ARANKA GYÖRGY ÉS SZRÓGH SÁMUEL LEVELEZÉSE

Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság tevékenysége, sikerei és kudarcai nem érthetó'k meg a Társaság levelezési anyagának ismerete nélkül. A XVIII. század utolsó évtizedének Erdélyében létrejött társaság kezdettói fogva feladatának tekintette, hogy kapcsolatot építsen ki a történelmi Magyarország területén elszórtan élő írókkal, tudósokkal, sőt a társaság „titoknokának", azaz titkárának arra is volt gondja, hogy a Bécsben élő magyarokat is megkeresse, és a külföldi - elsősorban a német protestáns egyetemeken tanuló ifjakkal is megtalálja az együttműködés lehetőségeit. Aranka György gazdag levelezése ezért lehet értékes forrásanyag a társaság működési mechanizmusának a megértéséhez;

Aranka levelei a társaság kívánalmait, igényeit, elvárásait közvetítték a működési székhelytől, Maros­

vásárhelytől távol élő „munkás társakhoz", akik - különböző témakörökben járultak hozzá az ismeretek bővítéséhez, s az Arankához érkező válaszlevelek visszajelzései voltak annak a hatásnak, amelyet a maga korában a Társaság munkájával kifejtett. A Kazinczy-levelezés mellett a korszak - a XVIII. század végének, XIX. századelejének - forrás értékű levelezéséről van szó, amelyből - a levelek nagy számát tekintve - csak elenyészően kevés látott napvüágot. Aranka György 1817-ben bekövet­

kezett halála után az összegyűlt anyag sorsa viszontagságosán alakult, s a történelem viharaiban - két világháború dúlásának idején az Aranka-levelezés darabjai sem kerülhették el a részleges pusztulást, számos Aranka-levél például a budapesti Országos Levéltárban égett el. A háborút megelőző években Jancsó Elemér fogott hozzá a levelek összegyűjtésének fáradságos munkájához, s a háború után dolgozatában összegzi az Aranka-levelezés fontosabb tanulságait.1 Jancsó Elemér 1947-ben közreadott dolgozatában arról értesít, hogy a társaság összegyűjtött iratai 1 kötetet tesznek ki, a levelezés 4 kötete pedig várja a közeli megjelenést. Az iratok évek múlva megjelentek,2 a levelezésből azóta is csak néhány kisebb egység látott napvilágot. A gyűjtőmunka lezárását és az anyag végleges összeállítását megnehezíti az, hogy a második világháború pusztításait átvészelő levelek ma legalább 4 országban találhatók, igaz, hogy a legtöbb Erdélyben és Magyarországon.

A teljes munka befejezéséig előbbre lépést jelent a forrásfeltárásban a szerényebb célkitűzés:

egy-egy levelezési egység megjelentetése. A személyi vonatkozásokban bővelkedő anyag kiegészítheti a korszak művelődési életéről szerzett ismereteinket csakúgy, mint ahogy kevésbé ismert írói vagy tudósi portrékat világíthat meg, s az időnként megjelentett kisebb levelezési egységek betekintést nyújtanak a Társaság szerteágazó kapcsolataiba.

Ezúttal Aranka György és Szrógh Sámuel levelezését szeretnénk közzétenni, olyan töredékesen, ahogy az ma még megtalálható. A Borsod megyei, miskolci „prókátor" és a marosvásárhelyi Királyi Tábla burájának levelezéséből a Szrógh által írottak maradtak meg nagyobb számban, ami nem véletlen, hiszen Aranka életében gyűjtötte a leveleket, Szrógh valószínűleg nem. így történhetett, hogy az Aranka által írott (a hivatkozásokból kiderül), számos levélből mindössze egy maradt meg, mégpedig éppen az, amelyben tudtul adja levelező társának, hogy: ,A Magyar Társaságot sok ügyel bajjal"

megindította, s „a Több jó Érdemes Hazafiat is bátorkodom ezennel különössenn is magam mellé Társnak hívni. .."

