4. A VIZSGÁLATOK ÉS AZOK EREDMÉNYEI
4.6. A bioetanol el ő állításának és felhasználásának gazdasági háttere
4.6.4. Adókedvezmény
A bioetanolra a jövedéki adótörvényben kialakított szabályozás úgy ösztönzi a megújuló energiaforrások hazai elterjedését, hogy a mezőgazdasági földterületek hasznosítására, illetve a mezőgazdasági termékfeleslegek levezetésére is alternatív lehetőséget kíván teremteni. Ahhoz, hogy mindezen szempontok komplexen érvényre jussanak, a szabályozás az ellenőrizhetőséget, a szigorú elszámolást biztosító adóraktári körülmények közötti gyártást, a hazai bioetanol hazai felhasználását támogatja. Elengedi egyrészt az üzemanyag célra előállított alkohol utáni jövedéki adót, másrészt az üzemanyagok utáni jövedéki adóból a bioetanol tartalomra jutó részt az üzemanyag előállító adóraktár számára visszaigényelhetővé teszi. Így a késztermék kisebb fajlagos adótartalommal jelenhet meg, kompenzálva az előállítás magasabb költségeit.
A bioetanol tartalmú üzemanyag elterjedésének lehetőségét tehát az adó visszatérítés teremtheti meg. Nem egy konkrét alacsonyabb adómérték került meghatározásra a bioüzemanyagra (ez nem is lenne lehetséges, hiszen az adócsökkentés a bioetanol tartalomtól függ), hanem az adó kerül visszatérítésre a tényleges bioetanol tartalomra, így az adó visszatérítés a terméket és nem a gyártót támogatja.
19. táblázat Az ETBE és a biodízel adó visszatérítés igénye 2005 2006 2007 2003/30/EK irányelv szerinti hazai
célérték (%)
0,56 1,58 2,41
ETBE (106 liter/év) 61,7 62,0 142,9
ETBE 47%-os etanol tartalma (106 liter/év)
29,0 29,0 67,2
Adó visszatérítés (Milliárd Ft) 3 3 7
Biodízel (106 liter/év) 4,4 53,2 71,4
Adó visszatérítés (Milliárd Ft) 0,4 4,6 6,0
Forrás: Saját számítás alapján
Adókedvezmények a befektetőknek
A Bizottság felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy az adó- és jövedéki rendszeren keresztül támogassák a bioüzemanyagok felhasználását, ezzel is vonzóvá téve a bioüzemanyagok előállítását és felhasználását. Javasolja továbbá, hogy a biomassza pénzügyi támogatását ne a kérdéses létesítmény méretétől, hanem az üvegházhatást okozó gázok terén kialakuló egyenlegtől, valamint a környezetre gyakorolt érzékelhető jótékony hatásától és az ellátás biztonságától tegyék függővé. A kis beruházók részére kedvező, de nem bátorítja a nagybefektetőket a Kormány azon rendeletmódosítása sem (206/2006. (X. 16.) korm. rendelet), mely az adókedvezményt a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházásoknál (ide tartoznak a jogszabály szerint a bioetanol gyárak) az elszámolható költség nagyságát 25 millió Euróban maximalizálja, valamint a támogatás felső határát 12 millió Euróban határozta meg. A Magyarországon jelenleg épülő etanolgyárak átlagosan 7-10 Mrd Ft-os építési költséggel számolnak, így elesnek ezen beruházásösztönző támogatástól. A kisebb pénzügyi keret szűkebb mozgásteret enged a beszállítókkal történő tárgyaláskor, ugyanakkor a gyártó a készterméket csak magasabb árréssel tudja a piacon értékesíteni. Mindezek a hatások elbizonytalanítják az alapanyag-termelőket, valamint rontják a bioüzemanyagok
piaci helyzetét. A hosszú távú célok előtérbe helyezése gazdasági célja kell hogy legyen az országnak, melynek egyik előmozdítója lehet a hivatkozott jogszabály módosítása.
