C. A szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje
VI. Alapító okiratok
Az Állami Számvevõszék alapító okiratának 2. számú módosítása
Az Állami Számvevõszék (a továbbiakban: ÁSZ) A-050-014/2005. számon, 2005. március 31-én kiadott alapító okiratát (a továbbiakban: alapító okirat) – a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 44. §-ában foglalt elõírásokra tekintettel – a következõk szerint módosítom:
1. Az alapító okirat elsõ bekezdése felvezetõ szövegrészének helyébe a következõ rendelkezés lép:
„Preambulum
Az Állami Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ász tv.) alapján mûködõ Állami Számvevõszék alapító okiratát – figyelemmel a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek elõírásaira – a következõk szerint állapítom meg:
Az alapító szerv megnevezése: a Magyar Köztársaság Országgyûlése.
A költségvetési szerv megnevezése: Állami Számvevõszék.
Székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.”
2. Az alapító okirat felvezetõ szövegrésze utáni bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
„1. § Közfeladata
Az ÁSZ közfeladata – az állam legfõbb pénzügyi ellenõrzõ szerveként – az államháztartás ellenõrzése a vonatkozó törvényekben és egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint, valamint egyéb, törvény által meghatározott feladatok ellátása.”
3. Az alapító okirat felvezetõ szövegrésze utáni bekezdése a következõ címmel egészül ki, egyben a francia bekezdésekben szereplõ felsorolás helyébe a következõ rendelkezés lép:
„2. §
Alaptevékenysége
(1) A szakfeladat száma és megnevezése 2009. december 31-ig: 751119 Államhatalmi szervek tevékenysége.
A szakfeladat száma és megnevezése 2010. január 1-jétõl: 841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége.
Államháztartási szakágazati besorolása: 841101 Államhatalmi szervek tevékenysége.
(2) Az 1. §-ban megjelölt közfeladata teljesítése során alaptevékenysége keretében az ÁSZ a következõ ellenõrzõ feladatokat látja el:
a) ellenõrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi elõirányzatok teljesíthetõségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási elõirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerûségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését,
b) ellenõrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást,
c) ellenõrzi a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek mûködését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását, továbbá ellenõrzi a többcélú kistérségi társulások gazdálkodását,
d) ellenõrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét,
e) ellenõrzi az állami költségvetésbõl gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az állami költségvetésbõl nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a
H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ •2009. évi 51. szám 11023
közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél, f) ellenõrzi az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévõ gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megõrzõ és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását,
g) ellenõrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvetõ feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az ÁSZ azt ellenõrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyûlése határozatainak megfelelõen mûködik-e, h) ellenõrzi a pártok és a pártok mûködését segítõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenységet végzõ alapítványok gazdálkodását,
i) ellenõrzi a Költségvetési Tanács gazdálkodását és évente a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. tevékenységét, j) ellenõrzi a Hírközlési Állandó Választottbíróság, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza gazdálkodását,
k) ellenõrzi a Befektetõvédelmi Alap, az Országos Betétvédelmi Alap és a Pénztárak Garancia Alapja gazdálkodását, l) ellenõrzi a Magyar Távirati Iroda Zrt. és a Magyar Tudományos Akadémia gazdálkodását, valamint rendszeresen ellenõrzi a gazdasági kamarákat,
m) ellenõrzi az európai területi együttmûködési csoportosulás gazdálkodásának törvényességét, n) felülvizsgálja a fõvárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletét,
o) az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazásával haladéktalanul, illetve ötévente lefolytatja az állami vezetõ és vele egy háztartásban élõ hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát és
p) ellenõrzi a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását.
(3) Az 1. §-ban megjelölt közfeladata teljesítése során alaptevékenysége keretében az ÁSZ elnöke által ellátja a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerzõdések ellenjegyzésével kapcsolatos feladatokat.
