VII. FEJEZET ADATKEZELÉS
4. Az alrendszer jellemzői 1. Bevezetés
A 2001/16/EK irányelv tárgyát képező hagyományos transzeurópai vasúti rendszer, amelynek része a járművek alrendszere, olyan integrált rendszer, amelynek egységességét igazolni kell. Ezt az egységességet különösen az alrendszer műszaki előírásai, a felsőbb szintű rendszerhez való kapcsolódási pontjai és az üzemeltetési és karbantartási szabályok szempontjából kell ellenőrizni.
Figyelembe véve az összes alkalmazandó alapvető követelményt, ebben a 4. fejezetben található a járművek alrendszerének jellemzése a járművek által kibocsátott zaj szempontjából.
Ez az ÁME az új járművekre, illetve – ha azt a 7.2. fejezet rendelkezései előírják – a felújított vagy korszerűsített járművekre vonatkozik.
A jelen ÁME 4.2. részét csak akkor kell alkalmazni, ha a járműveket a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (1) vagy (3) bekezdésével összhangban helyezik üzembe.
4.2. Az alrendszer működési és műszaki előírásai
A 3. fejezetben ismertetett alapvető követelmények fényében a járművek alrendszerének a járművek által kibocsátott zajjal kapcsolatos működési és műszaki előírásai az alábbiak:
- állási zaj (4.2.1.2. és 4.2.2.2. alapparaméter), - indulási zaj (4.2.2.3. alapparaméter),
- elhaladási zaj (4.2.1.1. és 4.2.2.4. alapparaméter),
- a mozdonyok, többrészes egységek és motorkocsik vezetőfülkéjének belső zaja (4.2.3.
alapparaméter)
Az infrastruktúra karbantartására használt gépeket mozdonyoknak kell tekinteni az áthelyezési út során, de működés közben nem kell megfelelniük ennek az ÁME-nek.
4.2.1. Az áruszállító kocsik által kibocsátott zaj
Az áruszállító kocsik által kibocsátott zaj elhaladási és állási zajra oszlik.
Az áruszállító kocsik elhaladási zaját nagymértékben befolyásolja azok gördülési zaja (a kerék és a sín érintkezési zaja), ami a sebesség függvénye.
Magát a gördülési zajt a kerék és a sín együttes egyenetlensége, valamint a sín és a kerékpár dinamikus viselkedése okozza.
Az elhaladási zaj jellemzésére kiválasztott paraméterek az alábbiak:
- a hangnyomás szintje a meghatározott mérési mód szerint, - a mikrofon pozíciója,
- a kocsi sebessége, - a sín egyenetlensége,
- a vágány dinamikus és sugárzási viselkedése.
Az áruszállító kocsik állási zaját csak akkor kell figyelembe venni, ha a kocsit olyan kiegészítő berendezésekkel szerelték fel, mint például motorok, áramfejlesztők, hűtőrendszerek. Ez leginkább a hűtőkocsikra érvényes.
Az állási zaj jellemzésére kiválasztott paraméterek az alábbiak:
- a hangnyomás szintje a meghatározott mérési mód és mikrofonpozíció szerint, - üzemi feltételek.
4.2.1.1. Az elhaladási zaj határértékei
Az elhaladási zaj meghatározására az egyenértékű A-hangnyomásszint LpAeq, T szolgál, amelyet az elhaladás ideje alatt a vágány középvonalától 7,5 m távolságra, a vágány felső síkja fölött pedig 1,2 m magasan mérnek. A méréseket a MSZ EN ISO 3095 szabvány szerint végzik kivéve, ha a referenciavágány megfelel az A1.4. mellékletben megállapított követelményeknek.
A referenciavágányt megkülönböztetés nélküli módon teszik hozzáférhetővé.
Az áruszállító kocsik elhaladási zajának a fent megállapított feltételek szerinti LpAeq, T határértékeit az 1. táblázat tartalmazza.
1. táblázat
Az "apl" érték a tengelyek számának és az ütközők közötti hosszúság hányadosa.
A vonat elhaladási zaját 80 km/h és a maximális, de 190 km/h-nál kisebb sebesség mellett mérik.
A 80 km/h mellett mért érték és a legnagyobb sebességen mért, de az LpAeq, T (80 km/h) = LpAeq, T
(v)-30 × log(v/80 km/h) egyenlettel 80 km/h-ra vonatkoztatott érték közül a nagyobbat kell összehasonlítani a határértékekkel (lásd: 1. táblázat). A MSZ EN ISO/IEC 3095 szabványban említett többi sebességet nem kell figyelembe venni.
