példának okáért, ha a hadakozásra vagyon hajlandosága.
ahoz képest kellÍ nevelni, ha atörvényes dolgokra, akereske-désre, az egyházi rendre. vagy valamely mesterségre. az ö elméjét, ezek [63b:] szerént kel ígazgatní, de arra jól reá kell vigyázni, hogy meg kell külömböztetni. agyermeknek. valosá-gos hajlandoságát, a nyughatatlan változo elmétöl. a mely.
mindent akarna látni. és tselekedni. és mindenen kap eleinte.
de az után tsak hamar abba hagya.
Eddig a koráig agyermeknek. elég volt hogy valami keves-set tudhasson mind abba. a melyröl szóllottunk, de ezután azon kell ígyekezni, hogy azokat hová továb. jobban meg tanulhasa, vigyázván arra. hogy valamit roszul meg ne tanul-lyon, mivel jóbb. hogy valamit ne tudgyon, hogy sem azt roszul tudgya. menyi ember vagyon ollyan. aki azt gondollya.
hogy tud sok dolgokat., holot azokot nem tudgya.
Itéllye el kegyelmetek.202 hogy mitsoda nagy rendeletlenség történik minden nap az ollyan lelki pásztorért. akivel el hitették, és a ki magával is el hitette. hogy tudos, holot alig tudgya avallásnak némely fö részeit, vagy talám még azokat roszul tudgya, vagy az olyan biroért. aki atörvényt, tsak imigy amugy tudgya. vagy talám épen nem tudgya. jól meg kell tehát azt tanulni, a mire adgya magát az ember,
Haszontalan volna itt arrol szolnom. hogy mit kell az iffiunak tanulni. mivel az iskolákban. az iránt rend vagyon. de arend mellet, nagyon kell vigyázni az ok-[64a:]tatására,200 mivel ugy lészen attyának örömére. oktassad fiadat mondgya
200 a gyermek<et>, 202 kegyefič.
200 oktatásá<k>ra,
5
10
15
20
25
30
5
10
15
20
25
30
35
96
abölcs, és vigasztalásodra leszen. és gyönyörüségére lelked-nek; prov. 29 17.
De mindennek elötte, azon kell igyekezni. hogy az Ó, és az uj testámentumot olvassa. és tanullya, de az oktatást. még másal is kell segitteni, fel kel indittani a mi tanitványunkot. a betsület szeretetire. meg értetvén véle. hogy tsak ajó erkölcs által mehet elé, avilágba. meg is kell véle éreztetni a betsüle-tet. mert el nem lehet hinni, mitsoda hasznos az illyen ösztön.
Eleibe kell adni. hogy a jó erkölcsnek kétt részen vagyon.
az áitatosság, és az egyeneség, az áitatosság, fundámentuma mindennek, és az áitatosság abban áll, hogy az Istent meg üsmérjük, szeresük. félyük. és parantsolatit meg tarttsuk. az egyeneség pedig illeti az emberekel valo életünket. és a mely fundamentuma az igasságnak. az igasság pedig. belsö, és külsö, a belsö igasság az. a melyet nevezük jó hitnek. mikor valaki oly jó hitü. hogy mindenkor igazat szól. fogadását meg tarttya, lelke üsmerete ellen semmit nem tselekszík, akülsö igasság az, a mely nékünk meg nem engedi hogy valakinek kárán igyekezünk, és ha kárt tettünk, azt helyre hozuk, egy szoval ajó erkölcs által lehet valaki emberséges ember, és hogy ellene kellene mondani [64b:] avilágban, mind a betsü-letnek. mind a jó névnek. ha jó erkölcsüek nem leszünk.
Erre valo nézve. szüntelen az elméjében kell azt verni a mi tanitványunknak. hogy az Istenhez áitatos legyen. beszédé-ben egyenes. igeretibeszédé-ben igaz. jó hitü. és igasságos legyen minden tselekedeteiben.
Még ezen kivül szükséges hogy a historiákot tudgya, a geográphiat, hogy meg tudhassa az országoknak voltát, a folyo vizeket. a hegyeket. afö városokat. és az rajzolást tellyeségel el ne mulassa. és ha szinte a törvényes állapotokra nem volnais hajlandosága, de igen jó és hasznos, hogy egy
kevesé tudgyon atöıvényhez.
Az én atyám eszerént tselekedet mondá angyélika. meg parantsolta alakbsoknak. hogy minek elötte perellyenek egymásal, ö eleiben vigyék dolgokat, és az én bátyáimnak kelletet meg mondani apanaszt., ök a férfiaknak valának
prokátori, én pedig a aszonyoké. azután az atyánk voxot kért tollünk, és ha az igasság mellöl el távoztunk, akor elönkbe adta vétkünket.
Erröl jut eszembe mondá apater, olvastam valamely könyv-ben, hogy agyermekeket atörvényre ugy tanitották hogy törvényt láttatak _vélek. azokra, kik közüllök valamely vétek-ben eset. atöbbi arra voxolt. és aki közül.[65a:]lök biro volt, aki mondotta a sententiát, de leg keményebben. aháláadat-lanságot büntették meg. noha a rend szerént valo törvény azt meg nem bünteti, ezt azért tselekedtették,299 hogy még jó idején azt meg utáltassák velek. és hogy tisztelettel legyenek az Istenhez, a fejdelmekhez. atyokhoz. és anyokhoz,
Minden tudgya, hogy Cyrus már tizen két esztendös korá-ban a több tanulo társai közöt. itélö biro volt,, és egyszer a mestere meg verte az igasságtalanul valo törvény látásért.
Nevettséges törvény lehetet a, mondá télamon.
A törvény abbol állot mondá apáter, hogy egyszer, egy nagy legény, a kinek kurta mentéje vala, látván egy kis legényt, a kinek a mentéje hoszu volt. erövel el vevé tölle mentéjit, és a magáét adá helyében. Cyrus biro lévén adolog-ban, azt helyesnek itélé, hogy ki ki olyat szerezne magának, a mi hozája illenék, a mestere azt tudván, meg verte érette, mondván. hogy itt nem arol vagyon akérdés, hogy mi illik valakihez, hanem az a kérdés. hogy azt kellet volna meg visgálni, ha igasságosan birjaé azt, a mi hozája illik, azt kellet volna meg tekinteni. hogy ha igasságosabbé3°° ollyannak itélni a mentét, aki azt erövel vette ell, vagy annak, aki azt, magának tsináltatta volt.
A mi a mesterséget illeti. az iffiat valamelyre kell tanittatni hajlandosága szerént. még afö renden lévöknek is ezt jovallani kellene [65b:]
A mí pedig a mulattságot illeti, lehet tánczra tanítani,
299 [Sorvégen:] tselekedtették, <vé> [Új sor elején:] <lek,> hogy 30° igasságosabbé [Elsö b-n-ból javítva.]
5
10
15
20
25
30
5
10
1 5
20
25
30
98
tekéztetni. uszni, avadászat is hasznos az iffiunak, a lovagolás.