90. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő bármely jogviszony vonatkozásában helye van választottbírósági kikötésnek.”
91. § (1) A Vbt. 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az elnökség tagja – a (8a) bekezdés szerinti kivétellel – nem járhat el választottbíróként, szakértőként, valamint jogi képviselőként a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban.”
(2) A Vbt. 61. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Az elnökség tagja akkor járhat el választottbíróként a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban, ha a választottbírókénti kijelölését az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt elfogadta vagy ha megbízatása keletkezése után a felek jelölik választottbírónak. A felek által történő jelölés esetén az elnökség tagja a felek által megválasztott választottbírák részéről a választottbírósági tanács elnökévé is jelölhető. A Kereskedelmi Választottbíróság elnöksége nem jelölhet ki elnökségi tagot eljáró választottbírónak vagy a választottbírósági tanács elnökének. Az elnökség tagja abban az eljárásban járhat el szakértőként, amelyben az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt szakvéleményt adott.”
92. § A Vbt. 1. § (3) bekezdésében az „eljárásnak fogyasztói” szövegrész helyébe az „eljárásnak – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – fogyasztói” szövegrész lép.
18. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása 93. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
a) 22. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában a „próbaidő leteltétől” szövegrész helyébe a „mentesítés beálltától”
szöveg,
b) 23. § (1) bekezdés a) pontjában, 27. § (1) bekezdés c) pontjában, 66. § (1) bekezdésében és 70. § (1) bekezdésében a „katonai” szövegrész helyébe a „katonai, igazságügyi szakértői intézménynél fennálló igazságügyi alkalmazotti” szöveg
lép.
19. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
94. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott ügyészre, valamint a kormányzati igazgatási szervhez beosztott bíróra, bírósági titkárra, ha törvény másként nem rendelkezik, a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
95. § A Kit. a következő 97/A. §-sal egészül ki:
„97/A. § [Ügyviteli vizsga]
(1) A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, a kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelő, kormánytisztviselő a kinevezésétől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. Jogszabály meghatározott iskolai végzettségű kormánytisztviselő részére e vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyviteli vizsga megszerzésének feltétele alól kivételesen indokolt esetben – legfeljebb 3 évre – halasztást engedélyezhet.”
96. § A Kit. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár a következő időszakok alapján:
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama, b) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja, c) a szülési szabadság időtartama alatt,
d) a hozzátartozó ápolása miatt kapott harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság idejének tartama, e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama, f) a 93. § (2) bekezdés a), b), h), j) és n) pontjában meghatározott esetek, valamint
g) minden olyan munkában nem töltött idő, amelyre a kormánytisztviselő illetményre jogosult.”
97. § A Kit. 281. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelő, kormánytisztviselő ügyviteli vizsgájának szabályait rendeletben állapítsa meg.”
98. § A Kit.
a) 27. § (2) bekezdésében a „hatáskörébe” szövegrész helyébe a „hatáskörébe – a Technikai Segítségnyújtás keret felhasználásáért felelős Végrehajtás Operatív Program kivételével – ” szöveg,
b) 27. § (3) bekezdésében a „vagy az államtitkár” szövegrész helyébe a „ , az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár” szöveg
lép.
20. Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény módosítása
99. § Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény 252. § (5) bekezdésében a „2021” szövegrész helyébe a „2022” szöveg lép.
21. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 100. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 62/A. §
a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a titkos örökbefogadás előkészítése érdekében)
„a) – a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság 82. § (5) bekezdése szerinti véleménye figyelembevételével – kiválasztja a gyermek számára a legmegfelelőbb, érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbe fogadó házaspárt, törvényben meghatározott esetben egyedül örökbe fogadó szülőt (a továbbiakban együtt: örökbe fogadó szülő),”
101. § A Gyvt. 101. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A családpolitikáért felelős miniszter különös méltánylást érdemlő esetben hozzájárulhat az egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának gyámhatósági megállapításához. A miniszteri hozzájárulás megadásánál különösen figyelemmel kell lenni Magyarország Alaptörvénye XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra.”
