45/2007. (VI. 27.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz tár gyá ban meg hoz ta a következõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy a bel ügy mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó szer vek, va la mint az ön -kor mány za ti tûz ol tó ság szol gá la ti vi szony ban ál ló tag jai szol gá la ti vi szo nyá nak egyes kér dé se i rõl és a sze mély ügyi igaz ga tás rend jé rõl szóló 9/1997. (II. 12.) BM ren de let 48. § (7) be kez dé se, il le tõ leg a bel ügy mi nisz ter irá nyí tá sa alatt ál ló fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag jai il let mé nyé nek és egyéb jut ta tá sa i nak meg ál la pí tá sá ról, va -la mint a fo lyó sí tás sza bá lya i ról szóló 20/1997. (III. 19.) BM ren de let 9. §-ának el sõ mon da ta alkot mány elle nes, ezért e ren del ke zé se ket a ha tá ro zat köz zé té te lé nek nap já -val meg sem mi sí ti.
A bel ügy mi nisz ter irá nyí tá sa alatt ál ló fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag jai il let mé nyé nek és egyéb jut ta tá sa -i nak meg ál la pí tá sá ról, va la m-int a fo lyó sí tás sza bá lya -i ról szóló 20/1997. (III. 19.) BM ren de let 9. §a a meg sem mi sí -tést köve tõen az aláb bi szö veg gel ma rad ha tály ban:
„9. § Pénz be li meg vál tás cí mén a ki nem vett sza bad ság gal ará nyos össze gû ki fi ze tés ko ri ese dé kes ség nek meg fe -le lõ össze gû távolléti díj jár.”
2. Az Al kot mány bí ró ság a bel ügy mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó szer vek, va la mint az ön kor mány za ti tûz ol tó ság szol gá la ti vi szony ban ál ló tag jai szol gá la ti vi szo nyá nak egyes kér dé se i rõl és a sze mély ügyi igaz ga tás rend jé rõl szóló 9/1997. (II. 12.) BM ren de let 48. § (7) be kez dé se, il -le tõ -leg a bel ügy mi nisz ter irá nyí tá sa alatt ál ló fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag jai il let mé nyé nek és egyéb jut ta tá sa i nak meg ál la pí tá sá ról, va la mint a fo lyó sí tás sza bá lya i ról szóló 20/1997. (III. 19.) BM ren de let 9. §ának el sõ mon da ta konk rét ügy ben va ló al kal ma zá sá -nak ki zá rá sá ra irá nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
Az Al kot mány bí ró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz -löny ben köz zé te szi.
I n d o k o l á s I.
Több in dít vá nyo zó iga zolt jo gi kép vi se lõ je út ján al kot mány jo gi pa naszt ter jesz tett elõ a bel ügy mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó szer vek, va la mint az ön kor mány za ti tûz ol tó ság szol gá la ti vi szony ban ál ló tag jai szol gá la ti vi szo nyá
-nak egyes kér dé se i rõl és a sze mély ügyi igaz ga tás rend jé rõl szóló 9/1997. (II. 12.) BM ren de let (a továb biak ban:
Vhr1.) 48. § (7) be kez dé se, il le tõ leg a bel ügy mi nisz ter irá -nyí tá sa alatt ál ló fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag jai il let mé nyé nek és egyéb jut ta tá sa i nak meg ál la pí tá sá -ról, va la mint a fo lyó sí tás sza bá lya i ról szóló 20/1997.
(III. 19.) BM ren de let (a továb biak ban: Vhr2.) 9. §-a el sõ mon da ta alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re.
Az in dít vá nyo zó tar tal mi lag azt ki fo gás ol ta, hogy a tá ma dott ren del ke zé sek sze rint a sza bad sá got pénz ben meg -vál ta ni csak a szol gá la ti vi szony meg szû né se ese tén le het, egyéb ként a jog sze rû en já ró sza bad sá got ki kell ad ni. Az in dít vá nyo zó úgy vél te, hogy ez a sza bály az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé be (jog ál la mi ság el ve, jog biz ton ság kö -ve tel mé nye) és a 7. § (2) be kez dé sé be (a jog al ko tás rend jét tör vény sza bá lyoz za) üt kö zik, ezen túl me nõ en el len té tes a 70/B. § (4) be kez dé sé ben fog lalt alap jog gal (pi he nés, sza -bad idõ, rend sze res fi ze tett sza -bad ság).
A jog ál lam mal és a jog al ko tás rend jé vel össze füg gés ben az zal ér velt, hogy a vég re haj tá si ren de le tek meg al ko -tá sá val a jog al ko tó túl lép te a fel ha tal ma zás ke re te it.
A vég re haj tá si ren de le tek alap ját ké pe zõ tör vények, ezen be lül is kü lö nö sen a konk rét fel ha tal ma zá si ren del ke zé sek ugyan is – mu ta tott rá az in dít vá nyo zó – nem ad tak fel ha tal ma zást a mi nisz ter nek a sza bad ság gal, a sza bad ság ki adá sá val kap cso la tos sza bá lyok meg al ko tá sá ra. Az in dít -vá nyo zó kü lön hi vat ko zott a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény (a továb biak ban: Jat.) egyes ren del ke zé se i re, így min de nek elõtt ar ra, hogy az ala cso nyabb szin tû jog sza bály nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza -bállyal, s ez ál tal óha tat la nul utalt az Al kot mány 37. § (3) be kez dé sé re is.
A pi he nés hez va ló jog gal össze füg gés ben az in dít vá -nyo zó ar ra mu ta tott rá, hogy a sza bad ság ki adá sá nak, és az az zal kap cso la tos min den fé le sza bá lyo zás nak ki zá ró lag tör vényi ke re tek kö zöt ti meg ha tá ro zá sá ra van jo gi le he tõ -ség.
Az al kot mány jo gi pa nasz elõ ter jesz tése kö ré ben az in -dít vá nyo zó ki fej tet te, hogy az érin tet tek mun kál ta tó juk, a Tol na Me gyei Rend õr-fõ ka pi tány ság el len mun ka ügyi pert kez de mé nyez tek a Szek szár di Mun ka ügyi Bí ró sá gon.
A fel pe res mun ka vál la lók ke re se tük ben kér ték kö te lez ni az al pe res mun kál ta tót a ki nem adott pót sza bad sá gok el -len ér té ké nek meg fi ze té sé re. A má sod fo kon el járt Tol na Me gyei Bí ró ság – a mun ka ügyi bí ró ság dön té sét jó részt hely ben hagy va – el ren del te a pót sza bad sá gok ter mé szet -be ni ki adá sát 2003. de cem -ber 31. nap já ig. Az érin tet tek ne vé ben az in dít vá nyo zó jo gi kép vi se lõ kér te az ál ta la alkot mány elle nesnek tar tott jog sza bá lyi ren del ke zé sek konk rét eset ben tör té nõ al kal ma zá sá nak megtiltását.
Az in dít ványt elõ ter jesz tõ jo gi kép vi se lõ csa tol ta a jog erõs ha tá ro za tok kéz be sí té si idõ pont ját iga zo ló tér ti ve vé -nye ket. Ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta,
hogy a ké re lem az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 48. § (2) be kez dé sé ben elõ írt 60 na pon be lül ér ke zett, ezért az al kot mány -jo gi pa naszt ér dem ben bí rál ta el.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, demokra -tikus jog ál lam.”
„7. § (2) A jog al ko tás rend jét tör vény sza bá lyoz za, amely nek el fo ga dá sá hoz a je len lé võ or szág gyû lé si kép vi -se lõk két har ma dá nak sza va za ta szük sé ges.”
„37. § (3) A Kor mány tag jai tör vény ben vagy kor mány -ren de let ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján fel adat kö rük ben el jár va ren de le tet ad nak ki, ame lyek tör vénnyel és kor -mány ren de let tel nem le het nek el len té te sek. A ren de le te ket a hi va ta los lap ban ki kell hir det ni.”
