125
3. § A
SZEMÉLYISÉGVÉDELEM JOGALAPJABevezetés
Jelen fejezetben a személyiségi jog mint alanyi jog jogalapja kerül megvizsgálásra abból a szempontból, hogy a tárgyi jog mennyiben alkalmas arra jelenlegi állapotában, hogy a személyiségi jogon fennálló vagyoni érdeket is védje. Van olyan álláspont, amely szerint a vagyoni érdekek védelme a magyar jogi dogmatika alapján nem lehetséges. Én azon az állásponton vagyok, hogy a törvényi szabályozás ennek gátat nem szab, nem került ugyanis törvénybe foglalásra sem az, hogy a személyiségi jog legszemélyesebb jellegű jogosultság, sem hogy e jog átruházhatatlan, nem örökölhető, erre csak a dogmatikából következtethetünk.328 A dogmatika pedig lehetőséget ad e jog örökölhetőségére, átruházhatóságára, ezt a német jog példáján is látható volt.
Pozitív jogi kötöttség ebből a szempontból tulajdonképpen nincs, egyedül az emberi méltóság fogalma lehet az, amely ennek esetleg gátat szab. Ebből kifolyólag a fejezet az emberi méltóság és az általános személyiségi jog magánjogi viszonyrendszerét vizsgálja, ugyanis mind a magánélet alapú, mind a méltóság alapú védelem is küzd a személyiségi jog vagyoni értékűségének elismerésével kapcsolatos dogmatikai defektusoktól, és felszínre hozza a szabályozási alappal kapcsolatos problémákat.329
Az emberi méltóság mellett a magánélethez való jog mint személyiségi jog el- és lehatárolására is kísérletet teszek, különösen a hatályba lépett magánélet védelméről szóló törvényre tekintettel. A magánélethez való jog vizsgálatára ebben a tekintetben azért van szükség, mert egyfajta generálklauzulaként jelenik meg a generálklauzulában, és egyes személyiségi jegyek megsértésének idevonásával jogalapot képezhet a személyiségi jog vagyoni vonatkozásainak megsértése tekintetében is.
A magánjogi értelemben vett személyiségi jog hagyományos alapja, a kibontakozás tekintetében azt vizsgálom, hogy a jogalkalmazás szempontjából
328 Pl. „Fontos jellemzője a személyhez fűződő jogoknak: a jog személyessége. […] A személyesség egyben azt is jelenti, hogy ezek a jogok a jogosult személyességétől elválaszthatatlanok, más személyre csak meghatározott feltételek mellett szállhatnak át.” PETRIK FERENC: A személyiség jogi védelme. A sajtó-helyreigazítás. HVG-ORAC, Budapest, 2001. 28.
329 Az emberi méltóság és a személyiségi jog kapcsolatával a következő tanulmányomban foglalkoztam:
Gondolatok a személyiségi jogok generálklauzulájáról és az emberi méltóságról. Magyar jog 2016.
685. A fejezet egyes részei ebből a tanulmányból származnak.
126 elsősorban a svájcihoz hasonló egy és oszthatatlan jogként kezeli-e a jogalkalmazás a személyiségi jogot vagy inkább az egyes nevesített személyiségi jogokra mint önálló alanyi jogokra hivatkozik a jogalkalmazás. Ez a kérdés a vagyoni alkotóelemek szempontjából kifejezetten fontos, hiszen ennek mentén határozható meg, hogy elsősorban egy-egy személyiségi jog bír-e vagyoni értékkel vagy a személyiségi jog mint egész.
A személyiségi jog jogalapja körüli kérdések vizsgálata után bemutatom a személyiségi jog megsértése esetén vizsgálandó tényállási elemeket (a személyiségi jog igényvázát). A személyiségi jog vagyoni vonatkozásait, a vagyoni személyiségi jogot, csak úgy határozható meg, és a személyiségvédelem rendszerében elhelyezni, ha kellő rálátással rendelkezünk a személyiségi jog működésére.
I. Az emberi méltóság
1. Az emberi méltóság jelentéstartamai
Az emberi méltóság fogalmát a magánjogi személyiségvédelemben az 1977-es Ptk.
novella vezette be a jóhírnév és a becsület védelmével összefüggésben. Az emberi méltóság e felfogása tekintetében egy nevesített személyiségi jogról beszélhetünk. Az emberi méltóság rendszerváltozás utáni Alkotmányban való szerepeltetésével az általános személyiségi jog egyfajta megfogalmazásaként tekintett az Alkotmánybíróság, amely által a magánjogban ez mint a személyiségi jogok anyajoga került felfogásra. Egy harmadik értelmezését képezi az emberi méltóságnak a megaláztatás tilalmaként, egyfajta emberi minőségként és minimumaként való értelmezése, amely az első, nevesített személyiségi jogi felfogással részben átfedésben van.
2. Az emberi méltóság mint nevesített személyiségi jog
A régi Ptk. az emberi méltóságot a jóhírnévre és a becsületre vonatkozó szabályok körében oltalmazta, mely szabályozás a minden embert megillető emberi rangot
127 jelentette, míg a becsület a személyiség társadalmi értékelését.330 Törő Károly a három jog viszonyát úgy határozta meg, hogy az emberi méltóság és a becsület a jóhírnévhez képest szubszidiárius jellegű: akkor kell sérelmüket vizsgálni, ha a jóhírnév sérelme nem állapítható meg,331 tehát egyfajta fokozatbeliség jellemzi a három fogalom viszonyát.332 Jóllehet mind a becsület, mind az emberi méltóság külön nevesített részjogosultságok, a bíróságok gyakran összemossák e két kategóriát.333 Maga Törő is azon a véleményen van, hogy a fogalmak nehezen elhatárolhatóak, mert mindhárom célja a személy társadalmi értékelésének és megítélésének biztosítása és egyben védelme.334
Az emberi méltóság a jogalanyi léthez kapcsolódik, azonban annál szűkebb, kizárólag az embert megillető jog, amely a sajátos emberi mivoltot jelenti.335 Lényegében az értékelésnek ez a foka az, amely által az emberi méltóság és a kibontakozás joga elhatárolható. Míg a kibontakozás a személy jogalanyiságának legnagyobb mértékű kiteljesedésére és kiteljesítésére koncentrál, addig az emberi méltóság az ember jogalanyiságának legalapvetőbb magjára, az emberi minőségre, az emberként kezelésre szűkül le. Ez az emberi értékminőség, jogi minimum, nem olyan érték, amely sérelme esetén az igény megvalósul, hanem helye van érdekmérlegelésnek, a becsülethez hasonlóan.336 A Legfelsőbb Bíróság is osztja ezt az álláspontot, az emberi méltóság sérelmét ugyanis akkor állapítja meg, ha „a személyt emberi mivoltában megalázzák, méltatlan és hátrányos helyzetbe sodorják.”337 A polgári bíróságok gyakorlatában az emberi méltóság sérül akkor, amikor egy iskolai tanárnő arcképét egy meztelen női testhez montírozták, aminek következtében az a látszat keletkezett, hogy a képen a tanárnő jelenik meg teljes egészében.338 Ugyanígy sérti e jogot, ha a büntetés-végrehajtási intézet nem biztosítja a minimális mozgásteret a fogvatartás során.339
330TÖRŐ, 1979. 352.
331TŐRŐ, 1979. 421.
332 TÖRŐ KÁROLY: A személyiség és a szellemi alkotások védelme a módosított Polgári Törvénykönyvben. Magyar Jog 1978, 982, 987.
333GÖRÖG MÁRTA:A személyiség védelme a becsület és a jóhírnév vonatkozásában. In: CSEHI ZOLTÁN – KOLTAY ANDRÁS – NAVRATYIL ZOLTÁN (szerk.): A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban. Complex, Budapest, 2014. 157.
334 TÖRŐ, 1979. 352.
335 TÖRŐ, 1978. 987, 420.
336 TÖRŐ, 1979. 430.
337 Legfelsőbb Bíróság Pfv. (III. 22.) 084/1996.
338 BDT 2011. 2549.
339 BH 2016. 240.
128 A Ptk. 1977-es novellájában az emberi méltóságnak a szocialista polgári jogban egy további szerepe is volt. A burzsoá osztályokkal és joggal szemben minden embernek egyaránt kívánta biztosítani az emberi méltósághoz való jogot, és ezzel részben magában foglalta a jogalanyisággal is kapcsolatba hozható megkülönböztetés tilalmát.340
3. Az emberi méltóság alkotmányjogi vonatkozásai
A rendszerváltozással az Alkotmány módosításának eredményeképpen az újonnan bekerülő alapjogok között helyet kapott az emberi méltóság joga is. A működését a rendszerváltozás után megkezdő Alkotmánybíróságra hárult a feladat, hogy az alapvető jogok jogrendszerben elfoglalt helyét meghatározza, így a magánjogbeli szerepüket és érvényesülésüket is.
