K L E T T A N I O K A I II ÖL.
E l ö a d a t o t t B o n n b a n , az 1 8 5 7 - i k év t e l é n .
T i s z t e l t g y ü l e k e z e t !
B e e t h o v e n nek, a zeneköltök óriásának szülőváro
sában, előállásom tárgyát alkalm asabban nem választhatom, mint ha a zenéről szólok Azon utón haladva, melyre m u n k á
lataim az utolsó időben vezettek, iparkodni fogok, hogy önökkel közöljem azt, mit a természettan és élettan a rajnai tartoniánjrok legkedveltebb művészetéről, a zenéről és a zenei viszonyokról m ondani tudnak. ftddigelé a zene távo
labb feküdt a tudományos buvárlatok terétől, m int bárm ely más művészi szak. A költészet, festészet és szobrászat leg
alább tárgyukat veszik a tapasztalati v ilá g b ó l; hiszen végre
02 A Z E N E I Ö S S Z H A N G
is a természetet és az embert ábrázolják. T árgyuk ezért igazságára és természetliüségére nézve tudományos b írálat a lá e s ik ; s nem tagadhatjuk, hogy a tudományos míiitészet nem egy lépéssel haladt m ár előre azon okok kutatásában, m elyek a m űtárgyak szépészeti hatását eredményezik, da
czára annak, hogy fellengző szellemek a míiitészet e jo g o sultságát határozottan kétségbe vonják. A zenében úg y látszik, m ég egyelőre azok véleménye irán y ad ó, k ik „örö
meiket az itész bonczkésc által szétdaraboltatni“ nem engedik. E művészet, mely tárgyát nem az érzéki tapaszta
latok köréből veszi, s mely nem iparkodik a külvilágot leírni, s azt legfeljebb csak egyes esetekben utánozza, ez által a tudományos buvárlat alól az alapot vonja el, melyet annak egyéb művészetek nyújtanak, s hatásaiban végre is épen annyira érthetetlenné és csodálatossá válik, m int a m eny
nyire hatalmas. Ezért e művészetnek egyelőre csak is anyagára., ú g y m in t: a hangokra és hangérzetekre fogunk szorítkozni. Látni fogjuk, hogy a tiszta és következetes gondolkozás tudom á
nya, a mennyiségtan, a zene physikai és technikai a la p jai
nak kutatásában m ily termékeny alkalm azásra t a l á l ; pedig e művészet játszi és gyengéd befolyásával, csaknem tárgy nélkül ringatja a kedélyt kiszám íthatatlan s leírhatatlan érzések hónába. O ly bám ulatos és m ély titok ez, mely rcám m indig vonzókig hatott. A g e n e r a 1 - b a s s u s nem egyéb, m in tá z alkalm azott mennyiségtan egy nem e; a hangközök és ütenyrészek felosztásában s i. t. az egész számok viszonyai
— sőt néha a logarok is — játszanak szerepet. A mennyiség
tan s a zene, a szellemi tevékenység c legélesebb ellentéte, mégis segítvén egymást, s egymással összeköttetvén, csaknem am a titokszeríi következetesség kim utatására látszik rendel
tetve, mely szellem ünk minden tevékenységén átvonul, s mely a művészi génius felszólalásában is a titkosan m űködő észszerüségnek öntudatlan nyilvánulásait gyanittatja.
A m int közelebbről kerestem a szerepet, melyet a flil a hangok észrevevésében játszik, a igy hangtant élettani
Él e t t a n i o k a i r ó l G3 szempontból kezdtem tárgyalni, egyes kérdések összefüggése azonnal világosabban látszott előtűnni. M időn most azon eredmények köréből szándékozom egyet-mást felsorolni, melyekhez a physikai és élettani hangtan vezetett, töre
kedni fogok, hogy önökben legalább részben ébreszszem fel azon érdeket, melyet bennem a kérdések keltettek.
Az idő rövidsége kívánja, hogy egy főpontra szorít
kozzam ; de ezt úgy fogom választani, miszerint önök azon legjobban megismerhessék, m ily jelentőséggel és m ily ered
m ényekkel dicsekednek az e téren eszközölt tudományos buvárlatok. Az összhangzás (consonantia) kérdését választom.
Ismeretes tény, hogy az összhangzó hangok rezgés számai egymáshoz kicsiny egész számok viszonyában állanak. De m iért? Mi köze van a kicsiny egész számpk viszonyának az összhangzással ? Ívégi talány ez, melyet az emberiségnek m ár P y t h a g o r a s állított, s mely eddig megoldatlan maradt. Lássuk, nem tudnók-c azt a jelenkor tudom ányának scgédcszközcivel megoldani.
Először is, mi a h a n g ? M ár a m indennapi tapasztalás arra tanit, hogy a hangzó testek rezegnek. E rezgést látjuk és érezzük, sőt erős hangoknál, a környező légnek zsibon- Rását, még a hangzó testnek érintése nélkül is érezzük.
A physika pontosabban kim utatja azt, hogy a kellő gyor
sasággal ism étlődő lökések sorozata a levegőt rezgésbe hozván, abban hangot ébreszt.
A hang z e n e i h a n g g á akkor válik, ha a gyors lökések szabályosan egyenlő időközökben ism étlődnek, a légnek szabálytalan rázkódásai ellenben csak zörejt okoznak. V alam ely zenei hang m a g a s s á g a a bizonyos időközben egymásra következő lökések szám ától függ;
mennél több lökés esett ugyanazon időre, a hang annál magasabb. Kz által a zenében elfogadott hangközök és a lég rezgéseinek száma között a m ár említett benső össze
függés állap ittatik meg. Ha bizonyos időben egy hangnak kétszer annyi rezgés felel m e p m int egy m ásiknak, úgy ez
A Z E N K I Ö S S Z H A N G
annak magasabb o k t á v j a. H a pedig az ugyanazon időre eső rezgések száma két hangra nézve 2 : 3 viszonyban áll, úgy azok q u i 1 11 e t képeznek, s egy 11 a g y t e r c z e t akkor, ha e viszony = 4 : 5 .
Szem előtt tartva, hogy a rezgések száma a C K G C dnrakkord hangjaira nézve, 4 : 5 : 6 : 8 számok arányában áll, könnyű lesz abból mind a többi hangviszonyokat leszár
maztatni, ha ezen hangok m indegyikére egy új durakkordot épitllnk, melyre nézve a rezgési számok ugyanazon aráuy- ban állanak. E számitás alapján kitűnik, mennyire k ü lö n böző a rezgések száma a hallott hangok körében. Egy hangnak ok távja kétszer annyi rezgést végez, m int az a la p hang, s így kell, hogy annak m ásodik oktávja 4-szer, har
m adik oktávja pedig m ár 8-szor annyit végezzen. Újabb zongoráink 7 oktávra te rjedn e k; legmagasabb hangjuk e szerint 128 rezgést végez a legm élyebbnek egy rezgése alatt.
A legmélyebb hang Ci, mely zongoráinkban foglalta
tik, másodperczenként 33 rezgést végez. Ugyanazon hang ez, melyet a 16 láb n y i n y ílt orgonasípok adnak, s melyet a zenészek contra-C-nek neveznek. E hang m ár a hallás ha
táraihoz közel fekszik. Bizonyosan észrevették önök is, hogy e hangok tompán s roszul csengenek, s ho^y zené- szeti magasságukat, hangolásuknak tisztaságát nem köny- nyft határozottan megítélni. O rgonán a contra-C erősebben hangzik, mint húrokon, de fülünk azért még itt sem biztos a hang m agasságának megítélésében. Nagyobb orgonákon a contra-C alatt, még egy egész oktávot találunk, mely a másod
perczenként 16‘/a rezgést végző 32 lábnyi sípig terjed;
fülün k azonban e hangokat csak gyenge moraj gyanánt érzi, s azokat egyátalában an nál könnyebben bontja el a hozzájuk tartozó egyes lökésekre, mennél mélyebbek. E hangok ez okból a zenében csak a szomszédos magasabb oktáv hangjainak erősítésére használtatnak, m elyeknek ilyen
kor a mélyebb hang jellegét kölcsönzik.
