5 A közfoglalkoztatás területi megoszlása 2011 és 2014 között
5.2 A tervezési képlet megvalósulása megyei szinten
Megnéztük, hogy a közfoglalkoztatás, azon belül különösen a hosszabb időtartamú közfoglal-koztatás megyei eloszlása mennyire követi az (1) képlet által meghatározott arányokat és eb-ből a szempontból megvizsgáltunk néhány alternatív képletet is (7. táblázat). Mivel az (1) formula késleltetést tartalmaz, ezért a táblázat csak a 2012-2014 közötti 3 évet mutatja be.
A közelítés jóságát többféle módon is mérhetjük. Tekintve, hogy a későbbiekben többször alkalmazzuk a lineáris regressziót, ezért itt is ezt a megoldást mutatjuk be. A regresszió során a tényleges közfoglalkoztatást tekintettük független, a prediktált közfoglalkoztatást pedig füg-gő változónak. Az 7. táblázatban bemutatottal egyenértékű eredményt kapunk akkor is, ha a
tényleges és a prediktált közfoglalkoztatás közötti korrelációt nézzük. (Az egyenértékűt úgy értve, hogy a konkrét számok kis mértékben különböznének, de a nagyságrendjük ugyanaz.)
A becslés során kapott és a táblázatban bemutatott R2 érték a közfoglalkoztatás átlagtól való eltérésének négyzetösszegéből az egyszerű modellünk által megmagyarázott részt jelenti, vagyis a maximális értéke 1. (Mivel a megfigyelések száma minden esetben ugyanannyi, így nincs szükség a szabadságfokok figyelembe vételére.)
Említettük, hogy az (1) formula nem vesz figyelembe minden közfoglalkoztatottat. Ezért egy módosított képletet is megnéztünk, ahol hozzáadtuk a figyelembe nem vett közfoglalkoz-tatottakat is:
(2) 1,5·fht + csaknyilv + fht-ra nem jogosult és nyilvántartásban nem szereplő közfogl Munkapiaci szempontokat nézve az (1) és (2) képletekhez képest logikusabb volna egy olyan formula alkalmazása, amelyik a tartós munkanélküliekkel számol. A nyilvántartásban szereplő munkanélküliek egy része csak rövid ideig van a rendszerben, sosem válik közfoglal-koztatottá. 2011 és 2013 között például a nyilvántartásban megjelenő emberek mindössze negyede volt a 3 éves időszak során közfoglalkoztatott (Cseres-Gergely – Molnár, 2015:88).
Az fht-ra jogosultak száma sem igazán jó közelítése a tartós munkanélkülieknek, hiszen – ahogy korábban említettük – nem minden tartós munkanélküli jogosult erre a támogatásra.
Ennek az elgondolásnak megfelelően a következő formulával való predikciót is megvizs-gáltuk:
(3) 1 éven túl munkanélküliek + közfoglalkoztatottak havi zárónapi átlaga
Ahogy a másik két formula esetében is, a mutató megyei értékeinek az országoshoz való aránya szerint osztottuk el a megyék között a hosszabb távú (illetve az összes) közfoglalkozta-tás országos értékét. A (3) képletben a másik 2 formulával való összehasonlíthatóság érdeké-ben alkalmaztuk a közfoglalkoztatottak tényleges száma helyett a havi zárónapi átlagokat.
Arról, hogy miért szükséges a képletben a közfoglalkoztatottakat is figyelembe venni az előző alfejezetben volt szó. Az egyszerűbb szóhasználat érdekében a (3) képlet alapján prediktált értékeket a továbbiakban a tartós munkanélküliség alapján prediktált/számított értékeknek fogjuk nevezni. Ebbe értelemszerűen a közfoglalkoztatottak is beleértendők.
Az (1) és (2) képletekben, a tervezési folyamatnak megfelelően, a nyilvántartásban szerep-lők és fht-ra jogosultak előző évi adataiból indultunk ki. Ellenőrzésként megvizsgáltuk az adott év adataival is, úgy 2012-ben és 2013-ban egy kicsivel rosszabb eredményeket kaptunk, 2014-ben viszont a módosított mutató esetében csekély mértékben jobbakat. Ennek valószí-nűleg az évközi korrekció volt az oka.