102. § A Gyvt. a következő 188/C. §-sal egészül ki:
„188/C. § Az a személy, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Imódtv.) e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően véglegessé vált határozattal megállapították, az alkalmassági határozat hatályának és annak meghosszabbítása hatályának fennállása alatt az Imódtv. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint fogadhat gyermeket örökbe.”
103. § A Gyvt. 69/D. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában az „egyedülálló” szövegrész helyébe az „egyedüli” szöveg lép.
22. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
104. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:121. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gyermeket – a rokonok és a szülő házastársa általi örökbefogadás, valamint a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével – csak házastársak fogadhatnak örökbe. Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Három év feletti gyermek örökbefogadása iránti kérelem benyújtása esetén az örökbefogadás a gyermek érdekében abban az esetben is engedélyezhető, ha az örökbe fogadó szülő és a gyermek között legfeljebb ötven év a korkülönbség. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni.”
(2) A Ptk. 4:121. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Kivételesen – törvényben meghatározott, különös méltánylást érdemlő esetben és kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatásával –, az ott szabályozott egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmassága is megállapítható.”
23. Záró rendelkezések
105. § (1) ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–5. §, a 10–15. §, a 16. § (1) bekezdése, a 17–30. §, a 32–73. §, a 75–86. §, a 88–98. §, a 106. § a) és b) pontja, a 107. § és a 108. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 100–104. § az e törvény kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
(4) A 31. §, a 74. § és a 106. § c) pontja 2021. április 1-jén lép hatályba.
(5) A 6–9. § és a 16. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 87. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
106. § e törvény
a) 40–48. §-a, 51. §-a, 52. § (2) bekezdése, valamint 53. és 54. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése, b) 56–63. §-a, 65–69. §-a, valamint 71. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk
(1) és (2) bekezdése,
c) 74. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
107. § e törvény 11. §-a és 15. § b) és c) pontja a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus-finanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/eU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/eK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/eK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i (eU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58–60. cikkeinek való megfelelést szolgálja.
108. § e törvény 4. alcíme a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/eU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2020. évi CLXVI. törvény
az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról*
1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 24/B. § (1) és (2) bekezdésében a „vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel” szövegrész helyébe az „ , „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” vagy „házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” megjelöléssel” szöveg,
b) 29/F. § (2) bekezdésében az „a polgárt” szövegrész helyébe az „a polgárt, valamint a polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt is” szöveg
lép.
2. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása 2. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
a) 16. § (3) bekezdésében a „honosított személy” szövegrész helyébe a „honosított személy egy alkalommal”
szöveg,
b) 17/A. § (1) bekezdésében a „közli” szövegrész helyébe a „ , valamint a köztársasági elnök honosítást, visszahonosítást elutasító döntését közli” szöveg
lép.
3. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
3. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 1. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő h)–k) ponttal egészül ki:
(Anyakönyvi eljárás)
„f) a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás, g) a családi név korrekciójára irányuló eljárás,
h) az adatigénylés alapján történő adattovábbítás, i) a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás, j) az anyakönyvi okiratok kiállítása,
k) az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének vezetése.”
(2) Az At. 1. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Anyakönyvi eljárás)
„l) az utónév módosítására irányuló eljárás.”
4. § (1) Az At. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az anyakönyv vezetésére a kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező a) anyakönyvvezető vagy
b) a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv kormánytisztviselője jogosult.
(2) Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásába történő adatbejegyzésre és adatmódosításra az anyakönyvvezető jogosult.
(3) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvi eljárást az anyakönyvvezető folytatja le.
(4) A házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezető közreműködik.
(5) A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében – képesítéssel rendelkező anyakönyvvezető jelenlétében – az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is közreműködhet, az anyakönyvbe azonban adatot nem rögzíthet.
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. december 16-i ülésnapján fogadta el.
(6) Az anyakönyvi szerv a) végzi a hazai anyakönyvezést, b) dönt a névváltoztatási kérelemről,
c) nyilatkozik a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez benyújtott külföldi okirat elfogadhatóságáról,
d) a hazai anyakönyvezés kivételével, teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja külföldi okirat – ide nem értve a személyazonosságot, illetve állampolgárságot igazoló okiratot –, kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/eK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/eK tanácsi rendelet az irányadó,
e) teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja nem magyar állampolgár anyától származó gyermekre tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat,
f) eljár a 12/B. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, g) töröl az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából.
