290/I/2009. AB elnöki végzés
Az Alkotmánybíróság elnöke jogszabály alkotmányel-lenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tár-gyában meghozta a következõ
v é g z é s t : Az indítványt elutasítom.
I n d o k o l á s I.
Az indítványozó a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 52. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgá-latát kérte. Álláspontja szerint az Ötv. támadott rendelke-zésében szereplõ, az új község alapítására vonatkozó krité-riumok sértik az Alkotmány 42. §-ában foglaltakat, mivel sem az Alkotmány, sem egyéb jogszabály nem tartalmaz egyértelmû megfogalmazást arra vonatkozóan, hogy mit kell érteni „földrajzi elkülönülés” alatt, illetve az elkülö-nültséget hogyan kell értelmezni. Ebbõl kifolyólag az in-dítványozó úgy vélte, hogy a kifogásolt szabályozás téves jogértelmezéshez vezet, ami jogbizonytalanságot idéz elõ.
Az indítványozó mindazonáltal nem jelölte meg tételesen az Alkotmánynak a jogállamiságra vonatkozó rendelkezé-sét, valamint nem terjesztett elõ határozott kérelmet a jog-szabályhely megsemmisítésére. Ezért az Alkotmánybíró-ság fõtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, aki a fõtitkári tájékoztatásra adott válaszában fenntartotta az indítványát, azonban továbbra sem terjesztett elõ határo-zott megsemmisítési kérelmet.
II.
Az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör-vény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdése kimond-ja: az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megje-lölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Al-kotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzé-tételérõl szóló, többször módosított és egységes szerkezet-be foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. janu-ár, 3.) 21. § (2) bekezdése értelmében a kérelem akkor te-kinthetõ határozottnak, ha az indítvány tartalmazza: a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkot-mánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket – az indítvá-nyozó állítása szerint – a hivatkozott jogszabályok
meg-sértenek. Az Abtv. 37. §-a értelmében az alkotmányelle-nesség utólagos megállapítását kezdeményezõ indítvány-ban javasolni kell a jogszabály teljes vagy részbeni meg-semmisítését.
Az indítványozó az Alkotmánybíróság fõtitkárának fel-hívását követõ utóirataival kiegészített indítványában sem terjesztett elõ jogszabály alkotmányellenességének utóla-gos vizsgálatára irányuló határozott kérelmet és nem kérte az általa megjelölt jogszabályi rendelkezés megsemmisí-tését.
A fentiekre tekintettel az indítványt az Abtv. 23. § (1) bekezdése alapján – mint nyilvánvalóan alaptalant – el-utasítom.
Budapest, 2010. január 11.
Dr. Paczolay Péters. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
335/I/2009. AB elnöki végzés
Az Alkotmánybíróság elnöke jogszabály alkotmányel-lenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tár-gyában meghozta a következõ
v é g z é s t : Az indítványt elutasítom.
I n d o k o l á s I.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz intézett in-dítványában a betegek utazási költségtérítésével kapcsola-tos szabályozást sérelmezte. Indítványában azt kifogásol-ta, hogy a jogszabályok a megnövekedett benzinárakhoz képest túlzottan alacsony összegben állapítják meg az uta-zási költségtérítés mértékét. Az indítványozó mindazonál-tal nem jelölte meg a támadott jogszabályt, az Alkotmány megsértett rendelkezéseit és nem fejtette ki a vélt alkot-mányellenesség okát. Az Alkotmánybíróság fõtitkárának tájékoztatására az indítványozó a kötelezõ egészségbizsítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a to-vábbiakban: Ebtv.) hatályon kívül helyezését kérte. Állás-pontja szerint az Ebtv. „alkotmányellenes, mert az állam-polgárok szándékos megkárosítását valósítja meg”.
II.