4.2.1.2. Az állási zaj határértékei
Az állási zaj meghatározására az egyenértékű A-hangnyomásszint LpAeq, T szolgál a MSZ EN ISO 3095 szabvány 7.5. fejezetével összhangban, az A. mellékletben meghatározott eltérésekkel. Az áruszállító kocsik állási zajának a vágány középvonalától 7,5 m távolságra, a vágány felső síkja fölött pedig 1,2 m magasságban mért határértékeit az 1. táblázat adja meg. A hangnyomás szintjét az LpAeq, T jelzi.
2. táblázat
Az állási zaj esetében meghatározott érték az ÁME A. melléklet 1.1. pontjában meghatározott mérési pontokban mért összes érték energiaátlaga.
4.2.2. A mozdonyok, többrészes egységek és személykocsik által kibocsátott zaj 4.2.2.1. Bevezetés
A mozdonyok, többrészes egységek és személykocsik által kibocsátott zaj állási, indulási és elhaladási zajra oszlik. A vezetőfülkén belüli zajt is figyelembe kell venni.
Az állási zajt nagymértékben befolyásolják a kiegészítők, mint például hűtőrendszerek, légkondicionálók és kompresszorok.
Az indulási zaj a vontatási részegységek, mint például dízelmotorok és hűtőventilátorok, a kiegészítők és néha a kerékcsúszás által keltett zajból tevődik össze.
Az elhaladási zajt nagymértékben befolyásolja a kerék és a sín kölcsönhatásából eredő gördülési zaj, amely a sebesség függvénye.
Magát a gördülési zajt a kerék és a sín együttes egyenetlensége, valamint a sín és a kerékpár dinamikus viselkedése okozza.
Alacsonyabb sebességen a kiegészítők és a vontató-berendezések zaja is jelentős.
A kibocsátott zaj szintjét a következők jellemzik:
- a hangnyomás szintje a meghatározott mérési mód szerint, - a mikrofon pozíciója,
- a jármű sebessége, - a sín egyenetlensége,
- a vágány dinamikus és sugárzási viselkedése.
Az állási zaj jellemzésére kiválasztott paraméterek az alábbiak:
- a hangnyomás szintje a meghatározott mérési mód és mikrofonpozíció szerint, - üzemi feltételek.
A többrészes egységek vagy megosztott hajtású, vagy egy vagy több célorientált motorkocsiból és kocsiból álló fix szerelvények. Az elektromos hajtású többrészes egységek rövidítése "EMU", a dízelhajtásúaké pedig "DMU". Ebben az ÁME-ben a "dízel" és a "dízelmotor" a vontatásra használt belsőégésű motor minden formáját jelenti. A két mozdonyból és kocsikból álló fix formációjú szerelvények nem tekinthetők többrészes egységnek, ha a mozdony más vonatszerelvényben is használható.
4.2.2.2. Az állási zaj határértékei
Az állási zaj határértékeit a vágány középvonalától 7,5 m távolságra, a vágány felső síkja fölött pedig 1,2 m magasságban határozzák meg. A mérési feltételeket a MSZ EN ISO 3095 szabvány határozza meg az A. mellékletben meghatározott eltérésekkel. A hangnyomás szintjét az LpAeq, T
jelzi. A járművek zajkibocsátásának a fent említett feltételek melletti határértékeit a 3. táblázat adja meg.
3. táblázat
Az állási zaj esetében meghatározott érték az ÁME A. melléklet 1.1. pontjában meghatározott mérési pontokban mért összes érték energiaátlaga.
4.2.2.3. Az indulási zaj határértékei
Az indulási zaj határértékeit a vágány középvonalától 7,5 m távolságra, a vágány felső síkja fölött pedig 1,2 m magasan határozzák meg. A mérési feltételeket a MSZ EN ISO 3095 szabvány határozza meg az A. melléklet 1.2. részében meghatározott eltérésekkel. A hangnyomás szintjét az LpAFmax jelzi. A járművek indulási zajának a fent megállapított feltételek melletti határértékeit a 4. táblázat adja meg.
4. táblázat
4.2.2.4. Az elhaladási zaj határértékei
Az elhaladási zaj határértékeit a vágány középvonalától 7,5 m távolságra, a vágány felső síkja fölött pedig 1,2 m magasságban határozzák meg a jármű 80 km/h sebessége mellett. A folyamatos zajszint meghatározására az egyenértékű A-hangnyomásszint LpAeq, T szolgál.
A méréseket a MSZ EN ISO 3095 szabvánnyal összhangban végzik az A. melléklet A1.3. és A1.4.
részében meghatározott eltérésekkel. A referenciavágányt megkülönböztetés nélküli módon teszik hozzáférhetővé.
A vonat elhaladási zaját 80 km/h és a maximális, de 190 km/h-nál kisebb sebesség mellett mérik.
