Jövőkép
A TIR távlati stratégiai célkitűzése a Természetvédelmi Térbeli Adat Infrastruktúra kialakítása és működtetése a természetvédelmi szakmai adatok szabványos és közhiteles nyilvántartása és szolgáltatása érdekében. E cél eléréséhez egységes módszertan alapján meg kell kezdeni a rendszeres és országos természeti adatgyűjtést, fel kell kutatni valamennyi térben meghatározott természetvédelmi vonatkozású adatforrást és azokat rögzíteni kell a TIR-ben.
A természetvédelmi nyilvántartás minél teljesebb adatfeltöltése érdekében szükséges az egységes és szabványos eljárások, törzsadattárak, kódszótárak, jelkulcsok, útmutatók, segédprogramok használatának lehető legszélesebb körben való terjesztése (beleértve a civil szervezeteket, kutatókat, az érdeklődő iskolákat és állampolgárokat), és valamennyi külső adatközlő bevonása a környezeti állapot rögzítésében a változások megfigyelésébe.
A TIR továbbfejlesztése során olyan európai norma szerinti (INSPIRE irányelv) elektronikus kormányzati szolgáltatásokat kívánunk működtetni, amelyek igénybevételével a természetvédelmi szakmai adatok térinformatikai, tervezési, elemzési, statisztikai rendszerekben használható módon jutnak el a felhasználókhoz.
Így kívánunk hozzájárulni a nemzeti térbeli adatinfrastruktúra létrehozásához.
Problémafelvetés
A költségvetési intézmények államigazgatási feladataik ellátása kapcsán állami alapadatok (ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati (ingatlan-nyilvántartás, erdészeti (ingatlan-nyilvántartás, természetvédelmi nyilvántartás stb.) felhasználásával hozzák objektív döntéseiket. A sok esetben állami vagy közösségi finanszírozás terhére előállított alapadatokhoz való hozzáférés a jelenlegi szabályozások alapján (kormányzaton belüli alapadat kereskedelem) kizáró, illetve súlyosan korlátozó, amely gyakorlat tarthatatlan.
Ez a kormányzaton belüli kereskedelem (illetve a magas ár miatt annak hiánya, azaz a befagyott adatvagyonok) ellentétes az EU előírásokkal, a közérdekű adatok hozzáférésével (Aarhusi egyezmény, PSI
16 Európa legszigorúbb erdőtörvénye, a 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
irányelv stb.), adatintegrációs és adatmegosztási törekvésekkel (INSPIRE, SEIS, NESIS stb.), káros a nemzetgazdaság egészének teljesítőképességére, többlet költségterhet keletkeztet, korlátozza az innovációs és kutatási potenciált, gátolja a térbeli gondolkodás elterjedését, és ellentmondó, összehasonlíthatatlan helyi adatbázisok létrehozásához vezet (13-5. ábra), amelyet fel kell számolni.
A kormányzaton belüli pénzmozgás nem jelent tényleges bevételt, ugyanakkor felesleges adminisztrációra kényszeríti az egyes fejezeteket, és értékes erőforrásokat von el a tényleges szakmai feladatok teljesítésének rovására.
A problémákat és intézkedési javaslatunkat a Nemzeti Hírközlési Tanács 2009. 11. 30-ai ülésén megvitatta, és támogatólag felterjesztette a kormányzat számára (www.termeszetvedelem.hu/tir).
Intézkedési javaslat
Az egységes nemzeti térbeli adat infrastruktúra (EU INSPRIRE direktíva adatkörei) teljes körű (geometriai és leíró adatok együttesen) kialakításához egységes politikai akarat, jogszabályban előírt rendelkezések és a különböző szakmai szektorok technológiai összhangja, fejlesztése szükséges. El kell érni,
1. az ország geometriai rendjének biztosítását. A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer országosan egységes geometriájú alapjaként a „Virtuális Magyarország” programot javaslunk kidolgozni centiméteres felbontású 3D true ortofotókkal, amely az országleltár alapját is képezhetné.
