• Nem Talált Eredményt

Az átállási költségek nyomon követése és beszámoló készítése

In document MAGYAR KÖZLÖNY (Pldal 77-83)

VIII. FEJEZET VÍZIÁLLÁSOK

9. Az átállási költségek nyomon követése és beszámoló készítése

12. § A Hivatal a HTM tör vény 8. § (1) bekezdése szerinti esetekben hozott határozatainak jogerõre emelkedését követõ 90 napon belül határoz a jogosulatlan beszámítás megállapításáról és a visszafizetendõ állami támogatások csökkentésére jogosulatlanul beszámított átállási költség visszafizetésérõl.

13. § A megtérülések alakulására és a tényadatok alapján lefolytatott eljárásokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget – a Hivatal minden tárgyévet követõ év április 30-áig megküldött adatszolgáltatása alapján – a pénzügyminiszter teljesíti az Európai Bizottság felé.

14. § (1) A Hivatal a kompenzációs idõszak végéig a tárgyévre vonatkozóan évente kiszámítja az e rendelet szerinti átállási költség (SC) és beszámítható átállási költség (BSC) értékét a 11. §, valamint a 2. mellékletben szereplõ képletek alapján, az évenként változó tényezõk tényleges értékeit behelyettesítve.

(2) Amennyiben az eladó olyan új beruházást hajt végre, amely beruházásra jutó pénzáramlást a pénzáramlás éves tényértékének számítása során figyelmen kívül kívánja hagyni, akkor be kell mutatnia, hogy ezen beruházás nem minõsül a HTM tör vény 2. §-ának 2. pontja szerinti beruházásnak (e bekezdés alkalmazásában a továb biak ban: HTM beruházás), és a pénzáramlásait meg kell osztania a HTM és nem HTM beruházások között. Az eladónak a HTM beruházásokra jutó – független könyvvizsgáló által auditált – nettó pénzáramlást, a pénzáramlást meghatározó számviteli tételek megosztásának elveivel és értékeivel együtt minden év március 31-ig a Hivatal számára be kell nyújtania.

(3) Az éves számítások során az SC képletben szereplõ I értéke, az M nem diszkontált értéke, az r2009 tényezõ, és a 2008. december 31-ig felmerült nettó pénzáramlások nem változnak. Az eredményrõl a Hivatal a tárgyévet követõ év április 30-ig tájékoztatja a pénzügyminisztert.

(4) Az (1) bekezdés szerinti számítás egyedi, kizárólag az adott erõmûre vonatkozó eredményeit a Hivatal tájékoztatásul megküldi az érintett eladónak.

(5) A Hivatal a kompenzációs idõszak végén összesített elszámolást készít.

(6) Amennyiben a kompenzációs idõszak végén az (5) bekezdés szerinti összesített elszámolás szerint a tényadatok alapján kiszámított beszámítható átállási költség (BSC) nem éri el az 5. mellékletben meghatározott maximális beszámítható átállási költség értéket, akkor a Hivatal határozatban dönt az állami támogatás erõmû általi visszafizetésérõl a 11. § rendelkezéseivel összhangban. A visszafizetendõ értéket a 3. melléklet 1. pontja szerinti GDP deflátor tényleges értékei és a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti súlyozott tõkeköltség (WACC) érték alapján kell a kifizetésnek megfelelõ idõpontra hozni.

10. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba.

16. § A 13. § szerinti adatszolgáltatást elõször 2011-ben kell teljesíteni.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelethez

A visszafizetendõ állami támogatás meghatározásához használt képletek, valamint az éves kamatláb referencia értékek

1. A visszafizetendõ állami támogatás meghatározásához használt képletek

Az eladók i-edik erõmûegységeire vonatkozó állami támogatást az alábbi képlettel kell kiszámítani:

SAi Max Pt Q P Q r a

SAi: az eladó i-edik erõmûegységére vonatkozó állami támogatás összege t: tárgynegyedév

PPA-end: az adott megállapodás megszûnési idõpontjának megfelelõ negyedév

PtPPA: az eladó által az adott Megállapodás alapján az adott negyedévben elért átlagár [Ft/MWh], melyet az alábbi képlet határoz meg:

PtPPA = (TRte + TRtcap – TRtTSO)/QtPPA , ahol

TRte: az adott megállapodásban szereplõ energiadíjból befolyó összeg a „t-edik” negyedévben [Ft]

TRtcap: az adott megállapodásban szereplõ kapacitásdíjból befolyó összeg a „t-edik” negyedévben [Ft]

TRtTSO: az adott megállapodáson keresztül nyújtott rendszerszintû tartalék kapacitásért a rendszerirányító által fizetett összeg a „t-edik” negyedévben [Ft]

QtPPA: az adott megállapodás keretében biztosított villamos energia a „t-edik” negyedévben [MWh]

Max{}: a kifejezésben szereplõ, pontosvesszõvel elválasztott értékek közül a legnagyobb

Pt*: a vélelmezett piacon az adott erõmûegység által a „t-edik” negyedévben elért eladási átlagár [Ft/MWh]

Qt*: az adott erõmûegység által a vélelmezett piacon értékesített villamos energia a „t-edik” negyedévben [MWh]

rt: az Európai Bizottság által meghatározott referencia kamatlábak értékébõl számított éves nominális kamatlábak, amelyek e melléklet b) pontjában találhatók

T: a 2009. év utolsó negyedéve

at: az adott eladóra vonatkozó átlagos adóráta a „t-edik” negyedévben 2. Alkalmazott referencia kamatlábak

Negyedév Éves bázisú kamatláb értéke (%)

2004/I 9,59%

Negyedév Éves bázisú kamatláb értéke (%)

2007/I 9,54%

2007/II 9,54%

2007/III 9,54%

2007/IV 9,54%

2008/I 8,58%

2008/II 8,58%

2008/III 9,58%

2008/IV 9,58%

2009/I 12,01%

2009/II 12,01%

2009/III 12,01%

2009/IV 12,01%

2. melléklet a 149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelethez

Az átállási költségek kiszámításához használt képletek 1. A kezdeti beruházás kiszámításának módja:

Ikezd = IJ + TE ahol:

Ikezd = kezdeti beruházás, ezer forintban,

IJ = immateriális javak könyv szerinti nettó értéke a privatizáció évében a privatizáció idõpontjára arányosítva, ezer forintban

TE = tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értéke a privatizáció évében a privatizáció idõpontjára arányosítva, ezer forintban.