Bioüzemanyagok jövedéki adó-mentessége
Az EK-szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a jövedéki adó mentesség állami támogatásnak minősül, azaz versenytorzító. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy egy különleges ágazatról van szó, a 87. cikk (3) bekezdés
„c” pontja értelmében kell a tagországoknak eljárni. A hivatkozott rész alapján egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatások kivételnek tekinthetők, ha nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.
Minden tagország élhet vele, tehát az ország gazdasági helyzet és az energia stratégiája határozza meg, hogy alkalmazásra kerül-e.
A Gazdasági Minisztérium egy 2006-os rendeletében a következőket változtatta a jövedéki adó rendszerben:
• 2007. július 1-jétől adókedvezményt élvez az a motorbenzin, amelynek bioetanol (nem ETBE!) tartalma meghaladja a 4,4%-ot.7 Ezekre az üzemanyagokra a jövedéki adó 103,50 forint lesz literenként; ami viszont kevesebb bioetanolt tartalmaz, arra 111,80 forint várható.
• Nő a forgalmazott mennyiségnek az a része is, ami után kedvezmény kapható. A forgalmazók 2006. január 1-jétől a teljes motorbenzin értékesítésük 2,5 %-ának, 2007. január 1-jétől 3 %-ának megfelelő mennyiségű bekevert bioetanolra kaphatnak adó visszatérítést.
• Megszűnik a külön adómentesség a bioetanol után 2007. július 1-jén.
Ezen időponttól csak a bioetanolt tartalmazó motorbenzinre érvényesíthető az alacsonyabb adómérték a bekeverés tartalma szerint.
7 Az ETBE ásványi üzemanyagokkal keverve kerül felhasználásra. A jövedékiadó-mentesség az előállított végső keveréknek csupán a bioüzemanyag alkotórészére vonatkozik. Ezen felül a jövedékiadó-mentesség az előállított végső keveréknek maximum 15%-ára [vonatkozhat] az ETBE esetében. A bioetanol csak az ETBE alkotóelemeként élvez mentességet. A mentesség az előállított végső keverékben található ETBE 47%- ára vonatkozik, ami megfelel ez utóbbi bioüzemanyag tartalmának.
Hazánkban, 2006-ban döntés született az E85 jelzésű keverék bevezetéséről is.
A jövedéki adóra vonatkozó törvény értelmében ugyanis csak a szabványos üzemanyagokat lehet az autókba tölteni. A Magyar Szabványügyi Testületnél már megtörtént az üzemanyag bejegyzése MSZ CWA 15293:2006 hivatkozási számon (Magyar Szabványügyi Testület, 2006) ám ennél is nagyobb hatású lehet az üzemanyagfajta hazai piacára egy passzus a nemrég megszavazott adótörvények között. Ez azt mondja ki, hogy 2012-ig a legalább 70 %-ban bioetanolt tartalmazó E85-ös üzemanyagnak csak a kisebb, benzinből álló része után kell megfizetni a literenként 100 forintot meghaladó jövedéki adót. Azaz gyakorlatilag jövedéki adó-mentes lesz az E85. A jövedéki adó csökkentése a 2007. január 1-je és 2012. december 31-e közti időszakra vonatkozik (EU N 234/2006 sz. állásfoglalása).
A jövedéki adó-mentességnek megvannak ugyanakkor a gazdasági veszélyei is.
Fenn áll a lehetősége annak, hogy feleslegesen magas költségeket hárít a nemzetgazdaságra, valamint a vállalkozókra. A bioüzemanyag előállítók különböző árakon állítják elő termékeiket, de az adó visszatérítés következtében azonos kompenzációt kapnak. Ha a kompenzáció mértéke elegendő ahhoz, hogy a drágán termelő vállalkozók is piacra juttassák termékeiket, az alacsony áron termelőket „túltámogatja” az állam. Megoldás lehetne az adó visszatérítés mértéket az alapanyagtól függővé tenni, vagy korlátozni a támogatott denaturált alkohol forgalmazásának mennyiségét.