(7) Anyakönyvi kivonat kiállítására az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szerv jogosult. Az anyakönyvi szerv az adatoknak a bejegyzésre irányuló eljárásban általa teljesített bejegyzésével összefüggésben jogosult anyakönyvi kivonat kiállítására.
(8) Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány kiállítására az anyakönyvvezető jogosult.”
(2) Az At. 4. § (6) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az anyakönyvi szerv)
„h) elektronikus úton benyújtott kérelem esetén dönt a házassági névviselési forma módosításáról.”
(3) Az At. 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Anyakönyvi kivonat kiállítására az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szerv jogosult. Az anyakönyvi szerv az adatoknak az általa történt bejegyzését követően, valamint elektronikus úton benyújtott kérelem esetén jogosult anyakönyvi kivonat kiállítására.”
(4) Az At. 4. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A névváltozási hatósági bizonyítványt az anyakönyvvezető vagy a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv állítja ki.”
5. § (1) Az At. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó, ennek hiányában a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe.”
(2) Az At. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A házasságkötést és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásra, a házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél történő közreműködésre, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a házasulók vagy a felek a szándékukat bejelentik.
(2) A házassági névviselési forma módosítására
a) az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzés esetén bármely anyakönyvvezető,
b) az elektronikus anyakönyvben még nem szereplő anyakönyvi bejegyzés esetén a nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.”
(3) Az At. 9. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő c) ponttal egészül ki:
(A házassági névviselési forma módosítására)
„b) az elektronikus anyakönyvben még nem szereplő anyakönyvi bejegyzés esetén a nyilvántartó anyakönyvezető, c) az elektronikus anyakönyvben szereplő anyakönyvi bejegyzés vonatkozásában elektronikusan benyújtott kérelem esetén az anyakönyvi szerv”
(illetékes.)
(4) Az At. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezi
a) a magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítését és halálesetét,
b) annak a nem magyar állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár örökbe fogadott,
c) a magyar állampolgár halálesetét, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá, ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van,
d) annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak a halálesetét, akit magyar bíróság nyilvánított holtnak, e) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan személy külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik.
(2) Ha nem állapítható meg, hogy az anyakönyvi esemény bekövetkezésének időpontjában melyik anyakönyvvezető lett volna illetékes, vagy az eredetileg vezetett anyakönyvek külföldön vannak, az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az illetékes.”
(5) Az At. 10. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezi)
„f) a magyar állampolgár Magyarország területén található külképviseleti hatóság előtt a 23. § (3) bekezdésének megfelelően kötött házasságát vagy a 35. § (3) bekezdésének megfelelően létesített bejegyzett élettársi kapcsolatát.”
(6) Az At. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az anyakönyvi eljárás lefolytatására és az anyakönyv vezetésére – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes. Amennyiben az anyakönyvbe történő adatbejegyzés, adatmódosítás, adattörlés az anyakönyvi szerv hatáskörébe tartozik, akkor arra az anyakönyvi esemény helye szerinti anyakönyvi szerv az illetékes.
(2) Az elektronikus anyakönyvben szereplő anyakönyvi eseményt érintő kérelemre induló anyakönyvi eljárás lefolytatására és az adatváltozás bejegyzésére bármely anyakönyvvezető és anyakönyvi szerv illetékes.
(3) Az anyakönyvi eseményt érintő adatmódosítás esetén az eljáró anyakönyvvezető az elektronikus anyakönyvben szereplő, kapcsolódó születési, házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzésben történő adatmódosításra is illetékes.”
(7) Az At. 12. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Névváltozási hatósági bizonyítvány kiállítására az e törvényben meghatározott esetekben a születést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a névváltoztatási eljárás lefolytatására kijelölt anyakönyvi szerv illetékes.”
