Amadé László életrajzát Négyesy László írta meg ezelőtt egy ember
öltövei.1 Iskoláztatásáról annyit tud, mint Toldy Ferencz.3 Amadé tanulmá
nyait részint a jezsuiták nagyszombati egyetemén végezte, hol 1722-ben egy latin vitabeszédet mondott el nagy hatással, részint pedig Gráczban, a hol 1725-ben a filozófia doktorává avatták. Iskolázásának adatait azóta a Véghely
hagyatékból megszerezte Vértesy Jenő.3 Azonban szerinte is Amadé Antal
«rajta volt, miszerint ember legyen a fiából. Nagyszombatba küldte tanulni a jezstiítákhoz, majd Gráczba.» Pedig nem ismeretlen, hogy Amadé László Győrött járt iskolába a jezsuitákhoz. Már Acsay Ferencz közölte A győri katli. főgimnázium története ez., Győrött, 1901-ben megjelent munkájában (143. 1.); de jóllehet «a gimnázium nevesebb tanítványai» között említi Amadé nevét, a tudományos világ figyelmét ez az adat elkerülte. Csak Jablonkay Gábor említi Taxonyi János élete és erkölcstanító példatára ez.
könyvében, hogy Taxonyi idejében Amadé az iskola tanítványai között volt.
A Catalogus Discipuloruni Jaurinensis Gymnasii Societatis Jesu
"9—1738,* adatai a következők:
1 Amadé László versei. (Olcsó Könyvtár) Budapest, 1892. Bevezetés.
3 A magvar költészet kézikönyve, Budapest, 1876.3 I. 315.
3 Adatok' Amadé László életéhez. IK. 1902. 77. 1.
4 Boros Alán győri főgimn, igazgató volt szíves rendelkezésemre bocsátani.
Taxoni. A grammatisták és a következő évben a syntaxisták tanára M. Carolus
Streutt-A Grammatistae között nagyobb betűkkel: Ladislaus Streutt-Amadé L. B. Jaurinensis.
1718. A Syntaxistae között Ladislaus L. B. Amadé Jauf in.
1719. Reetor: Andreas Madocsáni. Praefectus inferiorum: R. P. Joannes Taxoni. A syntaxisták tanára Paulus Libeniczki.
A Syntaxistae között nagyobb betűkkel Ladislaus L. B. Amadé Jaurin.
1720. Reetor: R. P. Andreas Madocsányi et Praefectus Altiorum.
Praefectus sebolarum inferiorum P. Emericus Mindszenti.
(Prof.) Poeseos : M. Franciscus Oszalics. (1721-ben a rhetorok tanára).
A Poétae között Ladislaus L. B. Ámade Jaurin.
1721. A Bhetores között Ladislaus L. B. Amadé, aUvit.
Ezeket az adatokat még meg kell toldanunk a következő tudnivalókkal.
1709—15. nincsen meg a tanulók névsora; 1716-ból pedig a principisták és parvisták névsora hiányzik. Föltehető, hogy ha már declinistának nem, de parvisla minornak 1714-ben idekerült költőnk; 1715-ben parvista major és 1716-ban szinte bizonyosan a győri jezsuita gimnáziumban principista volt. Sőt a neve mellé írt Jaurinensis arra vall, hogy a család ebben az időben Győrött lakott is; ez annál valóbbszinü, mert Amadé Antalnak Györmegyében is voltak birtokai. (Egyik rokonát, Leonardus Amadét 1669-ben mint syntaxistát Bősiensis-nek, 1671-ben mint rhetort de Vár-kony-nak írja a Catalogus. Költőnk korán elhunyt testvérbátyja, Péter 1704-ben principistaGyörött, ugyanakkor a poéták osztályában van egy János.)
Az iskolaév ebben az időben novemberben kezdődött. Amadé László 1721—22-ben még beiratkozott, de az iskolai év folyamán távozott (abivit).
Úgylehet, ekkor költözött atyja Bősre, Pozsonymegyébe, a hova közelebb volt a nagyszombati jezsuita iskola. Pedig ekkor már gimnáziumi tanul
mányai végén volt. Hogy az iskolai évet Nagyszombatban fejezte be, azt eddig is tudtuk: 1722-ben mondja el nagyhatású vitabeszédét (Vidor in proelio S- Ivo). Úgy látszik, az évzáró vizsgán folyt le a vita.
