HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI
• • •
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3025/2015. (II. 9.) AB HATÁROZATA
bírói kezdeményezés elutasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a kö-vetkező
h a t á r o z a t o t:
1. Az Alkotmánybíróság a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdés a) pontja „jellegét a jogviszony meg-szüntetésekor minősítő határozattal megállapították” szövegrész alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése vonatkozásában elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdés a) pontja „jellegét a jogviszony meg-szüntetésekor minősítő határozattal megállapították” szövegrész alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdése vonatkozásában visszauta-sítja.
I n d o k o l á s I.
[1] 1. Az indítványozó, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, az előtte 17.M.2154/2014. számon folyamatban lévő per tárgyalásának felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-a alapján fordult az Alkotmánybírósághoz és a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a to-vábbiakban: Knymt.) 5. § (3) bekezdés a) pontja „jellegét a jogviszony megszüntetésekor minősítő határozattal megállapították” szövegrész alaptörvény-ellenességének megállapítását, valamint az Alkotmánybíróság eljárá-sára okot adó ügyben történő alkalmazásának kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól.
[2] 2. Az indítvány alapjául szolgáló közigazgatási ügy lényegét az eljáró bíró az alábbiak szerint összegezte. A per felperese – ő indítványozta a bírói kezdeményezést – 1995-től a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végre-hajtási Intézetben működő Akciócsoport tagja, majd vezetője volt. Feladatait a fegyveres szervek hivatásos ál-lományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) rendelkezései alapján hivatásos állományban látta el, majd egészségi állapotának megromlása miatt 2005-ben kezdeményez-te alkalmasságának felülvizsgálatát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézeté-nél. A fegyveres szervek felülvizsgáló bizottsága (a továbbiakban: FÜV bizottság) 2005. november 9-én kelt elsőfokú határozatával a felperes 40%-os munkaképesség csökkenését állapította meg, és hivatásos szolgálatra alkalmatlannak minősítette. A felülvizsgálat során az egészségkárosodáshoz vezető balesetek, betegségek szol-gálati kötelmekkel összefüggő jellegét nem vizsgálták, az összefüggés tárgyában minősítő határozatot nem hoztak. A minősítés alapján a felperest szolgálati nyugállományba helyezték.
[3] A felperes az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassá-gáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmassáalkalmassá-gáról, a szolgálat-, illetve keresőkép-telenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2012. január 1-jétől hatályos 38/A. §-a alapján kérelmezte az al-kalmatlanság megállapítását megalapozó balesetei, betegségei szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását. A Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek első fokon eljárt FÜV bizottsága 2012. június 13-án kelt határozatával azt állapította meg, hogy a felperes alkalmatlanságát megalapozó baleset, betegség a „szol-gálati kötelmekkel nem összefüggő”. A felperes fellebbezése folytán másodfokon eljárt FÜV bizottság az első-fokú határozatot helybenhagyta.
[4] A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozatával a felperes szolgálati nyugdíjának a 2012. január 1-jén hatályba lépett Knymt. 5. § (2) bekezdése szerinti mértékkel csökkentett összegben, szolgálati járandóságként történő továbbfolyósításáról rendelkezett. A felperes a határozat ellen fellebbezéssel élt, az Országos Nyugdíjbiztosítá-si Főigazgatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A jogerős határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a felperes egészségi állapotának a peres eljárásban történő felülvizsgálatát kérte annak érdekében, hogy megállapítást nyerjen, hivatásos szolgálatra alkalmatlanságát szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, betegsége okozta. Ezen per tárgyalásának felfüggesztése mellett kezdeményezte az eljáró bíró az Alkotmánybí-róság eljárását.