(8) Az At. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az anyakönyvbe bejegyzett vagy bejegyezhető adatról kért anyakönyvi kivonat és anyakönyvi hatósági bizonyítvány kiállítására az az anyakönyvvezető illetékes, akinél az anyakönyvi okirat kiállítását kérték.
(2) A nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes a) az anyakönyvi kivonat hivatalból történő,
b) az elektronikus anyakönyvbe még be nem jegyzett anyakönyvi bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi kivonat,
c) a papír alapú anyakönyvbe bejegyzett, de az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhető adatról kért anyakönyvi hatósági bizonyítvány
kiállítására.
(3) Ha a kérelmező az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi kivonatot személyesen kívánja átvenni, az anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelemben az átvétel helyeként megjelölt anyakönyvvezető illetékes.
(4) Az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi esemény helye szerint illetékes anyakönyvi szerv vagy külföldön történt anyakönyvi esemény esetén a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv illetékes.
(5) Névváltozási hatósági bizonyítvány kiállítására az e törvényben meghatározott esetekben a születést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a névváltoztatási eljárás lefolytatására kijelölt anyakönyvi szerv illetékes.”
(9) Az At. 12/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásába bejegyzett hibás adat javítására a rögzítő anyakönyvvezető vagy a születést nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.
(4) Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából történő törlésre a születés helye szerint illetékes anyakönyvi szerv vagy külföldön történt születés esetén a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv illetékes.”
(10) Az At. 12/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12/B. § (1) Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból adatot az anyakönyvvezető, illetve az anyakönyvi szerv – a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a saját maga által teljesített bejegyzés tekintetében töröl.
(2) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több – eltérő illetékességi területen bejegyzett – eseményt is egyidejűleg kell törölni, az eljárást az az anyakönyvi szerv folytatja le, amelynek illetékességi területén a legkorábban történt – törléssel érintett – anyakönyvi esemény bekövetkezett.
(3) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több – eltérő illetékességi területen bejegyzett – eseményt is egyidejűleg kell törölni, amelyek között hazai anyakönyvezéssel érintett esemény is található, a törlést a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv végzi.”
6. § (1) Az At. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetve a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényi feltételeit – e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – közokirattal kell bizonyítani.”
(2) Az At. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy az anyakönyvi eljárás során felvett jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat megtételének abban az esetben van helye, ha
a) annak megtételét törvény vagy kormányrendelet kifejezetten előírja,
b) ha az okirat az anyakönyvi szerv honlapján közzétett jegyzék szerint az adott országból nem szerezhető be, c) a külföldi okirat az anyakönyvbe bejegyzendő adatot nem az elektronikus anyakönyvben nyilvántartott adattartalomnak megfelelő formában tartalmazza.
(2a) Az anyakönyvi szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti államok körét a külpolitikáért felelős miniszter értesítése alapján teszi közzé.”
(3) Az At. 14. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3d) és (3e) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A nem magyar nyelven kiállított okirat – az európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak kivételével, vagy ha e törvény, illetve az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.
(3d) Az (1a) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban meghatározott elektronikus úton a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv részére továbbított okirathoz nem szükséges fordítás, ha az okiratot az angol, a német vagy a francia nyelvek valamelyikén állították ki.
(3e) Az anyakönyvi eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő előtt benyújtott okirat hiteles magyar fordítása helyett a külföldi okirat anyakönyvezés szempontjából lényeges tartalmáról készített hivatalos, kivonatolt fordítás is elfogadható.”
7. § (1) Az At. „elektronikus úton történő kapcsolattartás” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az anyakönyvi eljárásra vagy anyakönyvi okirat kiállítására irányuló kérelem benyújtása és az elektronikus kapcsolattartás
15. § (1) Az anyakönyvi eljárás lefolytatására irányuló kérelmet bármely települési anyakönyvvezetőnél vagy külföldön a hivatásos konzuli tisztviselőnél, továbbá a hatáskörébe tartozó ügyben a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt szervnél és a névváltoztatási ügyekben eljáró szervnél is elő lehet terjeszteni.
(2) Az anyakönyvi eljárásokban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – nincs helye elektronikus ügyintézésnek és
(2) Az anyakönyvi eljárásokban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – nincs helye elektronikus ügyintézésnek és