át a meghívást . „oda én nem megyek, de kérlek, add át üdvözletemet az egybegyűlteknek” – felelte Grósz Károly Pozsgay Imrének a meghívásra . Pozsgay részvételének az volt a feltétele, hogy a Beszélő szer-kesztői és Rácz Sándor, az 1956-os nagy-Budapesti Munkástanács egykori elnöke, aki ekkorra már ismét aktívan bekapcsolódott az ellenzéki mozgalomba, nem lehet-nek jelen . Így többek között meghívót kapott konrád györgy, aki a meghívást elfo-gadta és részt vett a találkozón, és vásárhelyi Miklós, aki elutasította a részvételt . a találkozón Fekete gyula író elnökölt, Pozsgay Imre pedig vendégként mondott beszédet, átadta grósz károly üdvözletét, majd végighallgatta a vitát, de nem szólt bele . A találkozó végén a lakiteleki Nyilatkozatot felolvasták, a jelenlévők tudomásul vették, de Magyarországon semmiféle publicitást nem kapott . Mivel azonban a szer-vezők nem foglalkoztak a nemzetközi sajtó tájékoztatásával, a nemzetközi sajtó-visszhanggal, a torzítás és a rosszindulatú félreértelmezés szabad teret kapott . Csoóri
26 Lezsák Sándor (1949) író, költő, tanár. 1987-ben lakiteleken lévő háza kertjében alakult meg a Magyar demokrata Fórum . 1988-ban elnökségi tag, 1989–1993 között többször alelnök, majd vezető elnök. 1994-től parlamenti képviselő.
27 Pozsgay .
sándor, aki éppen az amerikai egyesült államokban tartózkodott, döbbenten látta, hogy az egyik amerikai újságban azt írták: egy antiszemita gyülekezet tartott talál-kozót .28
Pozsgay Imre hathatós segítsége kellett ahhoz, hogy a nyilatkozat november 14-én a Magyar nemzetben – egy Pozsgay-interjú kereteibe illesztve – megjelenjék, és így a magyar közvélemény elé kerüljön . a lakitelekiek – immár a Magyar demokrata Fórum szervezői – kellemesen meglepődtek Pozsgay nem várt segítségén, kádár jános azonban – jó politikai ösztönével – megérezte, hogy ezzel a lakiteleki találkozó kilépett néhány tucat értelmiségi tanakodásának kereteiből, és társadalmi tényezővé lett . Fegyelmi eljárást kezdeményezett Pozsgay ellen, ám az 1988 februárjában a KB-ülésen egy enyhe figyelmeztetéssel lezárult. De mégis valamiféle példát kellett statuálni, így ezen az ülésen kizárták a pártból Pozsgay munkatársát, Bíró zoltánt, valamint a politikai reformgondolat képviselőit, Bihari Mihályt, király zoltánt és lengyel lászlót .
A Magyar Demokrata Fórum 1988 első napjaiban kezdett működni, valóban „fórum”
jelleggel. Első rendezvényét – a Jurta Színházban – Bihari Mihály ötlete alapján és szervezői segítségével a parlamentarizmus témakörében tartotta. A pártközpont párttagok számára megtiltotta a részvételt . Bihari akkor még párttag volt – csak egy hónap múlva zárták ki –, lemondta szereplését, s így – egy hirtelen támadt ötlet alap-ján – sólyom lászló29 jogász professzor lett a főelőadója a rendezvénynek. Erre a rendezvényre meghívást kapott a teljes magyar ellenzéki spektrum . Új korszak kezdődött a magyar szellemi és politikai életben.
28 kiss gy .
29 Sólyom László (1942) jogász. Az 1980-as évektől az ellenzéki környezetvédelmi mozgalom jogi tanácsadója, majd a Duna Kör tevékenységének résztvevője. 1987-ben az MDF alapító tagja, 1989-ben az elnökség tagja. 1990-től kilenc évig az Alkotmánybíróság elnöke. 2005–2010 között ország köztársasági elnöke .