(4) Az 1. §-ban megjelölt közfeladata teljesítése során alaptevékenysége keretében az ÁSZ, illetve annak elnöke a következõ javaslattételi, illetve jelölési feladatokat látja el:
a) javaslatot tehet költségvetési szerv átalakítására, illetve megszüntetésére, b) javaslatot tesz az MNV Zrt. Ellenõrzõ Bizottsága elnökének személyére,
c) javaslatot tesz a felügyelõbizottság elnökének személyére, amennyiben a legalább többségi állami tulajdonú társaság jegyzett tõkéje a kétszázmillió forintot meghaladja,
d) javaslatot tesz az Eximbank és a Mehib Zrt. felügyelõbizottsága elnökének személyére, e) javaslatot tesz az elkülönített állami pénzalapok könyvvizsgálójára, valamint
f) a Költségvetési Tanács egy választható tagját az ÁSZ elnöke jelöli.
(5) Az 1. §-ban megjelölt közfeladata teljesítése során alaptevékenysége keretében az ÁSZ a következõ véleményezési feladatokat látja el:
a) véleményezi a Magyar Köztársaság költségvetésére vonatkozó törvényjavaslatot,
b) az államháztartási belsõ kontrollrendszerek fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a belsõ ellenõrzésre vonatkozó nemzetközi standardokkal összhangban lévõ ellenõrzési módszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatok véleményezése,
c) az államháztartás körébe tartozó egyéb szervek, az elõirányzattal rendelkezõ jogi személyiséggel nem rendelkezõ költségvetési egységek költségvetési gazdálkodásának számviteli rendje szabályozásának véleményezése,
d) véleményezi a kamarai tag könyvvizsgáló minõsítését,
e) véleményezi az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívását, továbbá f) véleményezi az MFB Zrt. könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívását.”
4. Az alapító okirat „Gazdálkodási jogköre” címû bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„3. §
Alaptevékenységen kívüli tevékenysége
(1) Az ÁSZ által végezhetõ kiegészítõ tevékenységek az alábbiak:
a) a NATO, az Európai Unió, illetve olyan nemzetközi szervezet felkérésére, amelynek a Magyar Állam tagja, továbbá az Országgyûlés vagy a Kormány által vállalt nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettség teljesítésére – díjazás ellenében is – ellenõrzés folytatása, ügykörébe tartozó szakértõi tevékenység végzése belföldön és külföldön (az ÁSZ éves ellenõrzési tervének teljesítését az ebben a pontban meghatározott tevékenysége nem veszélyeztetheti),
11024 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ •2009. évi 51. szám
b) az ÁSZ alaptevékenységével megegyezõ, illetve azt kiegészítõ, támogató, pályázati úton elnyert külsõ forrás felhasználásával megvalósuló tevékenység, valamint
c) módszertani szakirányítás.
(2) A kisegítõ tevékenység aránya nem haladhatja meg az ÁSZ éves költségvetési fõösszegének 5%-át.
(3) Az ÁSZ vállalkozási tevékenységet nem folytat.”
5. Az alapító okirat „Felügyeleti szerve” címû bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„4. §
Besorolása, illetékessége
Az ÁSZ a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet, a Kt. 15. és 18. §-a alapján önállóan mûködõ és gazdálkodó közhatalmi költségvetési szerv, melynek illetékessége Magyarország területére terjed ki.”
6. Az alapító okirat az alábbi címmel és rendelkezéssel egészül ki:
„5. §
Alapítói, irányítási jogok gyakorlása
(1) A Magyar Köztársaság Országgyûlése (székhelye: 1055 Budapest, Kossuth tér 1–3.) mint alapítói jogokkal felruházott irányító szerv gyakorolja a következõ irányítási jogokat:
a) az ÁSZ alapítása, átalakítása, megszüntetése,
b) az ÁSZ vezetõjének (elnök, alelnökök) megválasztása, felmentése, kizárása és a velük kapcsolatos összeférhetetlenség megállapítása,
c) az ÁSZ gazdálkodásának az Országgyûlés elnöke által pályázat útján megbízott, független és költségvetési minõsítésû könyvvizsgáló által történõ ellenõrzése,
d) az ÁSZ jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése,
e) jogszabályban meghatározott esetekben az ÁSZ döntéseinek elõzetes vagy utólagos jóváhagyása, f) egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.