Aranka és Szrógh kapcsolata még akkor kezdődött, amikor ez utóbbi Pesten tanulta a prókátor­

ságot: II. József halálát megelőző és követő években. A Pesten ekkoriban tanuló ifjúság a történelmi

9II. 466.

1 Aranka György levelezése, Kolozsvár, 1947. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi Tudományos Intézet kiadása, 20.

2 JANCSÓ Elemér, Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai, Bukarest, 1955.

események hatására a cselekvés lehetőségének a pillanatát érzi, ekkor alakul meg az első magyar színtársulat, amelynek támogatói részben a tanuló ifjúság köréből kerülnek ki. Egy időben tanul Pesten Szrógh Sámuel, ügyvédjelölt, és az erdélyi származású Soós Márton orvostanhallgató. Szrógh versei megjelennek az 1792-es Magyar Kurirban is,3 néhány elkészült kézirat mellett még ugyanez évben jön ki a sajtó alól Kronegh Friedrik: Kodrus című szomorújátékának fordítása.4 Soós Mártont, aki egyik

„kovásza" az első magyar színtársulatnak, a nem mindennapi esemény színdarabok írására és fordítá­

sára ragadtatja, mint ahogy maga írja a Magyar Kurirban: „édes Anyai nyelve ditsőségének, tsekély tehetsége szerint való elé-mozdítására czélozó szándékának megbizonyítására.. ."s Mindezt azért iktattuk ide, mert a Szrógh-Aranka közötti kapcsolatfelvételt minden valószínűség szerint Soós Márton közvetítette. De Szrógh 1792-ben bevégzi tanulmányait, elfoglalja miskolci állását, s egyre kevesebb ideje jut az irodalommal foglalkozni. Miskolcon viszont több mint egy évtizedig istápolja a későbbi években a magyar színjátszást. Az utolsó, 1806-ból származó Szrógh-levél6 azt bizonyítja, hogy Aranka-Szrógh kapcsolata az évek során nem szakadt meg, s bizonyára még folytatódott a későbbi években is. 1793-ban Soós is elhagyja Pestet, Erdélyben Désen lesz megyei orvos, és vidéki munkája mellett már nem jut ideje az irodalommal, színészettel behatóbban foglalkozni. Viszont a Szrógh-Aranka-kapcsolatnak van egy konkrétabb vonatkozása is: Aranka művei közül még 1790-ben német nyelvre lefordítja Az anglus és magyar igazgatásnak egybevezetése című dolgozatát.7

Köztudomású, hogy Kazinczy Ferenc nem volt elragadtatva Aranka műveinek értékétől; ez a dol­

gozat a kevés kivételek közzé tartozik. Kéziratban olvasva a művet, megbecsülhetetlen kincsnek tartot­

ta, amelyet szeretett volna sürgősen az Orpheus olvasóihoz is eljuttatni. A mű haladó mondanivalója miatt számíthatott a cenzúra gáncsoskodására, ezért meglepte Kazinczyt, amikor még 1791-ben meg­

kapta a név nélkül Kolozsváron megjelent példányt. De még ekkor sem mond le arról a szándékáról, hogy Aranka írását „velejét kiszedve" az Orpheusban valamikor közzétegye.

Szrógh Sámuelnek és Aranka Györgynek a jogi pálya biztosította az állandó megélhetést. Az utolsó, 1806-ból fennmaradt levél tanúsága szerint mindkettőjüket foglalkoztatta a mindennapi élet jogi kifejezésének a megmagyarosítása.

Szrógh élete egyik fő művének a Palestinát8 tekintette, amelyet még kéziratban juttatott el Arankához. A sors iróniája, hogy a mű több mint másfél évtizedes késéssel, éppen Aranka halálának évében látott napvilágot.