[5] 3. Az indítványozó bíró szerint a támadott jogszabályi rendelkezés elsősorban az Alaptörvény XV. cikk (1) be-kezdésének első mondatába, másodsorban (2) bekezdésébe ütközik, továbbá ellentétes az Alaptörvény XXVIII.cikk (7) bekezdésével. Az indítványozó a Rendelet 38/A. § (1), (3), (7)–(8) bekezdései, 47. § (1) bekezdése, 48. §-a, illetve 49. § (2) bekezdése alapján azt sérelmezi, hogy a Rendelet szerint a másodfokon hozott FÜV határozat ellen annak ellenére nincs helye további jogorvoslatnak, hogy a FÜV határozatokra alapított eljárá-sokban az alkalmassági felülvizsgálat eredménye érinti a felülvizsgálat alá vont személy jogát vagy jogos érde-két. A rendeleti szabályozás alaptörvény-ellenességét illetően hivatkozott az indítványozó arra is, hogy a Hszt.
az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét mi-nősítő határozat bírósági felülvizsgálatát lehetővé teszi. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés olyan minősítő határozattól teszi függővé a szolgálati nyugdíj folyósítását, amely hatá-rozat ellen a jogorvoslati jog korlátozása már önmagában alaptörvény-ellenesnek minősül. Az indítványozó szerint a minősítő határozatnak, mint feltételnek a támadott jogszabályi rendelkezés szövegébe történő beikta-tásával a törvényalkotó aránytalan mértékben és indokolatlanul korlátozta a jogorvoslathoz való jogot.
II.
[6] 1. Az Alaptörvénynek az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.”
„XV. cikk (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”
„XXVIII. cikk (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”
[7] 2. A Knymt.-nek az indítvánnyal támadott rendelkezése:
„5. § (3) A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha
a) a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkal-matlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor minősítő határozattal megállapították,”
[8] 3. A Rendeletnek az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„38/A. § (1) A hivatásos állomány FÜV határozatban megállapított egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, amennyiben a jogviszony megszünteté-sekor a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérelmezheti az alkalmatlanság megállapítá-sát megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítámegállapítá-sát.
(2) A kérelmet a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálai hely vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A ké-relemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a minősítő határozatot.
(3) Az illetékes rendvédelmi szerv vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei, valamint az érintett személy teljes egészségügyi dokumentációja, így különösen egészségügyi törzskönyv, FÜV határozat, orvosszakértői bizottság szakvéleménye, kórházi zárójelentés, szak-orvosi vizsgálati eredmény FÜV bizottsághoz történő továbbítására.
(4) A FÜV bizottság a megküldött dokumentáció alapján a következő döntéseket hozhatja:
a) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő”, b) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő”.
(5) A FÜV bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül, jogorvoslati kérelem benyújtása esetén 60 napon belül meghozza a határozatot.
(6) A 22. melléklet és a 23. melléklet szerinti határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek, az alapellátó orvosnak és a rendvédelmi szerv vezetőjének.
(7) Az I. fokú FÜV bizottság véleménye ellen a kérelmet benyújtó személy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a II. fokú FÜV bizottsághoz címzett, az I. fokú FÜV bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet.
(8) A II. fokú FÜV bizottság az I. fokú FÜV bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A II. fokú FÜV bizottság véleménye ellen nincs helye fellebbezésnek.”
[9] 4. A Hszt. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„180. § (1) A hivatásos állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni.
(2) A hivatásos állomány tagjának haláláról, 1 napot meghaladó szolgálatképtelenséget okozó balesetéről vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós szolgálatképtelenség-gel jár, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az állományilletékes parancsnok köteles gon-doskodni.
(3) A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által kijelölt szerv indo-kolt határozatban dönt (minősítő határozat).
(4) A minősítő határozatot írásba kell foglalni, és azt a hivatásos állomány tagja – halála esetén közeli hozzátar-tozója – részére meg kell küldeni.
(5) A minősítő határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezésnek van he-lye. A miniszter döntése ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.
(6) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja esetében az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minősítő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.”
III.
[10] Az indítványnak a jogorvoslathoz való jog sérelmére alapított eleme nem megalapozott.
[11] 1. Az Alkotmánybíróság elöljáróban rögzíti, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jog-orvoslathoz való jog sérelmére alapított indítványi elem érdemi vizsgálatát a támadott jogszabályi rendelkezés és az indítványozó érvelése közötti összefüggés feltárása tette szükségessé.
