3. A FŐMONDATI FELSZÓLÍTÓ MONDATOK SZERKEZETE
3.1 A tagadás és a felszólítás kapcsolata
3.1.5 Han (1998, 2001)
3.1.5.1 Az alanyi pozíció
Az alany pozíciójának meghatározása érvként szolgál arra, hogy a felszólító operátor a CP projekcióban található. Megfigyelhetjük, hogy ha a német felszólító mondat kiejtett alanyt tartalmaz, akkor az ige megelőzi az alanyt.
(33) a. Schreib du den Aufsatz! német ír.2SG.IMP te a.ACC cikk
‘Írd meg a cikket!’
b. *Du schreib den Aufsatz!
te ír.2SG.IMP a.ACC cikk
‘Írd meg a cikket!’
(Han 1998: 32, a glosszák az enyémek)
A német eldöntendő kérdésben is azt látjuk, hogy az ige megelőzi az alanyt.
(34) a. Schreibst du den Aufsatz? német
ír.2SG.IND te a.ACC cikk
‘Megírtad a cikket?’
b. *Du schreibst den Aufsatz?
te ír.2SG.IND a.ACC cikk
‘Megírtad a cikket?’
(Han 1998: 32, a glosszák az enyémek)
Abból, hogy az ige a felszólításban és a kérdésben egyaránt megelőzi az alanyt, arra következtethetünk, hogy az ige mindkét mondattípusban ugyanabban a szerkezeti pozícióban foglal helyet (Han 1998: 32).
Han (1998: 32) den Besten (1989) megfigyeléseire támaszkodva azt állítja, hogy a németben a gyenge tárgyi névmás leggyakrabban közvetlenül a mondatbevezető jobb oldalán áll (35 a), de olykor feltűnhet közvetlenül az alany után is (35 b).
(35) a. …, daß ihm Karl ein Buch geschenkt hat. német hogy neki Károly egy.ACC könyv ajándékoz.PARTIC AUX.3SG
‘…, hogy Károly könyvet ajándékozott neki.’
b. …, daß Karl ihm ein Buch geschenkt hat.
…, hogy Károly neki egy.ACC könyv ajándékoz.PARTIC AUX.3SG
‘…, hogy Károly könyvet ajándékozott neki.’
(Han 1998: 32 den Besten 1989-et idézve, a glosszák az enyémek)
Han (1998) megmutatja den Besten (1989) alapján, hogy az eldöntendő kérdéseknél is megjelenhet a gyenge tárgyi névmás közvetlenül az alany előtt (36 a) vagy az alany után (36 b).
(36) a. Werden sich diese Leute verteidigen? német fog.3PL.IND maguk ezek emberek megvédeni
‘Megvédik magukat ezek az emberek?’
b. Werden diese Leute sich verteidigen?
fog.3PL.IND ezek emberek maguk megvédeni
‘Megvédik magukat ezek az emberek?’
(Han 1998: 33, a glosszák az enyémek)
Feltehetőleg a dass ʻhogy’ kötőszó a C fejben található. Ebből következtet den Besten (1989) arra, hogy az eldöntendő kérdésekben az igének a C fejben kell állnia, a mellékmondati kötőszóhoz hasonlóan. Hiszen a két mondattípusban szórendileg egyformán viselkedik a gyenge tárgyi névmás a kötőszóhoz és az alanyhoz, illetve az igéhez és az alanyhoz képest (Han 1998: 33).
Ha megvizsgáljuk a felszólító mondatokat, azt látjuk, hogy az eldöntendő kérdéshez hasonlóan viselkedik a bennük található gyenge tárgyi névmás.
(37) a. Schreib es du! német
ír.IMP.2SG az.ACC te
‘Írd meg!’
b. Schreib du es!
ír.IMP.2SG te az.ACC
‘Írd meg!’
(Han 1998: 33, a glosszák az enyémek)
Mindebből arra következtethetünk, hogy a felszólító mondatokban az eldöntendő kérdésekhez hasonlóan a C fejben helyezkedik el az ige (Han 1998: 33).
Az angol felszólításban az alany megelőzi az igét. Azonban, ha do betoldás van a felszólító mondatban, nevezetesen tagadó felszólításról vagy emfatikus felszólításról van szó, a do megelőzi az igét (Han 1998: 33).
(38) a. You open the door! angol te nyit az ajtó
ʻNyisd ki az ajtót!’
b. Don’t anybody move!
AUX.NEG senki mozdul ʻSenki ne mozduljon!’
c. Don’t you talk back to me!
AUX.NEG te beszél vissza PREP nekem ʻNe beszélj vissza nekem!’
d. Do at least some of you have a try!
AUX PREP legalább néhány PREP te AUX egy próba ʻLegalább néhányan közületek próbálkozzanak!’
