Az Õrváros-Debrecen Szerepe Magyarország XX. Századi Történelmében Közalapítvány alapító okirata a módosításokkal egységes szerkezetben*
1. A közalapítvány neve:
Õrváros-Debrecen Szerepe Magyarország XX. Századi Történelmében Rövidített elnevezése:
Õrváros Közalapítvány 2. A közalapítvány székhelye:
4024 Debrecen, Piac u. 20.
3. Az alapító:
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4. A közalapítvány jogállása:
A közalapítvány kiemelkedõen közhasznú szervezet, önálló jogi személy.
5. A közalapítvány mûködésének idõtartama:
A közalapítvány határozatlan idõre jön létre.
6. A közalapítvány célja:
A közalapítvány célja közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti tevékenységgel kapcsolatos önkormányzati feladat ellátása.
Az önkormányzati feladat meghatározása az alábbi jogszabályokon alapul:
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a települési önkormányzatok feladata a közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti tevékenység támogatása.
A kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 76. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat kötelezõ feladata a helyi közmûvelõdési tevékenység támogatása.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 4. § (3) bekezdése szerint az iskolákban gondoskodni kell az alapvetõ erkölcsi ismeretek elsajátításáról.
A közalapítvány a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a c) pontjának 3. (tudományos tevékenység, kutatás), 4. (nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés), 5. (kulturális tevékenység), 6.
(kulturális örökség megóvása) alpontjában foglalt közhasznú tevékenységet folytat.
7. A közalapítvány által – céljainak elérése érdekében – folytatott tevékenységek:
A közalapítvány gondoskodik Debrecen politikai és társadalmi tényeinek kutatásáról és elemzésérõl, különös tekintettel az 1917-tõl napjainkig terjedõ idõszakra, a diktatúrák történetére és a debreceni viszonyokra.
A közalapítvány elõsegíti a korszakra vonatkozó kutatási eredmények közzétételét, ezeknek a közoktatás, a közmûvelõdés számára való minél szélesebb körû hozzáférhetõségét, támogatja a korszakra vonatkozó történeti kutatásokat.
* A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság az Apk.61.554/2002/21. számú végzésével a közalapítványt érintõ változást a nyilvántartásán átvezette.
8. A közalapítvány tevékenységének függetlensége:
A közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
9. A közalapítvány jellege:
A közalapítvány nyílt, ahhoz bármely belföldi, vagy külföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaság vagy szervezet csatlakozhat, ha a közalapítvány céljaival egyetért, azokat elfogadja és támogatni kívánja.
A közalapítványhoz történõ csatlakozás elfogadásáról a kuratórium dönt, a csatlakozók nem válnak a felajánlás révén, illetve annak elfogadásával alapítókká.
A közalapítvány közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.
10. A közalapítvány vagyona, annak felhasználása:
a) Az alapító az alapító okiratban meghatározott célkitûzések megvalósítása érdekében 2 M Ft, azaz kettõmillió forint készpénzt bocsát a közalapítvány rendelkezésére, melyet az alapítással egyidejûleg a közalapítvány számlájára történõ átutalással bocsát az alapítvány rendelkezésére.
b) A közalapítvány céljai eléréséhez a közalapítvány vagyona és annak hozadékai szolgálnak. A közalapítvány induló vagyonának terhére annak 50 %-át meghaladó mértékben a közalapítvány mûködése során kifizetés nem teljesíthetõ.
c) Az alapító által juttatott vagyont, illetve a közalapítványra ruházott pénzeszközöket és más vagyontárgyakat a kuratórium a jelen alapító okiratban foglalt célok megvalósítása érdekében használja fel. A közalapítvány a közalapítványokra mindenkor érvényes jogszabályi elõírások szerint gazdálkodik.
d) Csatlakozás esetén az ezáltal keletkezett anyagi forrásokat is a közalapítványi célok megvalósítására kell fordítani.
