Végezetül, az egy főre jutó fogyasztás becsléséhez használt információk több különböző, különféle adatgyűjtési módszerrel dolgozó forrásból származhatnak. Nehéz lehet megítélni ezek megbízhatóságát, és az is előfordulhat, hogy az egyes országok adatai nem teljes mértékben összehasonlíthatóak. Gyanús lehet, ha több egymást követő évben ugyanazokat az értékeket jelentik; ilyenkor más adatforrások tanulmányozásával győződjünk meg arról, hogy adatgyűjtési anomáliáról van-e szó, vagy valóban stagnál a fogyasztás mértéke. Hasonló óvatossággal kezelendő, ha az egymást követő évek adatai között nagyok az ingadozások, kivéve háború vagy nemzeti katasztrófa esetén.
kereskedelemi statisztikákból származó adatmennyiségek tiszta vagy abszolút szeszre való átszámítását, ami a különböző italfajták alkohol tartalmának becslését teszi szükségessé. Ideális esetben, az alkoholpiac részesedési adatai alapján minden országnak rendszeres erőfeszítéseket kellene tennie annak érdekében, hogy az egyes italfajták alkoholtartalmának középértékét megbecsülje, hiszen az országok között e tekintetben nagy különbségek lehetnek. Amikor az italok alkoholerőssége egy italkategórián belül is jelentős eltéréseket mutat (pl. magas alkoholtartalmú és alacsony alkoholtartalmú sörök), olyankor optimális a fontosabb alkategóriára nézve az alkoholtartalom és a fogyasztás becslése. Amennyiben a szeszes italokat sújtó adók mértékét az adott ital erőssége, illetve alkoholtartalma alapján határozzák meg (ami közegészségügyi szempontból helytálló megközelítés), akkor az adózással kapcsolatos statisztikák használhatók az egyes italfajták átlagos alkoholtartalmának becslésére is.
Nemzeti szintű becslés hiányában, továbbra is kérdés marad, hogy milyen becsléseket használjunk az egyes alkoholfajták erősségére. A sör alkoholtartalmát a Finnish Foundation (1977) 5%-ra becsülte, az USA-ban a NIAAA (1977) 4,5%-ra. Egyes országokban a sörök alkoholtartalma egészen széles skálán, 0,9 és 12% között mozog. Az országok közötti ilyen mértékű különbségek, hektoliterek millióinak esetében, az egy főre jutó fogyasztási értékek alakulását jelentősen befolyásolhatják. Általánosan alkalmazható nemzetközi standard bevezetésére nincs túl sok esély, a három nagy szeszes italfajta alkoholtartalmában tapasztalható fentebb említett óriási különbségek miatt. Különösen nagyok lehetnek az eltérések a feketegazdaságban gyakran alkalmazott, alacsony szintű technológiák használatával előállított italok esetében. Továbbá, a sör/bor/tömény szesz kategorizálás nem fedi le a világszerte fogyasztott italok mindegyikét, sem az egyes kategóriákon belül is meglévő alkoholtartalombeli különbségeket. Ebből a szempontból, a főbb italfajták alkohol erősségére vonatkozó nemzetközi egyezmény nem is feltétlenül kívánatos, mivel csak gyenge alternatíva az egyes szeszes italok alkoholtartalmának átlátható és jól megalapozott nemzeti szintű becslése mellett. (…)
Irodalomjegyzék:
[bib_5] Adrian, M.. International trends in alcohol production, trade and consumption, and their relationship to alcohol-related problems, 1970 to 1977. Journal of Public Health Policy, 5. 1984. 344-367.
[bib_6] Brewers and Licensed Retailers Association. Statistical Handbook, 1997 Edition. 1997. Brewing Publications. London.
[bib_7] Datamonitor. Global Beer. 1994. Datamonitor. London.
[bib_8] Edwards, G., Anderson, P., Babor, T., Casswell, S., Ferrence, R., Giesbrecht N., , Godfrey, C., Holder, H., Lemmens, P., Makela, K., Midanik, L., Norstrom, T., Osterberg, E., Romelsjo, A., Room, R., Simpura, J., és Skog, O.-J.. Alcohol Policy and the Public Good. 1994. Oxford University Press.
Oxford.
[bib_9] Finnish Foundation for Alcohol Studies. International Statistics on Alcoholic Beverages: Production, Trade and Consumption 1950-1972. 1977. Finnish Foundation for Alcohol Studies. Helsinki. .
[bib_10] Fitzgerald, J.L. és Mulford, H.A.. Alcohol consumption in Iowa between 1969 and 1979: a comparison of sales and survey estimates. Journal of Studies on Alcohol, 43. 1982. 1171-1189.
[bib_11] Fitzgerald, J.L. és Mulford, H.A.. Self-report validity issues. Journal of Studies on Alcohol, 48. 1987.