A MSZ EN ISO 3095 szabványban említett többi sebességet nem kell figyelembe venni. A 80 km/h mellett mért érték és a legnagyobb sebességen mért, de az alábbi egyenlettel 80 km/h-ra vonatkoztatott érték közül a nagyobbat kell összehasonlítani a határértékekkel (lásd:
5. táblázat):
LpAeq, T (80 km/h) = LpAeq, T (v)-30*log (v/80 km/h)
A villany- és dízelmozdonyok, EMU-k, DMU-k és személykocsik zajkibocsátásának fent megállapított feltételek melletti határértékeit az 5. táblázat tartalmazza.
5. táblázat
4.2.3. A mozdonyok, többrészes egységek és motorkocsik vezetőfülkéjének belső zaja
A személykocsik belső zaját nem tekintik alapparaméternek. A vezetőfülkén belüli zajszint azonban fontos tényező. A vezetőfülkén belüli zajt a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani a zaj forrásnál való korlátozásával és további megfelelő intézkedésekkel (hangszigeteléssel, hangelnyeléssel). A határértékeket a 6. táblázat adja meg.
6. táblázat
A méréseket az alábbi körülmények között végzik:
- az ajtóknak és az ablakoknak csukva kell lenniük,
- a vontatott tehernek a megengedett legnagyobb teher kétharmadának kell lennie.
A legnagyobb sebesség mellett végzett mérések esetében a mikrofont a vezető fülének magasságába kell helyezni (ülő helyzetben) az elülső ablaktábláktól a fülke hátsó fala felé kinyúló vízszintes sík középpontjában.
A kürt hangnyomásának méréséhez 8 db mikrofont helyeznek el egyenletes közönként a járművezető fejének pozíciója körül (ülő helyzetben) egy 25 cm sugarú körben egy vízszintes síkon. A nyolc érték számtani átlagát vetik össze a határértékkel.
Ez a táblázat a vezetőfülkére vonatkozik. Mindenesetre a vasúti társaságoknak és a személyzetüknek alkalmazniuk kell a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2003.
február 6-i 2003/10/EK európai parlamenti irányelvet, illetve a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005.
(XII. 22.) EüM rendelet vonatkozó rendelkezéseit de az annak való megfelelés nem érinti a vezetőfülkével rendelkező járművek EK-hitelesítését.
4.3. A kapcsolódási pontok működési és műszaki előírásai 4.3.1. Hagyományos vasúti járművek alrendszer
Az áruszállító kocsik által kibocsátott zaj ezen ÁME-ben foglalt határértékeit tervezési paraméterként veszik figyelembe a hagyományos vasúti járművek ÁME-jének 4.2.4. (Fékezés) fejezetében és az alrendszer jóváhagyásának részeként a 6.2. fejezetében (Hagyományos vasúti áruszállító kocsik alrendszer).
4.3.2. Mozdonyok, többrészes egységek és személykocsik alrendszer
Ezek az ÁME-k még nem léteznek. A mozdonyok, többrészes egységek és személykocsik által kibocsátott zaj tekintetében azok konstrukciójának meg kell felelnie az ezen ÁME-k 4. fejezetében (Az alrendszer jellemzése) meghatározott határértékeknek.
4.4. Üzemeltetési szabályok
A 3. fejezet alapvető követelményeinek fényében nincsenek a járművek alrendszerre vonatkozó konkrét üzemeltetési szabályok a járművek által kibocsátott zaj vonatkozásában.
4.5. Karbantartási szabályok
- kerék-sín érintkezési paraméterek (kerékprofil), - kerékhibák (laposságok, egyenetlenségek).
Lásd a Hagyományos vasúti járművek ÁME 4.2.8. fejezetében meghatározott karbantartási dokumentációt.
4.6. Szakmai képesítések
Nincsenek további követelmények a szakmai képesítésekről szóló európai jogszabályokkal összeegyeztethető meglévő európai és nemzeti jogszabályok terén.
4.7. Egészségvédelmi és biztonsági feltételek
A vezetőfülkék belső zajszintjének jelenlegi határértékei megfelelnek a 2003/10/EK irányelv (tizenhetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) 3. cikkében megállapított alacsonyabb beavatkozási expozíciós határértékeknek
- a csúcsértékek tekintetében,
- és általában a normál üzemi körülmények közötti átlagértékek tekintetében.
4.8. Infrastruktúra- és járműnyilvántartás 4.8.1. Infrastruktúra-nyilvántartás Nem vonatkozik erre az ÁME-re.
4.8.2. Járműnyilvántartás
A járművek által kibocsátott zaj vonatkozásában az alábbi információkat kell szerepeltetni a járműnyilvántartásban:
- elhaladási zaj (4.2.1.1. és 4.2.2.4. alapparaméter), - állási zaj (4.2.1.2. és 4.2.2.2. alapparaméter), - indulási zaj (4.2.2.3. alapparaméter), - a vezetőfülke belső zaja.
5. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek