A következőkben a kutatásom adatait mutatom be és elemzem.
7. grafi kon: A kérdőívkitöltők neme
A kérdőívkitöltők nemi eloszlását a 7. grafi kon mutatja. A megkérdezettek 73,3 száza-léka nő volt, mely főben kifejezve 88 személyt jelentett, míg férfi ak 26,7 százalékot tettek ki 32 fővel. Tehát majdnem háromszor annyi nő van a mintában, mint férfi .
8. grafikon: A kérdőívkitöltők életkora
A kérdőívkitöltők korát illetően az eredmények a következők: a 18−20 éves korosz-tály 27 fővel van jelen a mintában, ami az egésznek a 22,5 százalékát teszik ki. Életkori csoportok szerint a minta többségét a 21−23 év közötti főiskolások teszik ki, akik 74-en vannak, ez 61,7 százaléka a mintának. Ez a legmagasabb szám, több mint a minta fele.
A 24−26 évesek 17 fővel (14,2%), míg a 26 év felettiek kettő fővel (1,7%) vannak jelen a mintában.
5. táblázat: A kérdőívkitöltők neme és kora
A megkérdezettek nemét és korát összevetve kimagasló, hogy a 21−23 év közötti nő-nemű önkéntesek 52-en vannak jelen, ami az egész mintának majdnem a fele. Ami még a táblázatból rögtön kitűnik, hogy a megkérdezettek között nem volt olyan férfi, aki 26 év feletti.
Többek között fontos adatnak tartottam azt is megtudni, hogy a megkérdezett ön-kéntességet végző főiskolások mely főiskolai karok hallgatói. A főiskolánkon négy kar működik, melyek a következők: Bölcsészettudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar, Ta-nárképzési és Tudástechnológiai Kar, valamint a Természettudományi Kar.
9. grafi kon: A kérdőívkitöltők főiskolai kara
A minta többsége a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar hallgatója. Ők a minta több mint felét, azaz 53,3%-át (64 fő) teszik ki. A Természettudományi Kar hallgatói 27 fővel (22,5%) vannak jelen a mintában, míg a bölcsészettudományok és a gazdaságtudo-mányok területén tanuló hallgatók a minta majdnem azonos részét teszik ki.
A főiskolai karok áttekintése után érdekes adat lehet a megkérdezettek főiskolai szakja is. Ezt az alábbi, 10. grafi konon tekinthetjük meg. Összesen 39 főiskolai szak lel-hető fel a mintában, mely úgy gondolom, hogy egy reális szám a 120 érvényes kérdőív viszonylatában.
10. grafikon: A válaszadók jelenlegi főiskolai szakja(i)
A minta több mint egyharmadát szociálpedagógia szakos hallgatók alkotják, ők 44 fővel toronymagasan vezetnek a mintában, hisz ez a szám százalékban kifejezve 36,7%.
Őket követik a kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók, akik hat fővel ön-kénteskednek, a minta 5%-át teszi ki. Továbbá a többi szak egy-öt fő közötti válaszadók-kal van jelen a mintában.
11. grafi kon: A kérdőívkitöltők évfolyama
Az évfolyameloszlást illetően a másodévesek 49 fővel (40,8%) vannak a legtöbben. A harmadévesek 36-an (30%), az első éves hallgatók 33-an (27,5%) vannak a megkérdezet-tek között, majd a harmadik évfolyamon túliak kettő fővel (1,7%).
12. grafi kon: A kérdőívkitöltők mióta önkénteskednek
A kérdőívemben arra is kíváncsi voltam, hogy a hallgatók mióta végeznek önkéntes tevékenységeket. Ezt a 12. grafi konon ábrázoltam. A minta 45%-a (54 fő) nincs egy éve, hogy önkénteskedik. Ebből arra következtetek, hogy a mintám 45%-a a főiskolai tanul-mányai alatt is kezdhetett el önkéntes tevékenységeket végezni. Továbbá a megkérde-zettek 25,8%-a (31 fő) egy-két éve folytat önkéntes tevékenységeket, míg 9,2%-uk (11 fő) kettő-három éve. Majd három-négy és négy-öt éve a hallgatók megegyezően 7,5%-a (ki-lenc-kilenc fő) folytat önkéntes tevékenységeket, míg a minta 5%-a (hat fő) nyilatkozta azt, hogy több mint öt éve vesz részt önkéntességben.
Továbbmenve az is felkeltette az érdeklődésem amellett, hogy mióta önkéntesked-nek a hallgatók, hogy milyen tevékenységi területeken aktivizálódnak.