Az emberi méltósághoz való jogot az Alkotmánybíróság úgy értelmezte, hogy az az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az alany ember marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől, amelyek teljesen szabályozás alá vonthatók, nincs
„érinthetetlen“ lényegük. E jog ún. „anyajog”, olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható.341
Ezzel lényegében az Alkotmánybíróság a polgári jogi, és a német alapjogi emberi méltóság fogalomhoz hasonlóan az emberi minőségként, érinthetetlen lényegként definiálja ezt az alapjogot. Ehhez hasonlóan az emberi méltóság fogalmának e szűk értelmezését Pokol Béla a megaláztatás tilalmának nevezi, amely lényegében az emberi jellegben való megalázásra fókuszál.
Az Alkotmánybíróság az emberi méltóság alapjogának jelentését és tartalmát tovább cizellálta. Az Alkotmány ekkor nem tartalmazta az emberi méltóságon túl sem a magánélethez való jogot, sem a személyiség szabad kibontakozásához való jogot, ezért e jogok a pozitív jogban alkotmányjogi szinten nem jelentek meg, ami azt is kizárta, hogy jogsértést jogszabályhely megjelölésével e jogok tekintetében el lehessen
340 TÖRŐ, 1979. 420.
341 8/1990. (IV. 23.) AB hat.
129 ismerni. A jogvédelem megadása érdekében az Alkotmánybíróság ezt a következő értelmezéssel küszöbölte ki, lévén Alkotmányt nem módosíthatott:
„Az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot az ún. általános személyiségi jog egyik megfogalmazásának tekinti. A modern alkotmányok, illetve alkotmánybírósági gyakorlat az általános személyiségi jogot különféle aspektusaival nevezik meg: pl. a személyiség szabad kibontakozásához való jogként, az önrendelkezés szabadságához való jogként, általános cselekvési szabadságként, avagy a magánszférához való jogként.”342
Az Alkotmánybíróság ezzel egy általános személyiségi jogot ismert el, és nem is kendőzte azt, hogy az emberi méltóság, amelyet az Alkotmány tartalmaz, ennek csupán egy részét képezi. Egy másik lehetséges értelmezés, hogy a fenti fogalmak szinonimák, ezzel lényegében a jogalap problémája megoldódik, azonban arra nem kapunk választ, hogy ugyanazt a jogot miért kell több elnevezéssel illetni, ha nincsen közöttük különbség. Az emberi méltósághoz való jog lényegesen szűkebb tartalommal való felfogásának legjelentősebb képviselője Pokol Béla, aki a két fogalom azonosításának elvi helytelenségére világít rá.343 Pokol szerint az emberi méltóság általános cselekvési szabadságként értelmezése a hazai alkotmánybírósági gyakorlatban az emberi méltóság eredeti tartalmának, a megaláztatás tilalmának teljes háttérbe szorulását eredményezte.344
Az általános személyiségi jog fogalmának magyar jogrendszerbe való bevezetése és az emberi méltósághoz közelítése az emberi méltóság fogalmának tulajdonképpen még egy, az emberi értékminőségtől független tartalmat és definíciót adott. Így lényegében az emberi méltóság, mint olyan, egyszerre jelent több dolgot. Ez pedig végső soron dogmatikailag ahhoz a helytelen állapothoz vezet, hogy egy fogalom többféle normatív tartalommal bír. Ehhez a horizontális hasadáshoz járul a fogalom magánjogra való kivetülése, amely vertikálisan is új értelmet hoz az emberi méltóságnak. A jelen vizsgálat szempontjából az bír jelentőséggel, hogy az „általános személyiségi jog” fogalmának alapjogi megjelenése és a polgári jogi
342 8/1990. (IV. 23.) AB hat.
343 Erről részletesen: POKOL BÉLA: Alkotmánybíráskodás. Szociológiai, politológiai és jogelméleti megközelítésekben. Kairosz Kiadó, Budapest, 2014.
344 998/B/2009. Ab. hat. párhuzamos indokolása.