Aranka többször írt levelet Miskolcra, és többször kapott választ onnét. De a legtartósabb kapcsolatot a miskolciak közül éppen Szrógh Sámuellel építette ki, aki 1829-ben bekövetkezett haláláig városának egyik kiemelkedő alakja volt, s akit Déryné is méltónak tartott a megörökítésre.9

Az alábbiakban a következő leveleket közöljük:

1. Szrógh Sámuel Arankához, Pesten, 1791. júl. 14.

2. Szrógh Sámuel Arankához, Pesth, 1792. jún. 28.

3. Szrógh Sámuel Arankához, Miskolc, 1792. aug. 3.

4. Szrógh Sámuel Arankához, Miskolc, 1793. febr. 16.

5. Szrógh Sámuel Arankához, Kazintz, 1793. április 16.

6. Aranka Szrógh Sámuelhez, Marosvásárhely, 1794. ápr. 21.

7. Szrógh Sámuel Arankához, Miskolc, 1806. nov. 6.

3 Magyar Kurir, 1792/21. sz.

4Kodrus. Szomorújáték. Ugy mint Kronegk J. Fridrik zászlós úr német verseiből magyar versekbe foglalta Szrógh Sámuel. Pest, 1792.

5 Magyar Kurir, 1791. 39. sz. 609-610.

'Eredetije a volt Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári levéltárában. Aranka-gyűjtemény.

7 Vergleichung zwischen Engllands und Ungarns Regierungsform. Oder: Ein Wort an diejenungen, von welchen die Ungarn für unruhige Köpfe gehalten werden. Aus dem Ungarischen übersetzt und vermehrt. (Hely nélkül.) 1791.

%Palestrina, vagy is a szent földnek jelen való áUapotja. Miskolcz, 1817.

9Déryné emlékezései 1-2. k. Kiadta és bevezetővel ellátta RÉZ Pál. Bp. 1955.1. k. 244, 276.

530

Méltóságos Tanátsos Úr!

Kérkedhetek ugyan azzal, hogy én a' Méltóságod tisztelőji között, bár legcsekélyebb, de igaz tisztelője Méltóságodnak régolta ott vagyok; nem mondhatom mindazáltal azt, hogy ez a' tisztelet vett volna engemet arra, hogy Méltóságodnak egy nevezetes Magyar Munkátskáját Németre igyekezzem forditani: mert ez még inkább tiltott volna engemet a' Méltóságod magas Gondolatinak majmozások-tul; más pedig az, hogy a'midó'n a' nevezett Könyvetskének első" olvasása mellett ebéli ösztönömet érzettem 's immár munkássan is követtem, annak Nagy érdemű írója előttem titokban vala. Hanem meg-lehet az, hogy a'vagy csak valamelly gyenge hasonlatosság 's meg-egyezés az én Nemzetem eránt való foganatlan Szeretetem és a' Méltóságodnak maga Hazája eránt való hathatos buzgósága között - 's vagy csak a' czélunk egy lehetett, ha nem egy eránt vihettük-is azt véghez. - Német remeket mutatok tehát Méltóságod előtt, a' Méltóságod Magyar Formája után csekély tehetségemhez képest; de bezzeg!

ha majd reá sem fog arra Méltóságod ismerni? Én ugyan törekedtem hiven forditani, és hogy még-is belólle némelly részetske kimaradóit: annak oka az idevaló Könyv-visgálásnak irigy fösvénysége. Ugyan ez okozta azt-is, hogy a' Méltóságod helyes Munkáját- talán helytelen toldalékokkal i s - toldoztam, foldoztam: mert itten másképen nem láthatott volna világot (ámbár minden mesterségemet meg­

vetettem, eleget hartzoltam mellette* eleget magyaráztam a' Papi Censorok eló'tt) hogy pedig másuvá küldhettem volna visgáltatni, 's nyomtattatni, abban módon nem volt. Ditsekedhetek mindazonáltal azzal, hogy ezen formában-is sok érdemes Méltóságok eló'tt kedvességet találtunk vélle, aldk közzűl különössen M[éltóságos] B[áró] Orczy László1 ° és Almássy Pál11 Eő Kegyelmességeket örömmel említhetem. Reménylem hát, Méltóságod-is kegyes lesz meg-engedni, a'mit bó'lts czélja ellen találtam volna-jó feltétellel- hozzá ragasztani.

