A tervezés

A védelmi tervet az elkészített kockázati elemzés alapján kell kidolgozni. Az elemzés során fontos tényezőnek minősül a védendő létesítmény és környezetének elemzése, a várható ve-szélyforrások, valamint az alkalmazandó védőeszközök.

138 A szerző készítette.

57. Képek: A merénylő döntésképességében rejlő veszély ¹³⁹

A közúti támadások egyik legveszélyesebb módja az öngyilkos merénylő vezette robbanó-anyaggal felszerelt járműtámadás. A kettős veszélyforrás egyrészt a járműbombában másrészt pedig a személy döntéshozó képességében rejlik.

A jármű kinetikus energiáját befolyásoló tényezők

A jármű kinetikus energiáját számos tényező határozza meg és befolyásolja. Ezeket a tényező-ket alapvetően 3 fő csoportba lehet sorolni:

1) jármű tényezői, 2) környezeti tényezők,

3) alkalmazott védőeszköz tényezői,

A következő paraméterek ismerete tehát elengedhetetlen a mozgási energia meghatározásához.

1) Jármű tényezői

Minden, ami a jármű jellegére, kialakítására vonatkozó tulajdonság ebbe a kategóriába soro-landó ,mint például jármű tömege, a járműre helyezett robbanóanyag tömege, az egyéb elhe-lyezett teher a járművön, jármű sebessége a becsapódás pillanatában, gyorsulási képesség.

2) Környezeti tényezők

Minden [86] domborzattal, növényzettel, vizes területtel (folyó, patak, tó, árvízterület) össze-tartozó tényezők összessége. A domborzati tényezők közül elsősorban a lejtők, emelkedők el-helyezkedése és azok tulajdonságai, valamint a környező területen a talaj jellege és minősége sorolandó a környezeti tényezőkhöz.

139 A szerző szerkesztette a http://www.youtube.com/watch?v=orPtlJAuefw&oref=http%3A%2F%2Fwww.yo-utube.com%2Fwatch%3Fv%3DorPtlJAuefw&has_verified=1 felhasználásával. Letöltés: 2014.03.07.

Domborzat

Az emelkedőn haladó jármű ugyanazon a távolságon, mint sík úton, kisebb sebességre fog szert tenni. Ezzel ellentétben a lejtőn haladó jármű, a sík úton haladóhoz képest nagyobbat. A sebes-ség megváltozása négyezetesen hat a kinetikus energiára.

Időjárás

A környezet viszontagságai is befolyásolják a vezetési stílust. Sötét, esős, havas időjárás rész-ben a látási viszonyokat, azon túl pedig a gumiabroncs és a talaj közötti tapadási tényezőt is befolyásolja. Nedves vagy jeges úton jelentősen rosszabb a tapadási tényező, mint száraz úton, ezért a járművel elérhető maximális sebesség is kisebb lesz.

Úttest

Az úttest felületének minősége befolyásolja a felület és a gumiabroncs közötti tapadási ténye-zőt. Minél nagyobb a tapadási tényező, annál hatékonyabban kontrollálható a jármű sebessége és manőverezése. A védendő objektum megközelítését szolgáló úttestet úgy kell kialakítani, hogy lehetőség szerint ne legyen merőleges az objektumra, ellenkező esetben a védelmi költség jelentősen megnő, illetve a támadó fél számára kedvezőbb támadási helyzet kerül kialakításra.

58. Ábra: "S" kanyar pozitív és negatív irányú sáveltolása [87, p. 260] ¹⁴⁰

Az úttest nyomvonalának kialakítása során törekedni kell a kanyarok alkalmazására, amivel szintén a jármű sebessége korlátozható. A már korábban tárgyalt útparaméterek szabályozásán túl, további megoldást jelent az "S" kanyar ellentétes sávjainak pozitív és negatív irányú eltolási kialakítása [88].