A lírikus Amadé László tanulóévei tehát, mint Kisfaludy Sándoréi is, Győrhöz fűződnek. Még érdekesebb találkozás, hogy költészetük is egy győri, diákkori, névnapi köszöntő verssel kezdődik. Hogy Amadé verse is1 Győrött kelt (1720 márcz.), azt a föntiek bizonyítják.
GÁLOS REZSŐ.
1 L. Vértesy Jenő id. közlését, 79. 1.
ADATTAR
gazdag ember, király, kalmár vagy fuvaros bajba jut, eltéved az úton vagy a vadászaton. Segítségére az Ördög jelenik meg vagy esetleg valamely torzalak, törpe, sündisznó, kígyókirály stb. De ez jutáimul megígérteti, hogy a gazdag ember neki adja azt a legdrágább kincsét, amelyről nem tud, vagy azt a fiát, akit nem ismer. Ez nem más, mint az apa távol*
létében született gyermek. Arany szerint épen. így születik Csaba is Etele távollétében. A magyar népmesék között ez a motívum föllelhető ; Gaal 'György magyar népmesegyüjteménye: II. 214. 1., III. 234. 1. Erdélyi János:
Népdalok és mondák: III. 219, 319, 329. 1. Merényi László: Dunamelléki eredeti népmesék: II. 51, 129. 1. Arany úgy látszik Erdélyinél ismerte meg ezt a motívumot — V. ö. Arany : Csaba királyfi II. dolgozat: A meny
asszony ébredése ez. ének 22—24. versszak, továbbá Utolsó dolgozat I.
•ének (A jóslat).
2. Buda mint idősebb testvér. Arany a BH. jegyzeteiben maga mondja, hogy Budát Thierry Amadé tekintélye alapján vette idősebb testvérnek.
A Nibelung-ének Blödelje ugyan fiatalabb, de ezzel szemben Thierry «nem tudom, mi forrás után» Attilát tartja ifjabbnak. E forrást ma megjelölhetjük:
Calanus Dalmata az egyetlen író, a ki Budát tartja idősebb testvérnek (III. c), különben minden alap nélkül. A fÖIületes Thierry — úgy látszik — nem tudta, hogy megbízhatatlan humanista íróval van dolga, s azt hitte, hogy -ez ősi magyar hagyomány.
3. Mikolt szülőhona. Arany szerint (Első dolgozat I. ének 44. vsz.) Attila Mikolttal «kézfogóját lakja tenger szigetében». Ugyanis Rómából
. . . visszajövet, Adria szigetjén Szemeit a bájos Mikoltára vetvén,
Özvegy üres szíve megeléglé gyászát. (51. vsz.) A második dolgozatban (A menyasszony ébredése ez. énekben) Mikolt maga említi családi viszonyait. Xirály-atyja lakában nevelkedett, két nő
vérével, Mirhával és Leiével, a «tenger zöld szigetén». A Lele név talán
•d Leila magyarosítása, Arany Byron The Qiaur czimü költeményéből kölcsönözhette.1 A Mirha név is Byronhoz vezet: Mirrha a Byron Sardana-jpalus ez. tragédiájának hősnője, ki Sardanapalust épen úgy követi a halotti
máglyára, mint Mikolt Aranynál Attilát. Arany a Sardanapalust ismerte, söt égy fél félvonást le is fordított is belőle. (L. Bevezetés XVI. 1. Arany János Hátrahagyott müveinek I. kötetében.) A mi pedig a «tenger zöld szigetét»
illeti, az Őszszel ez. költemény 3. szakát juttatja eszünkbe:
1 . Ott kéken a Zeusz lakta domb' \ , Itt zölden a nyájas s z i g e t . . .
Mindezek alapján 1917-ben azt a nézetet koczkáztattam meg, hogy Aranynak, mikor Mikolt hónáról szólott, minden határozott képzet nélkül a Byrontól annyira szeretett görög Archipelagos képe lebegett szemei előtt, s ez irányította önkénytelenül képzetét. A Byron-reminiscentiák kétségtelenek,
1 A Jjeila nevet megtalálhatta Arany közelebb is.: Vörösmarty.Szilágyi és Hajmásijéban.Szerk. • •<
de magának a szigetnek eredete más. Podhraezky a Budai Krónika ki
adásában (29. 1.) említi jegyzetben, hogy Pliniusnál szerepéi egy Bráctüt nevű sziget az illyr tengerpart mellett, így tehát Etele Itáliába menet vagy onnan jövet jegyezhette el Mikoltot. (Ez a sziget a mai Brazza, Spalato*
mellet.) Innen vette tehát Arany a tenger szigetében tartott kézfogót.
- — — — GREXA GYÜLA.