[12] A vizsgált rendelkezés szabályozási környezetének lényege, hogy a Knymt. 2012. január 1-jétől megszüntette a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat, ezzel egyidejűleg átalakította azokat korhatár előtti ellátássá, illetve
szol-gálati járandósággá, amelyet a Knymt. 5. § (1)–(2) bekezdései alapján az 1955. évben vagy azt követően szüle-tett szolgálati nyugdíjban részesülő személynek csökkenszüle-tett összegben kell továbbfolyósítani. A Knymt. 5. § (3) bekezdés a) pontja szerint a (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság, ha „a szolgála-ti viszony a megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszün-tetésekor minősítő határozattal megállapították”.
[13] Az Alkotmánybíróság emlékeztet arra, hogy korábban a Knymt. több rendelkezését vetette már alá alkotmá-nyossági vizsgálatnak, 23/2013. (IX. 25.) AB határozata azonban a támadott rendelkezést nem érintette.
[14] 2. Az indítványozó bíró állítása szerint a támadott rendelkezés a jogorvoslathoz való jog sérelmét azzal okozza, hogy a mentesülés egyik feltételeként meghatározott minősítő határozattal szemben nem biztosított a bírói út igénybevétele. Az Alkotmánybíróság eljárásának alapjául szolgáló közigazgatási eljárás tárgya a Rendelet 38/A. §-a szerinti eljárásban hozott határozat, amelynek felülvizsgálata tárgyában per van folyamatban az indít-ványozó bíró előtt.
[15] A Rendelet 2012. január 1-jétől hatályos 38/A. § (1) bekezdése szerinti eljárásban az a hivatásos állomány FÜV határozatban megállapított egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szol-gálati járandóságra jogosult tagja kérheti az alkalmatlanság alapjául szolgáló baleset, betegség szolszol-gálati kötel-mekkel összefüggő jellegének (a továbbiakban: összefüggés) megállapítását, aki a jogviszony megszüntetésekor rendelkezett a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal, a minősítő határozatot a kérelemhez mellékelni kell.
Az ebben az eljárásban az összefüggés kérdésében hozott elsőfokú FÜV határozattal szemben van, a II. fokú határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek.
[16] 3. A Hszt. 180. §-a alapján a hivatásos állomány tagja balesetének, betegségének szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni, az összefüggésről a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt. A minősítő határozat ellen a miniszterhez lehet fellebbezéssel élni, a miniszter döntése ellen pedig kere-setet lehet benyújtani.
[17] 4. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az alkalmazandó jog meghatározása és annak az értelmezé-se kizárólag a rendes bíróság feladata {például: 3037/2014. (III. 13.) AB határozat, Indokolás [29]}, következés-képpen a minősítő határozatra vonatkozó fenti szabályok – Hszt. 180. §, Rendelet 38/A. § – értelmezése, továb-bá az indítványozó által alaptörvény-ellenesnek vélt Knymt. 5. § (3) bekezdés a) pontjával összefüggésben az alkalmazandó jog meghatározása is az eljáró bírót terheli. Az Alkotmánybíróság az indítvány tartalma alapján azt állapította meg, hogy az indítványozó bíró a jogorvoslati jog sérelmével összefüggő érveit a Rendelet sza-bályaival összefüggésben fogalmazta meg, indítványának tárgya ezzel szemben a Knymt. támadott rendelke-zése.
[18] Megállapította továbbá az Alkotmánybíróság, hogy az indítványozó bíró a Rendelet szerinti eljárásban hozott határozat felülvizsgálata iránt folyamatban lévő perben sérelmezi azt, hogy a jogalkotó a felülvizsgálat tárgyát képező határozat bírósági felülvizsgálatát nem teszi lehetővé.
[19] 5. Az Abtv. 52. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat a megjelölt alkotmányos-sági kérelemre korlátozódik. Az indítványozó által felhívott alaptörvényi rendelkezés és a Knymt. támadott rendelkezése között az indítványozó indokolása alapján érdemi alkotmányossági összefüggés nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indít-vány elutasítását eredményezi {lásd például: 3388/2012. (XII. 15.) AB határozat, Indokolás [11], 3176/2013.