K L E T T A N ! O K A I R Ü L . 65 A többi hangszerek, az orgona kivételével, bármennyire különböző eszközöket használjanak is a hang előidézésére, a m élységnek határát m ind ugyanazon a tájon érik el, m int a zongora. Lassúbb és kellő erejű rezgéseket előidézni le hetne ugyan, de fülünk felmondja, a szolgálatot, s az ilyen lassan egymásra következő lökéseket, csakis m int egyes lökéseket érezi, a nélkül, hogy azokat egy hanggá birná egyesíteni.
S a v a r t franczia természettudósnak sokszor em lített állítása, miszerint egy külön e czélra szerkesztett eszköz segítségével, másodperczenként 8 rezgést végző hangokat hallott, úgy hiszem, tévedésen alapúi.
A magasságot illetőleg a zongora a contra C-től szá
mított 7-ik oktávig, az úgynevezett ötször jelzett C-ig szokott kiterjedni. E hangot, m elynek másodperczenként 4224 rezgés felel meg, a zenekar hangszerei közül csak a piccolo fuvola adhatja, sőt ez még egy hanggal magasabbra is mehet. A hegedű rendesen csak az ez alatt fekvő A’-ig, 2G40 rezgésig 'násodperczenként, szokott használtatni, eltekintve azon, egetrázó virtuózuk erőkifejtéseitől, kik a magasba törve ipar
kodnak hallgatóiknak új és hallatlan szívfájdalmakat, okozni.
Különben az ilyen hősöket az ötször je lzett C felett még három egész oktáv kecsegteti hallható és rendkívül fá j
dalmas hangjaival. 1) e s p re t z f kicsiny, hegedűvonóval rezgésbe hozott hangvillák segítségével a 8-szor jelzett (7-t- másodperezenként ii^770 rezgésüt, birta hallani. Itt a hang
érzés határai elérve látszottak, s a hangközök m egkülönböz
tetése az utolsó oktávokban m ár a lig volt lehetséges.
A hang zenészeti magassága csak az egy m ásod
percére eső rezgések szám ától függ, nem pedig keletkezésük niódjától. Közönbös, vájjon e rezgéseket a zongora és hegedű
•’ezgő húrjai, az emberi gége hangszálai, a harm onika éroz-
"yelvei, a klarinét, oboe és fagott nádnyelvei, fúvó hang
szereknél a zenész ajkai, vagy m int a fuvolánál s
orgona-H ELM orgona-H O LT Z , NKPSZF.ItŰ E L Ő A D Á S O K . 5
60 A Z E N E I Ö S S Z H A N G szettani zeneeszközt akarom önöknek bemutatni, melyet szirénának (1-sü ábra) nevezünk. Kiválóan alkalmas ez eszköz arra, hogy segítségével megállapítsuk mind azt, mi a rezgés-számok viszonyára vonatkozik.
Ila ez eszközt hangzásba akarjuk hozni, úgy a goésgi vezető csöveket a fújtatóval kötjük össze; a lég akkor az™ és m sárgarézszekrényekbe s azoknak átlyuggatott fedelén (co és ci) át ismét a szabadba áramlik.
A szekrények belsejének összeköttetése a kiilsö légkörnyezettel nem folytonos, mert a szekrények átlyuggatott fedelét ép oly módon át- lyuggaíott. korongok fedik, melyek a könnyen forgó merőleges k ten
gelyhez vannak erősítve. Ábránkban e<i táján csak az átlyuggatott.
korongot láthatni, m ig a szekrénynek ép úgy átlyuggatott fedele közvetlenül alatta fekszik. A felső szekrényen ci-nél csak a ko
rongnak szélét lehet megkülönböztetni. Valahányszor tehát a korong lyukai a szekrény fedelének lyukai előtt állanak, mindannyiszor a lég
A mi eszközünkön, mely a hasonló fajtáknál tökéletesebben van fel
szerelve s mely ennek folylán a hangok csoportosításában amazoknál nagyobb változatosságra is van képesítve, a lyukak mindkét korongon négy sorban helyezvík el. A z alsó korong négy lynksora 8,
11
), ,12, 18 nyílást tartalmaz, a felső korong lyuksoraiban pedig <), 12, 15 és foglaltatik. A szekrények fedelei ugyanilyen lyuksorozatokkal vannak ellátva, s m indegyikök alatt ugyancsak egy-egy, megfelelőiem át lyuggatott gyiirü van alkalmazva, melyet az í i i i szegek egyikénekÉ L E T T A N I O K A I R Ó L . 67
!-*Ti it ir a . *•
A Z K N E I Ö S S Z H A N G
segítségével, vagy úgy lőhet állítani, hogy a megfelelő lyuksorozat a szekrény fedelén á t belsejével szabadon közlekedjék, vagy úgy hogy .attól el legyen zárva. Az i i szögek állítása által elérhetjük tehát azt, hogy a nyolcz lynksorozat közül csak egy, vagy kettő, vagy három, tetszésünktől függő csoportosításban, szólaljon meg.
A 7(o 7<o és 7it In hongeralakú szekrények, melyeknek ábránk csak egyik felét mutatja, arra szolgálnak, hogy ráhangzásuk (Rcsonanz) által a különben éles hangot lágyabbá és kellemetesebbé tegyék. A lyukak a szekrények fedeleibe, valamint a korongokba ferdén vannak bevésve, minek következtében, mihelyest egy vagy több lyuksorozatot megnyitunk, a légáram maga megindítja a korongokat, s folyton gyorsabb és gyorsabb forgásba hozza.
Midőn be kezdünk fújni az eszközbe, eleinte csak egyes lég
lökések puffanását halljuk, a mint a korong lyukai a fedél lyukai előtt elhaladnak. E lökések utóbb, midőn a forgó korongok sebessége növekszik, m indig gyorsabban és gyorsabban követik egymást, körül
belül úgy, mint a moginduló gőzmozdony dübörgése ; nemsokára zúgást ellenben, ugyané forgási sebesség mellett, a 10 lyukas sorozatot nyitjuk meg, úgy a lég másodperczenként kétszer annyi, tehát 528 rezgést fog sel magasabbra vagy mélyebbre Iwngoljiik. E szekrény ugyanis tengelye körül forgatható, s forgatása a <7-nél alkalmazott forgatyú által lehet
séges Ha most a felső szekrényt lassan forgatjuk, :iz a latt inig vaia
É L E T T A N I O K A I R Ó L 09
melyik lyuksorozat megfúvatik, úgy a hang kevéssel magasabbá vagy mélyebbé válik, a szerint, a mint a szekrény a koronggal ellentett vagy ugyanazon irányban mozog. Midőn ugyanis a szekrény lyukai a korong lyukainak élébe mennek, akkor ogy-egy találkozásuk után a következő ham arább fog létre jönni, s igy kisebbedvén a rezgési idő, a hang magasabbá válik. Ennek ellenkezője történik a másik esetben.
11a most lent a S-as, fent a lG-os sor fúvatik meg, úgy a tiszta oktáva hangzik mindaddig, m ig a szekrény nyugszik ; de mihelyest a felső szekrényt forgásba hozzuk, tehát hangját megváltoztatjuk, az oktáva azonnal hamissá válik..
Ila feut a lá-es, lent a 18-as sort fújjuk meg, úgy a felső szekrény nyugvása közben a tiszta quintet h a llju k ; de a felső szekrény for
gatása ez összhangzást érzékenyen megzavarja.
A szirénával eszközölt kísérletek ezek szerint a következőkre tan ítanak :
1) a kellő gyorsasággal egymást követő léglökések hangot adnak;
á) mennél gyorsabban követik egymást, annál magasabb a hang; rázkódások száma egy másodperezre vonatkoztatva bizonyos határok között, mintegy 20 és 3^000 között fekszik. ugyancsak a fül különös szerkezetétől függenek.
