ARA-1

ArabiaΝelsőΝmegszemélyesítéseΝTraianusΝérmeinΝfigyelhetőΝmeg,ΝamelyekΝRomábanΝésΝegyΝ keletiΝ provinciálisΝ verdébenΝ készültekέΝ AΝ hátlaponΝ állóΝ nőalakΝ jobbΝ kezébenΝ ágat,Ν mígΝ baljábanΝ vesszőkötegetΝ tart,Ν ruházataΝkhitón és himation, lábánál teve található. UtóbbiΝ aΝ legegyértelműbbΝ attribútuma, amely mai napig is a sivatagos területek jelképe.⁵⁵⁵ Problematikusabb azonban az ág és

550 Blanchet 1944, 229; Houghtalin 1996, 85; Seelentag 2004, 431-432.

551 Dawid 2003, 56-57.

552 Kindler 1983, 7.

553 Egy arabiai provinciális Hadrianus-kori veret hátlapjával kapcsolatban felmerült, hogy az Arabia megszemélyesítését ábrázolná. A falkoronát és khitóntΝviselőΝnőiΝbüszt,ΝamelynekΝkarjainΝegy-egyΝgyermekΝül,ΝikonográfiájábanΝmerőbenΝ eltér a korábbi ábrázolásoktól. A darab interpretálása vitatott, mivel az APABIA körirat akár a verde helyére is utalhat.

AΝteljesenΝeltérőΝábrázolásΝinkábbΝarraΝutal,ΝhogyΝaΝhátlaponΝnemΝArabiaΝprovinciaΝmegszemélyesítéseΝtalálható,ΝígyΝ disszertációmban nem foglalkozom vele behatóbban. BMC Arabia 14/1-6; EAA I, 531; Kindler 1983, 102/16; LIMC Arabia 6; Spijkerman 1978, 68-69/1-2; 112-113/10-12; Houghtalin 1996, Arabia 4.

554 Smith 1988, 55-59.

555 Blanchet 1944, 234; Houghtalin 1996, 86-87.

149 aΝvesszőkötegΝmegítéléseέΝUtóbbitΝaΝcommunis opinio J. M. C. Toynbee kutatásai⁵⁵⁶ alapján calami odoratinakΝtartja,ΝamelyetΝidősebbΝPliniusΝArabiábanΝtermőΝnövénynekΝírΝleέ⁵⁵⁷ Sajnos ez a különös növényΝnemΝazonosíthatóΝpontosan,ΝamihezΝazΝérmenΝlévőΝábrázolásΝsemΝvezetΝközelebbέΝArabiaΝ jobbΝ kezébenΝ tartottΝ ágΝ olajágkéntΝ ésΝ ígyΝ aΝ békeΝ szimbólumakéntΝ isΝ értelmezhetőέ⁵⁵⁸ J. M. C.

Toynbee azonban itt is egy lokális termékkel, a α ο szal, vagyis a tömjénnek vagy mirhának felelteti meg, amely a provincia legfontosabb terméke volt.⁵⁵⁹ A teve viszont az arabiai kereskedelem nélkülözhetetlen kelléke volt, amellyel a különleges árucikkeket szállították.⁵⁶⁰ TraianusΝ hátlapjánΝ mindkettőΝ egyesül,Ν tehátΝ egyértelműenΝ aΝ gazdaságiΝ szempontokΝ kerülnekΝ előtérbeέΝ

A teve a római éremverésben már korábban is szerepelt Arabiával kapcsolatban. M.

Aemilius Scaurus Kr. e. 58-ban vert denariusának hátlapja Aretas behódolását ábrázolja (35. kép), amintΝ aΝ térdelőΝ ésΝ ágatΝ nyújtóΝ királyΝ mögöttΝ dromedárΝ láthatóέ⁵⁶¹ A különleges állat tehát már a koraiΝidőkbenΝisΝArabiaΝjelképeΝvoltέΝAΝköztársaságΝkoriΝésΝaΝTraianus-kori érmekben közös a kézben tartott ág, ami a régebbiekenΝaΝbékeΝjelképekéntΝértelmezhetőέ

35. kép: Aretas behódolása (P. Plautius Hypsaeus és M. Aemilius Scaurus Kr.e. 58)