(2) Az Állami Számvevõszék elnöke (székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) gyakorolja az alábbi irányítási jogokat:
a) az ÁSZ Szervezeti és Mûködési Szabályzatának jóváhagyása,
b) az ÁSZ szakmai tevékenységének irányítása, gondoskodás az ÁSZ éves ellenõrzési tervének és eseti ellenõrzéseinek végrehajtásáról,
c) az ÁSZ fõtitkárának és gazdasági vezetõjének, vezetõinek és számvevõinek kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása.
(3) Az Állami Számvevõszék fõtitkára (székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) gyakorolja az alábbi irányítási jogokat:
a) a fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az államháztartás mûködésével és gazdálkodásával kapcsolatos irányítási jogait,
b) az alapító okirat kiadásának jogát.”
6. Az alapító okirat „Vezetõjének kinevezési rendje” bekezdése címe a „6. §” megjelöléssel egészül ki és egyben a bekezdés szövege az alábbiak szerint módosul:
„6. §
Vezetõjének kinevezési rendje
Az Országgyûlés a képviselõk körébõl nyolctagú jelölõbizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az ÁSZ elnökévé, illetve alelnökeivé választhatók. Az ÁSZ elnökének és alelnökeinek javasolt személyeket az Országgyûlés illetékes bizottságai meghallgatják. Az ÁSZ elnökét és alelnökeit az Országgyûlés 12 évre választja, megbízásuk lejártával újraválaszthatók.”
7. Az alapító okirat „Vállalkozási tevékenységének köre és mértéke” bekezdése hatályát veszti.
H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ •2009. évi 51. szám 11025
8. Az alapító okirat az alábbi címmel és bekezdéssel egészül ki:
„7. §
Foglalkoztatási jogviszonyok
Az ÁSZ-nak az elnökön és alelnökökön kívüli vezetõi, számvevõi, legalább középfokú végzettségû köztisztviselõi, ügykezelõi az Ász tv., a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, fizikai alkalmazottai a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartoznak.”
9. Jelen alapítóokirat-módosítás 2009. július 1-jén lép hatályba.
10. A hatályba lépéssel egyidejûleg intézkedem az Állami Számvevõszék – megfelelõen tagolt – alapító okiratának egységes szerkezetben való kiadásáról.
Budapest, 2009. május 27.
Dr. Csapodi Páls. k.,
az Állami Számvevõszék fõtitkára
Az Állami Számvevõszék alapító okirata
a 2. számú módosítással együtt, egységes szerkezetben Preambulum
Az Állami Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ász tv.) alapján mûködõ Állami Számvevõszék (a továbbiakban: ÁSZ) alapító okiratát – figyelemmel a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek elõírásaira – a következõk szerint állapítom meg:
Az alapító szerv megnevezése: a Magyar Köztársaság Országgyûlése.
A költségvetési szerv megnevezése: Állami Számvevõszék.
Székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.
1. § Közfeladata
Az ÁSZ közfeladata – az állam legfõbb pénzügyi ellenõrzõ szerveként – az államháztartás ellenõrzése a vonatkozó törvényekben és egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint, valamint egyéb, törvény által meghatározott feladatok ellátása.
2. § Alaptevékenysége
(1) A szakfeladat száma és megnevezése 2009. december 31-ig: 751119 Államhatalmi szervek tevékenysége.
A szakfeladat száma és megnevezése 2010. január 1-jétõl: 841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége.
Államháztartási szakágazati besorolása: 841101 Államhatalmi szervek tevékenysége.
