Jonatán gyógyszerész és Maleter Amália fia, szül. 1835. ápr. 23. Felkán (Szepesm.);
a négy gymnasiumi osztályt Rozsnyón végezve, 14 éves korában a bécsi egye-temre ment, hol botanikai és chemiai előadásokat hallgatott, de rendes tanuló-nak, fiatal kora miatt, nem vették fel;
1855-ben nyert gyógyszerész-oklevelet és atyjának, ki azon évben cholerában meg-halt, gyógyszertárát Felkán átvette. Idő-közben azonban botanikai s chemiai tanulmányait is folytatta. A híres bota-nikusnak, Kalchbrenner Károlynak, gya-kori kisérője volt a Magas-Tátrában. Több tudományos és társadalmi egyletnek, így a szepesi tanító-egyletnek, a Kárpát-egy-letnek és turista-társaságnak, a szepes-megyei orvosok és természettudósok egyesületének, s a hygiéniai és demogra-phiai Congressusnak munkás tagja volt.
A Nagy-Tátra flórájának legalaposabb kutatója, legpontosabb ismerője, a gyógy-szerészi karnak egyik legtudósabb férfia,
379 Scherft'el—Scherübl 382 a felkai Tátra-Múzeum alapítója és
igaz-gatója s a Felvidék közművelődésének éltető szelleme volt. Botanikai kertje Felkán a város dísze volt és a füvészetked-velők és turisták előtt vonzó-erővel bírt, kiknek ő mindenkor barátságos tanács-adója volt. A közügyet is szolgálta, a mennyiben 1868—70-ben szülővárosának polgármestere, az evang. egyháznak pedig 1860—86-ig presbitere és kevés megsza-kítással 19 évig az iskolák felügyelője volt. Fiának, Sch. Györgynek korai halála, ki a külföldi egyetemről gyógyszerészi oklevéllel hazaérkezve, három nap múlva meghalt, mélyen elszomorította s tevé-kenységét megbénította; azért gyógyszer-tárát 1891-ben eladta és nyugalomba vonult. Azonban tudományos munkássá-gát folytatta; utolsó terve volt a Tátra flóráját szövegben és képben megismer-tetni; ezért Bécsben tartózkodott. Midőn onnét 1895-ben visszaérkezett, meghűlés következtében tüdőgyuladást kapott és ápril 23. születésnapján Felkán meghalt.
— Czikkei a Zipser Anzeigerben (Lőcse, 1864. 50. sz. Ueber einen Getreidever-wüster, 28. és köv. sz. Controverse über das Vorkommen und den Standort einiger Pflanzen in der Tatra, Schelleyvel és Kalchbrennerrel együtt); a Természet-tudományi Közlönyben (1871. Tátrafüred vize, 1889. A Beggiatoa növénynév ere-detéről és kimondásáról, 1892. A nyálkás gombákról, Adatok a Trichia-fajok pon-tosabb ismeretéhez, 1897. Phaeomaras-mius ú j gombanem, Az Agaricus-félék egy új neme, 1902. Adatok Magyarország virágtalan növényeinek ismeretéhez, Phyl-losiphon Arisari moszat, 1904. Ujabb adatok Magyarhon alsórendű szerveze-teinek ismeretéhez, Chionaster nivalis, Bohlin, Wille a Magas-Tátra h a v á b a n ) ; a Magyarországi Kárpát-egylet Evkönyvé-ben (1874. A tátrafüredi édes víz, 1877.
A Ránk-herleini szökőkút vizének vegyi elemzése, németből ford. Lorx Sándor, 1879—80. Adalékok a Szepesi-Tátra
al-j havasi és havasi virányának ismeretéhez);
a Zeitschrift des alig. österr. Apotheker-Vereinesben (1875. Analyse der Castor-quelle und der PolluxCastor-quelle in Bad Schmecks); a Zipser Botéban (1878. 17.
sz. Die gegenwärtigen chemischen Ver-hältnisse der Bohrtherme zu Gánócz); a Turisták Lapjának is munkatársa volt. — Munkái: 1. Analyse des Schmeckser Mineralwassers. WTien, 1855. (Különny.
a bécsi akadémiai Sitzungsberichteből.)