TraianusΝ RomábanΝ vertΝ érmeinekΝ kétΝ variánsaΝ különíthetőΝ el,Ν amelyekΝ csakΝ minimálisanΝ térnek el egymástól. Az ARA-1/1-esnél a teve teljes alakja látszik, míg az ARA-1/2-esnél csak az elsőΝfeleέΝTraianusΝpénzverésétΝBέΝWoytekΝkimerítőΝelemezte,ΝaminekΝköszönhetően,ΝszámosΝfontosΝ észrevételreΝnyíltΝmódέΝAzΝegyikΝilyen,ΝhogyΝazΝelsőΝaltípusΝcsakΝaureus címletben készült 108-110 között. A rövidebb ARA-1/2-esΝ változatΝ előszörΝ 11ίΝ körülΝ aΝ denariira, majd 111-tőlΝ aΝ bronzΝ címletekre került.⁵⁶²

IdőbeliΝváltozásΝaΝköriratoknálΝisΝmegfigyelhetőέΝElőszörΝazΝáltalánosΝCτSΝVΝPΝPΝSΝPΝQΝRΝ OPTIMO PRINC jelent meg az aurein és denariin. Az S P Q R OPTIMO PRINCIPI ARAB

556 Toynbee 1934, 48. A korábbi elméletek összegzése ugyanitt és Blanchet 1944, 231-234; Houghtalin 1996, 87-88; F.

Schmidt-Dick legutóbb azonban fahéjként értelmezte. Schmidt-Dick 2011, I.6.2.06, IV.5.1.02, IV.2.11.

557 IdősebbΝPliniusΝazonbanΝmegjegyzi,ΝhogyΝezΝSyriábanΝisΝnőtt,ΝdeΝlegnagyobbΝkoncentrációja valójában Indiában van.

Nat. Hist. 12, 104.

558 Houghtalin 1996, 88.

559 Toynbee 1934, 48-49; Blanchet 1944, 234-235; Strabón 16, 778, Plin. Nat. Hist. 6, 104; 6, 154. vesd össze Naster 1983, 164.

560 Blanchet 1944, 234; Houghtalin 1996, 88.

561 RRC 422. Kr.e. 55-ben egy másik érme is ezt a hátlapot másolja. RRC 431. Lásd még Seelentag 2004, 431-432.

562 MIR 14, 125-126, 133, 144. o.

150 ADQVISIT körirat csak 111-ben jelenik meg, amikor Arabia megszemélyesítése a bronzokra is átkerül.⁵⁶³ Ezt követi az ADQVIS, majd 112-113-tól ADQ alakok fokozatos rövidülése. Legutóbbi nem marad pusztán a bronz címletek kiváltsága, hanem a denariin is megtalálható.⁵⁶⁴ A címletek sokaságaΝ jólΝ jelzi,Ν hogyΝ ArabiaΝ elfoglalásánakΝ hírétΝ igyekeztekΝ eljuttatniΝ aΝ különbözőΝ emberekΝ tömegéhez.

Nagyon érdekes az adquista megfogalmazás, amellyel az éremverésben más esetben nem találkozunk. EzΝfeltehetőenΝaΝterületΝbékésebbΝbekebelezéséreΝutalέ⁵⁶⁵ TraianusΝvalószínűlegΝezértΝ nemΝ isΝ vetteΝ felΝ azΝ ArabicusΝ nevet,Ν ahogyΝ aztΝ későbbΝ SeptimiusΝ SeverusΝ vagyΝ CaracallaΝ tetteέΝΝ ArabiaΝ elfoglalásánakΝ körülményeiΝ tisztázatlanok,Ν deΝ feltehetőenΝ aΝ rómaiΝ foglalás után sem változtak lényegesen. A rómaiak elfogadták a helyi pénzt, és a saját monetáris rendszerükbe illesztették.⁵⁶⁶

Traianus római érmeit vették alapul a görög köriratos ezüstök, amelyeket arabiai provinciális verdében,Ν feltehetőenΝ BosrábanΝ állítottakΝ előέ⁵⁶⁷ Ezek minden kétséget kizáróan a központiakat másolva,Ν azokkalΝ nagyjábólΝ egyΝ időbenΝ készültekέΝAΝ helyiΝ pénzekΝ közöttΝ viszontΝ csakΝ aΝ későbbiΝ ARA-1/2-es variáns található meg, tehát csak Kr. u. 110-11ŐΝ közöttΝ vertékΝ őketέ⁵⁶⁸ Az azonos ikonográfia mellett azonban a latin és görög köriratos pénzeknek stílusa is nagyon hasonlít.

Felmerül a kérdés, hogy nem Romában verték-eΝ mindkettőt,Ν utóbbitΝ célzottanΝ provinciálisΝ használatra.⁵⁶⁹ A tevét és Arabiát ábrázoló görög köriratos pénzek közép-keletiΝ lelőhelyekenΝ fordulnakΝ előέ⁵⁷⁰ HasonlóΝ voltΝ megfigyelhetőΝ aΝ cappadociaiΝ CaesareáhozΝ soroltΝ szinténΝ ezüstΝ címleteknélΝ aΝ IudaeaΝ perszonifikációitΝ megjelenítőΝ hátlapokon,Ν amitΝ anyagvizsgálatokΝ isΝ igazoltak.⁵⁷¹

Érdekes elgondolkodni azon, hogy Arabia elfoglalását miért csak évekkelΝkésőbbΝkezdtékΝelΝ érmeken propagálni. Nem szabad megfeledkezni, hogy Traianus ekkor épp a dák hadszíntéren tartózkodott,Ν ésΝ aΝ területΝ véglegesΝ alávetésénΝ fáradozottέΝ EztΝ követőenΝ viszontΝ elsősorbanΝ DaciaΝ legyőzésénekΝésΝsajátΝteljesítményénekΝünneplésére fektetett nagy hangsúlyt. Arabia nem volt ehhez aΝgrandiózusΝteljesítményhezΝmérhető,ΝígyΝazΝaΝbirodalmiΝéremverésbenΝcsakΝkésőbbΝkapottΝhelyetέ

563 MIR 14, 135. o.

564 MIR 14, 396, 436[H], 144. o.

565 Blanchet 1944, 230; Houghtalin 1996, 85-86; Dawid 2003, 57; RIC II 239. o. Az acquiere ige azonban nem zárja ki aΝkatonaiΝerőΝalkalmazásátέΝσasterΝ1λκ3,Ν1θη-167.

566 Dawid 2003, 57.

567 Kindler 1983, 8, 95-96; Naster 1983, 168-169. Korábban W. Wroth és E. A. Sydenham az érmeket cappadociai ceasareaiΝverdébőlΝszármazónakΝtartottaέΝBεCΝCappdociaΝηŐήηκ-63; Sydenham 1933, 7. o; Negev 1971, 116-117. Bosra vagyΝPetraΝelsőbbségérőlΝbővebbenΝlásd Kindler 1983, 25-26; Metcalf 1975, 102.

568 A kezdeti dátum az ARA-1/2-esΝvariánsΝmegjelenése,ΝmígΝaΝvégsőΝdátumotΝaΝgörögΝköriratbanΝtalálhatóΝtribunicia potestas számok adják. MIR 14, 125-126, 133, 144. o; Kindler 1981, 95-96; Naster 1983, 167-168.

569 Buthcer-Ponting 1995, 63-64.

570 Metcalf 1975, 93-95.

571 Butcher-Ponting 1995, 69-74.

151 VIII.2. ARA-2

ArabiaΝfeltűnikΝHadrianusΝrestitutor érmén is, ahol kezében odori calamatitΝtart,ΝelőtteΝteve protoméjaΝláthatóέΝAΝhátlapΝegyértelműenΝaΝTraianusΝféleΝveretetΝ(ARA-1) másolja. A helyreállítás részben az utak építését jelöli, amit már a bekebelezés után megkezdtek.⁵⁷² Szintén fontos esemény volt, hogy Petra városa felvehette Hadrianus nevét, amire talán a császári látogatáskor kapott engedélyt.⁵⁷³ArabiaΝmegszemélyesítéseΝHadrianusΝérmeinΝtalánΝazΝelődeΝirántiΝtiszteletből,ΝvagyΝazΝ új provincia stabilizálása végett jelent meg.