Az adatgyűjtés módszere

A motivációs irányultság és a motivációs környezet témaköreinek adatgyűjtését két kérdőívvel végeztem. A relatív életkorral kapcsolatos kérdések megválaszolásához szükséges adatokhoz dokumentumelemzéssel jutottam. Az eredmények interpretálásához pedig mélyinterjúból származó információkat használtam fel.

Kérdőíves módszer

A kísérleti személyektől származó adatok gyakran személyesek vagy egyéb szempontból érzékenyek lehetnek, ezért a kutatás során bizalmas adatkezelést alkalmaztam. A kérdőívet kitöltők személye számomra azonosítható maradt, de rajtam kívül nem jutott más tudomására.

Az adatgyűjtés során Cole M. és Cole R. S. (2006) javaslata szerint jártam el, vagyis tiszteletben tartottam a kutatókra vonatkozó azon szabályt, a gyermekek jogát arra, hogy eldöntsék, közreműködnek-e a kutatásban. A kérdőívek kitöltése önkéntes volt, nem befolyásoltam őket a részvételben. Lehetőséget biztosítottam arra, hogy a kutatásban részt vevő személyek bármikor kiléphessenek belőle.

Az informált beleegyezés szükségességének (Szokolszky, 2004) eleget tettem.

A MÚSZ utánpótlás válogatott szövetségi kapitányát, a MÚSZ szakmai alelnökét és a vizsgált utánpótlás program régióvezetőit szóban, a felkért személyeket és szüleiket írásban tájékoztattam a kutatás minden olyan részletéről, amely befolyásoló tényezőként jelenhetett meg a részvételre vonatkozó döntés meghozatalában. A tájékoztatás során válaszoltam a felmerülő kérdésekre. A vizsgálati személyeknek megadtam a lehetőséget, hogy utólag kérdéseket tegyenek fel. A szülők és képviselőik, valamint a gyermekek tudomására juttattam a kutatás minden olyan részletét, ami befolyásolhatta a részvételi hozzájárulásukat.

A vizsgált személyek évente két alkalommal ún. Összrégiós versenyen vesznek részt. Ez olyan megmérettetés, amelynél minden sportoló ugyanabban a felkészülési időszakban, egyszerre, ugyanazon a helyen, ugyanabban az időpontban méri fel tudását.

Az adatgyűjtés az egyik ilyen Összrégiós verseny alkalmával történt, egy alkalommal. A felkészülési év első makrociklusában (November), a téli cikluszáró verseny előtt 4 héttel. A versenyzők, a régióvezetők segítségével és irányításával, a versenyszámuk leúszása után, nyugodt körülmények között, csoportosan töltötték ki a kérdőíveket.

A motivációs irányultság feltérképezéséhez a Pelletier és munkatársai (1995) által készített, Sport Motivation Scale (SMS) kérdőívet alkalmaztam. A magyar változatot Tsang és munkatársai (2005) készítették el. A kérdőívnek létezik egy újabb változata, az SMS II., melyet Pelletier és munkatársai 2013-ban írásukban validáltak.

Ennek a kérdőívnek a magyar változata a vizsgálat kezdetekor nem volt validálva, ezért a korábbi változatot tudtam használni a kutatásomhoz. A kérdőívet úgy használtam, ahogy több, korábbi felmérést végző kutató (Révész, 2008; Szemes és mtsai, 2017b). A kérdőív 28 zárt végű kérdéssel méri az amotiváció, a külső motiváció és a belső motiváció szintjét. A kérdőívben a „Miért sportolsz?” kérdésre megfogalmazott állításokra egy hét fokozatú Likert-skálán kellett megjelölni az egyetértés mértékét.