— 2. A tátrafüredi «Castor» és «Pollux»
ásványforrások vegytani elemzése. Bpest, 1874. (Különny. a Mathem. és Természet-tud. Közleményekből. Németül is. U. ott, 1875.) — 3. Leibicz-kénfürdő kénesvizé-nek vegytani elemzése. U. ott, 1876.
(Különny. a Mathem. és Természettud.
Közleményekből.) — 4. A felsŐ-ruszbachi ásványvíz vegyelemzése. U. ott, 1880.
(Értekezések a term.-tud. köréből IX. 22.)
— 5. A sibrai (sivabradai) fürdő ásvány-vizének vegyelemzése. U. ott, 1883.
(Értek, a term.-tud. kör. XIII. 6.) — 6.
A czemetei ásványvíz vegytani elemzése.
U. ott, 1884. (Értek, a term.-tud. kör.
XIII. 10.) — 7. A tátrafüredi Hygiea-forrás vegyelemzése. U. ott, 1885. (Értek, a term.-tud. kör. XV. 4.) — 8. A korona-hegyi fürdő (Smerdzonka) kénes vizének vegyelemzése. U. ott, 1885. (Értek, a term.-tud. kör. XV. 5.) — 9. Szepes vármegyében eddig észlelt vadon termő edényes növények. Felka, 1888.
Payer, Hugo, Bibliotheca Carpatica. Igló, 1880. 180. — Petrik K ö n y v é s z e t e és Bibliogr.
— Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — Turisták Lapja 1895. 5., 6. SZ. (Strauch Béla.)— Pallas Nagy Lexikona X I V . 937. 1. — Weber, Samuel.
Ehrenhalle verdienstvoller Zipser des XIX.
Jahrhunderts. Igló, 1901. 827. 1. arczk.
Scherffel János, tanító Iglón. — Mun-kája: Erster Religionsunterricht m Sätzen, Bildersprüchen und Liederversen zu-sammengestellt nach Chr. Fr. Simon und J. K. Jakob Roth für Elementarklassen.
Pest, 1872.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról.
381 Scherft'el—Scherübl 382 Scheriíel Lajos, ág. ev. népiskolai
tanító, szül. 1867. márcz. 27. Matheóczon (Szepesm.); a gymnasium négy osztályá-nak Rimaszombatban és Iglón elvégzése után utóbbi helyen az állami tanítóképző növendéke lett; innét kikerülve, nevelő volt. 1888-ban a rimamurány-salgó-tar-jáni vasmű-részvénytársaság ózdi vas-gyártelepi népiskolához nevezték ki taní-tónak. Az 1891-ben Budapesten tartott ipariskolai rajz-póttanfolyamot is elvé-gezvén az ózdi vasgyártelepen levő ipa-ros -tanoncziskolánál mint rajztanító is működik. — M u n k á j a : Tükördarabok.
Miskolcz, 1896. (Költemények).
Vaday József, M a g y a r t a n f é r f i a k é s t a n í t ó -nők e z r e d é v e s Albuma. B.-Csaba, 1896.
f é n y n y o m . arczk.
Scherff Hermann, főgymnasiumi tanár, szül. 1832. decz. 16. Eisenbergben (Szász-ország) ; tanult Lipcsében és Jenában.
Tanár volt a 60-as években Felső-Lövőn és Lőcsén; azután Bécsben működött.
— Czikkei a felső-lövői ág. ev. gymna-sium Értesítőjében (1862. Zu Caesar de bello gallico lib. VII. c. 74. Piatons Ion.
Inhalt und Tendenz des Dialoges).
A felsö-lövöi dg. gymnasium P r O g r a m m j a 1862.
Schermann Adolf, orvosdoktor, Buda-pest tiszti főorvosa, szül. 1842. máj. 1.
Tétényben (Pestm.); középiskoláit a buda-pesti piarista és állami gymnasiumban, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten és külföldön végezte. Orvosi oklevelet 1867-ben Bécsben nyert és mint gyakorló orvos Budapesten telepedett le, a hol 1872. és 1873. mint hatósági cholera-orvos működött. 1878-ban tiszti főcholera-orvosi szaksegéddé, majd tiszti főorvosi helyet-tessé nevezték ki. 1897. decz. 29. a székes-főváros törvényhatósági bizottsága tiszti főorvossá választotta meg. Tagja volt a székesfőváros törvényhatósági bizottságá-nak, valamint a közegészségügyi bizott-mánynak. 1892-ben a fertőtlenítő intéze-tet alapította. Az 1893. cholerajárvány után megkapta a Ferencz József-rend
lovagkeresztjét, 1899. decz. kinevezték az országos közegészségügyi tanács rend-kívüli tagjává. Meghalt 1904. április 27.
