Természeti kincseink hosszú távú fennmaradása nagymértékben függ a helyi közösségek természeti értékekhez való viszonyától. A természetvédelmi munka sikere biztosítható és jelentősen növelhető, amennyiben létezik a megfelelő szintű tudatosság és támogatás a helyi lakosság részéről. Ezen támogatásnak széles társadalmi bázison kell nyugodnia (pl. iskolai képzési rendszer, idegenforgalom). A helyi lakosok, az érintettek sincsenek jelenleg tudatában közvetlen természeti környezetük értékeinek. A konfliktus egyik eleme az, hogy ezek az emberek hosszú ideje csak passzív résztvevők, és vannak olyan térségek, ahol úgy gondolják, „nemzeti park vagy Natura 2000 előírás-sújtotta területen élnek”. Amíg úgy gondolják, kiszorították őket a földről és a támogatási rendszerekből, addigi konfrontálódnak az állami természetvédelem szereplőivel. Ez a folyamat általános közömbösséghez, nemtörődömséghez és negatív hozzáálláshoz vezet43. A nemzeti park igazgatóságok, a hazai állami természetvédelem végvárai új módszereket, szerepeket (innovácós-kulturális központ) keresnek a helyi közösségek ellenérzésének feloldására, amely feladatban egyre nagyobb részt vállalnak a társadalmi szervezetek is (14-16. ábra).
14-16. ábra Az állami természetvédelmi szervezet többfunkciós vidékfejlesztési központ szerepe (forrás:
Kovács, 2008)
Az állami természetvédelem területi szervezetei (nemzeti park igazgatóságok szakszemélyzete) számos integráló jellegű fejlesztési lehetőséget rejtenek magukban. Elsősorban az agrár-környezetvédelem, a táj- és biogazdálkodás, az idegenforgalom, a kutatás és az oktatás területén lehet fontos szerepük.
• A helyi vállalkozások fejlesztése.
• Az agrárkörnyezetvédelem előmozdítása.
• A képzettség növelése (oktatás, humánerőforrás fejlesztés).
42http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_1555
43 http://www.hortobagyte.hu/lifeplus_veszelyezteto_tenyezok.php
• Helyi életminőség javítása - szociális fejlesztés.
• Környezeti tudatosság, társadalmi felelősség erősítése.
• Helyi kulturális örökségek megőrzése, fejlesztése.
• A tanyasi és falusi turizmus fejlesztése.
A környezettudatossággal összefüggésben álló, szakmai oldalról megfogalmazott elvárások (Csatári B44. összegzése nyomán)
A környezeti értékekkel való gazdálkodás:
• Tájrehabilitáció.
• Megújuló erőforrások.
• Vízgazdálkodás.
• Turizmus, rekreáció.
A versenyképes és környezetkímélő mezőgazdaság:
• Modern, árutermelő magyar élelmiszergazdaság (-félig önellátó gazdaságok).
• Hungaricumok.
A vidéki kis- és középvárosok ipar és szolgáltatásfejlesztése (LEADER):
• Kultúra – gazdaság.
• Város-vidék kapcsolatok érdemi javítása.
A vidéki társadalom jövőbe vetett hitének „helyreállítása”:
• Demográfiai egyensúly/népességmegtartó képesség.
• Összefogás / szakember-ellátottság.
7. 14.7 Összefoglalás
A fejezet a társadalom céljainak és az ember környezetőrző tevékenységének ütközéseit, konfliktusait mutatta be. Feltárta a
• szakterülethez kapcsolódó legfontosabb fogalmakat;
• társadalomban élő ember globális környezeti konfliktusait;
• fenntartható természet és racionális tájhasználat elvének kifejtését a fokgazdálkodás példáján, az Alföldön élők szemszögéből;
• a telepítési, tájhasználati avagy területhasználati konfliktusok hátterét, térinformatikai kezelését, illetve a természetvédők válaszát a problémakörre;
• az állami természetvédelmi szervezet vidékfejlesztési szerep-erősödésének lehetőségeit.
Önellenőrző kérdések
1. Mit javasol Vida Gábor akadémikus a környezeti fenntarthatóság érdekében? (14.2 Önmérsékelő, környezettudatos életmódra kell váltanunkHiba! A hivatkozási forrás nem található.)
44 http://hu.wikipedia.org/wiki/Csat%C3%A1ri_B%C3%A1lint
2. Mire ösztönöz az a közgazdaságtan tehát, amely csak a megfigyelhető és mérhető piaci árakat fogadja el az emberi értékek egyetlen mércéjeként? (14.2 a természet előforrásainak pazarló felhasználására#_Kezdeti_szakasz__1879_1919_Hiba! A hivatkozási forrás nem található.)