(2) Az 1. §-ban megjelölt közfeladata teljesítése során alaptevékenysége keretében az ÁSZ a következõ ellenõrzõ feladatokat látja el:
a) ellenõrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi elõirányzatok teljesíthetõségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási elõirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerûségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését,
b) ellenõrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást,
11026 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ •2009. évi 51. szám
c) ellenõrzi a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek mûködését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását, továbbá ellenõrzi a többcélú kistérségi társulások gazdálkodását, d) ellenõrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a vámhatóság
tevékenységét,
e) ellenõrzi az állami költségvetésbõl gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az állami költségvetésbõl nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél,
f) ellenõrzi az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévõ gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megõrzõ és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását,
g) ellenõrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvetõ feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az Állami Számvevõszék azt ellenõrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyûlése határozatainak megfelelõen mûködik-e,
h) ellenõrzi a pártok és a pártok mûködését segítõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenységet végzõ alapítványok gazdálkodását,
i) ellenõrzi a Költségvetési Tanács gazdálkodását és évente a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. tevékenységét, j) ellenõrzi a Hírközlési Állandó Választottbíróság, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, az Egyetemes
Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza gazdálkodását,
k) ellenõrzi a Befektetõvédelmi Alap, az Országos Betétvédelmi Alap és a Pénztárak Garancia Alapja gazdálkodását, l) ellenõrzi a Magyar Távirati Iroda Zrt. és a Magyar Tudományos Akadémia gazdálkodását, valamint rendszeresen
ellenõrzi a gazdasági kamarákat,
m) ellenõrzi az európai területi együttmûködési csoportosulás gazdálkodásának törvényességét, n) felülvizsgálja a fõvárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletét,
o) az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazásával haladéktalanul, illetve ötévente lefolytatja az állami vezetõ és vele egy háztartásban élõ hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát és
p) ellenõrzi a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását.
(3) Az 1. §-ban megjelölt közfeladata teljesítése során alaptevékenysége keretében az ÁSZ elnöke által ellátja a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerzõdések ellenjegyzésével kapcsolatos feladatokat.
(4) Az 1. §-ban megjelölt közfeladata teljesítése során alaptevékenysége keretében az ÁSZ, illetve annak elnöke a következõ javaslattételi, illetve jelölési feladatokat látja el:
a) javaslatot tehet költségvetési szerv átalakítására, illetve megszüntetésére, b) javaslatot tesz az MNV Zrt. Ellenõrzõ Bizottsága elnökének személyére,
c) javaslatot tesz a felügyelõbizottság elnökének személyére, amennyiben a legalább többségi állami tulajdonú társaság jegyzett tõkéje a kétszáz millió forintot meghaladja,
d) javaslatot tesz az Eximbank és a Mehib Zrt. felügyelõbizottsága elnökének személyére, e) javaslatot tesz az elkülönített állami pénzalapok könyvvizsgálójára, valamint
f) a Költségvetési Tanács egy választható tagját az ÁSZ elnöke jelöli.
(5) Az 1. §-ban megjelölt közfeladata teljesítése során alaptevékenysége keretében az ÁSZ a következõ véleményezési feladatokat látja el:
a) véleményezi a Magyar Köztársaság költségvetésére vonatkozó törvényjavaslatot,
b) az államháztartási belsõ kontrollrendszerek fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a belsõ ellenõrzésre vonatkozó nemzetközi standardokkal összhangban lévõ ellenõrzési módszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatok véleményezése,
c) az államháztartás körébe tartozó egyéb szervek, az elõirányzattal rendelkezõ jogi személyiséggel nem rendelkezõ költségvetési egységek költségvetési gazdálkodásának számviteli rendje szabályozásának véleményezése,
H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ •2009. évi 51. szám 11027
d) véleményezi a kamarai tag könyvvizsgáló minõsítését,
e) véleményezi az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívását, továbbá f) véleményezi az MFB Zrt. könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívását.
3. § Alaptevékenységen kívüli tevékenysége
(1) Az ÁSZ által végezhetõ kiegészítõ tevékenységek az alábbiak:
a) a NATO, az Európai Unió, illetve olyan nemzetközi szervezet felkérésére, amelynek a Magyar Állam tagja, továbbá az Országgyûlés vagy a Kormány által vállalt nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettség teljesítésére – díjazás ellenében is – ellenõrzés folytatása, ügykörébe tartozó szakértõi tevékenység végzése belföldön és külföldön (az ÁSZ éves ellenõrzési tervének teljesítését az ebben a pontban meghatározott tevékenysége nem veszélyeztetheti),
b) az ÁSZ alaptevékenységével megegyezõ, illetve azt kiegészítõ, pályázati úton elnyert külsõ forrás felhasználásával megvalósuló tevékenység, valamint
c) módszertani szakirányítás.
(2) A kisegítõ tevékenység aránya nem haladhatja meg az ÁSZ éves költségvetési fõösszegének 5%-át.
(3) Az ÁSZ vállalkozási tevékenységet nem folytat.
4. § Besorolása, illetékessége
Az ÁSZ a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet, a Kt. 15. és 18. §-a alapján önállóan mûködõ és gazdálkodó közhatalmi költségvetési szerv, melynek illetékessége Magyarország területére terjed ki.
5. § Alapítói, irányítási jogok gyakorlása
(1) A Magyar Köztársaság Országgyûlése (székhelye: 1055 Budapest, Kossuth tér 1–3.), mint alapítói jogokkal felruházott irányító szerv gyakorolja a következõ irányítási jogokat:
a) az ÁSZ alapítása, átalakítása, megszüntetése,
b) az ÁSZ vezetõjének (elnök, alelnökök) megválasztása, felmentése, kizárása és a velük kapcsolatos összeférhetetlenség megállapítása,
c) az ÁSZ gazdálkodásának az Országgyûlés elnöke által pályázat útján megbízott, független és költségvetési minõsítésû könyvvizsgáló által történõ ellenõrzése,
d) az ÁSZ jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése,
e) jogszabályban meghatározott esetekben az ÁSZ döntéseinek elõzetes vagy utólagos jóváhagyása, f) egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.
(2) Az Állami Számvevõszék elnöke (székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) gyakorolja az alábbi irányítási jogokat:
a) az ÁSZ Szervezeti és Mûködési Szabályzatának jóváhagyása,
b) az ÁSZ szakmai tevékenységének irányítása, gondoskodás az ÁSZ éves ellenõrzési tervének és eseti ellenõrzéseinek végrehajtásáról,
c) az ÁSZ fõtitkárának és gazdasági vezetõjének, vezetõinek és számvevõinek kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása.
(3) Az Állami Számvevõszék fõtitkára (székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) gyakorolja az alábbi irányítási jogokat:
a) a fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az államháztartás mûködésével és gazdálkodásával kapcsolatos irányítási jogait,
b) az alapító okirat kiadásának jogát.
6. § Vezetõjének kinevezési rendje
Az Országgyûlés a képviselõk körébõl nyolctagú jelölõbizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az ÁSZ elnökévé, illetve alelnökeivé választhatók. Az ÁSZ elnökének és alelnökeinek javasolt személyeket az Országgyûlés illetékes bizottságai meghallgatják. Az ÁSZ elnökét és alelnökeit az Országgyûlés 12 évre választja, megbízásuk lejártával újraválaszthatók.
11028 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ •2009. évi 51. szám
7. § Foglalkoztatási jogviszonyok
Az ÁSZ-nak az elnökön és alelnökökön kívüli vezetõi, számvevõi, legalább középfokú végzettségû köztisztviselõi, ügykezelõi az Ász tv., a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, fizikai alkalmazottai a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartoznak.
Az Állami Számvevõszék 1. és 2. számú módosításával egybeszerkesztett, egységes szerkezetû alapító okirata 2009.
július 1-jén lép hatályba.
Budapest, 2009. május 27.
Dr. Csapodi Páls. k.,
az Állami Számvevõszék fõtitkára
H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ •2009. évi 51. szám 11029
Az Állami Számvevõszék Kutató Intézete alapító okiratának 12. számú módosítása
Az Állami Számvevõszék Kutató Intézetének (a továbbiakban: Intézet) – többször módosított – alapító okiratát (a továbbiakban:
alapító okirat) a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 44. §-ában foglalt elõírásokra tekintettel a következõk szerint módosítom:
1. Az alapító okirat 1., 2., és 3. §-ainak megjelölés helyébe a Preambulum megjelölés, a bekezdések szövegének helyébe, egybeszerkesztve pedig az alábbi rendelkezés lép:
„Az Állami Számvevõszék elnöke az Állami Számvevõszék létrehozásáról és éves költségvetésérõl szóló 9/1990. (II. 14.) OGY határozat értelmében 1990. február 14-i hatállyal az Állami Számvevõszék Továbbképzési és Módszertani Intézete (a továbbiakban: Intézet) vonatkozásában átvette az alapítói jogosítványok gyakorlását.
Az alapító 2002. január 1-jei hatállyal az Intézet tevékenységi körébõl az üdültetési és vendéglátási tevékenység
Az alapító 2002. január 1-jei hatállyal az Intézet tevékenységi körébõl az üdültetési és vendéglátási tevékenység