Budapesten. — M u n k á j a : Test-és egész-ségtan középiskolák, tanítók, szülők és a művelt közönség használatára. Bpest, 1876. (Ism. Prot. Egyh. és Iskolai Lap, Néptanítók Lapja 1877. 143. 1., 2. jav, kiadás . . . 3. jav. k., számos a szövegbe nyomott ábrával, 1886. 4. jav. kiadás 1891., 5. jav. k. 1896., 6. jav. k. 1899., 7. kiadás. 1903. U. ott.)
Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e . — Pallas Nagy Lexikona X V I I I . 548. 1. — Vasárnapi Újság 1902. 29. sz. arczk., 1904. 18. sz. (Nekr.). — J/. Könyvészet 1903. — Petrik M. K ö n y v é s z e t e 1886—1900. 741. 1.
Schermann Egyed (József), theologiai doktor, szent Benedek-rendi áldozópap és tanár, szül. 1869. febr. 1.; a rendbe lépett 1888. aug. 1., áldozópappá lett 1895. j ú n . 29. Jelenleg Pannonhalmán a főapátsági főiskolában az erkölcstudomány és a lelkipásztorkodás rendes tanára, leányiskolái hitelemző. — Szent beszé-dei vannak a Szent Gellért cz. folyóirat-ban (1901., 1902.). Kéziratfolyóirat-ban : Történeti előzmények I. kötet. — Szerkesztette a Szent Gellért cz. hitszónoklati havi folyó-iratot 1901—1903-ban Pannonhalmán.
A pannonhalmi szent Benedek-rend Névtára.
Györ, 1901. 21., 85. 1.
Scherschleiffer Farkas András, tanuló a jenai egyetemen, hova az 1658. nyári félévben iratkozott be, soproni szárma-zású. Nevét Scheerscheiferusnak is írják.
— Üdvözlő verseket í r t : a Carmina Gratulatoria . . (Kleschius Dávid tisz-teletére) Jena, 1659. és Adam, Matthias, Quaestionum Politicarum . . . U. ott, 1663. cz. munkákba.
Ábel- Mokos, M a g y a r o r s z á g i t a n u l ó k a j e n a i e g y e t e m e n . B p e s t , 1890. 19. l a p . — Szabó-Hellebrant, R é g i M. Könyvtár III. 1. rész 634., 680. 1.
Scherübl Siegfried, gépész és vegyész, Pesten. — Munkája: Beschreibung
der-383 Scherft'el— Scherübl 382 jenigen Verhaltungsregeln, welche beym
Gebrauch und Anfüllung meiner Zünd-maschinen um selbe stets in gutem Stande zu erhalten zu beobachten sind.
(Pest), 1803.
A m . n. m ú z e u m i könyvtár példányáról.
Scherz Károly (vaszójai), róm. kath.
segédlelkész, szül. 1807. jan. 17. Pozsony-ban ; gymnasiumi tanulmányait és a bölcseletet ugyanott, a hittudományokat Győrött végezte. Pappá szenteltetett 1830.
jan. 31. Tizenhárom évig volt káplán, azután administrator a pozsonyi Laza-rethben négy évig. 1849. belvárosi, 1855.
zuckermandli (váralja) helyi káplán lett.
Meghalt 1888. szept. 19. Pozsonyban. — Munkái: 1. Trauungsrede bei der Ver-mählung meiner theueren Schwester Wil-helmine Scherz de Vaszója mit Herrn Georg von Csarada de Elefant. Gespro-chen am 16. Mai 1839. in Pressburg.
Pressburg, 1853. — 2. Sind christliche Wallfahrten vernunftgemäss? Auf welche Gründe stützen sich christliche Wallfahr-ten? Wie soll der Christ eine Wallfahrt unternehmen, wenn sie zu seinem Heile gereichen soll? Bei Gelegenheit der von Seite der kath. Gemeinde zu Pressburg unternommen 101-sten Wallfahrt nach Gross-Maria-Zell . . . beantwortet. U. ott, 1854.