2. Átállási költségre jogosító beruházások

Az átállási költségre jogosító beruházásokat (I) a kezdeti és az idõszaki beruházások jelenértékeként kell kiszámítani:

I=

å

t To= [ *It

Õ

i t= +1(1+rTo) *(1+ i)], 2009

2008 p

ahol

To: a kezdeti befektetés éve

It: a „t-edik” évben meg valósított beruházás és ITo=Ikezd

rTo: az adott eladóra vonatkozó, 3. melléklet 2. pontja szerinti súlyozott tõkeköltség a kezdeti befektetés évében pi: az „i-edik” évre vonatkozó, 3. melléklet 1. pontja szerinti GDP deflátor

3. A nettó pénzáramlás kiszámítása:

i) 2008-ig:

NCF = BCF – tényleges adófizetés ii) 2009-tõl:

NCF = BCF – adóalap*tT – adóalap*tK

ahol:

NCF: nettó pénzáramlás, BCF: bruttó pénzáramlás,

adóalap bruttó pénzáramlás – a számviteli értékcsökkenési leírás tT: az adott évi társasági nyereségadó kulcs

tK: az adott évi különadó-kulcs

A 2009–2011. évekre vonatkozó nettó pénzáramlás becslése a 3. § szerinti részletes piac-szimuláció alapján történik, a további évekre vonatkozó nettó pénzáramlások pedig a 2011. évi nettó pénzáramlás várható értékére alapozva kerülnek meghatározásra.

4. Az átállási költség kiszámítása:

SC I= [NCFt*

Õ

i t= +1(1+rTo) *(1+ i)] –NCF NCFt*

SC: az adott eladó átállási költsége

PPA-end: az adott eladó Megállapodásának eredeti lejárati éve, több Megállapodás esetén a legkésõbb lejáró Megállapodás szerint

r2009: az adott eladóra 2009-tõl alkalmazott, 3. melléklet 2. pontja szerinti súlyozott tõkeköltség M: az adott eladó Megállapodás hatálya alá tartozó eszközeinek a megállapodás eredeti lejáratának

idõpontjára kiszámított maradványértékének jelenértéke

A képlet egyes elemeinek értékeit az 4. melléklet, az átállási költség számított értékét az 5. melléklet tartalmazza.

3. melléklet a 149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelethez

Az átállási költségek számításához használt adatok

1. A különbözõ idõszakok pénzáramlásainak azonos idõpontra hozásához használt GDP deflátor. Az 1996–2007-es számok tényadatok (forrás: OECD), a 2008–2011 közöttiek nyilvános elõrejelzések (forrás: IMF). 2012-tõl a 3%-os Magyar Nemzeti Bank által meghatározott célérték került alkalmazásra.

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

21,2% 18,5% 12,7% 8,4% 9,9% 8,5% 7,7% 5,8% 4,4% 2,2% 3,9%

2007 2008 2009 2010 2011

5,8% 4,1% 4,5% 4,1% 4,1%

2. A különbözõ idõszakok pénzáramlásainak azonos idõpontra hozásához használt súlyozott tõkeköltség értékek (WACC):

Év WACC

Budapesti Erõmû ZRt. 1997–2008 8,05%

Budapesti Erõmû ZRt. 2009-tõl 8,56%

Dunamenti Erõmû ZRt. 1995–2008 7,77%

Dunamenti Erõmû ZRt. 2009-tõl 8,56%

Pannon Hõerõmû ZRt. 1998–2008 7,68%

Pannon Hõerõmû ZRt. 2009-tõl 8,56%

4. melléklet a 149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelethez

Megtérülés-számítás 2009. december 31-i árszinten

E Ft

Induló beruházási érték

Idõszaki beruházási érték

Megtérülés 2008. dec. 31-ig

Pénzáramlás 2008.12.31-tõl az eredeti HTM

futamidõig

A vállalkozás HTM futamidõvégi

értéke

Átállási költség (SC)

Budapesti Erõmû ZRt. 138 540 567 193 603 320 189 783 134 53 150 787 0 89 209 966 Dunamenti Erõmû ZRt. 360 926 078 130 983 878 432 390 533 37 347 433 0 22 171 991 Pannon Hõerõmû ZRt. 55 166 548 21 187 662 65 567 498 –293 803 7 144 004 3 936 511

5. melléklet a 149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelethez

Az állami támogatások és a beszámítható átállási költségek maximális értékei erõmûvenként, 2009. december 31-i értéken

E Ft

Erõmû neve Állami támogatás (SA) Maximális beszámítható

átállási költség (BSC)

Visszafizetendõ állami támogatás

Budapesti Erõmû ZRt. 44 203 608 44 203 608 0

Dunamenti Erõmû ZRt. 125 352 538 125 352 538 0

Pannon Hõerõmû ZRt. 9 398 827 9 398 827 0

In document MAGYAR KÖZLÖNY (Pldal 77-83)