„70/B. § (4) Min den ki nek jo ga van a pi he nés hez, a sza -bad idõ höz és a rend sze res fi ze tett sza -bad ság hoz.”
2. A Jat. in dít vánnyal érin tett ren del ke zé se:
„1. § (1) A jog al ko tó szer vek a kö vet ke zõ jog sza bá lyo -kat al kot ják:
a) az Or szág gyû lés tör vényt,
b) a köz tár sa sá gi el nök tör vényerejû ren de le tet, c) a Kor mány ren de le tet,
d) a mi nisz ter el nök, el nök he lyet te se és tag ja (a továb -biak ban együtt: mi nisz ter) ren de le tet,
e) az or szá gos ha tás kö rû szerv ve ze té sé vel meg bí zott ál lam tit kár (a továb biak ban: ál lam tit kár) ren del ke zést,
f) a ta nács ren de le tet.
(2) E rang sor nak meg fele lõen az ala cso nyabb szin tû jog sza bály nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza -bállyal.”
3. A Vhr1. vizs gált ren del ke zé se:
„48. § (7) A szol gá la ti vi szony meg szû né se ese tén, ha a jog sze rû en já ró sza bad ság ki adá sá ra nincs le he tõ ség, a sza bad sá got pénz ben meg kell vál ta ni. Egyéb eset ben a sza bad ság pénz be ni meg vál tá sá ra nem ke rül het sor.”
4. A Vhr2.vizs gált ren del ke zé se:
„9. § 2001. jú li us 1-jé tõl sza bad ság meg vál tá sá ra csak a szol gá la ti vi szony meg szün te té se ese tén, az adott év re idõ -ará nyo san já ró és a Hszt. 12. § (1) bek. sze rin ti el évü lé si idõn be lül ki nem adott sza bad ság vo nat ko zá sá ban ke rül het sor. Pénz be li meg vál tás cí mén a ki nem vett sza bad ság gal ará nyos össze gû ki fi ze tés ko ri ese dé kes ség nek meg fe -le lõ össze gû tá vol lé ti díj jár.”
III.
Az in dít vány meg ala po zott.
1. Az Al kot mány bí ró ság el sõ ként azt vizs gál ta, hogy a ki fo gás olt ren del ke zé sek meg al ko tá sá ra volte fel ha tal ma -zá sa a jog al ko tó nak.
1.1. A Vhr1. pre am bu lu ma utal ar ra, hogy a ren de let meg al ko tá sa ál ta lá nos ság ban (va la mennyi érin tett re vo nat ko zó an) a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör -vény (a továb biak ban: Hszt.) 342. § (2) be kez dés b), c), f) pont ja in ala pul, ame lyek a kö vet ke zõ ket tar tal maz zák:
„(2) Fel ha tal ma zást kap a mi nisz ter, hogy a tör vény ha -tály ba lé pé sét kö ve tõ 6 hó na pon be lül, a tör vény alap ján ren de let ben rész le te sen sza bá lyoz za:
[...]
b) a szol gá la ti vi szony lé te sí té sé nek, mó do sí tá sá nak, meg szün te té sé nek, a szol gá lat el lá tá sá nak ke re té ben a szol gá la ti vi szony tar tal má nak, az elõ me ne tel nek, a mi nõ -sí tés és a szol gá la ti jel lem zés ké szí té sé nek, a sze mély ügyi nyil ván tar tás nak, az ezek kel össze füg gõ sze mély ügyi ha -tás kö rök és a sze mély ügyi igaz ga -tás rend jét;
c) a más ke re sõ fog lal ko zást nem foly tat ha tó ve ze tõk kö rét, a más ke re sõ fog lal ko zás be je len té sé vel, en ge dé lye zé sé vel, az össze fér he tet len ség meg szün te té sé vel és ti lal -ma meg sze gé se kö vet kez mé nye i vel kap cso la tos el já rást;
[...]