Petrik B i b l i o g r . •— '/.eiliger Alajos, E g y h á z i írók Csarnoka. N a g y s z o m b a t , 1893. 465.1. — Mémethy, Ludovicut, Series Parochorum.
Strigonii, 1894. 910. 1. és g y á s z j e l e n t é s .
Schesaeus Keresztéig, ág. ev. lelkész, szül. 1536 körül Medgyesen, hol atyja Sch. István szolgabiró v o l t ; tanulását Brassóban kezdte; innét 1563 körül a wittenbergi egyetemre ment és költésze-tével költői koszorút nyert. Visszatérve Tóbiáson (Medgyesszék) lelkész lett, hol a költészetnek és a tudománynak élt.
1569-ben szülővárosa választotta lelké-szének, mely hivatalát a fődékánsággal együtt a legzavarosabb időben nagy bölcsen és hűséggel viselte 1585-ig,
mi-dőn június 30. meghalt. — Munkái: 1.
Elegia de falsis Prophetis Quos Christus confert lupis, spinis et tribulis. Math.
VII. cap. Additum est Epicedium de morte B. Viri Domini Laurentij Leschini...
Matth. 7. A fructibus eorum cognoscetis eos. Claudiopoli, M. D. LVIII. (Az utolsó levél üres hátlapján fametszetben Kolozs-vár Kolozs-város czímere koszorúba foglalva.)
— 2. De Resurrectione Mortuorum, Et Judicio Extremo, Deque Vita Aeterna, Elegiae Quatuor quibus corruptissimi huius saeculi mores ad poenitentiam inuitantur. Addita Est Oratio continens Históriám vitae clarissimi uiri D. Leonardi Stockelij. Witebergae, M. D. LXIII. — 3.
Oratio Describens Históriám Vitae Praeci-puam Clarissimi Viri Leonharti Stöckelij, Bectoris Scholae Bartphensis, fidelissimi, qui obijt Die VII. Junij. U. ott, M.D.LXIII.
(Külön czímlappal, de az előbbenivel együtt jelent meg.) — 4. Epithalamium In Honorem Nuptialem Magn. Dni Bökes De Korniat S. B. M. supremi Cubicularij, eiusque sponsae . . . Annae . . . Domini Wolffgangi de Harinna filiae... M.D.LXVII.
pridie Cal: Decembr. Albae Juliae. — 5. Ruinae Pannonicae Libri Quatvor:
Continentes Statum Reipub.: Et Beligio-nis In Vngaria, Transylvania viciBeligio-nisq.
regionibus imperante Joanne Secundo Electo Bege Vngariae &c. Addita est história de bello Pannonico Solymanni Imperatoris Turcorum vltimo, Julae &
Zygethi expugnationem continens. Wite-bergae, M. D. LXXI. (Ujabb kiadása . . . Accesserunt nunc notitia literaria de Schesaeo, notae deinde et excursus ad históriám et ius publicum Transsilv.
adtinent cum indice critico duplici. Opera Josephi Caroli Eder. Cibinii, 1797. Scrip-tores rerum Transsilvanicarum. Tom. I.
vol. 1. Bő ismertetése a segesvári gymn.
Értesítőjében 1873. és M. Könyvszemle 1906. 321. lap. Szekfű Gyulától.) — 6.
Elegiae In obitum trium Illustrium viro-rum, Eruditione, Virtute & pietate
prae-12. io sajtó alá adatott 1907. ápr. 20.
385 S c h e r f t ' e l — S c h e r ü b l 382 stantium M. Joannis Honteri, M.
Valen-tini Wagneri. & 1). lacobi Mellembergeri, Gubernatorum Ecclesiae & Scholae Coro-Tiensis in Transylvania. Claudiopoli.
Anno 1573. — 7. Imago, seu Typus de Lapsu & Restitutione humani generis per Christum sine operibus Legis, &
Cultibus Leviticis: ex Parabola Evan-gelica, de homine saucio &Samaritano:
Additum est : Carmen de Sanctorum Angelorum Officio, & Custodia erga pios. Cibinii, 1575. — 8. Enarratio Psalmi &c. Vitae Humanae Miseriam &
fragilitatem depingens : saeuissima pesti-lenti lue grassante per totam Transyl-vaniam, aliquot pijs & salutaribus con-cionibus explicata. Witebergae. M. D.
