szerkezetét. Sajátos módon nemcsak a belső négyzet, hanem az alsó szárny értékeit -— amortizáció, munkabér — is érinti. Ilyen értelemben az élő és a holt munka aránya is függvénye a tényleges árarányok változásának. '
366 . , ' * ÉDR. KUPCSIK JÓZSEF—im, nAczHAneenr
2. Vannak olyan esetei is az árváltozásnak, amelyek következményeként
a ráfordítási szerkezet mellett a termelés volumene is változik. így például a mezőgazdasági termékek termelői árának emelése önmagában növeli a mező—.gazdaság árutermelését, amely lehetővé teszi az élelmiszeripar jobb anyag—'
ellátását és termelésének fokozását. * , , *
3. Ha a termelői árak rendezése érinti a fogyasztói árakat is, akkor a nem termelő fogyasztás szerkezete is megváltozik. Ismeretes például, hogy a hús— * félék árának 1966. február 1—i emelkedése a húsfogyasztás időleges csökkenését ( vonta maga után. A lakosság fogyasztását tekintve általánosnak mondhatjuk?!
hogy az ár és a mennyiség alakulása között negatív korreláéió áll, fenn. Ez különösen a rugalmas árú cikkek forgalmában tapasztalható. *
_ Az áralakulásnak ez a visszahatása a gazdasági folyamatokra nemcsaka mérleg árazásával kapcsolatban jelentkezik, hatásával számolni kell a gazdasági * '
jelenségek más oldalról történő vizsgálatánál is. Különösen olyan esetekben *, problematikus a fiktív árak alkalmazása, amikor értéki mutatőkon keresztül
mutatunk be összefüggéseket. * ' (
Visszatérve a mérleg árazási problémájára tehát azt mondhatjuk, hogy a '
mérleg változatlan árakon való értékelése mindig tartalmaz torzítást abból,
adódóan, hogy a kialakult értéki kapcsolatok egyik aktív tényezőjét idegen * ' modellből vett árakkal helyettesítjük. A kérdés ezek után már csak az, hogy ; , található-e olyan módszer, amellyel ezta torzítást kiszűrhetjük. Erre tagadólag?válaszolhatunk, nincs olyan módszer, amely az árak ilyen értelmű zavaró
hatásától mentesítené. A vizsgálati cél önmagában tartalmaz ellentmOndást', olyan volumenváltozást akarunk mérni, amely bizonyos mértékig mindig következménye a mérés eszközének. Ez egyben választ ad arra is, hogy a' kérdést miért tekintjük elméleti jelentőségűnek. ( ; ,. *b) Az átárazás gyakorlati kivitelezése során jelentkező másik problémá a megfelelő részletességű árindexek hiánya okozza. A pontos átárazáshoz — mint láttuk —— ismernünk kell az egyesmérlegágazatok értékesítési viszonylatok szerint differenciált árindexeit (vagyis minden termelő és felhasználó ágazatra
külön—külön), az import eredetű anyagok, az amortizáció, a munkabér és a ' tiszta jövedelem felhasználó ágazatonként részletezett ,,árindex" sorait. Az
utóbbi két árindex sort kivéve egyszerű technikai kérdés az árindexek kiszá—
mítása. Árstatisztikai gyakorlatunkban az értékesítési viszonylatok szerinti áralakulásokat csak a legfontosabb bontásban figyeljük meg. Részletes bon—
tásra sajnos nincs lehetőség; a részletes indexek közelítő becslésére azonban mind több adattal és tapasztalattal rendelkezünk. '
!RODALOM
Dr; Cáepinszky Andor; A népgazdasági ágak közreműködése a végső felhasználásban. Statisztikai Szemle' ' 1968. évi 5. sz. 487—499. old. és (i.sz. 606—627. old. ,,
962 ÉniGanfzer Sándor: Árszámitasok modem matematikai módszerekkel. Kandidátusi értekezés. Budapest.
1 .( éz rat. ( *
* Dr. Rácz Albert—Dr. Kupcsik József: Az ágazati kapcsolatok mérlege. Központi Statisztikai Hivatal. Módszer—
tani Füzetek 1, Budapest. 1966. 76 old.
R. Stone—J. Bates—M. Bacharzch:A'Progi-amme for Growth.,lnput-output Relationsbips 1934—1966.Uni—
ersity of Cambridge. 1963. 70 old.
PESIOME
B xone npamusecxoro ncnonbeosannn Memcrpacnes bIX öanascon BO Bce ÖOJILméir'l mepe npemazumercn TpeÖOBaHHe, uroőm cocrasnennue omocmenbno paennunux ne-r moneJm Gunn nunammecxu conocraeumu. Benrepcxoe Henrpanbn'oe crarucmuecxoe vnpasnenue imre ony-' Önnxosaíno cpaesmensno csonnue, —— cocrozume 143 13— 16 CeKTOpOB —— melleim, KOTOpble
AZ ÁGAZATI KAPCSOLATI MÉRLEGEK 367
vaosnersopmor 'rpeőosanunm conoc-rasl/lmocm. B xoae COCTaBJICHl/IH cocrosuiero nou'm HS 100 CeKTOpOB öanasca 1968 mila yme nposolmrcs B mmm; cooőpamenue, 'ITO cneave'r oőecne-Ill/[Tb COHOCTaBI/IMOCTb c Hl/IM npeiibmyuiero, ananomunoro no macurraőam őananca 1965 rolla.
Conocmsnmocrb BO Bpemenn SIBJUIETCH ocnoseoü npennocmnxoü SKCTpal'IOJIHHI/IM, nposonu-Moi/l Ha ocuosc MC)KOTpaCJI€Ble öanchoe 3KCTpaHOJIHUHH nasumx öanascos )Ke ocvluecrsns—
eTcn B umpoxux macm'raöax KaK s Beurpvm, Tax u B upymx crpaHax
B 0808" CTaTbe ZIBTOpbl HOCJ'IB paCCMOTDEHI/IH OÖIlll/IX BOIIpOCOB Ill/lHaMI/I'ieCKOI/I COHOCTHBH-MOCTl/l HOIIDOÖHO 143313! alOT Te Bamseümne HpOÖJlEMbI, pemcrme KOTOple HO3BOJIH€T npomssecru COHOCTEIBJIEHHB őanaucos aa pHíI HGT.
OCHOBHMM (popmanbnbuvi TpeőosauneM c sroü Town spemm HBnHeTcs Bonpoc moatcöecm-eenHoű aepeeaguu. ABTOpr c TeopeTi/itiecxoü " npaKTmecxoü cropou noxassxsaior, Kaxne uc—
Kamemm moryr BOSHVIKHYTb s ananuse, ecnn npomsonmcs cpaBHeHue 115111me óanchos c neoauHaKosoü pasömsxoü Ha CGKTOpr. B csoeü crarbe OHVI ncxoam 143 chepcxoü npammm conocrasnesmi GanaHCOB, OCTaHaBJll/lBaHCb npn erom Taioxe " Ha TOM,_I(aKI/le Banmeüume tpaK—
TOpr onpenenmm B omenbnme Hepl/IOLILI macmraőbi COCTaBJIeHHle óanancos.
Jlmxamuuecxcomy conocrasneumo moueneü memamT Tarom: u Memoöoxzoeuueczcue mine/reuma.
Hacrb nocnem—mx csnsasa c meToer cocrasnemm öancha, a npyras uacrb — c meronamn, KOTOpre npumenmorcs B paenwmbix nponesoncrsessmx ccm'opax Hapomioro xossücma.
ABTOpr MSJIaFalOT rlponcxonsume l/l omnnaemme B BCHFCpCKOi/l HpaKTl/lKe VISMGHEHHH 14 nx 303-ueücrsne Ha őaJich.
B BaBI/ICI'IMOCTI/í or TCXHVIKM cocramieims őanasca Ha nnHaMI/mecxoe conocrasneune enm!-IOT Taioke I/I opeanuaaguomzbze nepeMenbz, nmeionmx Mecro Ha npoussoncmensmx npennpnmusx
" B csnsslx memxy HHMl/l. 3TI/I nepemeubi !; saaumenbeoü mepe sarpamsaior cocrammemue :;
BGHFDHH öanaecm, HOCKOHbKV Ganancm COCTaBJISHOTCH Ha ocsose IlaHHbIX no npeanpumnsm (no opraamaunsM, a ne no npoiiymam), a s Bempim Ha npommem/m ncrexumx 10 JleT npo-nsoumu auaumenbnue neperpvnnuposxn 14 oőrenuueuun npeunpusmü.
B saxmoueime aBTOpr nonpoöuo eanumamrcs npoőnemamn usmerieuuü gen. Ceauana OHH s npummne OÖOCHOBbIBaXOT HCOÖXOHMMOCTb nepecuera UEH, a eaTeM npnsoam Hauöonee npu-manus merem); zum npaumuccxoro pemem/m ami"! sanaun. HOMMMO Teopemuecunx paccvmne—
mm asropm OCTaHaBJIVIBaIOTCH rak-me u Ha Texsmecxux Bonpocax, KOTOpre mpaior BCCbMa Banan/10 mm 8 xone cnomsoü paÖOTbI no nepecuery nes. ABTOpr nousepraior ananusv 1303—
neücrsue HSMeHCHl/lí! nen Ha Öa3MCHbIe n npoussounbie namam őancha n IIOKaSbIBaIOT, rue
" B KaKOi/i Niepe ero oőcromenbcmo npusozxm K ucxameHI/IHM. Oan paCCManl/lBalOT Bnnpoc BH-őopa nunexcos nen, Heoöxounmux zum CpaBHeHI/IH OÖBCMOB, " B essen c smm omeuaior nemno-HHTeJIbHVIO Bamuocrb oöecneuesus KOHCHCTEHLIHI/I nnnexcoe nemnocxonsxv 370 nsmercs ocnosnoü HpelanCbIJIKOf/i oőpaeosanmi ypasuosemensoü nepecumannoü MoneJm.
Comaceo MHeHmo asropos npn were coaepmamuxca B ouepxe cooőpamenmü " MGTOLLOB B npmnmne Boemomno pemesue saram unnamnuecxoro conocrasnenun memorpacnesbix Ga—
nascos.
SUMMARY
In the course of practical application of input—output tables there is an ever stronger reguirement for the dynamical comparability of models prepared for the different years. More aggregated models — with 13 or 16 sectors —— have already been published by the Central Statis—
tical Office, Which satisfied the reguirement of comparability. But the dynamical comparison of more detailed models has not been yet carried through. When composing the model for 1968, Which is a 100 sectors large one, there is prevailing the consideration to make the earlier model for 1965, being of the same size comparable with this one. The dynamical comparability is the precondition of extrapolations carried out by means of input-output tables; it is of wide interest in Hungary and in other countries too, the extrapolation of date of these models.
After having dealt with the general problems of dynamical comparison of the model the authors turn to the detailed treatment of the most important problems the solution of which render possible the comparison of tables relating to several years.
The problem of uniform aggregatz'on serves as a basic formal reguirement from this point of view. The authors are showing both from practical and theoretical aspects the possibilities
of distortions if data. of models with different breakdown are to be compared. In their article
they take for a starting point the practice of comparison of the models used in Hungary and touch upon the problem too, which were the factors in different periods determining the size
of models under elaboration.
__9,?-363, 1 ! _ A ne.:cUPCsm— megsem—Az mmm mamam _
* Methodologz'cal changes also disturb the dynamícal ccmparison of the models; One pa
of these is connected With the methodology used in the elaboration of the model, the others , , are related to methods used in the different productive' sectors of the economy. The——vauthors , , , expose methodological changes taking place and to be expected in the Hungarian practice and
also touch upon their effects on the model.
Depending on the technigues used in the compilati'on of the model, Mgam'zatimzal changes _ —— , securing with and among productive enterprises of the national economy also affect the fdynani;
ical comparison. Inputfoutput tables prepared-' in Hungary are very sensitive for them es ':tliese ; were elaborated with enterprise (i.e. organizational and not product-type) data and considerableí—
concentrations and regroupings of enterprises were performed during the last 10 years'in the—*
Hungarian economy.
* ,
Finally the authors are dealing in details with the problems of price changes. First they are revealing the necessity of repricing from a theoretical point of view, then they give a surveyf of the methods the most applicable in practice, In addition to the theoretícal discussion, the _, study also includes technical guestions, being of great importance in the case of such _a complex * ' work of repricing. The authors give an analysis of the effects of price changes on the basic and ' derived data of the model and show the place and size of distortíons caused by them. They/also
treat the problem of choosing the price index necessary for the comparison of volume ;. ndm ( connection with this they touch upon the importance of assuring the consistency of price dexes _ * M _ for this constitutes the basic condition for the elaboration of the repriced, eguilibrium modeL ;
After the authors with the aid of considerations and methods described in, the'Stndy**the ' dynamical comparison of input-output models principally could be solved. * ' , _ .