(Han 1998: 34 Davies 1986-ot idézve, a glosszák az enyémek)
Ha azt feltételezzük, hogy a felszólító mondatokban az alany helye az IP specifikálóban van, akkor az a tény, hogy a do megelőzi az alanyt, arra enged következtetni, hogy a do egy az IP-nél magasabban levő funkcionális projekcióban helyezkedik el. Azonban gondolhatjuk azt is, hogy az alany helye a felszólító mondatokban a VP specifikálóban található szemben a többi mondattípussal (többek között Rupp 1999). Potsdam (1998) amellett érvel, hogy a felszólító mondatokban az alany helye az IP specifikálóban van. Ezt a megállapítását a határozószók elhelyezkedéséből és az alanyfüggő lebegő kvantorok (subject-oriented floating quantifiers) viselkedéséből vezeti le (Han 1998: 34). Potsdam (1998) kimutatja, hogy az alanyfüggő lebegő kvantorok megjelenhetnek felszólító mondatokban.
(39) a. The twins both be here for the pictures! angol az ikrek mindkettő lenni itt PREP a fénykép
ʻMindkét iker legyen itt a fényképezkedésen!’
b. Rhett, Scarlet, and Lassie all get ready for their next scene!
Rhett Scarlet és Lassie mind kap kész PREP övék következő jelenet ʻRhett, Scarlet és Lassie mindannyian készüljenek fel a következő jelenetre!’
c. My children all come right here, I won't tolerate enyém gyerekek mind jön egyenesen itt én AUX.NEG tolerál such misbehavior!
ilyen neveletlenség
ʻAz összes gyerekem jöjjön ide, nem fogok semmiféle neveletlenséget tolerálni!’
d. You be both waiting for me promptly at 3!
te lenni mindkettő vár.PART PREP engem pontosan PREP 3 ʻTi mindketten várjatok rám pontosan háromkor!’
(Han 1998: 34 Potsdam 1998-at idézve, a glosszák az enyémek)
Sportiche (1988) annak bizonyítására használta az alanyfüggő lebegő kvantorokat, hogy a mondat alanya lejjebbről indul a mondatban, mielőtt az IP specifikálóba érne. Az alábbi mondatban az alanyi kvantor, all the rebels ʻaz összes lázadó’, a VP specifikálóból indul, és a the rebels ʻa lázadók’ az IP specifikálóba mozog fel lent hagyva az all-t ʻminden’ (Han 1998:
34).
(40) a. [All [the rebels]] might have fled. angol mind az lázadók AUX.MOD AUX.PERF elmenekül
ʻMinden lázadó elmenekülhetett.’
b. [The rebels] might have [all [--]] fled.
(Han 1998: 34 Potsdam 1998-at idézve, a glosszák és a zárójelezések az enyémek)
Han (1998: 35) Postdam (1998) megfigyelései alapján azt állítja, hogy az olyan határozószók, mint a simply ʻegyszerűen’ és a just ʻcsak’ az alany és a főige között jelenik meg, vagyis ezeket a határozószókat az I’-hez, a VP-hez vagy a V’-hez csatolhatjuk.
(41) a. He simply/just is incapable of it. angol ő egyszerűen/csak van képtelen PREP az.ACC
ʻŐ egyszerűen képtelen arra.’
b. He is simply/just incapable of it.
ő van egyszerűen/csak képtelen PREP az.ACC
ʻŐ egyszerűen képtelen arra.’
c. *Simply/just he is incapable of it.
egyszerűen/csak ő van képtelen PREP az.ACC
ʻŐ egyszerűen képtelen arra.’
(Han 1998: 35 Potsdam 1998-at idézve, a glosszák az enyémek)
A felszólító mondatokban ezek a határozószók nem előzhetik meg az igét.
(42) There’s plenty of room. angol
EXPL.van sok PREP hely ʻSok hely van.’
a. Everyone simply move to his right a little!
mindenki egyszerűen mozdul PREP övé jobb egy kicsi ʻMindenki egyszerűen mozduljon kicsit jobbra.’
b. *Simply everyone move to his right a little!
egyszerűen mindenki mozdul PREP övé jobb egy kicsi ʻMindenki egyszerűen mozduljon kicsit jobbra.’
(43) a. Don’t you just stand there like a bump on a log!
AUX.NEG te csak áll ott mint egy púp PREP egy farönk ʻNe állj ott, mint egy fadarab.’
b. *Don’t just you stand there like a bump on a log!
AUX.NEG csak te áll ott mint egy púp PREP egy farönk ʻNe állj ott, mint egy fadarab.’
(Han 1998: 35 Potsdam 1998-at idézve, a glosszák az enyémek)
Ha az angol felszólításban az alanyt a VP specifikálóban vennék fel, akkor a (42 b) és a (43 b) mondatoknak jónak kellene lenniük. Potsdam (1998) ebből a jelenségből azt a következtetést vonja le, hogy a felszólító mondatok alanya az IP specifikálóban helyezkedik el, akárcsak a többi mondattípus esetén (Han 1998: 35).
Ha az alany az IP specifikálóban van, akkor a do, illetve a don’t a felszólító mondatokban a C fejben található, hiszen így tudja megelőzni az alanyt. Azonban a lexikális igék lejjebb vannak, mert azok követik az alanyt. Han (1998, 2001) azt feltételezi, hogy az angolban a lexikális igék csak az LF szintjén mozognak a C fejbe, hogy ellenőrizzék a felszólító jegyet.
Abból, hogy az ige a C fejbe mozog a felszólító mondatokban, arra lehet következtetni, hogy
a felszólításért felelős operátor a CP projekcióban található. További érv erre az igék és klitikumok szórendi viszonya, amelyet a következő alpontban vizsgálok meg.