A közalapítvány támogatása történhet készpénzzel, illetve a célok elérését közvetlenül segítõ szolgáltatások vagyontárgyak felajánlásával.
e) A közalapítvány részére történt pénzbeli felajánlásokat a közalapítvány számlájára befizetni, az egyéb vagyoni hozzájárulásokat pedig a közalapítvány rendelkezésére kell bocsátani.
f) A közalapítvány részére külföldi pénznemben is történhet felajánlás, amit a közalapítvány devizaszámlájára kell befizetni. Az ilyen támogatásokat forintban vagy külföldi pénznemben a közalapítvány céljai megvalósítására használja fel.
g) A közalapítvány vagyonából és bevételeibõl kell fedezni a közalapítvány kezelésével és mûködésével kapcsolatban felmerült közvetlen kiadásokat és ráfordításokat.
A közalapítvány támogathat bármely kutatást, szervezetet, intézményt, ha ez összhangban áll célkitûzéseivel.
h) A közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során esetleg elért eredményt nem oszthatja fel, azt az alapító okiratban meghatározott célkitûzések elõsegítésére köteles fordítani.
i) A közalapítvány befektetési tevékenységet nem folytathat.
11. A közalapítvány szervezete:
a) kuratórium b) felügyelõbizottság 12. A kuratórium:
a) Az alapító a közalapítvány legfõbb, általános ügydöntõ, ügyintézõ, képviselõ és kezelõ szerveként kuratóriumot jelöl ki.
b) A kuratórium – a jogszabályok által meghatározott keretek között – önállóan dönthet valamennyi, a közalapítványt érintõ kérdésekben.
c) A kuratórium – az alapító okirat keretei között – határoz a közalapítvány szervezeti és mûködési rendjérõl.
d) A kuratórium – a jelen alapító okirat rendelkezéseinek megfelelõen – meghatározza a közalapítványi vagyon kezelésével kapcsolatos feladatokat, és a közalapítványi célokat szolgáló gazdálkodás feltételeit.
e) A kuratórium 5 tagból áll, akik e megbízatásuk ellátásáért tiszteletdíjban nem részesülhetnek.
f) A kuratórium tagjai:
– elnök: dr. Barta János,
– tagok:
– dr. Bényei Miklós,
– dr. Gáborjáni Szabó Botond, – dr. Glant Tibor,
– dr. Mazsu János.
g) A kuratóriumi tagság elfogadásáról az érintett tag köteles írásbeli nyilatkozatot tenni.
h) A kuratóriumi tag megbízatása határozatlan idõre szól.
i) A kuratóriumi tagság megszûnik a tag lemondásával, vagy halálával, továbbá, ha az alapító a közalapítvány céljainak veszélyeztetése miatt a teljes kuratóriumot visszahívja.
j) A kuratóriumi tagság megszûnése esetén az alapító – a kuratórium javaslatának meghallgatásával – az alapító okirat rendelkezései szerint jogosult pótolni a kiesõ tagot. Ennek érdekében az alapítót fel kell kérni, hogy intézkedjék a megüresedett kuratóriumi tagság (tisztség) betöltése iránt.
k) A kuratórium elnökét az alapító a kuratóriumi tagok közül jelöli ki.
l) A kuratórium elnöke vagy – annak akadályoztatása esetén elnökhelyettese (a továbbiakban: elnök) gondoskodik a kuratóriumi ülések összehívásáról, amely írásban, a napirend és a döntési javaslatok egyidejû közlésével történik. A jegyzõkönyv elkészítésérõl és a hozott határozatok írásba foglalásáról az elnök gondoskodik.
m) A kuratórium szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést.
n) A kuratórium akkor határozatképes, ha ülésén a kuratóriumlegalább 4 tagjajelen van. Határozatképtelenség esetén az ülés összehívását legfeljebb 15 napos idõközzel meg kell ismételni, mindaddig, amíg a határozatképesség nem biztosított. A kuratórium határozatait egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
o) A kuratórium határozatot hoz:
– A közalapítvány céljainak eléréséhez szükséges feladatok meghatározására és végrehajtásának megszervezésére.
– A közalapítványi vagyon bõvítésére, megõrzésére, kezelésére.
– A közalapítványi vagyon felhasználási módjára.
– A pályázatok feltételeinek meghatározására, kiírására és elbírálására.
– A közalapítványhoz való csatlakozás elfogadására.
– Az egyéb felajánlások elfogadására, ha ezek feltételhez vannak kötve.
– A következõ évi költségvetés megállapítására.
– Az általa mûködtetett intézet feladatainak meghatározására, mûködésének ellenõrzésére.
p) A közalapítvány – az általános szabályoknak megfelelõen egyszerû szótöbbséggel – dönt a szervezeti és mûködési szabályzat, az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról.
q) A kuratórium minden év május 31-ig köteles írásban beszámolni az alapítónak a közalapítvány elõzõ évi mûködésérõl.
r) A közalapítvány alapítója, a közalapítvány számára vagyoni felajánlást teljesítõ személyek, a kuratórium tagjai, valamint ezek hozzátartozói a közalapítványról támogatást nem kaphatnak.
s) A kuratórium a közalapítvány gazdálkodásának és tevékenységének legfontosabb adatait az alapító hivatalos lapjában hozza nyilvánosságra.
t) A közalapítványt a kuratórium elnöke önállóan képviseli.
u) A közalapítvány bankszámlája felett rendelkezni két kuratóriumi tag együttesen akként jogosult, hogy az egyik aláíró kötelezõen a kuratórium elnöke.
v) Elfogadja a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 7. § (2) bekezdés szerinti belsõ szabályzatot.
13. A felügyelõbizottság
a) A felügyelõbizottság ellenõrzi a közalapítvány mûködését és gazdálkodását. A felügyelõbizottság 3 tagból áll.
b) A felügyelõbizottság a kuratórium tagjaitól tájékoztatást, a közalapítvánnyal munkakapcsolatban álló személyektõl jelentést kérhet, a közalapítvány könyvelésébe és más irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
c) A felügyelõbizottság tagjait az alapító jelöli ki. A felügyelõbizottsági tagság e tisztség elfogadásával jön létre, határozatlan idõtartamra.
d) A felügyelõbizottsági tagság megszûnik, ha az alapító a kijelölést visszavonja, a tag lemond vagy meghal.
e) A felügyelõbizottság tagjai a kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.
f) A felügyelõbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
g) A felügyelõbizottság tagjai közül az alapító elnököt választ.
A felügyelõbizottság tagjai:
elnök: Becsky Tibor, Tagok:
dr. Papp László, dr. Bertók Béla.
h) A felügyelõbizottság köteles a kuratóriumot tájékoztatni, annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
– a közalapítvány mûködése során olyan jogszabálysértés, vagy közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a kuratórium döntését teszi szükségessé;
– a közalapítvány vezetõ tisztségviselõinek felelõsségét megalapozó tény merült fel.
i) A kuratóriumot a felügyelõbizottság indítványára – annak megtételétõl számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a kuratórium összehívására a felügyelõbizottság is jogosult.
j) Ha a kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelõ szerv köteles haladéktalanul értesíteni az alapítót.
k) A felügyelõbizottság mûködésére egyebekben a kuratórium mûködésének szabályai az irányadóak.
14. Összeférhetetlenségi szabályok:
a) A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
– kötelezettség, vagy felelõsség alól mentesül, vagy
– bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás.
b) Nem lehet a felügyelõbizottság elnöke, tagja, illetve a közalapítvány könyvvizsgálója – a kuratórium elnöke vagy tagja,
– a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, vagy
– a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából – ide nem értve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat – részesülõ személy, továbbá
– az elõzõ bekezdésekben meghatározott személyek hozzátartozója.
c) Nem lehet a közalapítvány vezetõ tisztségviselõje – a közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig – az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
d) A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet, így adott esetben a közalapítványt is elõzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
15. A közalapítvány megszûnése:
A közalapítvány megszûnése esetén a közalapítvány vagyona – a hitelezõk kielégítése után – az alapítót illeti meg, aki köteles azt a közalapítványi célokkal azonos vagy hasonló célra fordítani, és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni.
16. Záró rendelkezések:
a) A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
b) A közalapítvány létrejöttéhez a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnak a közalapítvány nyilvántartásba vételét elrendelõ határozata szükséges. A közalapítvány alapító okiratát az alapító a hivatalos lapjában közzéteszi.
c) Az alapító tudomásul veszi, hogy a közalapítvány bírósági nyilvántartásba vétele után az általa tett közalapítványt nem vonhatja vissza, ha azonban a közfeladat iránti szükséglet megszûnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetõleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható, kérheti annak bírósági megszüntetését.
Az alapító okiratot az alapító képviselõje Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyûlésének 99/2002.
(V. 16.) Kh., a 265/2002. (XII. 19.) Kh., a 10/2004. (I. 22.) Kh., a 88/2009. (IV. 30.) Ö.h. és a 212/2009. (IX. 24.) Ö.h. határozatai alapján írja alá.
Debrecen, 2009. szeptember 30.
Kósa Lajoss. k.,
Debrecen megyei jogú város polgármestere
A Tehetséges Debreceni Fiatalokért Közalapítvány
alapító okirata a módosításokkal egységes szerkezetben*
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. §-ában, valamint a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában és az 5. §-ában foglaltaknak megfelelõen a gyermek- és ifjúsági feladatokról való folyamatos gondoskodás biztosítása céljából közalapítványt hoz létre.1
1. A közalapítvány neve:
Tehetséges Debreceni Fiatalokért Közalapítvány (a továbbiakban: közalapítvány) 2. A közalapítvány székhelye:
4024 Debrecen, Piac u. 20.
3. Az alapító szerv:
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhelye: 4024 Debrecen, Piac u. 20.
4. A közalapítvány célja, tevékenysége:
A közalapítvány céljaként meghatározott feladatok ellátása az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapul:
– A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a települési önkormányzatok feladata az oktatásról, a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, közmûvelõdési, tudományos, mûvészeti tevékenység, sport támogatása.
– A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a közoktatási törvényben meghatározottak szerint látja el a közoktatással kapcsolatos feladatokat, mely keretén belül a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során biztosítja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat.
– A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme.3
A közalapítvány célja a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül:
– nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
– gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet.1 Ennek érdekében:
– ösztöndíjban részesít tehetséges debreceni fiatalokat, diákokat,
– elõsegíti a közoktatásban részt vevõ fiatalok esélyegyenlõségének megteremtését, – támogatást nyújt debreceni diákszervezetek, ifjúsági közösségek részére,
– az ifjúság érdekében végzett helyi kutatásokat támogat, – ifjúsági intézményt tarthat fenn.
5. A közalapítványi célra rendelt vagyon:
– A közalapítvány induló vagyona: 9 000 000 Ft, azaz kilencmillió forint.
– A közalapítvány vagyona a kezelõ gazdálkodásának eredményével változik.
– A késõbbiekben a közalapítvány vagyonrészévé válhat a közalapítványhoz csatlakozók feltétel nélkül, vagy feltételhez kötött pénzbeli és dologi adományai.
6. A közalapítványhoz való csatlakozás:
A közalapítvány nyitott, a közalapítványhoz csatlakozhat bármely magyarországi és külföldi természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, ha a közalapítvány céljával, mûködésével egyetért és azt elfogadja. A csatlakozás elfogadásáról a közalapítvány kuratóriuma dönt.
* A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság az Apk.60.861/1996/36. számú végzésével a közalapítványt érintõ változást a nyilvántartásán átvezette.
7. A közalapítvány gazdálkodása:
A közalapítvány vagyonának felhasználásáról a kuratórium dönt az alapító okiratban foglalt szabályok szerint.
A kuratórium az induló vagyon mindenkori megtartása mellett a vagyon kamatait, valamint az adományokat teljes mértékben felhasználhatja a közalapítvány céljainak megvalósítása érdekében.7
A közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.1
8. A közalapítvány kiemelkedõen közhasznú:
A közalapítvány politikamentes, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kér és nem fogad el, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõjelöltet nem állít, és nem támogat.1
9. A közalapítvány szervezete és mûködése:
a) A közalapítvány irányító szerve, vagyonának kezelõje a 9 fõs kuratórium. A kuratórium mûködése során:
– gazdálkodik a közalapítvány vagyonával,
– pályázat útján támogatást nyújt, díjakat, ösztöndíjakat ad,
– céljának megvalósítása érdekében együttmûködik ifjúsági, vagy ifjúságért tevékenykedõ közösségekkel, szervezetekkel, intézményekkel, magánszemélyekkel,
– információkat gyûjt, adatokat tart nyilván és szolgáltat, – ifjúsági intézményt tarthat fenn.
b) A kuratórium tagjait Debrecen Megyei Jogú Város Közgyûlése választja az önkormányzat új közgyûlésének alakuló ülését követõ elsõ üléséig terjedõ idõtartamra.8
A kuratórium elnöke és tagjai, illetve az e tisztségekre jelölt személyek kötelesek a közalapítvány alapítóit, illetve a kuratóriumot elõzetesen tájékoztatni, ha ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.
Nem lehet a kuratórium elnöke és tagja olyan személy, aki másik két éven belül megszûnt közhasznú szervezetnél, annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig vezetõ tisztségviselõ volt, s amely megszûnt szervezet az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.1
A kuratórium tagjai:
Nyíri László, a kuratórium elnöke, Aradi Márta,
Asbóth Endre, Debrecen Megyei Jogú Város Közgyûlésének képviselõje, Fodor Levente, Debrecen Megyei Jogú Város Közgyûlésének képviselõje, Molnár György,
dr. Papp Klára, dr. Széles Dezsõné, Pozsonyi Zoltán, Szentesiné Kis Piroska.6
c) A kuratórium elnöke látja el a közalapítvány képviseletét.2
A közalapítvány bankszámlája felett rendelkezni két kuratóriumi tag együttesen jogosult akként, hogy az egyik aláíró kötelezõen a kuratórium elnöke. Az aláírási címpéldánynak megfelelõen a bankszámla felett a következõ személyek együttesen jogosultak rendelkezni: Nyíri László elnök, Fodor Levente kuratóriumi tag.7
d) A kuratórium döntési jogkörét ülésein gyakorolja. A kuratórium ülései nyilvánosak. A kuratórium szükség szerint ülésezik, de évente legalább egyszer köteles ülést tartani. A kuratórium összehívását bármely tag kezdeményezheti az elnöknél. A kuratórium akkor határozatképes, ha ülésén a kuratórium legalább 6 tagja jelen van.9 Határozatképtelenség esetén ülését 30 napon belül változatlan napirenddel ismét össze kell hívni.
A kuratórium minden tagjának egy-egy szavazata van.
A kuratórium határozatait, döntéseit nyílt szavazással, a jelenlévõ tagok egyszerû szótöbbségével hozza, 2/3-os minõsített többségû döntés szükséges azonban a szervezeti és mûködési szabályzat megállapításához és módosításához, az éves gazdálkodási terv és a mérleg megállapításához, a közalapítvány éves beszámolójának jóváhagyásához, valamint az évenkénti közhasznúsági jelentés elfogadásához, valamint a közalapítvány vállalkozási tevékenységérõl, annak formáiról, pénzügyi feltételeirõl szóló döntés meghozatalához.8
A határozathozatalban nem vehet részt az a kuratóriumi tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján:
– kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
– bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az alapító okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.
A kuratóriumi ülésre a tagokat a napirend közlésével írásban kell meghívni. A meghívókat és a döntéshez szükséges elõterjesztéseket a kuratórium tagjainak az ülés megkezdése elõtt legalább 5 munkanappal kézhez kell kapniuk.
A kuratórium üléseirõl és döntéseirõl jegyzõkönyvet kell vezetni. A jegyzõkönyv tartalmazza a kuratóriumi ülés helyét és idejét, a jelenlévõket, továbbá a kuratóriumi ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevõket. A jegyzõkönyvet a kuratórium elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá.
A kuratórium üléseirõl és döntéseirõl jegyzõkönyvet kell vezetni. A jegyzõkönyv tartalmazza a kuratóriumi ülés helyét és idejét, a jelenlévõket, továbbá a kuratóriumi ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevõket. A jegyzõkönyvet a kuratórium elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá.