Ausztria, Hollandia, Belgium, Luxemburg

Ausztriában leginkább a Wissensbasis és a Wissensdatenbank kifejezéseket használják.

A Benelux-államok már bővelkednek angol (knowledge base) nyelvű szak-irodalomban, de itt is találhatunk német és francia olvasatot is.

Egy nemzetközi konferencia is szerveződik köréjeeköré, az International Conference on information processingInformation Processing and Management of Uncertainty in Knowledge-Based Systems röviden IPMU, amelyet kétévente szerveznek meg a tudásbázisokkal és más intelligens rendszerekkel kapcsolatos teóriák, felfedezések, problémák megtárgyalására.66 Egyaránt foglalkoznak elméleti és gyakorlati problémákkal, mint algoritmusok és gyakorlati felhaszná-lás.

A tudásbázist F. Digmun és R: P. vab de Riet67 Wiederholdtól idézett defi-níciójukban úgy értelmezik mint „ egy rendszer, ahol az információ vagy a tudás akár együtt használatos az adattal, önmagával”.

A tudásbázis, tudásbázisrendszer (knowledge based system) és az adatbá-zis hasonlóságait és különbségeit érdemes az alábbi szempontok szerint vizs-gálni:

Egy adatbázist is tekinthetünk tudásbázisnak, bár nagyon egyszerű szerke-zetű, és ebben a tudás egyszerű adatokból áll.

Az adatbázis is specifikus és általános tényekből áll, a különbség csak az, hogy az adatbázis kizárólag ebből áll, mást nem tartalmaz.

A tudásbázisrendszer egy olyan rendszer, amely fenntartja az információ-keresést (a tudásbázist) azon az úton, amelyen keresztül a felhasználó képes kommunikálni a rendszerrel, mintha egy másik felhasználóval kommunikálna, ezen keresztül kap hozzáférést az információkhoz.

A tudásbázis (KBMS = Knowledge Base Management System) rendszer egy-ségei:

URL:http://www.clusif.asso.fr/fr/production/ouvrages/pdf/clusif-mehari2010-developpement-base-de-connaissance.pdf (letöltve: 2010.október 20.)

66Több információ a konferenciáról a honlapon:

http://www.ourglocal.com/event/?eventid=2638

67 Lupták Annamária (2010) (ford.): Tudásbázis alapú modellezésen alapuló nyelvészet és logika.

Eredeti forrás: Digmun, F. – Riet, R. P. vab de: Knowledge Base Modelling Based on Linguistics and Founded in Logic . In: Data and Knowledge Engineering, volume 7, issue 1, novem-ber1991 . 1-34.

 tudásbázis

 szabályok

 szótár

26. ábra: A tudásbázisrendszer (KBMS = Knowledge Base Manage-ment System) egységei

A felhasználói interfész egy természetes nyelvet és egy grafikus hozzáfé-rést tartalmaz. A KBMS, vagyis a tudásbázis-menedzser fogadja a felhasználó kérdéseit és a rá vonatkozó szabályokat, aztán kezeli az adatbázist. A közvetítő szabályok metaszabályok, amelyek meghatározzák, mely következtetések, tu-dás használhatóak fel az adatbázisban. A szótár definiálja a nyelvi elemeket, amelyeket a tudásbázis leír. Ezek a definíciók határozzák meg a lehetséges kife-jezések értelmezését.68 A tudásbázisok tényekből állnak, melyeknek esszenciá-ja a tudás.

A tudásbázis olyan állítások/tények készleteként is értelmezhető, amely az aktuális világ igazságairól írja le a tudást, illetve olyan korlátozások készlete, amely leírja azokat a tényeket, amelyeknek igazaknak kell lenniük minden

68Még több információ a szótárakól G. Wiederhold PhD munkájában: Linguistically motivated principles of knowledgebase systems . Foris, Dordrecht, 1989

hetséges világban. A tudásbázisok alapkövetelménye, hogy hozzáférhetőnek és frissíthetőnek kell lenniük, akárcsak az adatnak az adatbázisban. A frissítések-nek egyformának kell lenniük a gyorsaság érdekében. A tudásbázisban a tarta-lom leírása logikára épül, így alkot struktúrákat.