2. az egyes közhiteles nyilvántartásokhoz, közérdekű adatokhoz az érdekelt államigazgatási szervek, hatóságok ingyenesen férhessenek hozzá, tekintve, hogy a szükséges díjakat is sok esetben a saját költségvetésükből finanszírozzák.
Várható hatás
Az állami alapadat-keresztfinanszírozás megszűnése és a közérdekű adatok széles körű kormányzati hozzáférése:
• költségmegtakarítást eredményez, a befagyott adatvagyonok mobilizálásával a nemzetgazdaság fejlődésének lökést adhat és jelentős innovációs erővel bír.
• Az állampolgárok adóterhei csökkenthetők, a források allokálásával megteremthető az adatgyűjtés, frissítés fedezete.
• Az állami költségvetési forrásból előállított, állami intézmények számára térítésmentesen elérhető alapadatok felhasználása nem jelent költségvetési megterhelést az érintett intézmények számára, így a szűkös erőforrások lehető legjobb kihasználását segíti elő, amely biztosítja, hogy a munkavégzés logikus sorrendben és szabványosított megközelítés mellett történjen a legnagyobb társadalmi hasznosulás mellett.
• Az erőforrások a szervezeti-politikai súlypontokkal közvetlen összhangban kerülnek lekötésre, és nem kizárólagosan műszaki szempontok alapján.
• A Nemzeti Térbeli-adat Infrastruktúra információ robbanásához hasonló kiterjedését jelentheti, amely új adatkörök közhasznúvá válását hozhatja (üzemi, akadémiai, egyéb szerzői jogvédelem által mindeddig korlátozott hasznosulású adatok közkinccsé tétele).
9. 13.9 Összefoglalás
A modul célként tűzte ki, hogy bemutassa a természetvédelem térinformatikai támogatását. Ennek kapcsán áttekintettük a Természetvédelmi Információs Rendszer, mint megvalósult térinformatikai rendszer kialakítását, feladatait, céljait, működését.
Példákat láttunk a térinformatikai megjelenítésre, elemzésre, és feltártuk a nemzeti térbeli adat infrastruktúra létrehozásának egyik legfontosabb akadályát.
Önellenőrző kérdések
1. Mit jelent a Information Superhighways politika?
2. Mit jelent az információs társadalom fogalom? (Információs társadalom) 3. Mit jelent az aktív információs jog? (aktív információs jog)
4. Melyek a TIR legfontosabb moduljai? (TIR legfontosabb moduljai).
5. Mit értünk biotikai adaton? (biotikai adat, biotikai adatforrás) 6. Mi az INSPIRE?
7. Melyek a TIR legfontosabb céljai? (13.6.1. Célok) 8. Melyek a TIR legfontosabb feladatai? (13.6.2. Feladat)
9. Mi a feladata a TIR országos központjának? (országos központ feladata) 10. Ismertesse a TIR saját adatbázisait! (Adatbázisok)
11. Ismertesse a TIR-ben tárolt adatok minőségét meghatározó tényezőket! (Az adatok minőségét meghatározó tényezők)
12. Hogyan működik a Vadonleső?
13. Milyen intézkedések szükségesek az egységes nemzeti térbeli adat infrastruktúra teljes körű kialakításához? (Intézkedési javaslat)
Irodalomjegyzék
Árgay, Z. − Egri, Cs. − Gyalog, G. és Zsembery, Z.: A TIR „Védett értékek” modulja., Kutatási jelentés, Budapest, 2005.
Besser, H.: The Information SuperHighway: Social and Cultural Impact. – In: Brook, J. – Boal, I. (eds.):
Resisting the Virtual Life: The Culture and Politics of Information., City Lights Books, San Francisco, 1995., http://www.gseis.ucla.edu/~howard/Papers/brook-book.html
Baranyi, T.: A környezeti adatok, adatbázisok, nyilvántartások jogi szabályozása Magyarországon., A környezeti adatokhoz való hozzáférés lehetőségei a Magyar közigazgatásban c. konf., Debrecen, 2004.
Carlson, R.: Silent spring., Houghton-Mifflin Co., Boston, 1962.
Dangermond, J.: Where is the Technology Leading Us? – In: Ripple, W. (ed.): The GIS Applications Book:
Examples in Natural Resources: A Compendium., Bethesda, 1994.
Davis, F. W. – Stoms, D. M. – John E. Estes, J. E. & Scepan, J.: An Information Systems Approach to the Preservation of Biological Diversity. – In: RIPPLE, W. (ed.): The GIS Applications Book: Examples in Natural Resources: A Compendium., Bethesda, 1994.
Dévai, Gy. – Dévai, I. – Tóthmérész, B. és Miskolczi, M.: A faunisztikai adatok értékelésének módszerelméleti és módszertani kérdései a szitakötők (Odonata) példáján. 2. rész: Az alapreferenciák gyűjtése és értékelése., Studia Odonatol. Hung., 3: 5-20., 1997.
Elek, I.: Definíciós tanulmány a KöM Természetvédelmi Hivatala térinformatikai rendszerének korszerűsítésére., Kutatási jelentés, Budapest, 2001.
Elek, I.: Beszámoló jelentések a KvVM TVH informatikai rendszerének működéséről. I-VII., Kutatási jelentés, Budapest, 2002.
Faragó, S.: Szóbeli közlése, 2007.
Fekete, G.: Fitocönológia és vegetációtan: hazai aspektusok., Bot. Közl., 82: 107-127., 1995.
Fridrich, I.: A Természetvédelmi Informatika Stratégiai Pillérei., Kutatási jelentés, Ibafa-Gyűrűfű, 2005.
Gáspár, A.: Természetvédelmi Információs Rendszer Ingatlan-nyilvántartási modul, Rendszerterv megalapozó dokumentáció., Kutatási jelentés, Pécs, 2004.
Gore, A. Jr.: The Futurist, 1991.
Haraszthy, L. – Takács, A. A.: Az INSPIRE direktíva bevezetésének korlátai a természetvédelmi térbeli adatkészletek problémáinak tükrében., Nemzeti Hírközlési Tanács Ülése. november 30., Budapest, 2009.
Hauri, E.: Earth science: Keeping score on the core, Nature 6971: 207. 2004.
Horváth, F.,Rapcsák, T.,Szilágyi, G.(szerk.): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer I. Informatikai alapozás., Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 1997.
Kilián, I.: Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) Rendszertervének Megalapozása., Kutatási jelentés, Ibafa-Gyűrűfű, 2004.
Kiss, J.: Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei., MTA Információtechnológiai Alapítvány, Budapest, 1993.
Kisné Fodor, L.: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer Monitorozó munka tervező program kialakítása., KvVM, Budapest, 2005.
Kocsis-Kupper, Zs.: Az Európai Bíróság 2003. június 26-án hozott ítélete az Európai Közösségek Bizottsága v Francia Köztársaság ügyében., Európai Jog, 2004.
Lingauer, J.,Kovács, L.,Magyarics, G.: A természetvédelem turisztikai koncepciója., KvVM, Budapest, 2005.
Magyar Állami Földtani Intézet, MÁFI,Rudas&Karig Kft.,Ökoplan Kft.: KTM - Integrált Térinformatikai Rendszer (ITR), TVA – Természetvédelmi alrendszer. Analízis; Rendszerterv; Felhasználói kézikönyv., Budapest, 1995-1996.
Márkus, B.: Menedzsment és adatpolitika. – Open Learning of Land Offices „Nyitott földügyioktatás“ modul., NYME GEO, Székesfehérvár, 1994.
Martosné, B.Á.: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium középtávú informatikai stratégiája 2008. végéig., KvVM, Budapest, 2005.
Molnár, T.: Természetvédelmi Információs Rendszer Vagyonkezelési Modul., Kutatási jelentés, Debrecen, 2004.
Nyull, B.: Erdeinkről térinformatikai szemmel., GPS Magazin 6: 12-15. 2004.
Oláh, J.: A nemzeti parkok jövője., Valóság XLVII. (8)., 2004.
Oláh, J.: Mit ér a vidék?, Valóság XLVIII. (12)., 2005.