Vizes területek

Az állandó vagy akár csak az időszakosan (árvíz) vizes területek elsősorban a talaj minőségét befolyásolják az évszakok változásával. Másodsorban a telepített védőeszközök működőképes-ségét és élettartamát jelentősen módosíthatják.

140 Az ábrát a szerző szerkesztette a forrás felhasználásával.

3) Alkalmazott védőeszköz tényezői

Az akadályok reakciója a becsapódási energiára az energia elnyelési és a telepítési módszerek-től függ. Ezért megkülönböztetünk fix és hordozható telepítésű, valamint rugalmas és rugal-matlan rendszereket. A fix telepítésű rendszereken belül különbséget kell tenni felületszerelt és horganyzott vagy másképpen rácsrendszerrel ellátott akadályok között.

59. Képek: Akadályok "delta" ütköző felülettel kialakítva¹⁴¹

További ütközési energia-csökkentési módszerként alkalmazható, ha az akadályok ütközési fe-lülete nem merőleges a közeledő járműre, hanem azzal valamilyen szöget zár be. Ezzel a meg-oldással elérhető, hogy a jármű eredeti haladási iránya (a védelem számára kedvező irányba) megváltozzon [80] [89] [90].

A továbbiakban részlegesen ismertetem a járművek kinetikus energiájának kalkulációját, a disszertáció terjedelmi korlátozását figyelembe véve nem térek ki a komplexebb útvonal kiala-kításból eredő, valamint a rugalmas rendszerek és „lánc” elven működő járműakadályok ener-gia elnyelésének számításaira.

Sík, egyenes úton haladó jármű kinetikus energiájának meghatározása

A következő adatok megléte szükséges az energia kiszámításához [80] a jármű tömege (mj), a járműre helyezett robbanóanyag tömege (mr), az egyéb elhelyezett teher a járművön (mt), gyor-sulási képesség.

Em=₂¹𝑚∗ 𝑣_{𝑝𝑖𝑙𝑙}² (3)

, ahol az m: a tömeg (m= mj+mr+mt), vpill: a pillanatnyi sebesség (az akadálynak ütköző jármű sebessége), Em: mozgási energia.

A fennmaradó kérdés a jármű sebessége a becsapódás pillanatában, amit számítással és gra-fikus módszerrel is meg lehet határozni.

Összefüggés segítségével a következőképpen lehet meghatározni:

141 Raptor pole

http://www.lindsay.com/common/getimage.php?id=1950&width=0&height=0; High Security Swing Gate http://img.directindustry.com/images_di/photo-g/high-security-swing-gates-15460-2777351.jpg; Letöltés:

2014.03.06.

vpill= √𝑣₀²+ 2𝑎𝑠 (4)

, ahol a vpill: pillanatnyi sebesség (ütközési sebesség), vo: kezdő sebesség, a: jármű gyorsulási képessége, s: kiinduló pont és a becsapódási pont közötti távolság.

A grafikus megoldás során szintén ismerni kell a fent említett paramétereket. A lenti grafi-konon a támadó jármű ütközési sebességének meghatározására szolgáló segédlet látható.

60. Grafikon: Jármű becsapódási sebességének meghatározása grafikus módszer segítség-ével [75, p. 13] ¹⁴²

A kapott sebesség értéket visszahelyettesítve az (3)-es összefüggésbe kapható meg a jármű ki-netikus energiája. A grafikus megoldás egy lehetséges alternatívája a hosszas számítási mód-szereknek. A grafikus megoldás előnye, hogy gyors és hatékony megoldást biztosít különösen akkor, ha azonnali védelem kiépítésére vagy a védelem felülvizsgálatára van szükség, ellenben egyes paraméterek meghatározásához a grafikon görbéje (annak pontos ismerete) nélkülözhe-tetlen.