3. Mit takar az élőhelyrekonstrukció fogalom? (14.3 Élőhely rekonstrukció) 4. Mit jelent a konfliktus fogalma? (14.3 Konfliktus)
5. Hasonlítsa össze a restauráció, rekreáció, rekultiváció ökológiai fogalmakat? (Fogalomtár)
6. Jellemezze a klímaváltozás várható hatásait a hőmérséklet, tengerszint és hóborítás tekintetében! (14-2. ábra A klímaváltozás várható hatásai.)
7. Ismertesse a társadalmi-gazdasági és természeti környezet kapcsolatát! (14-17. A társadalmi-gazdasági és természeti környezet kapcsolata.)
8. Mit jelent a fokgazdálkodás kifejezés? (fokgazdálkodás)
9. Milyen általános módszerrel válaszol a természetvédelem a telepítési konfliktusokra?
(módszerével#_Kezdeti_szakasz__1879_1919_)
10. Ismertesse egy szélerőmű-park telepítési hatásvizsgálatakor figyelembe vételre javasolt inputokat!
(Szélerőmű telepítési probléma)
11. Ismertesse a természetvédelmi objektumokat veszélyeztető tényezők csoportosítását! (természeti objektumokat veszélyeztető tényezők)
12. Ismertesse az élőhelyek pusztulásának okait és formáit! (14.5.3. Az élőhelyek pusztulása okai)
13. Mit tud a Natura 2000 területek földhasználati előírásairól? (N14.5.3. A Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásai - 269/2007. (X. 18.) Korm. rend.)
14. Ismertesse az állami természetvédelmi szervezet vidékfejlesztési szerepét! (14.6. Az állami természetvédelmi szervezet szerepe)
Boros, E.: A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai értékelése. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. (Suppl.) 9:
13–80., 1999.
Boros, E – Molnár A – Olajos P – Takács A. A. – Jakab G.: Nyílt vízfelszínű szikes élőhelyek elterjedése, térinformatikai adatbázisa és természetvédelmi helyzete a Pannon biogeográfiai régióban.
(Geographycal distribution, GIS database and nature conservation status of opened sodic (alkaline) water bodies in Pannonic Biogeographical Region)., Hidrológiai közlöny vol. 86. no. 6: 146-147., 2005.
Boros, E.: Szikes tavak. Nemzeti Ökológiai Hálózat 4., KöM TvH, Budapest, 2002., http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/nok/Szikestavak.pdf
Brundtland, G. H. (ed.): Közös Jövőnk., Mezőgazdasági Kiadó, 1988.
Criswell, S. G.: Nature Through Science And Art., TAB Books, Division of McGraw-Hill, Inc., Blue Ridge Summit, 1994.
Czúcz, B. - Révész, A – Horváth F. & Biró, M.: Loss of semi-natural grasslands in the Hungarian forest-steppe zone in the last fifteen years: causes and fragmentation patterns., 2006., http://www.academia-danubiana.net/documents/ipsoil/IPSOILII/17.CZUCZ.Balint.Grassland.pdf
Czúcz, B.: Élővilág és éghajlatváltozás. Tudomány az élő természetért 1., MTA ÖBKI, Vácrátót, 2009., http://obki.hu/publikacio/pdf_anyagok/elovilag_v7.pdf
Turizmus és természetvédelem kapcsolata a Medvesen és közvetlen környékén., Salgótarján, 2001.
Enyedi, Gy szerk.: Magyarország településkörnyezete., MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2000.
Farkas, J.: Közgazdasági elméleti problémák. - in Beliczay, E. – Szirmai, V. Fórum a társadalmi részvételről., 2003., http://www.mtapti.hu/mszt/20003/beliczay.htm
Fodor, Z.: A természeti és a társadalmi környezet kölcsönhatása a fokgazdálkodás példáján. – Vizes élőhelyek: a természeti és társadalmi környezet kapcsolata., ELTE – SZIE - KöM, Budapest, 2001., http://geography.hu/mfk2001/cikkek/Fodor.pdf
Frisnyák, S.: Tájak és tevékenységi formák. (Földrajzi tanulmányok.), Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke, Miskolc – Nyíregyháza., 1995. kezeléséhez. (Data for the conservation management of Liparis loeselii orchid), III. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Eger., 2005.