f) azo kat a szol gá la ti be osz tá so kat,
– ame lyek ben az ide gen nyelv hasz ná la ta szük sé ges, il le tõ leg, ahol az ide gen nyelv is me re te a szol gá la ti be osz -tás sal já ró fel adat, to váb bá a rit ka és a ket tõ nél több nyelv hasz ná la tá ért ad ha tó ki egé szí tõ nyelv pót lék mér té két,
– ame lyek be töl té sé hez a 72. §ban meg ha tá ro zott is -ko lai vég zett sé gen (szak ké pe sí té sen) túl ma ga sabb is -ko lai vég zett ség (szak ké pe sí tés) meg szer zé se, il let ve szak tan fo -lyam el vég zé se szük sé ges,
– ame lyek pá lyá zat út ján tölt he tõk be, a pá lyá zat ki írá -sá nak és el bí rá lá -sá nak rend jét;”
Az Al kot mány bí ró ság az idé zett fel ha tal ma zó ren del ke zé sek alap ján meg ál la pí tot ta, hogy a sza bad ság gal kap cso -la tos sza bá lyo zás ra a mi nisz ter nem ka pott fel ha tal ma zást.
Ugyan ez a meg ál la pí tás irány adó a Vhr1. pre am bu lu má -ban hi vat ko zott spe ci á lis fel ha tal ma zó ren del ke zés re is, amely úgy szin tén nem a sza bad ság sza bá lya i nak, ha nem a rend õr ké pe sí té si és egyéb al kal mas sá gi kö ve tel mé nye i -nek meg al ko tá sá ra ad fel ha tal ma zást. Ez annyit je len t, hogy a Vhr1. vizs gált ren del ke zé sét tör vényi fel ha tal ma -zás nél kül al kot ta meg a mi nisz ter.
1.2. A Vhr2. pre am bu lu ma sze rint a ren de let meg al ko -tá sá ra a Hszt. 342. § (2) be kez dé sé nek e) pont ja, il let ve a Hszt. vég re haj tá sá ról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Kor m.
ren de let egyes ren del ke zé sei alap ján ke rült sor. A Hszt.
fel ha tal ma zó ren del ke zé se sze rint:
„(2) Fel ha tal ma zást kap a mi nisz ter, hogy a tör vény ha -tály ba lé pé sét kö ve tõ 6 hó na pon be lül, a tör vény alap ján ren de let ben rész le te sen sza bá lyoz za:
[...]
e) az il let mény meg ál la pí tá sa (il let mény fo ko zat ba be -so ro lás, elõ re -so ro lás, ki fi ze tés, le vo nás stb.), a jut ta tá -sok, a költ ség té rí té sek, a ked vez mé nyek és tá mo ga tá sok (be le ért ve a lak ha tá si jel le gû e ket is), a ter mé szet be ni el lá tás fel -té te le it és az azok ban va ló ré sze sí -tés, a ked vez mé nyes üdül te tés, va la mint a vég ki elé gí tés, le sze re lé si se gély, to vább szol gá lói ju ta lom ki fi ze té sé nek rend jét, az il let mény -pót lék ra jo go sul tak kö rét;”
Az Al kot mány bí ró ság az idé zett fel ha tal ma zó ren del ke zés alap ján meg ál la pí tot ta, hogy a sza bad ság gal kap cso la tos sza bá lyo zás ra a mi nisz ter ez eset ben sem ka pott fel ha tal ma zást. Ugyan ez a meg ál la pí tás irány adó a Vhr2. pre am bu lu má ban hi vat ko zott to váb bi fel ha tal ma zó ren del ke zé sek re is, ame lyek úgy szin tén nem a sza bad sá go lás rend jé rõl, ha nem a dí szel gé si, a kü lön le ges be ve té si és a nyo -mo zói pót lé kok ról szól nak. Ez annyit je len t, hogy a Vhr2.
vizs gált ren del ke zé sét is tör vényi fel ha tal ma zás nél kül al -kot ta meg a mi nisz ter.