Ökológus Kisvakond Kft.: A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer jelenleg működő protokolljainak áttekintése és a készülő Természetvédelmi Információs Rendszernek megfelelő kiegészítése., Kutatási jelentés, Sopron, 2004.
Samu, F.: Acta. Hung. Zool., 45: 273-292. 1999.
Sárközi, F.: Térinformatikai elméleti oktató anyag., BME WEB, Budapest, 2001., http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/tbev.htm
Spiegl, J.: Magtól a kitermelt faanyagig (Erdőtervezés, erdőfelügyelet)., Tájoló 1997/1., 1997., http://lazarus.elte.hu/tajfutas/magyar/tajolo/97-1/erdo.htm
Synergon Rt. – OktaBit Informatika Bt.: Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Program Megvalósíthatósági Tanulmány, Fizikai, logikai Rendszerterv., Kutatási jelentés, Budapest, 1998.
Szilágyi, G. – Dévai, Gy.: Hogyan készítsünk adatlapot? Útmutató tényleges Biotikai Adatközlő Lap (BAL) készítéséhez., 1996.
Szilágyi, G. – Dévai, Gy.: Általános Biotikai Adatközlő Lap (BAL) a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Programhoz., 1996.
Takács, A. A.: Marsh Breeding Bird Survey at Point Pelee National Park., Parks Canada Final report. Ontario, Leamington, 1995.
Takács, A. A.: Nádas élőhelyek bemutatása. Nádas területek térbeli lehatárolása (Távérzékelés). A Dinnyési-Fertő TT nádasainak botanikai értékfeltárása. Nádvágási technológiák alkalmazhatósága. – In:
Takács, A. A. (szerk.): A nádgazdálkodás természetvédelmi követelményei a Velencei-tavi Madárrezervátum TT és a Dinnyési-Fertő TT területén., Kutatási jelentés, KTM, Budapest, 1996.
Takács, A. A.: Monitoring of the distribution of Tree-of-heaven (Ailanthus altissima) at the Velence Mountains, Hungary. – NATURE-GIS report, NYME GEO, Székesfehérvár, 2003.
Takács, A. A. (szerk.): A Természetvédelem Informatikai Koncepciója., KvVM, Budapest, 2006., http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/TIR/A_termeszetvedelem_informatikai_koncepci oja.pdf
Takács, A. A.: Térinformatikai alkalmazások a természetvédelemben., PhD értekezés, Székesfehérvár-Sopron, 2007.
Szakmai és informatikai koncepció., Kutatási jelentés, Sarród - Gyűrűfű, 2004.
Tardy, J. (szerk.): Természetvédelem 1994., KvTM TvH, Budapest, 1994.
Terborgh, J.: BioScience 24: 715-722., 1974.
Zólyomi, Sz.: A Természetvédelmi Információs Rendszer. Biotikai, kezelés és döntéselőkészítő modul. Átmeneti Támogatás (2004/016-689.02.01) közbeszerzési műszaki tervdokumentáció szakmai tartalmának meghatározása., Kutatási jelentés, Adonis 2000 Bt., Debrecen, 2005.
a környezeti információkról szóló 4/2003 (I. 28.) Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv nitrát irányelv 91/676/EK
1996. évi LIII. törvény
2001. évi LXXXI. törvényben kihirdetett Aarhusi Egyezmény
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
13/1997. (V. 28.) KTM rendelet és a 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat
MSZ 20368: Természetvédelmi szabvány: „Biodiverzitás monitorozási eljárások - A természetvédelmi célú biodiverzitás-monitorozás alapelvei, programjának szerkezeti felépítése” 2007.
MSZ 20381: Természetvédelmi szabvány: „Egyedi tájértékek kataszterezése” 1999.
http://193.224.99.240:8080/mdweb/search/main.jsf http://okir.kvvm.hu/
http://www.termeszetvedelem.hu/tir http://geo.kvvm.hu/tir/
http://inspire.jrc.ec.europa.eu/
http://inspire.jrc.ec.europa.eu/documents/Data_Specifications/INSPIRE_DataSpecification_PS_v3.1.pdf