IPCC: Climate Change 2007. An Assessment of the Intergovernmental Panel on Climate Change., 2007., http://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar4/syr/ar4_syr.pdf
Kapocsi, I.: A települési szennyvizek utótisztítása és az élőhely-rekonstrukció kapcsolata nádas és tavas
ökológiai rendszerben., Puszta., Nimfea., 1995.,
http://www.nimfea.hu/kiadvanyaink/puszta/kapocsii%20-%20szennyviz%20-%2096.pdf
Kiss, G.: Földtudományi Természetvédelmi Felmérés. A Földtudományi Értékek Országos Katasztere összeállítása., Földtani és felszínalaktani értékek védelme konferencia kötet, Eger, 2005., http://www.progeo.hu/publ/Egri%20konf.pdf
Kovács, A. D.: A környezeti tudatosság fogalomköre és vizsgálata alföldi példákon., PhD értekezés, Debrecen., 2008., http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/81126/9/ertekezes_magyar.pdf
Lájer, K.: Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába., Tilia, 1998.
Lovászi, P.: Megújuló energia és természetvédelem, potenciális konfliktusok., Szenerg 2009 konferencia,
Szeged., 2009.,
http://www.ete-net.hu/html/szegedi_energiagazdalkodasi_konferencia/eloadasok/lovaszi_peter.pdf
Mátyás, Cs. szerk.: Erdészeti ökológia., Mezőgazda Kiadó., Sopron, 1996., http://www.tankonyvtar.hu/biologia/erdeszeti-okologia-080904-18
Milennium Ecosystem Assessment: Natural assets and well-being., 2005.,
Mecseki Erdészeti Zrt.: Fenntartható fejlesztési stratégia., Mefa Zrt, Pécs., 2009., http://www.mefa.hu/ujdonsag/2010-01-31/fenntarthatosagi_terv.pdf
Peszlen, T: Válságmenedzsment fogalomtár., Pork-Land Kft.
Pounds, N.: Európa történeti földrajza., Osiris Kiadó, Budapest. 1997.
Pro Vértes Alapítvány: A természetvédelmi kaszálás gyakorlata., Kézirat., 2007., http://www.provertes.hu/Feltoltendo_file-ok/A_termeszetkimelo_kaszalas_gyakorlata_2007.pdf
Rakonczay, Z.: Természetvédelem., Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 1995.
Standovár, T. - Primak, R.: A természetvédelmi biológiai alapjai., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
Sulyok, J - Iloncai, Z.: Lápok. Nemzeti Ökológiai Hálózat 3., KöM TvH, Budapest., 2002., http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/nok/L%E1pok.pdf
Szántó, R.: Telepítési döntések – telepítési konfliktusok., PhD értekezés, Budapest, 2008.
Szíjártó, Zs.: Kockázat, kultúra, konfliktus., Replika, 1998.,
http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/honlap/3132/02szij.htm
Szlávik, L.: Magyarország árvízvédelmének fejlesztési politikája., 2006.
Takács, A. A.: A hagymaburok fajmegőrzési terve. (The species protection plan of Liparis loeselii orchid), KVVM, Budapest, 2006.
Tóth, A.: A Kárpát-medence jellegzetessége, különös tekintettel vízrajzi viszonyaira. – Vizes élőhelyek: a természeti és társadalmi környezet kapcsolata., ELTE – SZIE - KöM, Budapest, 2001.
UN: Water for people, water for life The 2001 Revision. New York Population division, UN ecreteriat, Department of Economic and Social Affairs., 2003.
UN: World Urbanization Prospects, the 2009 Revision, 2009., http://esa.un.org/unpd/wup/maps_1_2009.htm
UNEP: Global Environment Outlook 4, Environment For Development., Nairobi, Kenya., 2007., http://maps.grida.no/go/graphic/biodiversity-loss-state-and-scenarios-2006-and-2050
Vida, G.: Helyünk a bioszférában., Budapest., 2003.
http://www.un.org/esa/population/publications/longrange2/WorldPop2300final.pdf http://maps.grida.no/go/graphic/biodiversity-loss-state-and-scenarios-2006-and-2050 http://www.teebweb.org/
http://mta.hu/naptar/?event=653
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rekre%C3%A1ci%C3%B3 http://hu.wikipedia.org/wiki/Rekultiv%C3%A1ci%C3%B3
http://jno.hu/hu/af/463-2010_Dijtorveny_modositasa.pdf
1999. évi LXXIV. törvény (Keht.) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
1995. évi LIII. törvény 1996. évi LIII. törvény 1997. évi CLIX törvény 2007. évi LXXXII. törvény
13/2001. V.9. Köm. r. a védett fajokról
212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről