Annak érdekében, hogy mindkét mintát használni tudjuk, megismételtük a korábbi cikkünkben (Szász és Demeter, 2011) az IMSS V adatbázison elvégzett elemzéseket az IMSS IV adatbázisra is. Elsı lépésben az 1. táblázatban bemutatott klasztereket alakítottuk ki az egyes vállalatok fontosság-teljesítmény mátrixban elfoglalt termelési versenytényezıinek pozíciója alapján (a részletekrıl ld. az elızı cikket).
1. táblázat. Klaszter leírások és a vállalatok száma az egyes klaszterekben az IMSS IV és IMSS V mintákban
Klaszter Leírás IMSS IV IMSS V
Sürgıs A vállalatok legalább egy versenytényezıje a „Sürgıs
beavatkozás” zónában tartózkodik N=208 N=193
Nem sürgıs A vállalatoknak nincs versenytényezıje a „Sőrgıs
beavatkozás” zónában N=248 N=297
Túlzó A vállalatok legalább egy versenytényezıje a
„Túlzó?” zónában tartózkodik N=63 N=115
Nem túlzó A vállalatoknak nincs versenytényezıje a „Túlzó?”
A versenytényezık átlagos értéke a „Fejlesztendı”
zónába esik N=102 N=80
Ezután szóráselemzés (ANOVA) segítségével összevetettük a fı versenytársakkal szembeni (1-5 Likert skálán mért) üzleti teljesítményt a kialakított klaszterek között. Célunk ezzel a fontosság-teljesítmény mátrixban elfoglalt pozíció és az üzleti fontosság-teljesítmény közötti kapcsolat meghatározása. Az eredményeket a 2. táblázat foglalja össze.
2. táblázat. Üzleti teljesítmény a fontosság-teljesítmény zónák mentén (1-5 skála)
IMSS IV IMSS V
A klaszterek között szignifikáns különbség p<0,1 (*) vagy p<0,05 (**) szinten
A korábbi cikkünkben feltárt kapcsolatot a fontosság-teljesítmény illeszkedés és az üzleti teljesítmény között az IMSS IV minta is megerısítette, ami növeli korábbi megállapításaink általánosíthatóságát és idıbeli függetlenségét. Ezek az eredmények azt is lehetıvé teszik számunkra, hogy a további elemzésekhez az IMSS IV és az IMSS V adatbázis longitudinális mintáját egyaránt használhassuk.
A KK1 vizsgálatához az IMSS IV kérdıív visszatekintı elemeit használtuk: a válaszadókat megkérdeztük a vevıi fontosság változásának mértékérıl és a versenytényezık teljesítményének változásáról az elmúlt három évben. A versenyprioritások fontosságának változását 1-5 Likert skálán mértük: 1 = kevésbé fontossá vált, 3 = ugyanolyan maradt, 5 = fontosabbá vált. A termelési versenytényezık változásához némileg eltérı 1-5 skálát használtunk: 1 = több mint 5%-kal romlott, 2 = nem változott (+/-5%), 3 = 5-15%-kal javult, 4 = 15-25%-kal javult, 5 = több mint 25%-kal javult három év alatt.
Kiválasztva azokat a vállalatokat az IMSS IV és az IMSS V mintából, amelyek a múltbeli fontosságra és a versenytényezık teljesítményváltozásaira vonatkozó összes kérdést megválaszolták, feltártuk, hogy milyen változási mintázatok hajtják az egyes versenytényezıket a mátrix különbözı zónáiba. Mind a négy zónára két kategóriába soroltuk a vállalatokat az összes versenytényezı múltbeli zónáinak átlagos fontosság változása alapján (a fontosság nıtt, ha értéke > 3 és a fontosság nem nıtt, ha értéke ≤ 3). Ezután kiszámoltuk ugyanezen versenytényezık átlagos teljesítményváltozását. Az eredményeket a 3. táblázatban foglaltuk össze.
3. táblázat. A fontossági és teljesítménymutatók változásai a matrix négy zónájában
Jelenlegi zóna
Fontosság nıtt
(átlag=3,84, min=3,50, max=4,00) N = 15 3,21
Fontosság nem nıtt
(átlag=2,53, min=1,00, max=3,00) N = 84 3,14
-0,082
Szignifikáns különbség/korreláció p<0,1 (*) vagy p<0,05 (**) szinten
Az elsı kutatási kérdésre (KK1) vonatkozó eredményeink azokat a fı okokat tárják fel, amelyek miatt a versenytényezık a fontosság-teljesítmény mátrix adott pozíciójába kerülnek.
„Sürgıs beavatkozás” zóna: ezeknek a tényezıknek a vevıi fontossága jelentısen megnıtt, vagy változatlanul jelentıs maradt; a fontosságbeli szinttel, illetve változással ellentétben e tényezık teljesítménye csak mérsékelten javult az elmúlt három évben, ezért ezek a versenytényezık a mátrix
„Sürgıs beavatkozás” zónájába kerültek, vagy továbbra is ott maradtak.
„Fejlesztendı zóna”: bár kisebb mértékben, mint a „Sürgıs beavatkozás” zónában, de a versenytényezık fontossága jellemzıen itt is megnıtt; a vállalatok intenzívebb teljesítményjavulással válaszoltak, ha egy-egy versenytényezı fontossága nıtt, ezért képesek voltak elkerülni, hogy a „Sürgıs beavatkozás” zónába csússzanak vissza. Ugyanakkor a fontosság változásával szemben a teljesítményjavulás nem volt olyan mértékő, hogy a vállalat a versenytársakhoz képest sokkal jobb pozícióba kerüljön és elkerülje a mátrix „Fejlesztendı” zónáját.
„Megfelelı” zóna: Azokban a versenytényezıkben, amelyekben a vevıi fontosság nıtt, a teljesítmény is jelentısen javult; amennyiben a fontosság nem nıtt, a teljesítmény is csak olyan mértékben nıtt, ami elég volt a versenytársakkal szembeni kedvezı pozíció megtartására, hogy a vállalat a mátrix „Megfelelı” zónájában maradhasson.
„Túlzó?” zóna: a fontosság még extrém esetekben is csak kis mértékben változott, amit ugyanakkor jelentıs teljesítményjavulás kísért. A teljesítménynövekedés magas értékei azt jelzik, hogy a vállalatok ezeken a területeken sokat ruháztak be, valószínőleg azzal a motivációval, hogy ezek a tényezık a vevı számára fontosabbá (valószínősíthetıen rendeléselnyerı kritériumokká) válhatnak majd a (közeli) jövıben.
Tovább folytatva az elemzést, a korrelációelemzés eredményei azt sugallják, hogy minél erısebb a versenytényezık fontosságváltozása és teljesítményváltozása közötti korreláció, annál valószínőbb, hogy a vállalat képes a mátrix ’negatív’ zónáinak (azaz a „Sürgıs beavatkozás” és
„Fejlesztendı” zónák) elkerülésére. Ez az eredmény megerısíti azt az irodalomban elfogadott feltevést, hogy a termelési stratégia feladata a piaci igények és a termelési képességek stratégiai összeegyeztetése (Slack és Lewis, 2002).
Hasonlóan, a legnagyobb változások a „Sürgıs beavatkozás” és a „Fejlesztendı” zónákban következtek be (ld. a leíró statisztikákat a 3. táblázat elsı oszlopában). Ez az eredmény azt jelzi, hogy az üzleti teljesítményre gyakorolt negatív hatás fı okai e két zónában a környezetben (a vevıkben)
keresendıek. A két zóna egyikébe beragadt vállalatok nem voltak képesek a vevıi preferenciák változására kellıen gyorsan reagálni. Ez az eredmény aláhúzza az agilis termelési stratégiák szükségességét (Bessant és társai, 2001). A piaci igényekre való gyors és hatékony válasz segítségével a vállalatok elkerülhetik a mátrix két ’negatív’ zónáját és magasabb üzleti teljesítményre tehetnek szert.
A második kutatási kérdés (KK2) vizsgálatához a 49 vállalatra kiterjedı longitudinális mintát használtuk. Célunk annak elemzése volt, hogy milyen úton próbálják a vállalatok termelési stratégiájuk fontosság-teljesítmény illeszkedését javítani, és vajon e folyamat során átváltások jelennek meg, vagy elérhetı az egymásra épülı párhuzamos fejlıdés. A korábbi átváltásos és egymásra épülı képesség irodalommal ellentétben, tanulmányunkban integráltuk a versenyprioritásokat és a termelési képességeket. Ezért az átváltásokat úgy definiáltuk, mint a termelési stratégia olyan fejlıdését, amelyben ha egy versenytényezı a fontosság-teljesítmény mátrix ’jobb’ zónájába kerül, akkor legalább egy másik versenytényezı a ’rosszabb’ zónába esik vissza. Analóg módon, akkor tekintettük a versenytényezıket egymásra épülınek, ha az egyik javulása legalább egy másik tényezı javulását (’jobb’ zónába kerülését) is eredményezi a mátrixban.
Longitudinális elemzésünk alapján, az egymásra épülı képességmodellekkel szemben (pl.
Ferdows és DeMeyer, 1990, Noble, 1995, Flynn és Flynn, 2004), számos olyan vállalatot találtunk (20 vállalatot abból a 29-bıl, amelyek minden vizsgálatba vont kérdésre választ adtak), amelyek átváltást tapasztaltak, amikor termelési versenyprioritásaik fontosság-teljesítmény konfigurációját javítani akarták.
A fennmaradó 9 esetben a fontosság-teljesítmény illeszkedés javulása párhuzamosan több tényezınél is bekövetkezett, miközben nem volt szükség más tényezık teljesítményének ’beáldozására’. Ezek az eredmények a termelési képességek integrált modelljének érvényességét támasztják alá, mely modell célja az átváltások és az egymásra épülı elméletek összeegyeztetése. Azok a vállalatok, amelyek még nem érték el teljesítményhatáraikat, képességeiket párhuzamosan is tudják fejleszteni. Azok azonban, akik ezt a határt már elérték, átváltással kénytelenek szembesülni.