LXXX. (A 129—139. 1. Sch. vigasztaló ódája Valentianus Ferenczhez.) — 9.
Oratio de origine reparatae coelestis doctrinae in Transsilvania et vicina Hun-garia. (Recitavit in Synodo Birthalbini d. VIII. Maj i Celebrata A. 1580.) Hely n., 1580. — 10. Imago Boni Pastons, Ad Christum Mundi Salvatorem accommo-d a t a : Iohan. 10. Carmine accommo-descripta.
(Lipsiae) M.D.LXXXIII. (Selneccer Miklós,
«Confessio Ecclesiarum saxonicarum»
cz. munkájának 1584. kiadásával együtt mint annak függeléke jelent meg.) — 11. Chronologia historica Pannoniae ad Rudolphum II. Francofurti, 1596. (Néme-tül is megjelent. U. ott, 1607.)— Zrinyit dicsőítő verset írt: J)e Sigetho Hungáriáé jarapugnaculo • • • Witebergae, 1587. cz.
gyűjteményes munkába. — Kézirati mun-kája : Epigrammata varia. — Nevét Schaesaeusnak is írták.
Bod, M . A t h e n a 8 239. l a p . — Horányi, M e -m o r i a I I I . 219. l a p . — Benkö, T r a n s s i l v a n i a I I . 352. 1. — Katona, H i s t ó r i a C r i t i c a X X V I I I . 851. 1. — TrauschSchuller, S c h r i f t s t e l l e r -L e x i k o n I I I . 168., I V . 376. 1. — Szabó-Helle-brant, R é g i M . K ö n y v t á r I I . , I I I . 1. r é s z . — Petrik B i b l i o g r . — Uj M, Athends 585. 1. — i'allas Nagy lexikona X I V . 924. 1. — Zoványi, T h e o l o g i a i I s m e r e t e k T á r a I I I . 182. l a p . — Irodalomtörténeti Közlemények 1896. V I . 445. 1.
Id. S z i n i i y e i J . , Magyar Irők X I I ,
Schetz Péter. — Munkája : Metamor-phosis Hungáriáé. Seu fabulosa regionis, praesidiorum, aliarumque rerum qua-rundam memorabilium origo. Honori...
dominorum neo-baccalaureorum, dum in alma archiepiscopali universitate s. J.
Tyrnaviensi, prima aa. 11. & philosoph.
laurea condecorarentur. Promotore R. P.
Colomanno Riesinger. Ab humanitate Tyrnaviensi dedicata. Tyrnaviae, 1716.
Petrik Bibiiogr.
Scheuba Henrik, gymnasiumi tanár volt 1851. okt. 17-től 1860-ig Budán; a német nyelvet, irodalmat, történelmet és természetrajzot tanította. — Munkája:
Ofen zur Zeit der Türkenherrschaft und deren Rückeroberung unter Leopold I.
im Jahre 1686. Ofen, 1855. (Különnyomat a budai II. ker. egyetemi gymnasium Berichtjéből.)
A budai I I , kerületi gymnasium Berichtje 1852., 1855. — Petrik B i b l i o g r .
Scheurer Károly, kir. járásbirósági albiró Lengyeltótiban. — Munkája: Az igazságügyi miniszteri rendeletek és köz-lemények táblázatos kimutatása. Siófok, 1905.
Corvina 1907. 4. SZ.
Scheuthauer Gusztáv, orvosdoktor, egyetemi tanár. szül. 1832. márczius 11.
Tőke-Terebesen (Zemplénm.); gymna-siumi tanulmányainak befejezése után szent Benedek-rendi papnövendék lett, de alig egy év múlva kilépett és orvosi tanulmányokhoz fogott, melyeket a bécsi egyetemen elvégzett, mire 18tíl-ben orvos-doktorrá avattatott. Még szigorló korá-ban, 1860-ban második segéd lett Roki-tansky mellett, öt év múlva pedig első segéddé választatott és e minőségben mint helyettes törvényszéki bonczoló is működött. Ezen időben az élet- és kór-szövettanból már nagyon látogatott ma-gán előadásokat tartott, a 60-as évek-ben pedig magántanári képesítésért folya-modott a bécsi egyetemen, a mit a szó-beli értekezlet elengedésével meg is kapott.
