III. A társasági jogi jogharmonizáció szükségessége
17. Die Auswirkungen des Europarechts auf das nationale Recht Ungarns nach dem Beitritt der Republik Ungarn zur Europäischen Union
A tárgy célja:
Dieser Teil des Programmes möchte die Teilnehmer mit der Bedeutung derjenigen Rechtsordnung vertraut machen, die mit dem Augenblick des Beitritts Ungarns zur Europäischen Union vorranging gegenüber der nationalen Rechtsordnung anzuwenden sein wird. Hierbei soll gezeigt werden, da das Europarecht in jede Bereiche des nationalen Rechts vordringen wird. Die Teilnehmer werden im Verlaufe dieses Seminars entdecken, da sowohl die Rechtspraktiker als Rechtswissenschaftler keine Möglichkeit haben weiterhin ihre Profession auszuüben ohne profunde Kenntnisse des Europäischen Rechts. Es werden die Gefahren aufgezeigt, die sich aus der Unkenntnis des Europarechts ergeben und welche Haftungsgefahren auch auf den Staat zukommen.
Darüberhinaus erhalten diejenigen, die sich in ihren Dissertationen mit dem Europarecht befassen ausführliche Hilfen in methodischer und inhaltlicher Hinsicht.
Möglichkeiten der Recherche werden aufgezeigt.
A tantárgy tematikája:
1. Historische und wirtschaftliche Hitergründe der EU-EG.
2. Grundregeln der Wirkung des Europäischen Rechts im Nationalen Recht.
3. Fälle aus der Rechtsprechung des EuGHs zur Wirkung des Europäischen Rechts.
4. Die Bedeutung der Grundfreiheiten.
5. Klagearten vor dem EuGH.
Die Vorlesungen finden in Abstimmung mit den Teilnehmern statt.
Angestrebt werden fünf Veranstaltungen zu je drei Sunden.
Zur individuellen Konstultation besteht selbstverständlich jederzeit die Möglichkeit. Bei Bedarf wird eine Einführung gegeben in Methodik und Möglichkeiten der Recherche im
Minősítési feltételek:
Nappali tagozatos doktorjelöltek esetén szóbeli kollokvium, levlező tagozaton szóbeli kollokvium vagy 1 ív terjedelmű, publikációra is alkalmas dolgozat készítése az előzetesen egyeztetett témakörben.
Irodalom:
- Az Európai Integráció Alapszerződései, szerk.: Fazekas Judit, KJK, Bp. 2000.
- Európai Intézmények és a jOgharmonizáció szerk.: Lomnici Zoltán, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp. 1998.
- Az Európai Közösségek Bírósága, Kecskés László – Lomnici Zoltán – Maczonkai Mihály, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Bp. 2001.
Dr. Donat Ebert ügyvéd
18. Európai üzleti jog, versenyjog és a szellemi alkotások védelme III. szemeszter Tantárgy célja:
Az Európai Unió jogán belül a társasági- és a versenyjog, valamint a szellemi alkotások joga fontos szerepet tölt be. Többek között ezen speciális jogterületeken keletkezett jogszabályok töltik ki tartalommal az EK négy szabadsága kapcsán deklarált alapelveket. Az oktatás célja elsősorban a jogalkotói célok és módszerek bemutatása, csak bizonyos részletszabályok elsajátítását tűzzük ki célul.
Tananyag leírása:
I. Az EK Versenyjoga
1. A versenyjog gazdasági szerepe, ágai
- Az Európai Közösség versenyjogának fő jellemzői
- Kartelltilalom a Római Szerződés 85 cikkelye és az ítélkezési gyakorlat alapján.
- A kartell fajtái
- Az EK kartelljog részletszabályai
- A Tanács 17/62 sz. rendelete az ún. első végrehajtási rendelet - A Tanács 19/65 (EGK) rendelete
- A Tanács 2821/71 (EGK) rendelete A kartelltilalom alóli mentesülés rendszere
- Egyedi és csoport mentesítés - Eljárási kérdések
- Római Szerződés 87. cikkely
19/65, 2821/71,3975/87, 1534/91, 479/92 sz. Tanács rendeletek, melyek meghatározzák a csoportmentesülési rendeletek általános szempontjait
2. Egyes csoportmentességi rendeletek - termékforgalmazás 417/85, 151/93 rendelet a szakosodási megállapodásokról 1983/83 rendelet a kizárólagos forgalmazói szerződésekről 1984/83 rendelet a kizárólagos beszerzési szerződésekről
123/8 rendelet a kizárólagos gépjármű forgalmazási megállapodásokról Egyes csoportmentességi rendeletek - szellemi alkotások
418/85, 151/93 rendeletek a kutatási és fejlesztési szerződésekről 4087/88 rendelet franchise szerződésekről
2349/84, 151/93 rendeletek szabadalomhasznosítási megállapodásokról 559/89, 151/93 rendeletek a know-how licencia szerződésekről
További csoportmentességi rendeletek
3932/92 rendelet a biztosító társaságok együttműködéséről
1617/93, 1618/93 rendeletek a légi közlekedés során alkalmazható kooperációról 3652/93 rendelet a számítógépes helyfoglalásról
3. Gazdasági erőfölénnyel visszaélés a Római Szerződés 86. cikkelye alapján
A gazdasági erőfölény fogalma, kritériumai a United Brands, Michelin, Commercial Solvent, Tetra Pak, Suiker Uni, Hilti és a Continental Can esetek alapján. Visszélésnek minősíthető magatartások. De minimis szabály.
Társaságok egyesülésének ellenőrzése
Kartellek és vállalategyesülések elhatárolása, egyesülés és irányítás (ellenőrzés) megszerzése, jogkövetkezmények a 4064/89 rendelet és a joggyakorlat alapján.