Száz Nyomtatványokat bátorkodtam Méltóságodnak illyetén alázatos kérésem mellett küldeni, hogy azokat kegyessen méltóztasson valamelly Könyvárros által el-adattatni; (:hogy ha talán a' Szászok köztt el-kelnének 5 garasával, én is úgy vásároltam itten a' Magyart:) a' mellyek pedig papirossal vannak bé-borítva, azokkal Méltóságodnak udvarlok: - sőt mindöszveséggel-is Méltóságod udvarlására tészem-ki, ha Méltóságodnak tetszik belöllök 's általok Másoknak-is kedveskedni - ha ugyan kedves­

kedést érdemelhet illyen öltözetben is. Alkalmatlankodok még valami másféle Apróságokkal is Méltó­

ságodnak, a'mellyeknek ottan lehető árrokat itten meg-nem merem határozni;) noha itten két-két garasokon kelnek:) hanem a'mint el adhatják, adják-el úgy az odavaló Könyvárrosok: örökös kötelessé leszek Méltóságodnak ebéli drága Szolgalatjáért. - Nem ok nélkül írta, Méltóságos Uram, egy valaki:

hogy már ma a' pénzt-is érdem gyanánt lehet, kell tartani: mert igaz ez leg alább azokra nézve, a'kik Könyvetskéket botsátanának-ki, 's azonban - a' pénznek nem léte miatt lehető érdemjeknek el rejtve kelletik maradni. Éppen ez, ez a' nékemís sorsúi jutott akadály heverteti még ma-is ládám fenekén ez előtt néhány esztendőkkel egy magányos helyen készített Munkátskáimat. A'mellyek közzül az egyiket A' Palesztinának Maundrell szerint való Le-írását, a' Berlini Gyűjteményből (Sammlung:) fordítva 's már Utazókbul-is pótolva, körűi belől 50 forintokon ki-lehetne nyomtattatni. Szeretném is, ha adódna benne módom: mert mulattságos-is, hasznos-is lenne kivált a' Szent írásra 's a' Keresztyén Vallásra nézve. - Talán M.[éltóságos ] Gróf Teleky'2 Jósef Ur Előmozdítom lenne benne, ha jelen volna, 's Gratziám lehetne Eő Kegyelmességének ajánlani? Az idevaló Könyvárrosokkal, hoszszas utánnok való járásra-is semmire sem mehetünk; de nem is csuda: a'midőn meg kell azt vallanunk, hogy még nem igen szorgossan vásároltatnak kedves Hazánkban az ő betsés Portékájik. Többire magamat, Méltóságod Úri Kegyességébe ajánlván, fogyhatatlan alázatos tiszteletem mellett maradtam Méltóságos Uram, Méltóságodnak Alázatos Szolgája Szrógh Sámuel

Pesten, 14. Júliusban 1791. Aranka megj: válaszoltam 13. Nov. 1791/

L:OSZK. Kt. Quart. Hung. 1994. 252-253.

1 ° Orczy László (1750-1807) Abaúj megyei főispán

1 'Almássy Pál (1749-1821) I. Ferenc idején Arad megye főispánja, később a Királyi Tábla bírája.

12Teleki József (1738-1796) Koronaőr, műgyűjtő, író, Ugocsa megye főispánja.

531

Pesth, 28d- Jun. 1792.