Midőn a sziréna lassan forog s Így az egyes lökések l'8ak lassan követik egymást, hangot nem hallunk. 11a
70 a z e n e i ö s s z h a n g
gyorsabban és gyorsabban mozog, ügy a légrezgések neme semmi lényeges változást nem szenved, a fülön kívül semmi új dolog nem já r u l h o z z á ; az a m i új, csak a fülnek érzése ; a lég rázkódásai most m ár kezdenek a fülre hatni. A gyor
sabban egymást követő légrezgéseknek épen ezért új nevet adunk, s azokat hangnak mondjuk. Paradox tételek barátai ennek alap ján azt állíthatnák, hogy a légrezgés csak a fül
ben v á lik hanggá.
Most le kell írnom a hang elteijedését a levegőben.
V alam ely légtömeg akkor, ha hang fut rajta át, a mozgásnak azon nemét végezi, melyet a természettan a hullám szerű moz
gások fontos fejezetében tárgyal. A hangon kiviil a fény- mozgás is ide tartozik.
E név azon hasonlatosságból ered, mely e mozgások és a vizeink területén elterjedő hullám ok között fennáll, s csakugyan ez utóbbiak szolgálnak legalkalm asabban e moz
gási m ód sajátságainak felderítésére.
Midőn a nyugvó vízfelületnek valam ely pontját meg
rázkódtatjuk, a m it például egy kőnek bedobása által köny- nyen elérhetünk, úgy a keletkező mozgás hullám okat szül, melyek körökben terjednek tova a vízfelületen. A hullám ok köre m indig nagyobb és nagyobb lesz, az eredetileg meg
rázkódott pont pedig újra nyugvásba tér. Eközben a hullám ok annál alacsonyabbakká válnak, mennél inkább távolodnak a középponttól, s lassanként elenyésznek. Az ilyen hullám so
rozaton emelkedéseket és mélyedéseket veszünk észre, s az elsőket hullám hegyeknek, az utóbbiakat ellenben h u llá m völgyeknek nevezzük.
Egy hullám hegy és egy hullám völgy együttesen egy hullám ot k é p e z; hosszát a két szomszédos hullám hegy csúcsa közötti távollal m érjük.
Ne gondoljuk azonban, hogy a hullám nak a vízfelületen végigfutása közben azon vizrészek m ozognának tova, melyek a hullám okat alkotják. A hullám ok az egyes vizrészecskéket emelik és siilycsztik ugyan, de helyzetükből különben alig
É L E T T A N I O K A I R Ó L . 71 m ozdítják ki. Dobjunk egy szalm aszálat vagy tollat a hul
lám zó vízfelületre, s ez állítás helyességéről meg fogunk győződhetni.
A feutúszó könnyű testecske csakis a környező viz- részecskék m ozgásaiban vesz reszt. A vizrészecskék tehát néhány ide s oda m gás után ismét régi helyzetükbe térnek, s így az, a ni! m int hullám tovaterjed, csakis a felületnek különös alakja leltet, mely folyvást új meg új vizrészecskék- ből képződik. Az egyes vizrészecskék m indaddig csaknem egyenletes sebességgel mozognak zárt és függőleges kör
pályáikban, m íg a hullám ok rajtuk átvonulnak.
A ií-ik ábrán az erősen húzott A IS 0 hullámvonal a vízfelületnek keresztmetszetét állítja elő, azon pillanatban, ruidön rajta az a és c felett rajzolt nyilak irányában hullám ok futnak végig.
J- ik ábra.
Az a, b és c körök a hullámfelületen fekvő egyes vizrészecskék pályáit ábrázolják. L átjuk itt, hogy azon pillanatban, midőn a víz
felület az A 13 ü vonalnak megfelelő alakkal bir, a b körben mozgó részecske pályájának legmagasabb pontjába ju tott, az a és c körökben mozgók ellenben ugyanekkor a lehető legmélyebb helyzetet foglalják E víziészecsek pályáikban a megfelelő nyilak által kijelelt irány
ban mozognak. A pontozott görbék a tovaterjedő hullám nak más helyzeteit jelelik ki, oly helyzeteket, melyek az A B C helyzet beállta ulőtt (az a és b közölii csúcsok) vagy azután (b és c közötti csúcsok) jöttek létre. A hullám hegyek csúcsai számokkal vannak m egjelölve;
az «, b és c körökbe beirt számok az illető vizrészecskék helyzeteit mutatják a hullám ugyanazon számú helyzetének pillanatában. Látni lehet ez ábrán, hogy a vizrészecskék körpályáikban egyenlő íveket fut
nak be, mialatt a hullámhegyek a viz szilién egyenlő távolokra terjednek.
72 a z e n e i ö s s z h a n g
A b körben látjuk azt is, hogy az abban mozgó vizrészecske mi
ként siet 1, 2, 3 helyzetében az érkező 1, 2, 3 lmllámliügyeknok elébe, m iként emelkedik azokon s ragadtatik a 4, G és 7 hegyek által tova, s miként éri el végre a 7 helyzetben tetőpontját, hogy aztán ismét el
maradjon, s alásiilyedve 13-nál megint kiindulásának pontjához jusson *.
A v í z felületének minden részecskéje egyenlő nagyságú kört ir le;
a v í z mélyében fekvő részecskék hasonló mozgást végeznek, csakhogy
körpályáik a mélység növekedésével gyorsan kisebbednek.
Ily módon jő tehát létre a felületen tovaterjedő mozgásnak látszata, ám bár a vizrészecskék a hullámokkal nem vonulnak el, s állandóan szíik- körü pályáikban mozognak.
Hogy ezek után a vizlm llám októl a lianghullám okra térjünk át, képzeljük a vizet valam ely összenyomható ru
ganyos folyadék által, például levegő által, helyettesítve.
G ondoljuk azután, hogy a felületen elterjedt hullám okat egy arra fektetett szilárd lap által leszorítottuk, úgy azonban, hogy a folyadék a nyomás elől oldalt ki ne térhessen. A hullám hegyek alatt legtöbb folyadék foglaltatott, s így az most ezek helyén lesz leginkább megsüritve, sűrűsége ellen
ben kisebb lesz ott, a hol a hullám völgyek feküdtek. íg y a hullám hegyek helyébe sűrűbb, a hullám völgyek helyébe pedig kevésbbé sűrű légrétegeket helyeztünk. K épzeljük most, hogy ezen összenyomott hullám ok ép úgy terjednek tova m int előbb, s hogy a kilapítás folytán az egyes részecskék körp ály ái is vízszintes egyenesekké alakultak. Így ;i hausj- hullám okra nézve is ál Ríni fog a hullám m ozgásnak azon jellem ző tulajdonsága, hogy abban az egyes részecskék csat ide-oda tolódnak, s az, a mi tovább halad, nem egyéb, mint a mozgásnak állapota, melyben folyvást új meg új részecskék vesznek részt. Ily módon a haiighullániok képét állítottuk elő oly esetben, m időn azok középpontjukból csak vízszintes irányban terjednek el.
* A z előadásban a 2. ábra helyett oly minta használtatott, melyben az egyes pontok csakugyan körpályákban mozogtak ji vízfelület pedig e pontokat összekötő fonalak által volt képviselve.
K L K T T A N I O K A I K O L . 73 A hanglud lám ok azonban rendesen nincsenek egy víz
szintes síkra szorítva, hanem minden irányban egyaránt el
terjedhetnek. IIa a hullám köröket, melyeket egy kőnek vízbe hajítása után a felületen végig futni látunk, a térnek minden irányában kiterjedve gondoljuk, úgy azon göm balakű hul
lám uk képét nyerjük, melyek a hang elterjedését légben eszközük.
Hasonlatosságuk a vízfelületen elterjedő hullám okkal, a hanghullám ok egyéb sajátságainak felderítésére is szol
gálhat.