4. Koncentráció
II. Az EK társasági joga
5. Jogalkotási eredmények, hatályos jogszabályok és tervezetek áttekintése 6. A tájékoztatásra vonatkozó első irányelv (68/151/EEC)
- Nyilvánosság, bejegyzés előtti kötelezettségek, érvénytelenség.
- A fióktelepek publicitása a tizenegyedik társasági irányelv (89/666/EEC) alapján. Más irányelvekben szereplő publicitási követelmények - a mérleggel (4. sz.), konszolidált mérleggel (7. sz.) és a könyvvizsgálókkal kapcsolatos nyilvánosság (8. sz.)
A társaság képviselete és a társasági szerződés érvénytelensége az első irányelv alapján 7. A társasági vagyonra vonatkozó második irányelv (77/91/EEC)
Hitelezők és részvényesek védelme: az alapítási dokumentum kötelező kellékei, az alaptőke minimális mértéke, alapítókkal kötött szerződések, saját részvények, az alaptőke megváltozása.
Kapcsolódó területek más irányelvekben:
Az egyszemélyes kft-ről szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC).
Saját részvények meghatározó befolyásszerzés esetén a második társasági jogi irányelvet módosító 92/101/EEC irányelv alapján.
8. Társaságok egyesülése és szétválása
A társaságok egy tagállamon belüli egyesülésére vonatkozó harmadik társasági jogi irányelv (78/8555/EEC)
A társaságok szétválásáról szóló hatodik társasági jogi irányelv (82/891/EEC) A nemzetközi fúzióra vonatkozó irányelvtervezet
9. Könyvviteli irányelvek
- A korlátozott felelősségel járó társaságok éves mérlegéről szóló negyedik társasági jogi irányelv (78/660/EEC) és az annak módosításáról szóló irányelv (90/605/EEC) A kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó módosító irányelv (90/604/EEC)
- A konszolidált mérlegekre vonatkozó hetedik társasági jogi irányelv (83/349/EEC) - A könyvvizsgálói tevékenység feltételeiről szóló nyolcadik irányelv (84/253/EEC) 10. Az egyszemélyes kft-ről szóló tizenkettedik társasági jogi irányelv (89/667/EEC)
Felvásárlási ajánlatra vonatkozó (2004/25/EK) tizenharmadik irányelv és az irányadó jog megváltozásával járó székhely-áthelyezésről szóló tizennegyedik irányelv.
11. Irányelv tervezetek
A társaságok szervezeti rendszerének harmonizálását célzó ötödik irányelv tervezet Vállalatcsoportokra, konszernekre vonatkozó kilencedik irányelv tervezet. (Az ismétlés szintjén a nemzetközi fúzióra vonatkozó tizedik irányelv tervezet),
12. Rendeletek
Európai érdekcsoport (EEIG) 2137/85/EEC rendelet
Európai társaságra (SE) vonatkozó 2157/2001/EK rendelet és a 2001/86/EK sz. irányelv III. Szellemi alkotások joga
13. A szellemi tulajdon fogalma
A szabad árumozgás követelményének alkalmazása a szellemi tulajdonra Közösségi normatív iparjogvédelmi szabályozás
14. A domináns helyzettel való visszaélés és a szellemi tulajdon 15. Közösségi normatív szerzői és szomszédos jogi szabályozás
Előadóművészi teljesítmény
Számonkérés:Vizsgakövetelményt képez a kötelező tananyag nappali tagozatos hallgatók számára az előadásokon elhangzott kiegészítésekkel.
Kötelező irodalom:
Berke-Fazekas-Gadó-Király-Kisfaludi-Miskolczi Bodnár: Európai társasági jog, KJK-KERSZÖV Budapest, 2004. 2. bővített kiadás
Berke-Burián-Boytha-Dienes-Oehm-Király-Martonyi-Mádl Az Európai Közösség kereskedelmi joga V-VII. fej.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1998.
Ajánlott irodalom:
- Tóth Tihamér: Az Európai Közösség versenyjoga JATEPress, Szeged 1996
- Vörös Imre: Az európai versenyjogok kézikönyve Triorg Kft, Budapest
Első foglalkozás időpontja ügyében keresse a szemináriumvezetőt.
Dr. Barta Judit egyetemi docens
19. A közigazgatás kérdései az EU-ban c. szakszeminárium tematikája (III. szemeszter)
I. A szakszeminárium célja: a PhD hallgatók megismertetése az európai integráció közjogi alapjaival, az európai közigazgatási térség kialakulásával és sajátosságaival, továbbá az Európai Uniós intézmények és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolat sajátosságaival.
II. A szakszeminárium tematikája:
1. Az EU integráció közjogi alapjai,
2. Az Európai Közigazgatási Térség kialakulása és sajátosságai,
3. A közösségi intézmények és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolat sajátosságai,
4. Az Európai Uniós ügyek intézésének magyar modellje.
III. Vizsgakövetelmények:
A doktorjelöltnek két számonkérési lehetőség közül lehet választani.
a) 0,5 szerzői ív (20000 n) terjedelmű, a témakörhöz tartozó tanulmány megírása és a tanulmány kollokvium keretében való "megvédése".
b) kötelező tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése V. Irodalom:
Monográfia:
Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok (Virtuóz Kiadó, Bp. 2001.) A szakszeminárium időpontja és helye érdekében keresse a szemináriumvezetőt.
(jogtoa@uni-miskolc.hu)
.
Miskolc, 2012. szeptember Dr. Torma András
egyetemi tanár
20. „Az Alapjogok és az európai állampolgárságsághoz kapcsolódó jogok rendszere az Európai Unióban” szakszeminárium