1.3. ,,Az Al kot mány bí ró ság az Al kot mány 7. § (2) be -kez dé sét ér tel mez ve több dön té sé ben rá mu ta tott, hogy az Al kot mány 7. § (2) be kez dé se alap ján ugyan a jog al ko tás rend jét tör vény sza bá lyoz za, amely nek el fo ga dá sá hoz a je len lé võ or szág gyû lé si kép vi se lõk két har ma dá nak sza va za -ta szük sé ges, ez a ren del ke zés azon ban ön ma gá ban nem tet te al kot má nyos sza bállyá a jog al ko tás ról szóló tör vény nor má it (496/B/1990. AB ha tá ro zat, ABH 1991, 493, 496.). Így ön ma gá ban a Jat. sza bá lya i nak meg sér té se nem va ló sít meg alkot mány elle nességet, csak ak kor, ha egy ben va la mely al kot má nyos elv vagy ren del ke zés sé rül [32/1991. (VI. 6.) AB ha tá ro zat, ABH 1991, 146, 159.;
34/1991. (VI. 15.) AB ha tá ro zat, ABH 1991, 170, 172.].
Az Al kot mány bí ró ság ugyan ak kor az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé be fog lalt jog ál la mi ság ból ere dõ jog biz ton ság vé del me ér de ké ben, il let ve más al kot má nyos ren del ke zé sek alap ján (lásd pl. a jog for rá si hi e rar chi á ra vo nat ko -zó al kot má nyi sza bá lyo kat) egyes jog al ko tá si (a Jat.-ban is sze rep lõ) alap el ve ket al kot má nyos vé de lem ben ré sze sít.
[2/2002. (I. 25.) AB ha tá ro zat, ABH 2002, 41, 56.]
A fen ti el vi meg ál la pí tás ból kö vet ke zõ en, il le tõ leg az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta sze rint a fel ha tal ma zás ke re te i -nek túl lé pé se alkot mány elle nességet ered mé nyez [19/1993.
(III. 27.) AB ha tá ro zat, ABH 1993, 431, 433.; 551/B/1993.
AB ha tá ro zat, ABH 1995, 840, 841–842.; leg utóbb:
467/B/2005. AB ha tá ro zat, ABK 2007. ja nu ár, 69, 71.].
A for mai alkot mány elle nesség egy út tal a jog ál lam kö ve tel -mé nye i nek meg sér té sét is meg va ló sít ja [27/1997. (IV. 29.) AB ha tá ro zat, ABH 1997, 122, 127–128.; 70/2002.
(XII. 17.) AB ha tá ro zat, ABH 2002, 409, 414.].
En nek meg fele lõen az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot -ta, hogy a Vhr1. 48. § (7) be kez dé se és a Vhr2. 9. §-ának el sõ mon da ta – a fel ha tal ma zás ke re te i nek túl lé pé se miatt – sér ti az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé ben fog lalt jog ál la mi ság el vét, to váb bá el len té tes a jog for rá si hi e rar chi át tar tal ma zó 37. § (3) be kez dé sé vel, ezért el ren del te az alkot -mány elle nes ren del ke zé sek nek a ha tá ro zat köz zé té te le nap já val tör té nõ meg sem mi sí té sét.
1.4. Az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta sze rint, ha az in dít vánnyal tá ma dott jog sza bályt vagy an nak egy ré szét az Al -kot mány va la mely ren del ke zé sé be üt kö zõ nek mi nõ sí ti, és ezért azt meg sem mi sí ti, ak kor a to váb bi al kot má nyi ren del -ke zés eset le ges sé rel mét – a már meg sem mi sí tett jog sza bá lyi
1.4. Az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta sze rint, ha az in dít vánnyal tá ma dott jog sza bályt vagy an nak egy ré szét az Al -kot mány va la mely ren del ke zé sé be üt kö zõ nek mi nõ sí ti, és ezért azt meg sem mi sí ti, ak kor a to váb bi al kot má nyi ren del -ke zés eset le ges sé rel mét – a már meg sem mi sí tett jog sza bá lyi