Én a' Méltóságos Úrnak felettébb kegyes Levelét, ámbár későre, de csak ugyan már régen vettem különös örömemre; hogy eddig szüntelen szivemen viseltt köteles válaszomat halasztottam, oka volt, kiváltképpen az, hogy a' Méltóságos Úrnak kívántam volna egyszersmind két rendbéli Munkátskáimmal udvarlásomat tenni: de minthogy ez ideig sem készültek-meg, most pedig már Pestről a' Hazámba, Miskólczra induló félen vagyok, nem akarom ezen édes adósságomat magammal el-vinni.

Olly kötelezők voltak a' Méltóságos Úrnak hozzám küldött drága Levelei, hogy ha több okaim nem vólnának-is, azok magok elégségesek lennének, hogy engem az én kedves Hazám további szolgalatjára, 's a' Méltóságos Úr örökös tiszteletére vonjanak. - Szívemből örültem azon, hogy erőtelen munkál­

kodásom kedvet találhatott. Sikere lehetett. Ki-kélt ugyan ama tudós de roszsz szivű Schätzer13 a'mi Vergleichungung ellen ájuló dühötséggel, de hallom (:mert még magam nem érkeztem olvasni) hogy újra emlékezik rolla a' maga Staats Anzeigenden, és ditsőségesen viszsza-vonja 's pofozza magát:

következésképpen igaz lett felőlié az a'mit Consil[iárius] Vay Jósef Úr mondott, „hogy meg-motskolta a' Szamár (:engedelmet kérek hogy igy ki-írom:) Schlötzer a' Vergleichungot". - Már ha valami el-fogna belőllök Erdélyben kelni, legyen a' Méltóságos Urnák a* a kegyessége, hogy vagy B.[áró]

Inczédy György ö N[agy]sága által Serkébe, vagy más lehető módon Miskólczra méltóztasson küldeni, akár az árokat, akár a' Könyvetskéket: mert én már a' nagy világot el hagyván, valamelly homályos helyen igyekszek magamat meg-vonni.

A'mi a' 'Sidók Földéről való Munkámat illeti; az igen régen meg készült, egy Szent Atya tanátslására; mert most ugyan ollyanokban nem törném -már azólta egy kevéssé okosodott-fejemet, a'mint a' Méltóságos Úr igen böltsen meg-jegyzette. Van mindazáltal ollyan-is benne, a'mi nem lészen unalmas az olvasásra, és haB.[áró] Korda 'Sigmondné14 Aszszony ŐN[agy]sága kinyomtattatná, sokan meg-fognák velem edgyütt, ö N[agy]ságának köszönni: mellyre nézve küldöm is, és alázatosan ajánlom ezen ide zárt kisértő Levelemet 's a' Kéz írást-is mellette. A'mellynek ha óhajtott következése lehetne azonnal repíteném az Ajánló-Levelet-is, mihelyt a' kegyes válasz értésemre fogna esni.

Már most a' Diétáról kellene írnom, de ez olly rövid volt, hogy ennek minden Rezultatumjait egy pipa dohány ki-szívása alatt el-fogják a' Méltóságos Urnák az innen haza ment Uraságok beszélni. Én csak ezt jegyzem -meg reá- a'mi minket Kettőnket- tudom: egyaránt különösebben érdekel- hogy a' Magyar Nyelvnek az a'kivánt hajnala, melly szerint az a' Consiliumra-is bé-akart csúszni, kezd vala hasadni; de azt bizony az Ország Birája15 homálya bé-borította: a' Nyelv nagy lelkű szószóllóit mutatják az itt küldő csekély Verseim; a'mellyeket én magam csak személyes a' Méltóságos Ur bets felett való kegyességébe ajánlván, soha meg-nem szűnő tiszteletemmel maradtam a' Méltóságos Úrnak Alázatos Szolgája Szrógh Sámuel.