(Cronbach α=0,80). A legalacsonyabb az 1-es, ami az „egyáltalán nem jellemző”, a

legmagasabb érték a 7-es, ami a „teljesen egyetértek az állítással” választ jelenti. Ezzel a skálával válik mérhetővé a sportolók motivációs irányultsága. A kérdésekre adott válaszok pontértékeinek összege adja meg, hogy az adott személyre milyen motivációs jellemzők érvényesek. A három főskálából kettőt, a belső és a külső motivációra vonatkozót további 3-3 alskálára lehet bontani. Így mérhetővé válik a belső motiváció 3 típusa (Vallerand, 1997, 2001) (intrinzik elsajátítás, tökéletességre törekvés, tapasztalatkeresés). A külső motiváció három szabályozási formáját is méri a kérdőív (külső szabályozás, introjekció, identifikáció).

Az észlelt motivációs környezet vizsgálatához a Perceived Motivational Climate in Sport Questionnaire-2 kérdőívet alkalmaztam. A kérdőív első változatát Seifriz és munkatársai (1992) használták először a sportkörnyezet vizsgálatára. Ez a kérdőív két főskálát tartalmazott, a Task és az Ego főskálát. Később Newton és munkatársai (2000) továbbfejlesztették a kérdőívet. A két főskála megmaradt, de 33 itemre bővítették.

Ezáltal a sportolók motivációs környezete pontosabban mérhetővé vált. Ezt az angol nyelvű változatot fordították le és validálták Révész és munkatársai 2009-ben. A magyar változat, Az észlelt motivációs környezet a sportban kérdőív (H-PMCSQ-2), 33 kérdést tartalmaz, és felosztható Task és Ego főskálákra. A két főskála 3-3 alskálából áll. A Task főskálával mérhető a Kooperatív tanulás, a Csapaton belüli szerep és a Fejlődésre való törekvés. Az Ego főskála alskálái a Büntetéstől való félelem, az Egyenlőtlen elismerés és a Csapaton belüli rivalizálás. Az említett önkitöltős kérdőív zárt végű kérdéseket tartalmaz, ezen 1-5-ig terjedő skálán kell értékelni az állításokat. A skála értékei azt jelzik, hogy a vizsgálati személy mennyire ért egyet az olvasott állításokkal. A kérdőív, a validálás során a nem, a sportszokás és a sporttípus vizsgálatakor megfelelő konzisztencia szintekkel rendelkezett (Cronbach α=0,88), így a sport széles területén alkalmazható. Használata független a sporttípustól és a sportminősítéstől (Révész és mtsai, 2009). A kérdőív használható a társadalomtudományban a motivációs környezet mérésére, a Task és az Ego orientáció feltérképezésére mindkét nem esetében (Révész és mtsai, 2014). A kérdőívet nemzetközi és hazai kutatásokban egyaránt felhasználták már (Trenz és Zusho, 2011; Révész és mtsai, 2011; Nagy és mtsai, 2014b).

Dokumentumelemzés

A vizsgálati populáció meghatározásához, és a relatív életkorral kapcsolatos adatok gyűjtéséhez használtam ezt a kvalitatív módszert. A Jövő Bajnokai utánpótlás program résztvevőinek születési dátumához, a program céljairól és működési rendszeréről szóló információkhoz a MÚSZ hivatalos, Jövő Bajnokai című kiadványából jutottam. A Jövő Bajnokai utánpótlás program résztvevőinek eredményességéről és beválásáról szóló adatokat a Szövetség hivatalos weboldalán (www.musz.hu) találtam. Szintén ennek a weboldalnak az információit használtam fel a magyar úszósport utánpótlás-nevelési, értékelési és versenyeztetési rendszerének bemutatásához.

Tematikus kvalitatív interjú

Az adatok elemzését követően kapott eredmények értelmezéséhez kvalitatív módszert, a tematikus kvalitatív interjút alkalmaztam. Az interjú készítése során célom Plas és Kvale (1996) leírásának megfelelően az volt, hogy megismerjem az interjúalanyoknak választott mesteredzők, az úszás sportágban, az utánpótláskorú úszók felkészítésében átélt tapasztalatait, érzéseit, személyes értékelését. A félig strukturált jelleg miatt az interjú előre kidolgozott interjúterven alapult, ami meghatározta a feltétlenül érinteni kívánt kérdéseket és szempontokat.