130 személyiségvédelem generálklauzulája között összefüggés keletkezett, ami nem lett volna baj akkor, ha az általános személyiségi jog nincs a fent említett módon kapcsolatban az emberi méltósággal. Ez a kapcsolat ugyanakkor az Alkotmánybíróság értelmezésének az eredménye, amely a német jog eltérő pozitív jogi alapja miatt annak érvelését és indokolását olyan módon, azokkal az alapjogokkal nem tudta átvenni, mert a magyar Alkotmányból a jogalap hiányzott.
4. Az emberi méltóság és az általános személyiségi jog összefüggései a német jogban
Korábban már bemutatásra került, hogy a német magánjogi személyiségvédelemben fordulatot jelentett a német Alaptörvény hatálybalépése. A Grundgesetz ugyanis védte az emberi méltóságot (GG 1. cikk), illetve a személyiség szabad kibontakozásához való jogot (általános cselekvési szabadság, GG 2. cikk). A német jogalkotó továbbra sem módosította a BGB-t, így a személyiségi jog kodifikációja elmaradt. Az általános személyiségi jog bírói elismerésére 1954-ben került sor. Egyesek azon az állásponton vannak, hogy az általános személyiségi jog elismerése nem is analógia útján történt, hanem a BGH csupán deklarálta ezt a jogot, az analógia feltételeinek vizsgálata nélkül.345 A BGH nagyon érdekesen fogalmazott:
"A Reichsgericht azt gondolta, hogy egy, a levelek nyilvánosságrahozatalára vonatkozó és a szerzői jogtól független személyiségvédelmet azért kell megtagadnia, mert az akkor érvényes német jogrend nem tartalmazott egy általános személyiségi jogra vonatkozó pozitív törvényi előírást sem. [...] A Reichsgericht jóllehet számtalan döntésében ítélt meg a BGB 828. §-a alapján védelmet a személyiségi jogoknak [...], ugyanakkor csak egyes meghatározott személyiségi javakat ismert el abszolút hatályú, kizáró jellegű személyiségi jogként. [...] Mivel most már az Alaptörvény tartalmazza az ember jogát a méltóságának megóvására (GG 1. cikk) és a személyiség szabad kibontakozásához való jogot is magán-, mindenki által tisztelendő jogként ismeri el mindaddig, míg e jog mások jogait vagy az alkotmányos rendet vagy a jó erkölcsöket nem sérti (GG 2. cikk), úgy az általános személyiségi jogot, mint egy alkotmányosan garantált alapjogot el kell ismerni.346
345 OPOKU,1972. 269.
346 BGHZ 13, 334 – Leserbrief.
131 Az általános személyiségi jog ezzel indult lényegében útjára a magánjogban, ez a bírói jogfejlesztés eredményeként, két alapjog együttes alkalmazásával elismert magánjogként. Az emberi méltóság tehát nem önállóan, hanem az általános cselekvési szabadsággal együtt, e jogszabályhelyek együttes alkalmazásával képezi az általános személyiségi jog magánjogi alapját. Az általános cselekvési szabadság sokkal tágabb értelmű jog, amelynél fogva az emberi méltósághoz való jog alkalmazási és megállapítási köre az emberi életminőség legközelebbi magját jelentő szférára szűkül.
A post mortem személyiségi jog elismerésével összefüggésben ugyanakkor felmerült az a kérdés, hogy mennyiben alkalmas e két alapjog a jogalanyiság megszűnése után is a személyiségvédelmi funkciót betölteni, és lehet az igény alapja.