A tudásbázisok működésével foglalkozik Durbin69 és szerzőtársai egy ta-nulmányban, ahol a tudásbázist az oktatás eszközekét határozzák meg, emel-lett, mint gazdasági eszközt is, amelyet nemcsak iskolákban, hanem cégeknél is alkalmazni lehetne. Gondolhatunk itt a továbbképzésekre, kutatásokra vagy a nonprofit szervezetekkel kapcsolatban is információkeresésre.

Egy új fogalom, az eService Center, amely egy olyan architektúra, amely metaadatokat szolgáltat egy tudásbázis által, amely már nemcsak ismeret-anyagokra épít, hanem emberi kapcsolatokra is. A tudásbázisok működését a következőképpen ábrázolja:

27. ábra: A tudásbázisok működése

69 Lupták Annamária (2010) (ford.) : Információs önkiszolgálók.

Eredeti forrás: Durbin, Stephen D. – Warner, Doug - Richter, J. Neal - Gedeon, Zuzana (2002) :"Information Self-Service with a Knowledge Base That Learns," AI Magazine, 23(4): Winter 2002, 41-50 o.

URL: http://www.aaai.org/ojs/index.php/aimagazine/article/view/1668/1566 (letöltve:

2010. november 4.)

Az egész folyamat egy körforgássá alakul, amely folyamatos és sehol sem szakad meg.

Tudásbázis használata megjelenhet úgy is, mint tanítási, oktatási kompe-tencia. Hasonlóan a tudásbázishoz, a tanárok is felhasználnak objektumokat az órákon, inkább sokszor csak szemléltető eszközöknek hívjuk őket. Különösen olyan tárgyaknál, amelyeknél nem elég az elméleti anyag ismerete (például fizika, kémia, biológia), van szükség ezekre az eszközökre. A hatékony haszná-lathoz itt is fontos a tananyagot és a tanulókat is számba véve, modellek felállí-tása. A modellekben pedig a tanárok vagy oktatók, mint tudásbázis-menedzserek lépnek elő.

A holland, belga, luxemburgi és osztrák szakirodalom főleg konferencia-anyagokra épül. Folyóiratokban főleg angol, amerikai, német és francia iroda-lomra hagyatkoznak. Angol nyelven a knowledge base kifejezés jellemző, néme-ten pedig a Wissensbasis vagy a Wissensdanéme-tenbank kifejezések gyakoriak, utóbbi főleg holland munkákban. A talált cikkek többsége e-learning portálokról szól, illetve az elektronikus tanulási környezetek gyakorlati felhasználásáról.

Mivel Belgium és Luxemburg is helyt ad több európai uniós intézménynek, így többször nem saját programot működtetnek, hanem beolvadnak az uniós prog-ramokba.

5.3 ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK

5.3.1 Összefoglalás

A lecke során kitekintést tettünk a tudásbázis fogalmának nemzetközi, eu-rópai és tengerentúli változataira, és ismertettük annak komponenseit, műkö-dését. Több elméleti modellt is felvázoltunk ebben a fejezetben, amellyel az volt a célunk, hogy egy komplex kép alakuljon ki a hallgatókban a tudásbázisok-ról, illetve a meglévő fogalmi ismereteiket árnyaltabbá tegyük.

5.3.2 Önellenőrző kérdések

A tudásbázis fogalmát hogyan értelmezik német és angol nyelvterületen?

Ismereteit foglalja össze röviden!

Mi az értelmezések közötti különbség alapja?

Ismertesse a tudásbázis egyik értelmezését! Mit értünk a vállalat tudásszint-je alatt?

Melyek a tudásbázisrendszer egységei?

Hogyan működik egy tudásbázis? Részletezze!