13. grafi kon: A válaszadók jelenleg végzett önkéntes tevékenysége (i)
A tevékenységi területeknél tíz lehetőséget adtam meg, s volt egyéb válaszlehetőség is, amelyet akkor választhattak, ha a megadott aktivitási területek közül egyik sem volt besorolható oda, ahol ők tevékenykednek. Így született
öt
új kategória. Ennél a kérdés-nél több választ is megjelölhettek. A diagramon a számok azt jelentik, hogy mennyien jelölték összesen az aktivitási területeket.Most lássuk az eredményeket felsorolásszerűen:
1. Betegápolás, idősgondozás, elsősegélynyújtás: 1,75%
2. Fogyatékkal élők, egészségkárosultak segítése: 4,37%
3. Gyermekfelügyelet, gyermekgondozás: 7,86%
4. Környezetvédelmi, állatvédelmi tevékenység: 9,17%
5. Közbiztonság, közrend védelme: 3,06%
6. Kulturális, művészeti tevékenység: 12,23%
7. Oktatási, képzési, tudományos tevékenység, korrepetálás: 14, 41%
8. Rendezvényszervezés, rendezvényen való segítségnyújtás: 24,02%
9. Sport-, rekreációs tevékenység: 6,55%
10. Vallással kapcsolatos tevékenység: 6,11%
11. Egyéb1: Kortárssegítés, mentálhigiénés tanácsadás, közösségfejlesztés: 5,24%
12. Egyéb2: Szenvedélybetegekkel való foglalkozás, drogprevenció: 0,44%
13. Egyéb3: Könyvtári tevékenység: 0,87%
14. Egyéb4: Hajléktalanok étkeztetése: 1,75%
15. Egyéb5: Véradáson való segítségnyújtás: 2,18%
A fenti adatokból is látszik, hogy a legnépszerűbb önkéntes tevékenység a rendez-vényszervezés, illetve a rendezvényeken való segítségnyújtás, s azt követik az oktatási, képzési és tudományos tevékenységek, a korrepetálás, majd a kulturális és művészeti tevékenységek.
Ha csak azokat az aktivitási területeket nézem, amelyek meg voltak adva, tehát min-denki látta és be is jelölhette egyaránt – ami az egyéb kategóriájúaknál nem mondhatók el –, akkor az a megállapításom, hogy a minta emberei legkevésbé sem az egészségügyi területeken, valamint nem a közrend és a közbiztonság védelme érdekében folytatnak önkéntes tevékenységeket.
Az is érdekesség lehet, hogy hogyan alakult az önkéntességet végző hallgatók önkén-tes ismerősei számának alakulása.
14. grafikon: A megkérdezettek önkéntes ismerőseinek száma az önkéntesség előtt
A 14. grafikon azt mutatja, hogy mennyi önkéntességet végző ismerőse volt a min-tának, mielőtt elkezdtek volna önkénteskedni. Az ábrából kiderül, hogy két kategóriát (15−20 és a 20−25 fő) senki sem jelölt meg. A tíz fő feletti kategóriákat összesen hét sze-mély jelölte a 120 szesze-mélyből, tehát a mintára az mondható el, hogy nem volt gyakori, hogy az önkéntes ismerősök száma az önkéntes tevékenység végzése előtt meghaladta volna a tíz főt.
Összességében elmondható, hogy a minta 68,3%-ának (82 fő) volt önkéntes ismerőse, mielőtt maga is elkezdett volna önkéntes tevékenységet végezni. Viszont az is látható, hogy a második legnagyobb érték a nulla fő, ami azt jelenti, hogy a válaszadók 31,7%-a
(38 fő) nem rendelkezett olyan kapcsolattal sem családi, sem baráti, sem ismerősi kör-ből, amelynél a másik fél önkéntességet végzett volna.
Nézzük meg, hogy hogyan alakult a kapcsolatok száma az önkéntes munka végzése után!
15. grafikon: A megkérdezettek önkéntes ismerőseinek száma az önkéntesség után
A 15. grafikon azt mutatja, hogy az önkéntes munka végzése után mennyi önkén-tes ismerősük van a hallgatóknak. Az ábráról elmondható, hogy míg a nulla fős és az egy-öt fős kategória csökkent a 14. grafikonhoz képest, addig az összes többi nőtt. Ösz-szesen kilenc főnek (7,5%) nem volt továbbra sem önkéntességet végző ismerőse. Ebből azt következik, hogy a válaszadók többségénél nőtt a kapcsolatok, ismeretségek száma az önkéntes tevékenységek végzése után. Miután a hallgatók önkénteskedtek, elmond-ható, hogy a minta több mint a felének legalább hat önkéntességet végző ismerőse volt.
A kategóriákat tekintve megjelentek az előbbiekben hiányzó kategóriák, s ez alapján az mondható el, hogy míg az önkéntesség végzése előtt három főnek (2,5%) volt 15 fő feletti önkéntes ismerőse, addig az önkéntes munka végzését követően ez a szám a mintára nézve pontosan 26 főre emelkedett, tehát több mint nyolcszorosára nőtt.
16. grafikon: A kérdőívkitöltők édesapjának iskolai végzettsége
17. grafikon: A kérdőívkitöltők édesanyjának iskolai végzettsége
A 16. és a 17 grafikonok alapján elmondhatom, hogy a megkérdezett hallgatók szülei több mint felének közép- vagy felsőfokú végzettsége van, és csak kis számban van je-len az általános iskolai végzettség. Míg a férfi szülőnél 88 fő (73,3%) középfokú és 23 fő (19,2%) felsőfokú végzettségű, addig a nő szülők 68 fővel (56,7%) középfokú és 43 fővel (35,8%) felsőfokú végzettségűek. Míg a férfiaknál több a középfokú végzettség, addig a nőknél a felsőfokú az. Általános végzettségű szülő kilenc-kilenc fő egyaránt az apáknál és az anyáknál is, mely a minta 7,5%-át teszi ki mindkét esetben. Tehát a második hipo-tézisem beigazolódott, a mintában felülreprezentáltak a közép- és felsőfokú végzettségű szülők.
A kérdőív adatainak bemutatása után nézzük meg a hipotéziseket s a kutatás ered-ményeit!