Ez leginkább az emberi méltóság jogával összefüggésben merült fel. A Bundesverfassungsgericht akként foglalt állást, hogy az emberi méltóság sérthetetlenségének követelményével összeegyeztethetetlen lenne az, ha egy embernek, akinek a méltósága pusztán emberi mivoltából fakad, a halála után méltánytalan, lealacsonyító helyzetbe kerülne. Ennél az oknál fogva a BVerfG úgy találta, hogy az emberi méltóság joga által nyújtott védelem a halál után nem szűnik meg.347
Hasonló problémához vezet a jogi személyek és más személyegyesülések személyiségvédelmének alapja azon okból, hogy mennyiben alkalmazható ezekre az emberi méltóság, illetve a cselekvési szabadság által biztosított személyes élettér,348 ez a bizonytalanság leginkább a jogi személyek mögöttes, alkotmányjogi védelme esetén kérdéses.349 A német Alaptörvény 19. cikke ugyanis előírja azt, hogy a jogi személyek egy alapjog megsértésére csak annyiban hivatkozhatnak, amennyiben jogi természetük alapján rájuk az alkalmazható.350 A jogi személyek alapvetően nem lehetnek hordozói az emberi méltósághoz való jognak azon okból, mert az az emberi minőséget feltételezi, kifejezetten az embernek mint jogalanynak van fenntartva, és emiatt a jogirodalom oldalán magának az egész általános személyiségi jognak az automatikus alkalmazása is kérdéses.351 Van olyan álláspont is, amely az általános személyiségi jog alkalmazhatóságát az emberi méltóság hiánya okán teljes mértékben
347 BVerfG NJW 1971, 1645 – Mephisto.
348 Erman/KLASS, BGB 14. Aufl., Anh § 12, Rn 59.
349 BverfG NJW 2010, 3501, 3502 – Gen-Milch.
350 GG 19. cikk (3) bek.
351 Erman/KLASS, BGB 14. Aufl., Anh § 12, Rn 59.
132 kizárja. 352 Az általános személyiségi jogról leválasztott, a BGB 12. §-ában szabályozott névjog esetén a jogi személyekre, a személyegyesülésekre és vállalatokra történő alkalmazás megindokolása azzal történik, hogy míg természetes személy esetén a védendő érdek egy személyes érdek, addig a másodlagos jogalanyok tekintetében egy, a személytől elvált és a gazdasági tevékenységgel összekapcsolódott, önállósult gazdasági, üzleti érdeket véd.353
Götting a személyiségi jogok kommercializálódásával, vagyoni értékűségével kapcsolatban vetette fel a polgári jogi személyiségvédelem emberi méltóság alapjogi behatását a polgári jogi személyiségvédelmen belül. Az örökölhető és átruházható személyiségi jegyek elismerése ugyanis minden további magyarázat nélkül szemben áll az emberi méltósággal, értékminőséggel, és ő e jogosultságok felett azok vagyoni, illetve immateriális jogi karakterénél fogva a tulajdon alkotmányos védelmét tekinti mögöttesnek.354
5. Az emberi méltóság mint a személyiségi jogok anyajoga
2008-ban a Kodifikációs Főbizottság azon az állásponton volt, hogy az általános személyiségi jogot nem szabad az emberi méltósággal azonosítani, mert a jogalkalmazás szűkebb értelemben használja azt a polgári jogban.355 Eszerint az álláspont szerint egyrészről a személyiségi jogok a jogi személyek esetén nem értelmezhetőek, másrészről a polgári jogi judikatúrában az emberi méltóságnak már van egy jelentése, harmadrészről pedig felveti annak a veszélyét, hogy a polgári jogi és az alapjogok hivatkozása, védelme közötti határvonal elmosódik.356 A 2009. évi Ptk. sem emelte jogszabályi szintre azt, hogy a személyiségi jogok forrása az emberi méltóság, ugyanakkor mögöttesen ez a szerkesztési mód is kifejezetten akként értelmezi a személyiségi jog generálklauzuláját, hogy az az emberi méltóságból táplálkozik.357
352 Staudinger/KANNOWSKI (2013) Vorbem zu § 1 bgb Rn 30.
353 Staudinger/HABERMANN (2013) § 12 BGB Rn 18.
354 GÖTTING, 1995. 139. sköv.
355 Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója. A Kodifikációs Főbizottság 2001. november 8.-i ülésén elfogadott formában.
356 A Kodifikációs Főbizottság koncepcióját ismerteti KECSKÉS LÁSZLÓ: Polgári Jog. Személyek Joga.
Dialóg-Campus, Budapest-Pécs, 2005. 324.
357GÁRDOS PÉTER (szerk.): Kézikönyv az új Polgári Törvénykönyvhöz. Complex, Budapest, 2009. 149.
