• Nem Talált Eredményt

Adatok, információk megosztása

In document KOVÁCS P. GÁBOR (Pldal 22-27)

Az Internet legizgalmasabb szolgáltatása, hogy rengeteg adatot, információt, programot stb. találhatunk rajta, amelyek szabadon „hazavihetők” és felhasználhatók. Az ilyen állo­

mányokat főként az FTP-archívumokban, a „gophertér”-ben és a World-Wide Weben érdemes keresni. (Figyelem: találkozhatunk olyan programokkal, adatbázisokkal is, ame­

lyek használatáért fizetni kell, de ezt mindig előre kérik.)

• FTP

Az FTP {Fiié Transfer Protocol) program fő funkciói: 1) lehetővé teszi a távoli számító­

gépre való bejelentkezést és az ott elérhető könyvtár- és fájlnevek áttekintését; 2) prog­

ramokat, állományokat mozgat a helyi és a távoli gép között (2. ábra). Több ezer - nagy­

részt nyilvános - FTP-szerver működik a hálózaton. Ha a szerver neve ftp-vel kezdődik, akkor a login rendszerint anonymous, a jelszó pedig a saját e-mail címünk (!). Az ingye­

nes állományokat a Ipub könyvtárban szokták elhelyezni, rendszerint tömörítve.

FTP-zÉsWindowskörnyezetben

21

Néhány hasznos FTP-archívum:

ftp://ftp.iamg.org/gsc/CG/CG

ftp://ftp.csn.org/COGS

ftp://ftp.csn.org/COGS/ores.txt ftp://sepftp.stanford.edu/pub ftp://anonftp.geo.mtu.edu/pub/

geology/images

az IAMG (International Association for Mathemetical Geology) FTP-archívuma, a

Computers & Geosciences folyóiratban publi­

kált programok forráskódjával stb.

a COGS (Computer Oriented Geological Society) szoftvergyűjteménye és adatbázisai ORES (Online Resources for Earth Sciences -

hálózaton elérhető' földtudományi eró'források) képek, térképek a Földró'l

geológiai képek gyűjteménye

Gopher

A Gopher egy 1991-ben, a Minnesotai Egyetemen kifejlesztett hálózati tallózó program, szöveges állományok böngészésére szolgál (nevét Minnesota címerállatáról, a hörcsög­

ről kapta). A gopher-szervereken a nyilvános használatra felkínált adatbázisok, állomá­

nyok hierarchikus menürendszerből választhatók ki. A keresést hatékony keresőszoftve- rek (Veronica, Jughead) segítik, amelyek az információt a teljes „gophertér”-ből gyűjtik össze: a gopher-szerverek kapcsolatba lépnek egymással, hogy biztosítsák a szükséges adatokat. A gopher újítása volt, hogy az érdekes tételek „elektronikus könyvjelzó'”-vel (bookmark) megjelölhetők a gophertérben (azaz kívánságra a program megjegyzi a do­

kumentum elérési helyét), így nem kell a teljes keresési utat végigjárnunk, ha még egyszer ugyanoda el akarunk jutni.

A nyilvános gopher-szerverek száma néhány ezerre tehető, de számuk egyre csökken.

Ez a jobb sorsra érdemes, kitűnő program - és a mögötte rejlő koncepció - fokoza­

tosan háttérbe szorul a World-Wide Webbel szemben. Míg egy-két évvel ezelőtt a WWW gyakran csak „talmi csillogásnak” tűnt, és a gopher jelentette az érdemi információt, mára a Web szinte egyeduralkodóvá vált, és a régi gopher címeken egyre gyakrabban találkozunk „ez a gopher-hely megszűnt, látogasson el a http:\\.... címre” típusú üzene­

tekkel.

Ha nincs saját Gopher programunk, Telnettel bejelentkezhetünk egy Gopher-szerverre, pl.:

telnet gold, uni-miskolc. hu

login: gopher

password: - (nem kell)

Néhány hasznos - a füzet írásakor még működő - gopher-hely:

Magyar Elektronikus Könyvtár

Spell-Checking Dictionary for Geologists, MEK

Bányamérnöki Kar, Miskolci Egyetem Hazai Gopher szolgáltatók listája (ME) Oklahoma Geological Survey Observatory Geologic Time Table

Geology Links, Rice University

Dept, of Geological Sciences, Northwest.

Univ.

Earth Science, University of Michigan a legfontosabb hírcsoportok

Mother Gopher Server, University of Minnesota

World-Wide Web

A World-Wide Web az Interneten található hipertext- éshipermédia-áüományok által al­

kotott, világméretű információs rendszer (tehát nem szinonimája - csak része - az Internetnek), \ hipertext hálózati hivatkozásokat tartalmazó dokumentum; a kapcsolat­

tal (,,/znA:”-kel) ellátott szövegrészre kattintva más - gyakran másik gépen, másik ország­

ban tárolt - dokumentumhoz jutunk el. A hipermédia pedig képekkel, hangokkal, moz­

góképekkel és/vagy szövegen belül indítható programokkal megtűzdelt hipertext.

Az Internet a World-Wide Web megszületésével vált igazán népszerűvé. A Web története 1989-ben kezdődött, amikor a genfi CERN-ben (Centre Européen de la Recherche Nucléaire) ezen a néven elindult egy informatikai projekt. Tim Berners-Lee és csoportja 1991-re ki­

dolgozta a hiperlinkeken alapuló információs rendszer koncepcióját. Az elképzelést az NCSA (National Center fór Supercomputing Applications), az amerikai felsőoktatási intéz­

mények számítástechnikai támogatását biztosító szervezet felkarolta, munkatársai Marc Andreessen vezetésével 1992-ben megalkották a Mosaic nevű Web-böngésző programot.

Innen számítható a WWW diadalútja, ami leginkább három tényezőnek köszönhető:

• a Mosaic (majd a többi böngésző, a Netscape Navigator, a Microsoft Explorer, a HotJava) könnyen kezelhető grafikus felületet biztosított - ellentétben az addigi hálózati programokkal (Telnet, Gopher stb.);

23

• lehetővé tette a multimédia alkalmazásokat a hálózaton;

• egyúttal elérhetővé tette a már „hagyományosnak” mondható Internet szolgálta­

tásokat - Usenet, FTP, gopher stb. - is (a telnet kivételével).

Mitől működik a Web? Lényegében három, szabványként alkalmazott eljárásgyűjtemény („protocol”) biztosítja, hogy az egyetlen hálózatba kötött különböző rendszerű számító­

gépek megértsék egymást. Ez a három, betűszóval jelölt fogalom lépten-nyomon előfor­

dul a Web-dokumentumokban, így célszerű megismerkedni velük:

HTML (HyperText Markup Language): a Web-oldalak elkészítéséhez használt kódo­

lási rendszer, amivel a hipertext kapcsolatok, beillesztett képek stb. definiálhatók;

HTTP (HyperText Transfer Protocol): a Web-szerverek egymáshoz és a felhasználók­

hoz való kapcsolódásakor használt kommunikációs szabvány HTML-ben írt doku­

mentumok azonosítására, behívására, ill. megjelenítésére;

URL (Uniform Resource Locator) - egységes információforrás lokalizáló: eljárás a szolgáltatások címzésére.

Az URL-cím formája általában:

szolgáltatás://gép.cég.ország[:port]/könyvtár/alkönyvtár/alkönyvtár/.../fájl

például:

http://www.fsz.bme.hu gopher://gopher.mek.iif.hu ftp://ftp.jate.u-szeged.hu/pub telnet://hugbox.sztaki.hu

BME Web-szerver (a füzetben a http://-t elhagyjuk)

NIIF gopher-szerver JATE FTP-szerver SZTAKI telnet-szerver

Vannak azonban kivételek. Másként kell hivatkozni a következő esetekben:

saját állomány:

hírcsoport URL-címe:

e-mail URL-címe:

file:///c |/netscape/bookmark.htm news:sci.geo.mineralogy

mailto:webmaster@elte.hu

Földtani vonatkozású Web-helyekre itt nem hozunk példát, hiszen a füzet további része főként erről szól.

In document KOVÁCS P. GÁBOR (Pldal 22-27)