Az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör-vény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölé-se mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Alkot-mánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzététe-lérõl szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 21. § (2) bekezdése értelmé-ben a kérelem akkor tekinthetõ határozottnak, ha az indít-vány tartalmazza: a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelye-ket – az indítványozó állítása szerint – a hivatkozott jog-szabályok megsértenek. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell je-lölnie nemcsak a jogszabályt, hanem a jogszabálynak azt a konkrét rendelkezését, amelyet az Alkotmánynak ugyan-csak valamely konkrét rendelkezésébe ütközõnek tart.
(440/B/1993. AB végzés, ABH 1993, 910.; 346/D/1998.
AB határozat, ABH 2003, 1054, 1058.) Az Alkotmánybí-róság arra is rámutatott, hogy nem elegendõ az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni, az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendel-kezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti. (472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB végzés, ABH 2002, 1783, 1784.)
Az indítványozó által elõterjesztett kérelem nem felel meg az Abtv.-ben és az Ügyrendben foglalt követelmé-nyeknek. Az indítványozó a fõtitkár tájékoztatását követõ-en sem terjesztett elõ jogszabály alkotmányellkövetõ-enességének utólagos vizsgálatára irányuló határozott kérelmet, ugyan-is nem jelölte meg pontosan, hogy az Ebtv. mely szakasza-inak alkotmányossági felülvizsgálatát kérte, nem hivatko-zott az Alkotmány konkrét rendelkezéseinek sérelmére, valamint indokolási kötelezettségének sem tett eleget.
A fentiekre tekintettel az indítványt az Abtv. 23. § (1) bekezdése alapján – mint nyilvánvalóan alaptalant – el-utasítom.
Budapest, 2010. január 11.
Dr. Paczolay Péters. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
594/I/2009. AB elnöki végzés
Az Alkotmánybíróság elnöke jogszabály alkotmányel-lenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tár-gyában meghozta a következõ
v é g z é s t : Az indítványt elutasítom.
I n d o k o l á s I.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz intézett in-dítványában az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló 1990. évi LVI. törvénynek (a továbbiakban: Kktv.) az országgyûlési képviselõk szállásköltség-térítésére vonatkozó 4. §-a al-kotmányellenességének megállapítását kérte. Az indítvá-nyozó álláspontja szerint a Kktv. kifogásolt rendelkezése sérti az Alkotmánynak a minden ember jogképességét ga-rantáló 56. §-át, mert az ország összes állampolgárával el-lentétben olyan költségtérítésre jogosítja fel a képviselõ-ket, amelyrõl nem kell elszámolniuk. Az indítványozó az-zal is érvelt, hogy a támadott szabályozás visszaélésekre ad módot, sérti az általános és össztársadalmi jó erkölcsöt, valamint ellentétes az Alkotmány 77. § (2) bekezdésével.
II.
Az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.
Az Alkotmány 56. §-a kimondja, hogy a Magyar Köz-társaságban minden ember jogképes. A Kktv. vizsgált ren-delkezése tartalmát tekintve nem áll alkotmányos szem-pontból értékelhetõ összefüggésben az Alkotmány 56. §-ában foglaltakkal, ugyanis az országgyûlési képvise-lõk szállásköltség-térítésére vonatkozó szabályozás nem befolyásolja a jogképességet, hiszen senkit sem zár el jog-alanyiságának azon feltételétõl, hogy jogai és kötelezettsé-gei lehetnek. Az Alkotmány 77. § (2) bekezdése, amely szerint az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezõek, szintén nincs alkotmány-jogilag értékelhetõ összefüggésben a támadott rendelkezés tartalmával. Az alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggés hiányában az indítványozó által kezdeményezett alkot-mánysértés nem állapítható meg.
Erre tekintettel az indítványt az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 23. § (1) bekezdése alap-ján – mint nyilvánvalóan alaptalant – elutasítom.
Budapest, 2010. január 11.
Dr. Paczolay Péters. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
616/I/2009. AB elnöki végzés
Az Alkotmánybíróság elnöke jogszabály alkotmányel-lenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tár-gyában meghozta a következõ
v é g z é s t : Az indítványt elutasítom.