A vizlm M m ok hossza (hullám hegytől hullám hegyig mérve) nagyon változatos. Tekintsünk csak a csendes tónak sima tükrére, a m int azt a leeső csep vagy a szellő fuvalma felfodrozz*, nézzük azután a hullám okat, melyeket a gőzhajó ver fel mozgása közben, s melyek az úszót vagy sajkást jó l m eghintálják, s forduljunk végre el e békés vizektől, hogy a dühöngő óczeán liullám torlaszait nézzük, m elyeknek m ély
ségeiben sorhajók férnek el, s m elyeknek hegyormait csak az nézheti át, ki az árboczokra helyezkedett. Ily nagy különbségeket találunk a hanghullám oknál is. A kis gyürü- zések a vízfelületen a magas hangoknak, a tenger nagy hullám ai pedig a m ély hangoknak felelnek meg. íg y például ii contra-C' hullám ai 35 láb hosszúk, o ktáv ájáé felényiek, a legmagasabb zongora-hangok hullám-hossza pedig csak 3 hüvelyk.
A hullám-hossz ezek szerint a hang magasságával függ össze, a hullám hegyek emelkedettsége pedig, vagy a léghullám okról szólva, a siirüdések és ritkulások erőssége, a hang erősségének (intensitás) felel meg. Hanem ugyanazon emelkedettségíí hullám ok különböző alakkal bírhatnak, a hullám hegyek göm bülydcdek vagy csúcsosak lehetnek. Un sonló változatosságra találunk az ugyanazon magasságú és erősségű hanghullám ok között is, csakhogy ezeknél a luingszínezet az, mi a vizhullám ok a lak ján ak megfelel. Az
7 4 A Z E N K I Ö S S Z H A N G
a lak fogalm át ily értelemben, a vizlm llám okról hanghullá- mokra is átvíhetjük.
G ondoljunk most k ü l ö n b ö z ő a l a k ú vizhullám okat laposra nyomva, úgy a lapított felület ala k jáb an minden változatosság e ltű n ik ; de a nyomás és sűrűség, a víztömeg belsejében a felület eredeti ala k ján a k inegfelclöleg oszlik el.
Ily értelemben nemcsak a hanghullám ok a lak járól szólhatunk, hanem azt rajzban is előállíthatjuk. Az e lő á llítá sára szolgáló görbe emelkedni fog ott, hol a nyomás növek
szik, sülyedni ott, hol az kísebbetlik; m intha a görbe álta l kijelelnek, m eddig terjedne a folyadék, ha újra természetes sűrűségét venné fel.
Igaz, hogy eddig csak kevés esetben tudjuk a k ü lö n böző hangszerek hangszinezetét hullám aik a la k ja álta l elő
állítani.
Az ismert ala k ú hanghullám ok közül egyet a 3-ik ábra m utat; azon hullám ez, melyet e g y s z e r ű vagy t i s z t a hullám nak nevezünk.
3-ik ábra.
Ez alakot vízfelületen csak akkor látjuk, ha a hullám, hosszához mérve, alacsony, s ha tükörsim a felületen zavaró behatások nélkül terjed el, különösen, ha a szél lel nem kavarja. — Hegy és völgy itt egyenlő szélesek, s egymás
nak annyira megfelelnek, hogy a hegy m egfordítva a völ
gyet teljesen betöltené. Pontosan jellem ezhetjük e h ullám alakot, ha megjegyezzük, hogy az akkor j ő létre, m időn a vizrészecskék pontosan egyenlő s kicsiny átm érőjű körp á
lyáikban egyenletes sebességgel mozognak, lízcn e g y s z e r ű hullám alaknak a hangok azon neme felel meg, melyet hang
színezetükre vonatkozólag, később em lítendő okokból, e g y
é l e t t a n i o k a i r ó l. 75 s z e r ü h a n g o k n a k nevezünk. Ily hangokat nyerünk
é l e t t a n i o k a i r ó l. 75 s z e r ü h a n g o k n a k nevezünk. Ily hangokat nyerünk