13
387 Scherft'el—Scherübl 382 1870-ben a briinni országos közkórház
bonczolójává neveztetett ki; de ezen minőségben nem működött sokáig, mert előkelő magyarországi ismerőseinek biz-tatására még ugyanazon évben kérvényt nyújtott be Eötvös József báró akkori vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, melyben szolgálatát hazájának felajánlja és rendkívüli tanárrá kineveztetését kéri.
A pesti egyetem orvosi karának ajánló felterjesztésére 1870-ben csakugyan ki is neveztetett a pesti egyetemhez a kór-szövettan rendkívüli tanárává. 1871-ben a szt. Rókus-kórház bonczolója és egy-úttal törvényszéki bonczoló is lett. 1873-ban Arányi nyugdíjaztatásakor a kór-boncztani tanszék helyettesítésével bizták meg, alig egy év múlva pedig a kór-boncztan rendes tanára lett, Emlékezetes a tisza-eszlári pörben való szereplése.
Meghalt 1894. jan. 28. szívszélütés követ-keztében Budapesten. — Czikkei az All-gem. Wiener Mediz. Zeitungban (1865.
Janiceps asymmetros, Gastrodidymus exomphalus, Yaginalcysten und Tubrova-rialcysten, Tumor cavernosus, Hirn-hautverknöcherung; Verjauchen,den Ute-rus durchbrechender Polyp; 1871. Combi-nation rudimentärer Schlüsselbeine mit Anomalien desSchädels beim erwachsenen Menschen, 1877. Echinococcus multilocu-laris) ; a Wochenblatt der k. k. Gesellsch.
der Aerzteben (Wien, 1867. Zunahme der Taenia medio canellata, Abnahme der Taenia solium in Wien, Feststellung eines von einem Kinde in Salzburg abgegangenen Bandwurmes als Taenia ellyptica, Ursachen der Drehung der Ovarialcysten); az Ausweis des k. k.
allg. Krankenhauses für die Jahre 1864—
1867. cz. munkában (Resultate der im Leichenhofe des k. k. allgem. Kranken-hauses in Wien vorgenommenen Obduc-tionen); az Orvosi Hetilapban (1873—74.
Adatok a Cyclops fejlődéséhez, Grosswald Ágostonnal együtt, Tumor fibroplasticus Leberti, Utasítás a törvényszéki
bonczno-kok számára, Adatok a kórboncztan casuisticájához, A természettudományok viszonya a bölcsészethez, különös tekin-tettel az agyboncztan újabb vívmányaira, Ünnepi beszéd a budapesti kir. orvos-egyletben ; 1883. Aphorismák a nyíregy-házai végtárgyalás orvosi része fölött);
a Pester mediz.-chirurgische Presseben (1871—72. Aus den Vorträgen des Prof.
Sch. über pathologische Anatomie, 1874.
Eine neue Theorie der Doppelmissbil-dungen, 1877. Ein Fall von Hermaphro-ditismus spuri us); az Archiv für Kinder-heilkundeban (1878. Käsig zerfallende Heerde in der Leber eines 4-jährigen Knaben, bewirkt durch Spulwürmer der Lebergallengänge) ;*a Virchow Archivjá-ban (1881. Bd. 85. Beiträge zur Erklärung des Papyrus Ebers, des hermetischen Buches über die Arzneimittel der alten Aegypter); a M. orvosi Archívumban (1893. Lefűződött tüdődarabból fejlődött daganat). Mint az Eulenburg-féle «Real Encyclopaedie der Heilkunde» munkatársa írta ebbe a Macrocephalia, Microcephalia, Gliom, Neurom, Neubildung, Perlge-schwülst cz. czikkeket. Mint a Biogr.
Lexikon der hervorragenden Aerzte aller Zeiten u.Völker munkatársa írta a magyar orvosokról és orvostanárokról szóló részt.
— Munkái: 1. Bericht über die Ergeb-nisse der Leichenuntersuchungen, welche an der von Hofrath Prof. C. Rokitansky geleiteten pathologisch-anatomischen An-stalt im Jahre 1864 angestellt wurden.