I n d o k o l á s I.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz intézett in-dítványában a földgáz díjának megállapításáról szóló 11/1999. (III. 19.) GM rendelet (a továbbiakban: R.) hatá-lyon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a támadott R. igazságtalan, tisztességtelen és diszkriminatív, ezért al-kotmánysértõ. Tekintettel arra, hogy az indítványozó által kifogásolt R.-t hatályon kívül helyezte a földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet 23. § (1) bekezdése, az Alkotmánybíróság fõtitká-ra tájékoztatta az indítványozót, hogy utólagos absztfõtitká-rakt normakontroll hatáskör keretében nem kérheti egy már ha-tályát vesztett jogszabály alkotmányosságának vizsgála-tát.
Az indítványozó petícióként benyújtott utóiratában ké-relmét – a fõtitkár tájékoztatása ellenére – fenntartotta és kérte az Alkotmánybíróság „soron kívüli azonnali dönté-sét”.
II.
Az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.
Az Alkotmánybíróság már több határozatában rámuta-tott arra, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja alapján – fõszabályként – csak hatályban levõ jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmá-nyosságát vizsgálja. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint hatályon kívül helyezett jogszabály al-kotmányellenességének vizsgálatát csak kivételesen, a konkrét normakontroll eseteiben, vagyis az Abtv. 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés és az Abtv. 48. §-ában foglalt alkotmányjogi panasz esetén vizsgálja. [160/B/1996. AB határozat, ABH 1999, 875, 876.; 1378/B/1996. AB határo-zat, ABH 2001, 1609, 1610.; 418/B/1997. AB határohatáro-zat, ABH 2002, 1627, 1629.]
Mivel az indítvány az Abtv. 1. §b)pontjában szabályo-zott utólagos absztrakt normakontroll hatáskörben érke-zett, ezért azt az Abtv. 23. § (1) bekezdése alapján – mint nyilvánvalóan alaptalant – elutasítom.
Budapest, 2010. január 11.
Dr. Paczolay Péters. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
1066/I/2009. AB elnöki végzés
Az Alkotmánybíróság elnöke jogszabály alkotmányel-lenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tár-gyában meghozta a következõ
v é g z é s t : Az indítványt elutasítom.
I n d o k o l á s I.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz intézett in-dítványában Csanádpalota Nagyközség Önkormányzat Képviselõ-testülete által alkotott, Csanádpalota Nagyköz-ség Önkormányzatának az ivóvíz szolgáltatás díjának megállapításáról szóló 3/1994. (III. 23.) ÖR. számú rende-letének módosításáról szóló 3/2000. (I. 28.) ÖR. számú rendeletét (a továbbiakban: Ör.) támadta. Az indítványozó azt kifogásolja, hogy az Ör. a fogyasztott víz mennyisége alapján számított díjon felül a fogyasztástól független ren-delkezésre állási díj megfizetését is elõírja. Álláspontja szerint ez a szabályozás igazságtalan, tisztességtelen és al-kotmánysértõ. Az indítványozó mindazonáltal nem jelölte meg tételesen az Alkotmány azon szakaszait, amelyekkel ellentétesnek tartja az Ör.-t, nem fejtette ki a vélt alkot-mányellenesség okát és nem terjesztett elõ határozott ké-relmet a jogszabály megsemmisítésére.
Az Alkotmánybíróság fõtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, aki petícióként benyújtott utóiratában to-vábbra is változatlan formában fenntartotta indítványát és egyben kérte az Alkotmánybíróság „soron kívüli azonnali döntését”.
II.
Az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör-vény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölé-se mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Alkot-mánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzététe-lérõl szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 21. § (2) bekezdése értelmé-ben a kérelem akkor tekinthetõ határozottnak, ha az indít-vány tartalmazza: a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelye-ket – az indítványozó állítása szerint – a hivatkozott jog-szabályok megsértenek. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell je-lölnie nemcsak a jogszabályt, hanem a jogszabálynak azt a konkrét rendelkezését, amelyet az Alkotmánynak ugyan-csak valamely konkrét rendelkezésébe ütközõnek tart.