NB. Csak ugyan olvastam ma a' Staats Anzeigen t16 ott vagyon Nr.66 a' Vergleichung: és már most meg-mutattatik ott is, hogy a' Könyvetskénk nem zenebonás. - De mindég igaz marad az, ha az Anzeigent ollyan Ember irja, a'ki Rabszolgasághoz szokott, és azt se tudja gondolni- annyival inkább

érzeni- hogy mi a' Magyar Szabadság?

OSzK Kt. Quart. Hung. 1994/254-255.

13Schlözer Ágost,, azaz: Schlözer, Ludwig August, (1735-1809) a göttingai egyetem tanára, aki több ízben foglalkozott a magyar nyelvvel, és a magyar történelemmel.

1 4 Korda Zsigmondné, szül. Bánffy Zsuzsa.

1 s Valószínűleg Zichy Károlyról van szó, aki 1788-tól 17954g töltötte be ezt a tisztséget.

1 6 Schlözer által kiadott göttingai lap.

2 Méltóságor Úr,

Igen nagy Érdemű Jóakaró Uram!

Méltóságos Uram! Miskolcz, 3. Aug. 1792.

A' múlt Júniusnak a' végin adtam-által Pesten Sós Márton17 Urnák, két rendbéli Leveleimet 's a' Paléstina leirását, olly kérésem mellett, hogy mind azokat Erdélybe küldeni ne terheltetne: azok között volt a' Méltóságos Úrhoz is egy csekély Levélkém, a'melly el-érte-e általam intézett czélját, nem tudom. Azért, hogy ennek kézhez jutása eránt annál bizonyosabb lehessek, a' Méltós[ágos] Báró Inczédy György18 Ur Levele fedele alá rekesztve ajánlom Eő Nagyságának: ebben ugyan semmi újsággal nem kedveskedhetek, mert erre nézve ez a'mi foldunk feletébb terméketlen, és mostan egyedül csak a' Subsidium,19 's Honorárium felosztásán osztozik öszve-gyüllött Borsod V[árme Jgyénk, maga Gr.fóf] Majláth20 V. Preses és Fó' Ispányunk jelenlétében. Itt ugyan 's egyebütt-ez Országban, tudom azt, hogy többnyire élettel fogják ki tolni a' Fejedelem Szemét; mert mindennemű éhesünk elég van és betstelen, pénzünk pedig kevés: de tudom azt-is, hogy majd még inkább gondolkozik a' Király a' Magyar Termés, Productum, kivihetése felől, ha leszsz vagy 2,3 millió köböl gabonája rakásban. -Újra alkalmatlankodok a, Méltóságos Úrnak Könyvetskéim eránt, kérvén alázatossan, hogy a' meg­

maradtakat, a' Diétán lévó' Magyar Országi Urak által ide küldeni méltóztasson; én is magamat, a' Méltóságos Úr Szolgálatára és igaz tiszteletére holtig le-kötelezvén bets felett való kegyes indulatiba ajánlott már a' Méltóságos Úrnak Alázatos Szolgája

L: OSZK. Kt. Qart. Hung. 1994. 256. S z r Ó g h S á m U d

Méltóságos K. [irályi] Tábla-Bíró Ur, nékem érdemem felett való Drága Jó Uram!

Még a' közelebb múlt Nyáron vala az az utolsó mindaz-által igen, kedves Szerentsém, melly szerint én a' Méltóságos Urnák egy csekély Levelet, és egy Magyar Országi új Könyvet küldhettem. Kézbe adatások feló'l mind addig bizonytalan voltam, a'míg tegnap előtt B.[áró] Inczédy Györgyné, Gróf Vass Ágnes ö N[agy]sága Levelét nem vettem; a'mellyben íratik, hogy a' Méltóságos Urnák szólló Levelemet ugyan csak a' Méltóságos Úr Testvérje kezébe szóigáltatta fen tisztelt Grófné ö Nagysága. így tehát már bizonyos vagyok benne, hogy mind a' Levél, mind a' Könyv a'Méltóságos Úrhoz kerültek: de még-is csak meg vallom, sokkal kedvesebb lett volna előttem, ha a' Méltóságos Úr tulajdon drága Leveléből vehettem vó|na egyenes tudósítást, mind azon utolsó küldöttjeimnek, mind pedig a' Pestről, Orvos Soós Márton Úr eszközlése által, küldött Palesztinámnak vétele vagy nem vétele felől. -Valamelly örömit találja a' Szülő Anya a' maga fájdalommal el-szűlt akármitsodás-Magzatjának látásában: csak-nem hasonló gyönyörűségemre lenne énnékem; ha a' Méltóságos Úr kegyes biztatásá­