Wien, 1865. — 2. Elméleti kórboncztan.
Előadásai után kiadja Fodor János. Bpest, 1878. (Kőnyomat). — 3. Emlékbeszéd Rokitansky felett a budapesti kir. orvos-egyletben. U. ott. 1879. — 4. Der Ger-manicus des Lonore ein Archimedes.
Wien und Leipzig, 1881. — 5. Elméleti kórboncztan, egyetemi előadásai nyomán jegyzette Rothmann. Bpest, 1882. Két
rész. (Kőnyomat).
Szinnyei K ö n y v é s z e t e és Repertóriuma. III.
— Budapester Hygienische Zeitung 1892. 23. Sz.
389 Scheverlay—Schey 390
a r c z k . — Hőgyes Endre E m l é k k ö n y v e . B p e s t , 1896. 194. 1. a r c z k . — Pallas Nagy Lexikona X I V . 938. 1. — Vasárnapi Újság 1904. 5 . , 6. Sz.
a r c z k . — Budapesti Hitlap 1904. 29. SZ.
Scheverlay Mátyás (Dániel), ág. ev.
lyceumi theologiai tanár, szül. 1783.
márcz. 23. Bisztricskán (Trencsénm.);
a grammatikai iskolákat Turócz-Szent-Mártonban, a bölcseletet Lőcsén, a theo-logiát Pozsonyban végezte Sabel, Fábry, Stanislaides és Bilnicza professorok alatt.
1804. ápr. 20. a wittenbergi egyetemre iratkozott be, hol Schroeck, Nitsch, Groh-m a n n és Bretschneider voltak tanárai.
1805. okt. visszatért hazájába és Buda-méron Ujházy Sámuel családjánál neve-lősködött, 1809-ben a sárospataki ev. ref.
collegiumhoz hivatott meg a mezőgazda-ságtan és a német irodalom előadására;
nov. 15. köszöntött be, de itt csak egy évig maradt. 1810-ben a selmeczi gym-nasiumhoz hivatott meg tanárnak és igaz-gatónak. Itt Sch. rhetorikát, poétikát, latin, görög, magyar és héber nyelvet, történelmet és földrajzot, hit- és erkölcs-tant, statisztikát és paedagogiát tanított.
Jó hírneve tömegesen vonzotta a tanuló-kat a selmeczi gymnasiumba, hol a humaniórákban olykor 100-ra is ment a számuk. Tíz évig működött itt Sch., midőn 1827-ben a pozsonyi ev. lyceumhoz hív-ták meg egyik theologiai tanszékre, hol nagy sikerrel működött. Családi élete nem volt szerencsés; első neje és nyolcz gyermeke még ő előtte halt meg; máso-dik neje túlélte őt. Meghalt 1840. ápr. 7.
Pozsonyban. — Munkái: 1. Carmen, quod 111. Dno Ludovico Ambrózy de Sedény inel. comitatus Neogradiensis s.
v. comiţi, dum onomasticum diem suum celebraret, cecinit die 25. Augusti 1811.
Schemnicii. — 2. VersVs q V os Ioannls RaDVanszkI a RaDVan ConsILIarlI regii, aC InspeCtorls eVangeLICl ClnerlbVs trlstls pie apposUIt SCheVerlal prof.
U. ott, (1815). — 3. De spe gymnasii a. c. Schemniciensis quod ad
renovatío-nem suarum aedium ab i. ac v. conventu districtuali Pesthano die 31. Augusti 1818 paterne decretam, in amore literarum publico munificentissimo firmiter collo-cata, programma allegoricum epicum quo patronos scholae gratiosissimos pro exa-mine publico ibidem diebus 30. Junii &
1. ac 2. Julii 1819 celebrandos debita cum pietate invitat. U. ott. — 4. Rhe-torica . . . usibus juventutis scholasticae destinata. U. ott, 1818. — 5. Carmen, quo 111. Dnum Joannem Nepomucenum L. B. de Réva, i. com. Thurociensis per-petuum comitem etc. muneri supremi camergraffii solemniter inauguratum salu-tavit gymnasium a. c. districtuale Schem-niciense anno 1819. U. ott. — 6.
