• Nem Talált Eredményt

3.3 Portfóliókezelés/monitoring

3.3.2 Adatszolgáltatás

A céltársaságok adatszolgáltatási kötelezettségét és határidejét részletesen kell rögzíteni a befektetési és szindikátusi szerződésben. Előfordul havi adatszolgáltatás, de jellemzőbb a negyedéves adatszolgáltatási

kötelezettség. Kivételes esetben, amikor a céltársaság működésének ellenőrzése más módon (pl. hitelintézetek esetében hivatalos felügyeleti szerv által) biztosított, akkor előfordul, hogy kizárólag éves adatszolgáltatás kerül előírásra. Az adatok kiértékelésével a befektetőképet kap a céltársaság működéséről és még idejében értesülhet az üzleti tervtől való eltérésekről, a kialakulóban lévő veszélyhelyzetekről.

Az alábbi adatszolgáltatási kötelezettséget határozzák meg jellemzően a tulajdonosi kontroll gyakorlására:

Havi adatszolgáltatás része a főkönyvi kivonat, továbbá meghatározott értékhatár felett kérhetik a vevői megrendelések bemutatását, mely az árbevétel alakulásának kontrollálását segíti. A költségek áttekintéséhez be kell mutatni a szállítói szerződések felsorolását és legfontosabb adatait, úgymint ár, fizetési határidő, rendelt mennyiség, stb.. A számokban nem tükröződő eseményekről,

56

vagy a számok által tükrözött változásokhoz szöveges magyarázatot kell fűzni az adatszolgáltatás részeként. Összességében cél az üzletmenet legfontosabb eseményeiről, az üzleti terv végrehajtásának alakulásáról röviden képet adni.

Negyedéves adatszolgáltatást a fentiek mellett ki kell egészíteni a készlet, szállítói és a vevői analitikákkal, valamint a bankszámlakivonat és a házipénztár záró egyenlegének, és esetleg az időszaki pénzmozgások bemutatásával. A negyedéves adatszolgáltatás része a (amennyiben van) banki tartozások részletezése: összeg, a finanszírozás típusa, felvétel időpontja, lejárat, törlesztési ütemezés, kamat, biztosítékok. Ki kell tárni a köztartozások bevallására, részletezve a lejárt és a nem lejárt tartozásokat. Be kell nyújtani az adott negyedév utolsó napjáig az eredmény~ és Cash Flow kimutatást. A beszámoló negyedévente kiegészülhet az adott negyedévben megvalósított beruházások részletes ismertetésével, és jellemzően a munkavállalók átlagos statisztikai létszámát is be kell mutatni és a kereseti adatokat.

Amennyiben van, akkor be kell mutatni a peres ügyeket, azok státuszát és az azokkal járó anyagi kockázatokat, és a jogi helyzetértékelést a per kimenetelére vonatkozóan javaslatokkal.

Tájékoztatást kell adni minden rendkívüli eseményről (APEH, hivatalos vizsgálat, jelentős értékű káresemény, reklamáció, mérlegen kívüli kötelezettségvállalás stb.).30 Amennyiben a tulajdonosi szerkezetben változás várható, úgy arról is tájékoztatást kell adni.

30 A működési kockázati esemény nyilvánosságra hozatala nemcsak cégspecifikus tényezőktől függ. Berlinger és szerzőtársai (2018) empirikus tanulmányukban kimutatták, hogy az adott országra jellemző sajtószabadság is jelentős befolyásoló tényező e tekintetben.

57

Az Üzleti Tervtől való esetleges eltérést minden esetben szövegesen indokolni kell (Fekete, 2015).

Éves adatszolgáltatási kötelezettségként az éves beszámolót és kiegészítő mellékleteit, továbbá az üzleti jelentést és az éves cash-flow kimutatást kell bemutatni a tárgyévet követő év első néhány hónapjában. Nagyobb befektetések esetén előírhatják az éves beszámoló könyvvizsgálatát, auditálását. A határidő meghatározásakor számításba kell venni, hogy az éves beszámolót a tulajdonosoknak el kell fogadniuk TGY/KGY döntéssel. A KGY/TGY ülés összehívására, valamint a befektetési társaság, tőkealap-kezelő szervezetén belül kialakított eljárásrend mentén döntést kell hozni a beszámoló elfogadásának támogató szavazásról.

Nagyobb szervezeteknél előírásra kerülhet, hogy a tulajdonosok számára az éves beszámoló akkor kerülhet előterjesztésre, ha azt az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság már tárgyalta és támogatta/jóváhagyta a beszámoló előterjesztését a tulajdonosok számára. A beszámolót el kell fogadni, ezért azt szükséges módosítani a tulajdonosok kérésének megfelelően. Amennyiben kisebbségi részesedése van a befektetőnek és támogató szavazata nélkül is el lehet fogadni a beszámolót, úgy nem szükséges igényeinek megfelelően módosítani.

Az éves beszámoló elkészítéséhez el kell készíteni a tárgyi eszközök és az immateriális javak leltárát, mely jegyzék az éves adatszolgáltatás részét képezi.

A másik jelentős éves adatszolgáltatási kötelezettség a következő év üzleti tervének benyújtása. A befektetés döntési során elfogadásra került az üzleti terv, mely jellemzően a befektetési szerződés részét képezi. A befektetési döntéshozatalhoz az üzleti tervet általában az

58

első évre bontják le, negyedévekre vagy havi szintre. A második és a további évek az éves értékeket tartalmazzák. Tekintve, hogy a tény eredmény és cash flow adatokat össze kell vetni a tervadatokkal, ezért jellemzően a befektetők előírják a következő évre az üzleti terv negyedéves/havi bontását. A befektetési döntéshez leadott üzleti tervvel összhangban kell, hogy álljon az évente átdolgozott következő évi üzleti terv. Az üzleti tervet szintén a tulajdonosoknak el kell fogadniuk TGY/KGY döntéssel, és ennek elfogadását szintén a befektető szervezetén belüli eljárásrendnek megfelelően kell kiértékelni, véleményezni a támogató szavazáshoz.

KKV-k, induló vállalkozások számára az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése sok esetben nehézkes. Az adatszolgáltatást a könyvelő szoros közreműködésével lehet teljesíteni, mely adatokat a vezetőségnek további információkkal kell szövegesen kiegészíteni. Az adatszolgáltatás elmaradása esetén a portfóliókezelőnek felszólítást kell küldeni a céltársaság számára a kötelezettség teljesítése érdekében. Az üzleti terv elkészítése nagyobb problémát jelent a céltársaságok számára, különösen akkor, ha elkészítéséhez hiányzik a szakértelem és külsős tanácsadó bevonását igényli az üzleti terv aktualizálása, negyedéves visszabontása.

Az adatszolgáltatás egy másik fontos feladata, hogy a szerződéses kötelezettségek is nyomon követhetőek legyenek. Nem minden szerződéses kötelezettség teljesítése ellenőrizhető a főkönyvi kivonatokból, pénzügyi beszámolókból, vagy a vevői és a szállítói analitikákból. A befektetési szerződések rögzíthetik az erre vonatkozó adatszolgáltatást. Minden befektetési szerződésben rögzítésre kerül, hogy a tulajdonosok rendkívüli adatszolgáltatást kérhetnek, mellyel nyomon tudják követni a szerződéses kötelezettségek teljesítését. Az Igazgatósági, vagy Felügyelőbizottsági tag azonban minden esetben jogosult tájékoztatást kérni a társaság működéséről,

59

így ilyen módon is lehetőség van a szerződéses kötelezettségek nyomon követésére.