7. táblázat A tényleges és különböző képletekkel prediktált közfoglalkoztatás közötti
kap-csolat megyei szinten, a lineáris regresszió R2 értékével mérve
Predikció módja 2012 2013 2014
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
BM képlet (1) 0,73 0,90 0,86
Módosított BM képlet (2) 0,75 0,92 0,89
Tartós munkanélküliségen alapuló képlet (3) 0,93 0,97 0,99 Közfoglalkoztatás összesen
BM képlet (1) 0,73 0,71 0,74
Módosított BM képlet (2) 0,75 0,74 0,79
Tartós munkanélküliségen alapuló képlet (3) 0,94 0,92 0,96
Megjegyzés: A tényleges közfoglalkoztatás lineáris regressziós becslése az (1)-(3) képletekkel számított prediktált közfoglalkoztatással.
Egyértelmű, hogy a (3) képlet segítségével prediktált értékek – akár a hosszabb időtartamú, akár az összes közfoglalkoztatást nézzük – sokkal közelebb vannak a közfoglalkoztatás tény-leges megyei megoszlásához, mint az (1) képlet segítségével prediktáltak. A (3) képlet több alternatíváját is megvizsgáltuk: az egy éven túl munkanélküliek helyett az összes nyilvántar-tott munkanélkülivel (ez felel meg a BM (2016b) tanulmányban alkalmazott közfoglalkoztatá-si aránynak), a legalább 180 napja munkanélküliekkel, vagy különböző súlyozásokat alkal-mazva ezek kombinációjával. Mindegyik rosszabb eredményt adott.
Mindez azt jelenti, hogy az (1) képlet kiszámítását követő szakértői korrekció során a mó-dosítások a (3) képlet felé tolják el a végül megtervezett megyei keretszámokat. Az interjúk során is elhangzott, hogy a korrekció fontos eleme az előző év tapasztalatainak figyelembe vétele.
A települési szintű vizsgálatok is azt mutatják, hogy nem csak megyei, hanem települési szinten is a (3) képlet alapján prediktált közfoglalkoztatási értékek adják a tényleges köz-foglalkoztatás területi eloszlásának legjobb becslését. Ezért a területi különbségek elemzése során a továbbiakban ezt fogjuk alkalmazni.
Mielőtt erre rátérnénk néhány további észrevételt teszünk az 7. táblázat kapcsán. Első pil-lantásra meglepő, hogy elsősorban a (3) képlet esetében mennyire magas értékeket kapunk.
Ennek az az oka, hogy a regresszió független változójának, a közfoglalkoztatottak számának egy változata (a zárónapi átlagok) a függő változóban is megjelenik. Becslési szempontból ez nagyon rossz megoldás volna, de itt nem becslés volt a célunk, hanem különböző formulák összevetése. A közfoglalkoztatottak száma a (2) képletben is szerepel, az mégis rosszabb eredményt szolgáltat. Ez azt jelenti, hogy a (2) képletben figyelembe vett többi elem rontja a
közelítés pontosságát. Sem a regisztráltak, sem a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak száma nem jó közelítése a közfoglalkoztatottak számának.
A (3) képlet szerinti számítások során kapott R2 értékek időbeli növekedését is az okozza, hogy a közfoglalkoztatottak létszámának növekedése miatt egyre kevesebb a tartós nélküli, hiszen a közfoglalkoztatottak a nyilvántartás szempontjából nem számítanak munka-nélkülinek. Míg 2012-ben még közel 40 százalékkal több volt a tartós a munkanélküli, min a közfoglalkoztatott, addig 2014-ben a tartós munkanélküliek már csak a közfoglalkoztatottak kicsit több, mint felét tették ki. 2013-ban nagyjából egyenlő volt a két érték.
Míg 2012-ben a (3) képlet árnyalatnyival jobb közelítését adja a közfoglalkoztatottak szá-mának, mint ezen belül a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban résztvevők szászá-mának, addig a másik két évben fordított a helyzet. Ezt a hatást a mintaprogramok térhódítása okoz-za, amelyek egészen más mintázatot követnek. Ennek okairól részletesen lesz szó az interjúk tapasztalatainak elemzése során is.
5.3 A KÖZFOGLALKOZTATÁS MEGYEI ÉS JÁRÁSI MEGOSZLÁSA 2011 ÉS 2014