Com-^enŕZiíťmgrammaticae hungaricae in usum scholarum, et illorum, qui latinis litteris iam exculti etiam in usu sermonis hun-garici adiuvari cupiunt. U. ott, 1823. — 7. Compendium theologiae christianae dogmaticae. Discipulis suis fecit... U. ott, 1824. — írt hírlapi czikkeket is.
Bartholomaeides, M e m o r i a U n g a r o r u m 2 9 9 . 1 .
— Kis Koszorú. S e l m e c z , 1832. 2 7 . , 95. 1. — Kazinczy Ferencz L e v e l e z é s e . V I I . , V I I I . — Petrik B i b l i o g r . — Markusovszky Sámuel, A p o -z s o n y i á g . e v . l ý c e u m t ö r t é n e t e . P o -z s o n y , 1896. 652. 1.
Schey Lipót, állami főreáliskolai tanár, szül. 1851-ben Boldogasszonyban (Moson-megye) ; 1873-ban nyert tanári oklevelet a mathematikából és természettanból és tanári működését akkor kezdette a győri áll. főreáliskolánál és azóta ott műkö-dött A társadalmi téren is nagy tevé-kenységet fejtett ki. A 70-es évek elején szorgalmasan munkálkodott a győri isme-retterjesztő egyletben; a felsőbb leány-iskola felállítása alkalmával ő is ott volt a kezdeményezők között; a győri alsó-fokú kereskedelmi iskola szervezéséből Keller Mihálylyal együtt szintén kivette részét; Keller halála után ő vette át a kereskedelmi iskola igazgatását, mely tisztében 1894-ben a minisztérium is megerősítette. Midőn az 1893—94.
évek-13*
391 Schick—Schiebinger 392 ben a győri kereskedelmi akadémia
érde-kében mozgalom indult meg, ő készítette az 1896—97. tanévben az iskola fentar-tására vonatkozó tervezetet. Az egyesült győr- és győrszigeti izr. hitközség iskola-székének már a 70-es évek óta volt tagja.
A főreáliskolai ifjúság takarékpénztárának és az ifjúsági segélyegyletnek kezelője.
Meghalt 1899. jún. 8. Győrött. — Czikke a győri állami főreáliskola Értesítőjében (1874. A determinánsok elemei); a győri Középiskolai Mathematikai Lapoknak munkatársa volt; az Elisée Reclus, Nou-velle Geographie Universelle cz. művé-ből több szakaszt dolgozott át a Győri Híradónak.
Rajner, N é v k ö n y v e . Bpest, 1893. 55. 1. — Lasz Samu, A győri m. kir. állami főreál-iskola Monographiája. Győr, 1895. 209. 1. —
A győri főreáliskola Értesítője 1899. 25., 28. 1.
fény n y o m . arczk. és gyászjelentés.
Schick S. Lipót, pozsonyi lakos. — Munkái: 1. Die jüngste Judenverfolgung.
Ein Osterei als Beilage zum Humoristen.
Wien, 1848. — 2. Kurze Abfertigung.
Pressburg, 1857.
Petrik Bibliogr.
Schick Salamon, rabbi Karczagon (Jász-N.-Kun-Szolnokm.). — M u n k á j a : Der Stammbaum der Familie Schick.
Mun- kács, év n. (Zsidó szöveggel.)
A m. n. múzeumi k ö n y v t á r példányairól.
Schick Sándor, jogi doktor, budapesti ügyvéd. — Czikke a M. Themisben (1878.
51. sz. A pprdts 187. és 189. §-ához).
— Munkái: 1. A büntetőjog őskora.
Adalékok a népek lélektanához. Bpest, 1878. — 2. Eszmék a büntetés végre-hajtásának eszméjéhez. U. ott, 1878.
(Különny. a M. Themisből.)
Kiszlingstein K ö n y v é s z e t e .
Schickerdt Márton, bölcseleti doktor, beszterczei (Erdély) származású; ág. ev.
theologiai és bölcseleti tanuló volt a wittenbergi egyetemen, hol 1692. már-czius 19-én meghalt. — Munkája: Jus Talionis Praeside M. Hermanno Witte...
Publicae eruditorum disquisitioni subjiciet Respondens . . . Die XXII. Novembr.
M. DC. XC. Wittémbergae.
M. DC. XC. Wittémbergae.