hoz képest, gr.[óf] Nemes Juliánná21 ezt éppen Neve Napján irom, az Isten éltesse azt a' jói-tévő Aszszonyságot!:) B.[áró] Korda 'Sigmondné Ö N[agy]sága segedelme által ki nyomtatva szemlélném emiitett csekély Szüleményemet; - alázatossan esedezem tehát a' Méltóságos Úr előtt, méltóztasson engemet egy úri Válaszával meg-örvendeztetni, hogy én-is tudhassam annakutanna magamat mihez alkalmaztatni.

Mostanában egy új Kodrusomat segítette Tanátsos Vay Jósef2 2 Úr világ-eleibe jönni: ebből-is melly örömest udvarolnék a' Méltóságos Urnák, ha küldésének az útját fel találhatnám! Könnyen meg-lehet,

17Soós Márton, erdélyi származású orvostanhallgató, aki cselekvően részt vett az első magyar színtársulat megalakításában; színdarabokat fordított és dolgozott át. Aranka több pesti társával Soós Mártonon keresztül tartotta a kapcsolatot.

1 8 Inczédy György, Inczédy Sámuel és Lészay Anna fia, feleségével, Vass Ágnessel támogatta a művelődési törekvéseket. Inczédy György 1810-ben halt meg, felesége Vass Ágnes 1818-ban.

1 'subsidium - hadiadó

2 °Majláth József, gr. (1752-1821) Helytartótanács tagja, Zemplén megye főispánja

2' Nemes Juliánná, gr. Korda Zsigmondné

2 2 Vay József (1752-1821) a sárospataki kollégium főkurátora, septemvir. (a Hétszemélyes Tábla tagja)

533

/

hogy a' Kodrus, vagy pedig a' Palesztina lészen az én végső közre botsátott Munkám: mert mostani Hivatalom, a' Prokátorság, azt kívánja, hogy a' hozzám folyamodó Familiák ügyeire való ügyeléstől egészszen elfoglaltatva legyek.

-Ha a' Méltóságos Úr igen betses Levelezését továbbra-is érdemelni találnám- a'mellyhez mindazáltal édes reménységgel ketsegtetem magamat-: alázatosan kívánom jelenteni, hogy az én lakásom Borsod V[árme]gyében többire Miskólcz Városában vagyon; a' holott-is óhajtott kegyes hajlandóságiba aján­

lott, leg-igazabb tiszteletem mellett meg-nem szűnök lenni a'Méltóságos Úrnak

Le-kötelezett alázatos Szolgája Szrógh Sámuel

Miskólcz lődik Febr. 1793.

L: OSZK. Kt. Quart. Hung. 1994/257-258.

5 Méltóságos Úr!

A' Méltóságos Úrnak, Báró Kordáné Eő Nagyságával egybe kapcsolt Levelét nagy örömmel vettem, betsben tartottam; mellyre most, véletlen adódván ezen alkalmatosságom, hirtelenséggel egyebet nem

A' Méltóságos Úrnak, Báró Kordáné Eő Nagyságával egybe kapcsolt Levelét nagy örömmel vettem, betsben tartottam; mellyre most, véletlen adódván ezen alkalmatosságom, hirtelenséggel egyebet nem

In document \ Irodalomtörténeti Közlemények (Pldal 89-96)