(X. 9.) AB határozat, Indokolás [24], 3311/2014. (XI. 21.) AB határozat, Indokolás [21]}, ezért a jogorvoslathoz való jog sérelmére alapított indítványi elemet elutasította.
IV.
[20] 1. Az Abtv. 52. §-a szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Bírói kezdeményezés esetén a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az Abtv. 52. § (1b) bekezdésébe foglaltakat. Az indít-vány vizsgálata során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében
meghatározott jogegyenlőség követelményével, illetve a (2) bekezdés szerinti diszkrimináció tilalmával kapcso-latos indítványi elem nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja szerinti feltételnek. A megsérteni vélt alaptörvényi rendelkezések megjelölésén, az Alkotmánybíróság néhány megállapításának – a forrás megjelölé-se nélkül történő – ismertetésén túl az indítvány nem tartalmaz a támadott jogszabályi rendelkezésre vonatkoz-tatott, alkotmányjogilag értékelhető indokolást arra vonatkozóan, hogy a megsemmisíteni kért rendelkezés mi-ért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Minderre tekintettel ezt az indítványi elemet az Alkotmánybíróság az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.
[21] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 47. § (1) bekezdése, valamint az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban eljárva hozta meg határozatát.
Budapest, 2015. január 26.
Dr. Lévay Miklós s. k., tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Salamon László s. k., előadó alkotmánybíró alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k., alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: III/2126/2014.
• • •
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3026/2015. (II. 9.) AB HATÁROZATA
alkotmányjogi panasz elutasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.21.711/2011/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésre irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
I n d o k o l á s I.
[1] Az indítványozó – meghatalmazott jogi képviselője útján – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria Pfv.IV.21.711/2011/5. ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását, valamint megsemmisítését.
[2] Az indítványozó előadta, hogy 2010. április 16. napján közérdekű adatigényléssel fordult az MH-2009 Konzor-cium alpereshez (továbbiakban: KonzorKonzor-cium). Az indítványozó a Margit-híd felújításával kapcsolatos II. negyed-éves teljesítési igazolásban foglalt egyes részadatokkal kapcsolatos tájékoztatást kért. Ezt megelőzően az indít-ványozó azonos tartalmú adatigényléssel élt a Fővárosi Önkormányzat felé, ahol jelezték, hogy a már átadott, egy oldal hosszúságú II. negyedéves teljesítési igazoláson kívül nem rendelkeznek több adattal. Az indítványo-zó ezután fordult a Konzorciumhoz, amely az adatszolgáltatást megtagadta. Miután a Konzorcium az adatok
üzleti titokként való kezelésére hivatkozva megtagadta az adatszolgáltatást, az indítványozó a bírósághoz for-dult, keresetét első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság, majd másodfokon a Fővárosi Bíróság is elutasította.
[3] A másodfokú bíróság határozata indoklásában kifejtette, hogy az a körülmény, hogy az önkormányzat a feladat-körébe tartozó közfeladat ellátásához egy piaci alapon működő külső gazdasági társaságot vagy társaságok együttesét veszi igénybe, nem jelenti azt, hogy ezek a szervezetek a közszolgáltatások biztosítását átvállalták volna. Az alperes nem közfeladatot ellátó szerv, ezért a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 4. pontjában foglalt közérdekű adat-fogalom, valamint a 19. § (1) és (5) bekezdései nem alkalmazhatók. Ennek következtében az alperes nem köte-lezhető a kért adatok kiadására, viszont a Konzorciummal szerződést kötő önkormányzat a hídfelújítást illetően minden, a kezelésében lévő, tevékenységére vonatkozó adatot, mint az Avtv. alapján közérdekű adatot köteles bárki számára megismerhetővé tenni. A másodfokú bíróság utalt továbbá arra is, hogy a Fővárosi zattal létrejött vállalkozási szerződés átalányáron került megkötésre, vagyis a kivitelező a Fővárosi Önkormány-zat felé nem köteles részletezni az általános adatokat.