207-211.
[bib_12] Greenfield, T.K. és Rogers, J.D.. Beer drinking accounts for most of the hazardous alcohol consumption reported in the U.S. Journal of Studies on Alcohol. 60. 1999. 78-89.
[bib_13] Haggblade, S.. The shebeen queen and the evolution of Botswana’s sorghum beer industry. In: C.
Crush; J. Ambler (Eds.): Liquor and labour in Southern Africa. 1992. Ohio University Press. Athens OH. 395-412.
[bib_14] Harkin, A.M.. Profiles of Alcohol Consumption in the Member States of the European Region of the World Health Organisation. 1995. Copenhagen, WHO.
International Conference on Alcohol and Drug Dependence. 1995. San Diego, CA..
[bib_16] Kling, W.. Measurement of ethanol consumed in distilled spirits: revision. Journal of Studies on Alcohol, 52. 1991. 503-504.
[bib_17] Lemmens, P.H. és Knibbe, R.A.. Seasonal variation in survey and sales estimates of alcohol consumption. Journal of Studies on Alcohol, 54. 1993. 157-163.
[bib_18] National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism: U.S. Apparent Consumption of Alcoholic Beverages Based on State Sales, Taxation, or Receipt Data. 1997. National Institutes of Health.
Bethesda.
[bib_19] Pan American Health Organisation: Special report. Epidemiological report on the use and abuse of psychoactive substances in 16 countries of Latin America and the Caribbean. Bulletin of PAHO, 24. 1990. 97-139.
[bib_20] Parry CDH Bennetts AL Alcohol Policy and Public Health in South Africa. 1998. Oxford University Press. Cape Town.
[bib_21] Partanen, J.. Abstinence in Africa. In: J. Maula, M. Lindblad, C. Tigerstedt, L. Green-Rutanen (Eds.):
Alcohol in developing countries. 1990. Nordic Council for alcohol and Drug Research. Helsinki. 70-85.
[bib_22] Partanen, J.. Sociability and intoxication: Alcohol and drinking in Kenya, Africa and the modern world. 1991. Finnish Foundation for Alcohol Studies. Helsinki.
[bib_23] Pernanan, K.. Validity of survey data on alcohol use. In: Gibbins R.J., Israel Y., Kalant H., Popham R.E., Schmidt W., Smart R.G, (Eds.): Research Advances in Alcohol and Drug Problems. 1974. Wiley.
New York.
[bib_24] Q-Mulative Research: Q-Mulative Data Package: Alcoholic Beverage Extracts January 1994 - December 1995. 1996. Q-Mulative Investments. Harare.
[bib_25] Shanken Communications: Impact Worldwide Distilled Spirits Report 1995 Edition. 1995. Shanken Communications. New York.
[bib_26] Smart, R.G.. World trends in alcohol consumption. World Health Forum, 12. 1991. 99-103.
[bib_27] Smith, P.F., Remington, P.L., Williamson, D.F., és Anda, R.F.. Comparison of alcohol sales data with survey data on self-reported alcohol use in 21 states. American Journal of Public Health, 80. 1990.
309-312.
[bib_28] Stevenson, R., Lind, B., és Weatherburn, D.. The relationship between alcohol sales and assault in New South Wales, Australia. Addiction FIXME.
[bib_29] Stockwell, T., Masters, L., Phillips, M., Daly, A., Midford, R., Gahegan, M., és Philp, A..
Consumption of different alcoholic beverages as predictors of local rates of assault, road crash and hospital admission. Australian and NZ Journal of Public Health, 22, 2. 1998. 237-242.
[bib_30] Tobacco or Health Programme: Guidelines for Controlling and Monitoring the Tobacco Epidemic.
1995. WHO. Geneva.
[bib_31] Walsh, B. és Grant, M.. Public Health Implications of Alcohol Production and Trade. 1985. WHO.
Geneva.
[bib_32] Williams, B., Chang, K., Truong, M.V., és Saad, F.. International Profile: Alcohol and Other Drugs, 1994. 1994. Alcoholism and Addiction Research Foundation. Toronto.
[bib_33] World Drink Trends: International Beverage Alcohol Consumption and Production Trends. 1997.
NTC Publications. Henley-on-Thames.
[bib_34] World Health Organization: Global Status Report on Alcohol. 1999. WHO. Geneva.
3. fejezet - 3. Hogyan képezhetők indikátorok az alkohol okozta
ártalmak mérésére egészségügyi, rendőrségi és más hivatalos
statisztikákból
World Health Organisation (2000): How to develop indicators of alcohol-related harm from health, police and other official statistics in: International Guide for Monitoring Alcohol Consumption and Related Harm, Geneva, WHO, p. 77-95