133 Az Alkotmányba foglalt emberi méltóság alapvető joga és a köré rakódott alkotmánybírósági judikatúra azt eredményezte, hogy a polgári jogi személyiségi jogokat az emberi méltósággal mint általános személyiségi joggal teljes mértékben azonosították. A Polgári Törvénykönyv ezzel nemcsak egy generálklauzulával, hanem egy „anyajoggal” is rendelkezik a személyiség védelmének szabályai között. Az, hogy ez az anyajog miben más mint egy generálklauzula, miért ez az ún. „anyajog” kerül a szabályozás középpontjába a generálklauzula helyett, illetve, hogy az emberi méltóság mint „anyajog” milyen funkciót tölt be a jogalkalmazásban, teljesen megválaszolatlan marad ezáltal.
A jogalkotó célja alapvetően az volt, hogy feloldja az alkotmányjogi értelemben vett emberi méltóság, és a személyiségi jogok között korábban szerepeltetett emberi méltóság fogalmai közötti feszültséget. Kiemelendő ugyanakkor, hogy e generálklauzula címzettje elsősorban az Alkotmánybíróság. Ez az álláspont az emberi méltóság sérelmét valamennyi személyiségi jog sérelme esetén megállapítja.358 Az emberi méltóságra nem úgy tekint mint egy minden érdekmérlegelést kizáró jogra, és ezért nem tudja feloldani a Ptk. 2:42. § (2) bek. 1.m. és a 2:44. § szerinti emberi méltóság fogalom közötti ellentétet.359
6. Az emberi méltóság magánjogi felfogásának kritikája
Az emberi méltóság Ptk.-ban szerepeltetése véleményem szerint csupán zavart okoz, és nem oldja meg az alapvető jogok és a polgári jog védelmének megfelelő elhatárolását. Ilyen többek között az, hogy ezzel a magánjog átveszi az alkotmánybírósági érvelést, egyfajta generálklauzulaként állítja be törvény az emberi méltóságot, és így megduplázza az alanyi jogot. Az alkotmányjogban az általános személyiségi jog, illetve az általános cselekvési szabadság jogainak elismerése nem választható le az emberi méltóság fogalmáról, hiszen csak így oldható meg e jogok Alaptörvénybe való beleértése, enélkül ezeknek nem lenne pozitív jogi alapja. Ezzel szemben a magánjogban ilyen meggondolásra egyáltalán nem lenne szükség, hiszen a személyiségi jog generálklauzulája mint alanyi jogi tényállás ilyen alátámasztást, emberi méltósággal vagy más alapjoggal való, magánjog szintjén megjelenő
358 VÉKÁS LAJOS: Bírálat és jobbító észrevételek az új Ptk. Törvényjavaslatához (a zárószavazás előtt).
Magyar Jog 2013, 1, 4.
359 U.o.
134 kapcsolatbahozást nem igényel.360 Azzal azonban, hogy ezt a Ptk. mégis megteszi, a személyiségvédelem egészének jogértelmezése szempontjából zavart okoz.
E tág, mögöttes, generálklauzuláris és egyben alanyi jogi jelleget tulajdonít a Kúria az emberi méltósághoz való jognak, és egyfajta alkotmányjogi szűrőként, az alkotmányjogi értelmezéssel összhangban építi azt be a polgári jogba. A Kúria szerint ugyanis „a rendőri intézkedésről készült képfelvétel nyilvánosságra hozható, az emberi méltóságból fakadó személyiségi jogi sérelem csak ritkán alapozza meg a sajtószabadság korlátozását. […] a demonstrációt biztosító rendőrök képmásának nyilvánosságra hozatal[a] nem volt öncélú, mert az nem volt az emberi méltóság benső lényegét érintő, vagy a sajtószabadsággal való visszaélést megvalósító tudósítás.”361 Itt látható, hogy a Kúria egyrészről az emberi méltóságot pozitív jogilag, a személyiségi jog megsértése szempontjából szűken értelmezi, ugyanakkor az idézet első felében kifejezetten más értelmet is tulajdonít neki. Ez az értelem nem igazán mérhető, nem igazán vizsgálható, s nem is vizsgálja azt a Kúria sem. Megfogalmazása, az „emberi méltóságból fakadó jog” is inkább ünnepélyes, preambulumba illő, semmint egy magánjogi alanyi jog keretei közé. Ez inkább egy hidat képez a polgári jogban, amely összeköti azt az alkotmányjoggal. Erre azonban nem lenne a jogalkalmazás szempontjából szükség.
A kodifikáció eredményeként azért került sor a Ptk.-ban az emberi méltóság
A kodifikáció eredményeként azért került sor a Ptk.-ban az emberi méltóság