2.5. KÖVETKEZTETÉSEK

Az úgynevezett aszimmetrikus hadviselés semmilyen normát, szabályt, megkülönböztetést nem ismer. A támadás gyakorlatilag bárhol, váratlanul történik, az elkövetők nem válogatnak az alkalmazott fegyverek és azok használati módja között.

142 A szerző saját szerkesztésű grafikonja a forrás felhasználásával. Megjegyzés: A grafikonon látható értékek az átváltások során nem pontos értéket adtak eredményül, ezért két tizedes pontossággal kerültek megadásra. A köny-nyebb átláthatóság és számíthatóság érdekében a grafikonon a közéletben elterjedt, valamint az SI mértékegység szerint kerültek feltüntetésre a fizikai mennyiségek értékei.

Napjainkban a támadási eszközök között egyre nagyobb számban szerepelnek a házilagosan készített, előállított robbanóeszközök, az úgynevezett improvizált robbanószerkezetek. Az imp-rovizált robbanószerkezetek egyik kategóriáját a „járműbombák” alkotják. Rendeltetésük, hogy lehetőség szerint minél nagyobb pusztítást okozzanak a környező épületekben és minél több áldozattal járjon a robbantás. Az ellenük történő védekezés a korai felderítésen, a védelmi esz-közökön és a különféle szabályozásokon alapul. A hazai szabályozók hiányában elsősorban az Amerikai Egyesült Államok (Védelmi Minisztériuma által kibocsátott) és az Egyesült Király-ság szabványait tanulmányoztam. A fejezetben vizsgáltam a lehetséges védelmi eszközöket, elhelyezésük tervezését, valamint az egyéb szabályozásokat ismertettem.

Szakmai megállapításokat tettem a védelmi eszközök védőképességére, kiemeltem az esz-közök és egyéb szabályozások városi alkalmazhatóságának nehézségeit. Ezeket összegezve megállapítottam, hogy a város objektum elrendezései miatt sok esetben a szükséges védelem egyáltalán nem vagy csak rendkívül költségesen alakítható ki. A biztonság hatásfoka a továb-biakban jelentősen akkor növelhető, ha felderítési, megelőzési és a kárelhárítási módszerek¹⁴³ kerülnek kidolgozásra és alkalmazásra.

A megállapításokra alapozva a következő fejezetben ismertetem egy saját tervezésű térképes döntéstámogató rendszeren keresztül, hogy hogyan lehet például egy városi környezetben a károkat, a szükséges erőforrásokat megbecsülni és összehangolni egyszerre több szervezet munkáját robbantásos fenyegetés és cselekmény során.

A biztonságtechnikai szempontból nem vizsgált (eszközökre és módszerekre), valamint a sok-szor nem egyértelmű vagy félreérthető definíciók elkerülése érdekében új definíciókat vezettem be.

Megvizsgáltam a lehetséges járműtámadási módszereket, amiből a következtetéseket le-vonva bevezettem a támadási és védekezési rendszer fő alkotó elemeit és mindháromra megál-lapításokat tettem.

A vizsgált szabványokban tanulmányoztam az akadályok és szabályozási módszereken ke-resztül a védelemi rendszer¹⁴⁴ tervezésének számítási folyamatát. Arra a következtetésre jutot-tam, hogy a hosszas számítási módszerek elkerülése végett a grafikus megoldás egy gyors és hatékony megoldást biztosít különösen akkor, ha azonnali védelemi követelmények meghatáro-zására vagy a védelem felülvizsgálatára van szükség. Vizsgálataim alapján javaslom célszoft-ver készítését az összefüggéses és grafikus megoldások gyorsabb végrehajtása érdekében, ame-lyek hozzá járulhatnak egy-egy operatív törzs eredményesebb tevékenységéhez.

143 Megjegyzés: cél a további károk keletkezésének megakadályozása.

144 Jármű akadály és egyéb szabályozások.

3. BŰNÖS CÉLÚ ROBBANTÁSOS CSELEKMÉNYEK KÁRBECSLÉSE ÉS AZ