[4] Az indítványozó a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben az ítélet megvál-toztatását és az alperes adatközlésre kötelezését kérte, mivel álláspontja szerint az Avtv. 2. § 4. pontjából nem következik, hogy kizárólag az állam és az önkormányzat lát el közfeladatot. Ezen kívül utalt rá, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 81. § (3) bekezdésének megfogalmazá-sa szerint az önkormányzati vagyon megterhelésével, használatával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos adatok nem minősülnek üzleti titoknak. Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. §-a alapján pedig a közterületek fenntartásával kapcsolatos minden adat, mint az önkor-mányzat feladatkörébe tartozó, annak tevékenységével kapcsolatos adat, közérdekű adatnak tekinthető. Vége-zetül az indítványozó hangsúlyozta, hogy az ügyben az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésében foglalt rendel-kezés, miszerint a közpénzekkel való gazdálkodásnak az átláthatóság és a közélet tisztaságának elvei szerint kell folynia, továbbá hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok, a jelen ügy-ben különös jelentőséggel bír.
[5] A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és megállapította, hogy a jogerős ítélet a jogszabályok betar-tásával utasította el a felperes keresetét. A Kúria szerint az Avtv. 2. § 4. pontja, valamint 19. § (1) és (3) bekez-dései alapján a felülvizsgálati kérelem helyesen hivatkozott arra, hogy nem csak az állam, illetve az önkormány-zat lát el állami vagy önkormányönkormány-zati feladatot, hanem ilyen tevékenységet az Avtv. fenti rendelkezése szerint a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy is végezhet. Önmagában azonban azzal, hogy a Fővárosi Önkormányzat a felújítási munkálatok elvégzésére vállalkozási szerződést kötött a Kon-zorciummal, nem delegálta rá a közszolgáltatásban megtestesülő önkormányzati feladatot, vagyis nem ruházta át jogszabályban meghatározott közutak, közterületek fenntartására vonatkozó feladatkörét. Mindenezek alap-ján tehát a Konzorcium nem minősül jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek. A fenti-ekre tekintettel az alperes nem tartozik az Avtv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott alanyi körbe, nem lát el átruházott állami vagy önkormányzati feladatot, és nincs olyan jogszabály sem, amely egyéb közfeladatot ellátó szervvé minősítené. Ezért az Avtv. rendelkezései alapján a Konzorcium nem kötelezhető a felperes által kért adatok kiadására. A Kúria továbbá rámutatott, hogy a felperes 2010. május 13-án nyújtotta be a keresetét a 2010 tavaszán keletkezett közérdekű adatok kiadása iránt, ezért az indítványozó alaptalanul hivatkozott a 2012. ja-nuár 1-jén hatályba lépett Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésére. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
[6] Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában kifejtette, hogy a megtámadott bírói döntés több ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel. Az indítványozó szerint az alaptörvény-ellenesség oka az, hogy az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében, illetve a 39. cikk (2) bekezdésében foglaltak ellenére sem jutott hozzá a Konzorcium birtokában lévő, Margit-híd felújításával kapcsolatos II. negyedéves teljesítési igazo-lásban foglalt részadatokhoz. Az indítványozó szerint ez olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, amely a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog gyakorlását lényegesen befolyásolja. Az indítványo-zó érvelésében kifejtette, hogy a Kúria alaptörvény-ellenesen értelmezte a közfeladat fogalmát. A közfeladat definícióját ugyanis sem az Avtv., sem az azóta hatályba lépett új, az információs önrendelkezési jogról és az
[6] Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában kifejtette, hogy a megtámadott bírói döntés több ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel. Az indítványozó szerint az alaptörvény-ellenesség oka az, hogy az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében, illetve a 39. cikk (2) bekezdésében foglaltak ellenére sem jutott hozzá a Konzorcium birtokában lévő, Margit-híd felújításával kapcsolatos II. negyedéves teljesítési igazo-lásban foglalt részadatokhoz. Az indítványozó szerint ez olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, amely a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog gyakorlását lényegesen befolyásolja. Az indítványo-zó érvelésében kifejtette, hogy a Kúria alaptörvény-ellenesen értelmezte a közfeladat fogalmát. A közfeladat definícióját ugyanis sem az Avtv., sem az azóta hatályba lépett új, az információs önrendelkezési jogról és az