(440/B/1993. AB végzés, ABH 1993, 910.) Az Alkot-mánybíróság arra is rámutatott, hogy nem elegendõ az Al-kotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni, az indítvány-ban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhí-vott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály mi-ért és mennyiben smi-érti. (472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB végzés, ABH 2002, 1783, 1784.) Az Abtv. 37. §-a értelmében az alkotmányellenes-ség utólagos megállapítását kezdeményezõ indítványban javasolni kell a jogszabály teljes vagy részbeni megsem-misítését.
Az indítványozó által elõterjesztett kérelem nem felel meg az Abtv.-ben és az Ügyrendben foglalt követelmé-nyeknek. Az indítványozó a fõtitkár hiánypótlásra történõ felhívását követõen sem terjesztett elõ jogszabály alkot-mányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló hatá-rozott kérelmet és nem kérte az Ör. megsemmisítését.
A fentiekre tekintettel az indítványt az Abtv. 23. § (1) bekezdése alapján – mint nyilvánvalóan alaptalant – el-utasítom.
Budapest, 2010. január 11.
Dr. Paczolay Péters. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
1070/I/2009. AB elnöki végzés
Az Alkotmánybíróság elnöke jogszabály alkotmányel-lenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tár-gyában meghozta a következõ
v é g z é s t : Az indítványt elutasítom.
I n d o k o l á s I.
Az indítványozó teljes körû „alkotmányossági felül-vizsgálatot” kezdeményezett a budapesti parkolási jogok-kal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogszabályokjogok-kal összefüggésben, konkrétan a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 9/B. §-a, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, valamint a Fõvárosi Közgyûlés 19/2005. (VI. 22.) számú rendelete tekintetében. Indítványában hivatkozott az Alkotmány egyes szakaszainak [42. §, 44/A. § (2) bekezdés, 54 § (1) bekezdés, 70/A § (1) és (3) bekezdések] sérelmére a parkolási díjak és pótdíjak mértékével, az önkormányzat pótdíjszedési jogosultságával, valamint a parkolási terület KRESZ szerinti minõsítésével kapcsolatban.
Az indítványozó eredeti kérelmét – a fõtitkár tájékozta-tása ellenére – fenntartotta és kérte az Alkotmánybíróság eljárását.
II.
Az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tör-vény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-a szerint az Alkotmány-bíróság a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek az alkotmányelleneségét vizsgálja. Az Abtv.
22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alap-jául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügy-rendjérõl és annak közzétételérõl szóló, többször módosí-tott és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha-tározat (ABK 2009. január, 3; a továbbiakban: Ügyrend) 21. § (2) bekezdése értelmében a kérelem akkor tekinthetõ határozottnak, ha az indítvány tartalmazza: a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket – az indítványozó állítása sze-rint – a hivatkozott jogszabályok sértenek. Az Alkotmány-bíróság állandó gyakorlata szerint nem elegendõ az Alkot-mány egyes felhívott rendelkezéseire hivatkozni, az indít-ványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes
felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti. (654/H/1999. AB végzés, ABH 2001, 1645.; 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.;
494/B/2002. AB végzés, ABH 2002, 1783, 1784.) Az indítványozó a fõtitkár tájékoztatását követõen sem terjesztett elõ határozott kérelmet, mert nem kérte a megje-lölt jogszabályi rendelkezések megsemmisítését, valamint nem fejtette ki, hogy a kifogásolt jogszabályok az Alkot-mány mely rendelkezéseit sértik, s ebbõl kifolyólag indo-kolási kötelezettségének sem tett eleget. Emellett az
indít-vány a parkolással kapcsolatos gyakorlati problémákat sé-relmezte, amelynek vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.
A fentiekre tekintettel az indítványt az Abtv. 23. § (1) bekezdése alapján – mint nyilvánvalóan alaptalant – el-utasítom.
Budapest, 2010. január 11.
Dr. Paczolay Péters. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette
A magyar jogtudomány klasszikusai sorozatában